Add parallel Print Page Options

119  Boldogok, a kiknek útjok feddhetetlen, a kik az Úr törvényében járnak.

Boldogok, a kik megõrzik az õ bizonyságait, [és] teljes szívbõl keresik õt.

És nem cselekesznek hamisságot; az õ útaiban járnak.

Te parancsoltad [Uram,] hogy határozataidat jól megõrizzük.

Vajha igazgattatnának az én útaim a te rendeléseid megõrzésére!

Akkor nem szégyenülnék meg, ha figyelnék minden parancsolatodra!

Hálát adok néked tiszta szívbõl, hogy megtanítottál engem a te igazságod ítéleteire.

A te rendeléseidet megõrzöm; soha ne hagyj el engem!

Mi módon õrizheti meg tisztán az ifjú az õ útát, ha nem a te beszédednek megtartása által?

10 Teljes szívbõl kerestelek téged: ne engedj eltévedeznem a te parancsolataidtól!

11 Szívembe rejtettem a te beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened.

12 Áldott vagy te, Uram! Taníts meg engem a te rendeléseidre.

13 Ajkaimmal hirdetem a te szádnak minden ítéletét.

14 Inkább gyönyörködöm a te bizonyságaidnak útjában, mint minden gazdagságban.

15 A te határozataidról gondolkodom, és a te ösvényeidre nézek.

16 Gyönyörködöm a te rendeléseidben; a te beszédedrõl nem feledkezem el.

17 Tégy jól a te szolgáddal, hogy éljek és megtartsam a te beszédedet.

18 Nyisd meg az én szemeimet, hogy szemléljem a te törvényednek csodálatos voltát.

19 Jövevény vagyok e földön, ne rejtsd el tõlem a te parancsolataidat.

20 Elfogyatkozik az én lelkem, a te ítéleteid után való szüntelen vágyódás miatt.

21 Megdorgálod a kevélyeket; átkozottak, a kik elhajolnak parancsolataidtól.

22 Fordítsd el rólam a szidalmat és gyalázatot, mert megõriztem a te bizonyságaidat!

23 Még ha fejedelmek összeülnek, ellenem beszélnek is; a te szolgád a te rendeléseidrõl gondolkodik.

24 A te bizonyságaid én gyönyörûségem, [és] én tanácsadóim.

25 Lelkem a porhoz tapad; eleveníts meg engem a te igéreted szerint.

26 Útaimat elbeszéltem elõtted és te meghallgattál engem; taníts meg a te rendeléseidre!

27 Add értenem a te határozataidnak útát, hogy gondolkodjam a te csodálatos dolgaidról!

28 Sír a lelkem a keserûség miatt; vigasztalj meg a te igéd szerint!

29 A hamisságnak útját távoztasd el tõlem, és a te törvényeddel ajándékozz meg engem!

30 Az igazság útját választottam; a te ítéleteid forognak elõttem.

31 Ragaszkodom a te bizonyságaidhoz; Uram, ne hagyj megszégyenülni!

32 A te parancsolataidnak útján járok, ha megvigasztalod az én szívemet!

33 Taníts meg Uram a te rendeléseidnek útjára, hogy megõrizzem azt mindvégig.

34 Oktass, hogy megõrizzem a te törvényedet, és megtartsam azt teljes szívembõl.

35 Vezérelj a te parancsolataidnak útján, mert gyönyörködöm abban.

36 Hajtsd szívemet a te bizonyságaidhoz, és ne a telhetetlenségre.

37 Fordítsd el az én szemeimet, hogy ne lássanak hiábavalóságot; a te útadon éltess engemet.

38 Teljesítsd igéretedet a te szolgádnak, a ki fél téged.

39 Fordítsd el tõlem a gyalázatot, a mitõl félek; hiszen jók a te ítéleteid.

40 Ímé, kivánkozom a te határozataid után; éltess engem a te igazságod által.

41 És szálljon reám, Uram, a te kegyelmed, a te szabadításod, a mint megigérted,

42 Hogy megfelelhessek az engem gyalázónak, hiszen bizodalmam van a te igédben!

43 És az igazságnak beszédét se vedd el soha az én számtól, mert várom a te ítéleteidet!

44 És megtartom a te törvényedet mindenkor és mindörökké.

45 És tágas téren járok, mert a te határozataidat keresem.

46 És a királyok elõtt szólok a te bizonyságaidról, és nem szégyenülök meg.

47 És gyönyörködöm a te parancsolataidban, a melyeket szeretek.

48 És felemelem kezeimet a te parancsolataidra, a melyeket szeretek, és gondolkodom a te rendeléseidrõl.

49 Emlékezzél meg a te szolgádnak [adott] igédrõl, a melyhez nékem reménységet adtál!

50 Ez vigasztalásom nyomorúságomban, mert a te beszéded megelevenít engem.

51 A kevélyek szerfelett gúnyoltak engem; nem hajlottam el a te törvényedtõl.

52 Megemlékezem a te öröktõl fogva való ítéleteidrõl Uram, és vigasztalódom.

53 Harag vett rajtam erõt az istentelenek miatt, a kik elhagyták a te törvényedet.

54 Ének volt rám nézve minden parancsolatod bujdosásomnak hajlékában.

55 Uram! a te nevedrõl emlékezem éjjel, és megtartom a te törvényedet.

56 Ez jutott nékem, hogy a te határozataidat megõriztem.

57 Azt mondám Uram, hogy az én részem a te beszédeidnek megtartása.

58 Teljes szívbõl könyörgök a te színed elõtt: könyörülj rajtam a te igéreted szerint!

59 Meggondoltam az én útaimat, és lábaimat a te bizonyságaidhoz fordítom.

60 Sietek és nem mulasztom el, hogy megtartsam a te parancsolataidat.

61 Az istentelenek kötelei körülkerítettek engem; [de] a te törvényedrõl el nem feledkezem.

62 Éjfélkor felkelek, hogy hálát adjak néked, igazságod ítéleteiért.

63 Társok vagyok mindazoknak, a kik félnek téged, és a kik határozataidat megtartják.

64 A te kegyelmeddel, oh Uram, teljes e föld: taníts meg engem rendeléseidre!

65 Jót cselekedtél a te szolgáddal, Uram, a te igéd szerint.

66 Az okosságnak és tudománynak drága voltára taníts meg engem, mert hiszek a te parancsolataidnak.

67 Minekelõtte megaláztattam, tévelyegtem vala; most pedig vigyázok a te szódra.

68 Jó vagy te és jóltevõ, taníts meg engem a te rendeléseidre.

69 A kevélyek hazugságot költöttek reám, [de] én teljes szívbõl megtartom a te parancsolataidat.

70 Kövér az õ szívök, mint a háj; de én a te törvényedben gyönyörködöm.

71 Jó nékem, hogy megaláztál, azért, hogy megtanuljam a te rendeléseidet.

72 A te szádnak törvénye jobb nékem, mint sok ezer arany és ezüst.

73 A te kezeid teremtettek és erõsítettek meg engem; oktass, hogy megtanuljam parancsolataidat.

74 A kik téged félnek, látnak engem és örvendeznek, mivel a te igédben van az én reménységem.

75 Tudom Uram, hogy a te ítéleteid igazak, és igazságosan aláztál meg engem.

76 Legyen velem a te kegyelmed, hogy megvígasztalódjam a te szolgádnak tett igéreted szerint.

77 Szálljon reám a te irgalmasságod, hogy éljek, mert a te törvényedben gyönyörködöm.

78 Szégyenüljenek meg a kevélyek, a kik csalárdul elnyomtak engem, [holott] én a te határozataidról gondolkodom.

79 Forduljanak hozzám, a kik téged félnek, és ismerik a te bizonyságaidat!

80 Legyen az én szívem feddhetetlen a te rendeléseidben, hogy meg ne szégyenüljek.

81 Elfogyatkozik az én lelkem a te szabadításod [kivánása] miatt; a te igédben van az én reménységem.

82 A te beszéded [kivánása] miatt elfogyatkoznak az én szemeim, mondván: mikor vígasztalsz meg engem?

83 Noha olyanná lettem, mint a füstön levõ tömlõ; a te rendeléseidrõl el nem feledkezem.

84 Mennyi a te szolgádnak napja, [és] mikor tartasz ítéletet az én üldözõim felett?

85 Vermet ástak nékem a kevélyek, a kik nem a te törvényed szerint [élnek.]

86 Minden parancsolatod igaz; csalárdul üldöznek engem; segíts meg engem!

87 Csaknem semmivé tettek engem e földön, de én nem hagytam el a te határozataidat.

88 A te kegyelmed szerint eleveníts meg engem, hogy megõrizhessem a te szádnak bizonyságait.

Read full chapter

Alef[a]

119 Áldottak és boldogok, akik tiszta életet élnek,
    akik az Örökkévaló tanítását követik.
Áldottak és boldogok, akik ragaszkodnak bizonyítékaihoz,
    és teljes szívvel keresik őt,
nem követnek el semmiféle gonoszságot,
    hanem engedelmeskednek neki.
Uram, te parancsoltad,
    hogy utasításaidat gondosan kövessük.
Bárcsak mindig egyenesen járnék utadon,
    s hűségesen követném törvényedet!
Ha gondosan figyelnék parancsaidra,
    akkor nem szégyenkeznék soha.
Tiszta szívből hálát adok neked, Uram,
    mikor igazságos ítéleteidet tanulmányozom.
Megőrzöm törvényedet,
    soha ne hagyj el engem!

Bét

Hogyan élhet a fiatal tiszta életet?
    Csak úgy, ha figyel beszédedre, és ahhoz igazodik!
10 Teljes szívvel kereslek téged, Uram,
    ne engedj eltérnem parancsaidtól!
11 Szívemben őrzöm szavaidat, mint rejtett kincseket,
    nehogy vétkezzem ellened!
12 Áldalak, Örökkévaló,
    kérlek, taníts törvényedre!
13 Ajkam elsorolja, emlékezetből ismételi
    szájad minden ítéletét.
14 Inkább gyönyörködöm bizonyítékaidban,
    mint bármilyen nagy gazdagságban.
15 Utasításaidat szívemben forgatom,
    gondosan követem utadat, Uram!
16 Gyönyörködöm törvényedben,
    nem felejtem szavadat.

Gimel

17 Légy jóindulattal szolgádhoz, hogy éljek,
    és engedelmeskedjek szavadnak!
18 Nyisd fel szemem, hogy meglássam,
    milyen csodálatosak tanításaid!
19 Idegen és jövevény vagyok e földön,
    kérlek, ne rejtsd el előlem parancsaidat!
20 Sóvárog a szívem,
    ítéleteidet kívánja szüntelen.
21 Uram, te megfenyíted a büszkéket:
    átkozottak, akik eltávolodnak parancsaidtól!
22 Vedd le rólam a szégyent és gyalázatot,
    mert megőrzöm bizonyítékaidat!
23 Ha a vezetők összeülnek, és ellenem beszélnek,
    szolgád akkor is törvényedről gondolkodik.
24 Gyönyörködöm bizonyítékaidban,
    amelyekből tanácsot adsz nekem.

Dálet

25 Lelkem a porhoz tapad,
    eleveníts meg beszédeddel!
26 Uram, elmondtam neked mindent őszintén,
    és te meghallgattál!
    Kérlek, taníts törvényeidre!
27 Hadd lássam meg utasításaid értelmét,
    hogy gondolkodhassam csodálatos dolgaidról!
28 Sír a lelkem a keserűség miatt,
    vigasztalj és erősíts meg szavaddal!
29 Őrizz meg a hamisságtól és hűtlenségtől,
    erősíts meg tanításoddal!
30 Eldöntöttem, hogy hűséges maradok hozzád, Uram!
    Ítéleteidet mindig szemem előtt tartom!
31 Ragaszkodom bizonyítékaidhoz, Örökkévaló!
    Ne engedd, hogy megszégyenüljek!
32 Futok, hogy engedelmeskedjek parancsaidnak,
    ha a szívem készségessé teszed[b]!

33 Örökkévaló, taníts engem törvényed útjára,
    hogy mindvégig gondosan kövessem azt.
34 Tégy engem értelmessé, hogy kövessem tanításodat,
    és teljes szívvel engedelmeskedjek!
35 Vezess parancsaid ösvényén,
    mert abban gyönyörködöm!
36 Segíts meg, hogy bizonyítékaidon gondolkozzam,
    s ne azon, hogy gazdagodjak meg!
37 Fordítsd el tekintetem, hogy ne nézzek a bálványokra,
    és erősíts meg, hogy kedvedre éljek!
38 Teljesítsd be szolgádon szavadat,
    amelyet az istenfélőknek ígértél!
39 Távolítsd el tőlem szégyenemet, amelytől félek,
    mert ítéleteid olyan jók!
40 Nézd, vágyakozom utasításaidra,
    eleveníts meg jóságoddal!

Vau

41 Örökkévaló, szálljon rám hűséges szereteted,
    és szabadításod, ahogy megígérted,
42 hogy megfelelhessek azoknak, akik gyaláznak,
    mert bízom benned és ígéretedben!
43 Ne vedd el tőlem az igazság beszédét,
    mert ítéleteidre várok!
44 Állandóan követem tanításaidat,
    most és örökké.
45 Tágas téren járok, nem kell semmit rejtegetnem,
    mert utasításaidat keresem és követem.
46 Királyok előtt szólok bátran,
    mert szövetségedről beszélek.
47 Szeretem parancsaidat,
    élvezem, ha tanulmányozhatom őket!
48 Szeretem parancsaidat, sőt, tisztelem őket,
    és sokat gondolkozom róluk.

Zain

49 Emlékezz, Uram, szavadra,
    szolgádnak tett ígéretedre,
    amelyhez nekem reménységet adtál!
50 Ez ad erőt és vigasztalást szorult helyzetemben,
    mert beszéded és ígéreteid megelevenítenek!
51 Bárhogyan gúnyolnak is a büszkék,
    mégsem fordulok el tanításodtól, Uram!
52 Mikor ítéleteidről gondolkodom,
    amelyeket az ősidőkben hoztál, Örökkévaló,
    mindig megvigasztalódom!
53 Harag és szomorúság vesz erőt rajtam az istentelenek miatt,
    akik elfordulnak tanításodtól!
54 Mint az énekek, olyanok számomra törvényeid,
    mikor idegen országban vándorolok.
55 Még éjjel is rád gondolok, Örökkévaló,
    és emlékezem tanításodra!
56 Ez az én sorsom,
    hogy engedelmeskedjek utasításaidnak.

Het

57 Örökkévaló, elhatároztam: az én részem,
    hogy engedelmeskedem beszédednek.
58 Hozzád jövök, teljes szívből kérlek:
    légy kegyelmes hozzám, ígéreted szerint!
59 Végiggondoltam életemet:
    visszatérek bizonyítékaidhoz, Uram!
60 Sietek, nem aggodalmaskodom,
    parancsaidat megtartom!
61 Bár az istentelenek kötelei tekeredtek rám,
    mégsem felejtem el tanításodat!
62 Még éjjel is felkelek,
    hogy hálát adjak neked igazságos ítéleteidért!
63 Barátjuk vagyok azoknak, akik téged imádnak!
    Társa vagyok mindenkinek, aki utasításaidat követi.
64 Hűséges szereteted, ó, Örökkévaló, az egész Földet beborítja!
    Taníts engem törvényeddel!

Tet

65 Örökkévaló, valóban jó vagy hozzám,
    úgy, ahogy megígérted!
66 Taníts engem bölcsességre és helyes ítéletre,
    mert bízom parancsaid helyességében!
67 Mielőtt megaláztatás ért, eltévedtem,
    de most már követem, amit mondasz, Uram!
68 Milyen jó vagy, és mindent helyesen teszel!
    Taníts engem törvényeddel!
69 Gőgös hazugok támadtak rám,
    mégis teljes szívvel követem utasításaidat!
70 Szívük sötét és ostoba, nem törődnek semmivel,
    de én tanításodban gyönyörködöm!
71 Hasznomra vált a szenvedés,
    mert megértettem, és megjegyeztem törvényedet!
72 A tanítás a te szádból, Uram, többet ér,
    mint ezernyi arany és ezüst!

Jod

73 Uram, kezed formált engem,
    és te tartasz életben,
segíts, hogy parancsaidat megismerjem
    és megértsem!
74 Látnak engem, akik tisztelnek és félnek téged,
    és örülnek, mert ígéreteidben reménykedem!
75 Tudom, hogy igazságosak ítéleteid, Örökkévaló,
    és jól tetted, hogy megfenyítettél!
76 De most, kérlek, vigasztalj meg jóságoddal,
    ahogy szolgádnak megígérted!
77 Szálljon rám irgalmad, és eleveníts meg,
    hogy tanításod élvezhessem!
78 Szégyenüljenek meg a büszkék, akik ok nélkül vádoltak engem,
    én pedig utasításaidról gondolkozom.
79 Akik tisztelnek és félnek téged, Uram,
    forduljanak ismét felém,
    akik megismerték bizonyítékaidat!
80 Segíts, hogy hűséges legyek törvényedhez,
    hogy soha ne kelljen szégyenkeznem!

Kaf

81 Lelkem sóvárogva várja, hogy megszabadíts, Uram,
    ígéretedben reménykedem!
82 Egyre csak várom, hogy beteljesítsd,
    amit ígértél nekem.
Már a szemem is belefáradt a nézésbe,
    mikor vigasztalsz meg?
83 Olyan lettem, mint a füstre akasztott száraz bőrtömlő
    mégsem felejtem el törvényedet!
84 Mennyit szántál szolgádnak, meddig élek még?
    Mikor tartasz ítéletet üldözőim fölött?
85 Vermet ástak nekem az istentelenek,
    akik nem tanításod szerint élnek.
86 Parancsaid mind megbízhatóak.
    Az istentelenek ok nélkül üldöznek, segíts meg, Uram!
87 Majdnem elpusztítottak engem,
    mégsem tértem el utasításaidtól!
88 Eleveníts meg hűséges szereteteddel,
    hogy bizonyítékaidat megőrizzem!

Read full chapter

Footnotes

  1. Zsoltárok 119:1 zsoltár Alef A héber ABC első betűje. Ebben a zsoltárban minden szakaszban 8 vers található, amelyek a héber ABC soron következő betűjével kezdődnek.
  2. Zsoltárok 119:32 készségessé teszed Szó szerint: „kitágítod, kiszélesíted”.

A törvény magasztalása

119 Boldogok, akiknek az útja tökéletes, akik az ÚR törvénye szerint élnek.

Boldogok, akik megfogadják intelmeit, teljes szívvel keresik őt,

nem követtek el álnokságot, hanem az ő útjain jártak.

Te megparancsoltad, hogy utasításaidat pontosan megtartsák.

Bárcsak állhatatosan járhatnék utadon, megtartván rendelkezéseidet!

Akkor nem vallanék szégyent, ha figyelnék minden parancsolatodra.

Tiszta szívből adok hálát neked, tanulva igazságos döntéseidet.

Megtartom rendelkezéseidet, ne hagyj el engem soha!

Hogyan tarthatja tisztán életútját az ifjú? Úgy, hogy megtartja igédet.

10 Teljes szívből kereslek téged, ne engedd, hogy eltérjek parancsolataidtól!

11 Szívembe zártam beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened.

12 Áldott vagy te, URam! Taníts meg rendelkezéseidre!

13 Ajkam fölsorolja szád minden döntését.

14 Minden gazdagságnál nagyobb öröm, ha intelmeid szerint élhetek.

15 Utasításaidon elmélkedem, és figyelek ösvényeidre.

16 Gyönyörködöm rendelkezéseidben, igédről nem feledkezem meg.

17 Bánj jól szolgáddal, hogy élhessek, és én megtartom igédet.

18 Nyisd föl szememet, hogy megláthassam, milyen csodálatos a te törvényed.

19 Jövevény vagyok a földön, ne rejtsd el előlem parancsolataidat!

20 Őrlődik lelkem, mert vágyódik döntéseid után mindenkor.

21 Megdorgálod az átkozott kevélyeket, akik eltérnek parancsolataidtól.

22 Fordítsd el rólam a gyalázatot és a megvetést, hiszen megfogadtam intelmeidet.

23 Ha a fejedelmek összeülnek, és rólam tárgyalnak, szolgád akkor is rendelkezéseidről elmélkedik.

24 Csak a te intelmeidben gyönyörködöm, azok az én tanácsadóim.

25 Életem a porhoz tapad: eleveníts meg igéddel!

26 Ha dolgaimat elbeszélem, te meghallgatsz. Taníts meg rendelkezéseidre!

27 Értesd meg velem utasításaid célját, hogy elmélkedjem csodáidon!

28 Nem tudok aludni a bánat miatt, erősíts meg engem igéddel!

29 Tarts engem távol a hazugok útjától, és ajándékozz meg kegyelmesen törvényeddel!

30 Az igaz utat választottam, döntéseidet magam előtt tartom.

31 Ragaszkodom intelmeidhez, URam, ne engedj megszégyenülnöm!

32 Parancsolataid útján járok, mert bizakodó szívet adsz nekem.

33 Taníts, URam, rendelkezéseid céljára, hogy megfogadjam azokat mindvégig!

34 Tégy értelmessé, hogy megfogadjam törvényedet, és megtartsam teljes szívvel.

35 Vezess parancsolataid útján, mert abban gyönyörködöm.

36 Add, hogy szívem intelmeidre hajoljon, ne a haszonlesésre!

37 Fordítsd el tekintetemet, hogy ne nézzek hiábavalóságra, a te utadon éltess engem!

38 Teljesítsd be szolgádon ígéretedet, amelyet az istenfélőknek adtál!

39 Fordítsd el tőlem a gyalázatot, amelytől borzadok, mert jók a te döntéseid!

40 Eleveníts meg igazságoddal, mert vágyódom utasításaidra.

41 Teljesedjék be rajtam kegyelmed, URam, és megígért szabadításod,

42 hogy választ tudjak adni gyalázóimnak, hiszen igédben bízom.

43 Ne vedd ki számból teljesen az igazság beszédét, mert a te döntésedre várok.

44 Meg akarom tartani törvényedet állandóan, mindörökké.

45 Tágas téren járok, ha a te utasításodat keresem.

46 Királyoknak is elmondom intelmeidet, és nem vallok szégyent.

47 Gyönyörködöm parancsolataidban, mert szeretem őket.

48 Elfogadom parancsolataidat, mert szeretem őket, és elmélkedem rendelkezéseiden.

49 Emlékezz szolgádnak tett ígéretedre, amelyhez nekem reménységet adtál.

50 Ez a vigasztalásom nyomorúságomban, mert beszéded megelevenít engem.

51 Bármennyire csúfolnak is a kevélyek, mégsem hajolok el törvényedtől.

52 Ha ősrégi döntéseidre gondolok, megvigasztalódom, URam!

53 Elragad az indulat a bűnösök miatt, akik elhagyták törvényedet.

54 Rendelkezéseid olyanok nekem, mint az énekek, azon a helyen, ahol jövevény vagyok.

55 URam, éjjel is gondolok nevedre, megtartom törvényedet.

56 Ez jutott nekem, mert megfogadtam utasításaidat.

57 URam, én örökségem! Ígérem, hogy megtartom igéidet.

58 Teljes szívből esedezem előtted: légy kegyelmes hozzám ígéreted szerint!

59 Utaimat megfontolom, lépteimet intelmeidhez igazítom.

60 Sietek, nem tétovázom, megtartom parancsolataidat.

61 Ha bűnösök kötelei fonnak is körül, nem feledkezem meg törvényedről.

62 Éjfélkor fölkelek, hogy hálát adjak neked igazságos döntéseidért.

63 Barátja vagyok mindazoknak, akik istenfélők, és megtartják utasításaidat.

64 URam, kegyelmed betölti a földet. Taníts engem rendelkezéseidre!

65 Jót tettél szolgáddal ígéreted szerint, URam!

66 Taníts engem helyes értelemre és ismeretre, mert hittel fogadtam parancsolataidat.

67 Mielőtt nyomorúság ért, tévelyegtem, de most megtartom beszédedet.

68 Jó vagy te, és jót teszel, taníts engem rendelkezéseidre!

69 Hazugságot koholtak ellenem a kevélyek, de én megfogadom utasításaidat tiszta szívből.

70 Kövér a szívük, érzéketlen, én pedig törvényedben gyönyörködöm.

71 Jó nekem, hogy nyomorúság ért, hogy megtanuljam rendelkezéseidet.

72 Jobb nekem a te törvényed, mint ezernyi arany és ezüst.

73 Kezed alkotott és megerősített, tégy értelmessé, hogy megtanuljam parancsolataidat!

74 Látnak engem, és örülnek az istenfélők, mert igédben reménykedem.

75 Tudom, URam, hogy igazak döntéseid, igazad volt, hogy megaláztál.

76 Vigasztaljon meg engem szereteted, ahogyan megígérted szolgádnak.

77 Teljesedjék be rajtam irgalmad, hogy éljek, mert törvényedben gyönyörködöm.

78 Szégyenüljenek meg a kevélyek, mert galádul bántak velem, én pedig utasításaidon elmélkedem.

79 Forduljanak hozzám az istenfélők, akik ismerik intelmeidet.

80 Bár lenne szívem tökéletes rendelkezéseid szerint, hogy ne valljak szégyent!

81 Szabadításod után sóvárog lelkem, igédben reménykedem.

82 Sóvárogva tekintek ígéretedre: Mikor vigasztalsz meg engem?

83 Bár olyan vagyok, mint a füstre tett tömlő, nem feledkezem meg rendelkezéseidről.

84 Hány napja van még szolgádnak? Mikor tartasz ítéletet üldözőimen?

85 Vermeket ástak nekem a kevélyek, akik nem törvényed szerint élnek.

86 Minden parancsolatod igaz. Galádul üldöznek, segíts meg!

87 Csaknem kiirtottak a földről, mert nem hanyagoltam el utasításaidat.

88 Tartsd meg életemet kegyelmesen, én pedig megtartom intelmeidet.

Read full chapter

20 Kiki a mely hivatásban hívatott el, abban maradjon.

21 Szolgai állapotban hivattattál el? Ne gondolj vele, sõt ha szabad lehetsz is, inkább élj [azzal.]

22 Mert az Úrban elhívott szolga az Úrnak szabadosa; hasonlóképen a ki szabadságban hívatott el, Krisztusnak szolgája.

23 Áron vétettetek meg, ne legyetek embereknek szolgái.

24 Kiki a miben elhívatott, atyámfiai, abban maradjon meg az Isten elõtt.

25 A hajadonok felõl nincs ugyan parancsolatom az Úrtól, de tanácsot adok úgy, mint a ki irgalmasságot nyertem az Úrtól, hogy hitelreméltó legyek.

26 Úgy ítélem azért, hogy jó ez a jelenvaló szükség miatt, hogy tudniillik jó az embernek úgy maradni.

27 Feleséghez köttettél? Ne keress elválást. Megszabadultál feleségedtõl? Ne keress feleséget.

28 De ha veszel is feleséget, nem vétkezel; és ha férjhez megy is a hajadon, nem vétkezik ; de az ilyeneknek háborúságuk lesz a testben. Én pedig kedveznék néktek.

29 Ezt pedig azért mondom, atyámfiai, mert az idõ rövidre van szabva ezentúl, azért a kiknek van is feleségök, úgy legyenek, mintha nem volna.

30 És a kik sírnak, mintha nem sírnának; és a kik vígadnak, mintha nem vígadnának; a kik vesznek, mintha semmijök sem volna.

31 És a kik élnek e világgal, mintha nem élnének: mert elmúlik e világnak ábrázatja.

32 Azt akarnám pedig, hogy ti gond nélkül legyetek. A ki házasság nélkül van, arra visel gondot, a mi az Úré, mimódon kedveskedhessék az Úrnak;

33 A ki pedig feleséget vett, a világiakra visel gondot, mimódon kedveskedhessék a feleségének.

34 Különbözik egymástól az asszony és a hajadon. A ki nem ment férjhez, az Úr dolgaira visel gondot, hogy szent legyen mind testében, mind lelkében; a ki pedig férjhez ment, a világiakra visel gondot, mimódon kedveskedhessék a férjének.

35 Ezt pedig a ti hasznotokra mondom; nem hogy tõrt vessek néktek, hanem hogy illendõképen és állhatatosan ragaszkodjatok az Úrhoz háboríthatatlanul.

36 De ha valaki szégyennek tartja az õ hajadon leányára, ha virágzó idejét múlja, és úgy kell történnie, a mit akar, azt cselekedje, nem vétkezik; menjenek férjhez.

37 A ki pedig szilárdan áll a szívében és a szükség nem kényszeríti, hatalma pedig van a tulajdon akarata fölött, és azt végezte el szívében, hogy megtartja hajadon leányát, jól cselekszi.

38 Azért, a ki férjhez adja, az is jól cselekszi, de a ki nem adja férjhez, még jobban cselekszi.

39 Az asszonyt törvény köti, míg férje él, de ha férje meghal, szabadon férjhez mehet, a kihez akar, csakhogy az Úrban.

40 De boldogabb, ha úgy marad, az én véleményem szerint; pedig hiszem, hogy bennem is Istennek lelke van.

Read full chapter

20 Mindenki maradjon meg abban az állapotában, ahogyan elhívta az Úr! 21 Rabszolgaként kaptad az elhívást? Ne bánkódj emiatt! Azonban ha szabaddá lehetsz, akkor élj a lehetőséggel! 22 Mert az a rabszolga, akit az Úr elhívott, szabad ember az Úrban. Másfelől viszont, aki szabad emberként kapta az elhívást, az meg Krisztus rabszolgája lett. 23 Drága váltságdíjat fizetett értetek Isten, ezért csak őt szolgáljátok, ne másokat!

24 Testvéreim, bármilyen állapotban is ért benneteket Isten hívása, maradjatok meg abban azután is, amikor már Istennel együtt éltek.

A megházasodás kérdései

25 Most szeretnék azokról írni, akik még nem házasodtak meg, illetve nem mentek férjhez.[a] Erre nézve ugyan nem kaptam parancsot az Úrtól, de tanácsot azért adhatok. Úgy mondom ezt, mint akit az Úr a kegyelme által megbízhatóvá tett. 26 Azt gondolom, hogy a mostani nehéz időkben az a helyes, ha mindenki abban az állapotban marad, ahogyan éppen most van. 27 Ha megnősültél, akkor ne akarj elválni! Ha nincs feleséged, ne is keress magadnak! 28 Azonban ha mégis megnősülsz, nem vétkezel, és ha a leány férjhez megy, ő sem vétkezik. Az ilyeneknek azonban gondjaik lesznek a mindennapi életben — én pedig szeretnélek benneteket ezektől megkímélni.

29 Azért mondom ezt, testvéreim, mert a hátralévő idő már nagyon rövid. Ezért mostantól fogva, akiknek van feleségük, úgy éljenek, mintha nem is volna. 30 Akik sírnak, mintha nem sírnának, akik örülnek, mintha nem örülnének, aki vásárol valamit, mintha semmije se lenne! 31 Akik használják, amit ez a világ nyújt, úgy éljenek vele, mintha semmi közük nem lenne hozzá, mert a világ jelenlegi formája és rendszere hamarosan elmúlik.

32 Azt szeretném, hogy gondok és aggodalmak nélkül éljetek. Az a férfi, aki nem házasodik meg, az Úr tetszését keresi, és az Úr munkájára van gondja. 33 Viszont aki megházasodott, az a világi dolgokkal törődik, és a felesége kedvét keresi. 34 Így kétfelé oszlik a figyelme: kedvét keresi az Úrnak is, meg a feleségének is. Hasonlóképpen az asszony, aki már nincs férjnél, vagy a leány, aki még nem ment férjhez, az Úr dolgaira visel gondot, és egyedül az Urat szolgálja testével és szellemével egyaránt. A férjes asszony azonban a mindennapi dolgokkal törődik, és a férje kedvét keresi. 35 Mindezt a ti érdeketekben mondom, nem azért, hogy korlátozzalak benneteket. Abban szeretnék segíteni, hogy helyesen és jó rendben éljetek, és teljes odaadással szolgáljátok az Urat.

36 Ha egy férfi úgy gondolja, hogy a menyasszonya lassan túlhaladja a házasságra legalkalmasabb kort, és ezért feleségül akarja venni, ám vegye feleségül. Azzal, hogy összeházasodnak, nem vétenek semmit. 37 Egy másik férfi azonban lehet, hogy arra a szilárd meggyőződésre jut, hogy nem akar megházasodni, és teljesen szabadon dönthet ebben, semmi sem kényszeríti. Így eldöntheti, hogy mégsem veszi feleségül azt a leányt, akit korábban eljegyzett. Ez a férfi is helyesen döntött. 38 Tehát az is helyesen teszi, aki a menyasszonyával összeházasodik. Aki azonban nem házasodik meg, az még helyesebben cselekszik.

39 A férjes asszony maradjon a férjével, amíg a férje él. Ha a férje meghal, szabadon férjhez mehet, akihez akar, csakhogy az új férje is az Úr követője legyen. 40 Azonban boldogabb lesz, ha nem megy újra férjhez. Ez a véleményem, és hiszem, hogy Isten Szelleme bennem lakik.

Read full chapter

Footnotes

  1. 1 Korintusi 7:25 akik… férjhez Szó szerint: „szűzek”.

20 Mindenki maradjon abban a hivatásban, amelyben elhívatott.

21 Rabszolgaként hívattál el? Ne törődj vele. Ha viszont szabaddá lehetsz, inkább élj azzal!

22 Mert az Úrban elhívott rabszolga az Úr felszabadítottja, hasonlóan a szabadként elhívott a Krisztus rabszolgája.

23 Áron vétettetek meg: ne legyetek emberek rabszolgái.

24 Mindenki abban maradjon meg Isten előtt, testvéreim, amiben elhívatott.

Hajadonok, nőtlenek és özvegyek

25 A hajadonokról ugyan nincs rendelkezésem az Úrtól, de tanácsot adok úgy, mint aki az Úr irgalma folytán hitelt érdemel.

26 Azt tartom tehát jónak a küszöbön álló megpróbáltatások miatt, hogy jó az embernek úgy maradnia, amint van.

27 Feleséghez vagy kötve? Ne keress válást. Feleség nélkül vagy? Ne keress feleséget.

28 De ha megnősülsz, nem vétkezel, és ha férjhez megy a hajadon, nem vétkezik. Az ilyeneknek azonban gyötrelmük lesz a testben, én pedig szeretnélek ettől megkímélni titeket.

29 Ezt pedig azért mondom, testvéreim, mert a hátralevő idő rövidre szabott. Ezután tehát azok is, akiknek van feleségük, úgy éljenek, mintha nem volna,

30 és akik sírnak, mintha nem sírnának, akik pedig örülnek, mintha nem örülnének, akik vásárolnak valamit, mintha nem volna az az övék,

31 és akik a világ javaival élnek, mintha nem élnének vele, mert e világ ábrázata elmúlik.

32 Azt szeretném, hogy gond ne terheljen titeket. Aki nőtlen, az az Úr dolgaival törődik: hogyan legyen tetszésére az Úrnak.

33 Aki viszont megházasodott, az a világi dolgokkal törődik: hogyan legyen tetszésére a feleségének;

34 ezért élete megosztott. A nem férjes asszony és a hajadon az Úr dolgaival törődik, hogy szent legyen testében is, lelkében is, aki pedig férjhez ment, a világi dolgokkal törődik: hogyan legyen tetszésére a férjének.

35 Ezt pedig éppen a ti javatokra mondom, nem azért, hogy tőrbe csaljalak, hanem hogy feddhetetlenül élhessetek, és osztatlan szívvel ragaszkodjatok az Úrhoz.

36 Ha pedig valaki azt gondolja, hogy tisztességtelenül bánik hajadon leányával, ha eljár felette az idő, és mégis hajadon marad, tegye meg, amit akar, nem vétkezik: adja férjhez.

37 Aki azonban szilárd elhatározásra jutott, és a szükség nem kényszeríti, mert hatalma van saját kívánsága felett, és úgy döntött szívében, hogy jegyesét megőrzi: jól teszi.

38 Azért, aki feleségül veszi jegyesét, az is jól teszi, de aki nem veszi feleségül, még jobban teszi.

39 Az asszonyt törvény köti, amíg él a férje, de ha a férje meghal, szabadon férjhez mehet ahhoz, akihez akar, de csak az Úrban.

40 Az én véleményem szerint azonban boldogabb lesz, ha úgy marad. Hiszem pedig, hogy bennem is az Isten Lelke van.

Read full chapter