Add parallel Print Page Options

24  Ne irígykedjél a gonosztevõkre, se ne kivánj azokkal lenni.

Mert pusztítást gondol az õ szívök, és bajt szólnak az õ ajkaik.

Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erõsíttetik meg.

És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörûséges marhával.

A bölcs férfiú erõs, és a tudós ember nagy erejû.

Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.

Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az õ száját.

A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövõnek hívják.

A balgatag dolognak gondolása bûn; és a rágalmazó az ember elõtt útálatos.

10 Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szûk a te erõd.

11 Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!

12 Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, õ érti, és a ki õrzi a te lelkedet, õ tudja? és kinek-kinek az õ cselekedetei szerint fizet.

13 Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.

14 Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!

15 Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az õ ágyasházát!

16 Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig [csak egy] nyavalyával is elvesznek.

17 Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,

18 Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az õ haragját [te reád.]

19 Ne gerjedj haragra a gonosztevõk ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;

20 Mert a gonosznak nem lesz [jó] vége, az istentelenek szövétneke kialszik.

21 Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütõk közé ne elegyedjél.

22 Mert hirtelenséggel feltámad az õ nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?

23 Ezek is a bölcsek [szavai.] Személyt válogatni az ítéletben nem jó.

24 A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.

25 A kik pedig megfeddik [a bûnöst,] azoknak gyönyörûségökre lesz, és jó áldás száll reájok!

26 Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.

27 Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elõ a te mezõdben; annakutána építsd a házadat.

28 Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é [valakit] a te ajkaiddal?

29 Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem õ vele; megfizetek az embernek az õ cselekedete szerint.

30 A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szõleje mellett.

31 És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kõgyepüje elromlott vala.

32 Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, [ezt] a tanulságot vevém abból:

33 Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,

34 És így jõ el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.

25  Még ezek is Salamon példabeszédei, melyeket összeszedegettek Ezékiásnak, a Júda királyának emberei.

Az Istennek tisztességére van a dolgot eltitkolni; a királyoknak pedig tisztességére van a dolgot kikutatni.

Az ég magasságra, a föld mélységre, és a királyoknak szíve kikutathatatlan.

Távolítsd el az ezüstbõl a salakot, és abból edény lesz az ötvösnek:

Távolítsd el a bûnöst a király elõl, és megerõsíttetik igazsággal az õ széke.

Ne dicsekedjél a király elõtt, és a nagyok helyére ne állj;

Mert jobb, ha [azt] mondják néked: jer ide fel; hogynem mint levettetned néked a tisztességes elõtt, a kit láttak a te szemeid.

Ne indulj fel a versengésre hirtelen, hogy [azt] ne [kelljen kérdened,] mit cselekedjél az után, mikor gyalázattal illet téged a te felebarátod.

A te ügyedet végezd el felebarátoddal; de másnak titkát meg ne jelentsd;

10 Hogy ne gyalázzon téged, a ki hallja; és a te gyalázatod el ne távozzék.

11 [Mint az] arany alma ezüst tányéron: [olyan] a helyén mondott ige!

12 [Mint az] arany függõ és színarany ékesség: [olyan] a []bölcs intõ a szófogadó fülnél.

13 Mint a havas hideg az aratásnak idején: olyan a hív követ azoknak, a kik õt elbocsátják; mert az õ urainak lelkét megvidámítja.

14 [Mint a] felhõ és szél, melyekben nincs esõ: [olyan] a férfiú, a ki kérkedik hamis ajándékkal.

15 Tûrés által engeszteltetik meg a fejedelem, és a szelíd beszéd megtöri a csontot.

16 Ha mézet találsz, egyél a mennyi elég néked; de sokat ne egyél, hogy ki ne hányd azt.

17 Ritkán tedd lábadat a te felebarátodnak házába; hogy be ne teljesedjék te veled, és meg ne gyûlöljön téged.

18 Põröly és kard és éles nyíl az olyan ember, a ki hamis bizonyságot szól felebarátja ellen.

19 [Mint a] romlott fog és kimarjult láb: [olyan a] hitetlennek bizodalma a nyomorúság idején.

20 [Mint a] ki leveti ruháját a hidegnek idején, [mint] az eczet a sziksón: olyan, a ki éneket mond a bánatos szívû ember elõtt.

21 Ha éhezik, a ki téged gyûlöl: adj enni néki kenyeret; és ha szomjúhozik: adj néki inni vizet;

22 Mert elevenszenet gyûjtesz az õ fejére, és az Úr megfizeti néked.

23 Az északi szél esõt szül; és haragos ábrázatot a suttogó nyelv.

24 Jobb lakni a tetõnek ormán, mint a háborgó asszonynyal, és közös házban.

25 [Mint] [a] hideg víz a megfáradt embernek, [olyan ]a messze földrõl való jó hírhallás.

26 [Mint a] megháborított forrás és megromlott kútfõ, [olyan ]az igaz, a ki a gonosz elõtt ingadozik.

27 Igen sok mézet enni nem jó; hát a magunk dicsõségét keresni dicsõség?

28 [Mint] a megromlott és kerítés nélkül való város, [olyan ]a férfi, a kinek nincsen birodalma az õ lelkén!

26  Mint a hó a nyárhoz és az esõ az aratáshoz, úgy nem illik a bolondhoz a tisztesség.

Miképen a madár elmegy és a fecske elrepül, azonképen az ok nélkül való átok nem száll az emberre.

Ostor a lónak, fék a szamárnak; és vesszõ a bolondok hátának.

Ne felelj meg a bolondnak az õ bolondsága szerint, hogy ne légy te is õ hozzá hasonlatos;

Felelj meg a bolondnak az õ bolondsága szerint, hogy ne legyen bölcs a maga szemei elõtt.

A ki bolond által izen valamit, lábait vagdalja el magának, és bosszúságot szenved.

[Mint] a sántának lábai lógnak, úgy a bölcsmondás a bolondoknak szájában.

Mint a ki követ köt a parittyába, úgy [cselekszik,] a ki a bolondnak tisztességet tesz.

[Mint] a részeg ember kezébe akad a tövis, [úgy akad] az eszes mondás a bolondoknak szájába.

10 Mint a lövöldözõ, a ki mindent megsebez, olyan az, a ki bolondot fogad fel, és a ki csavargókat fogad fel.

11 Mint az eb megtér a maga okádására, úgy a bolond megkettõzteti az õ bolondságát.

12 Láttál-é oly embert, a ki a maga szemei elõtt bölcs? A bolond felõl [jobb] reménységed legyen, hogynem mint a felõl!

13 Azt mondja a rest: ordító [oroszlán] van az úton! oroszlán van az utczákon!

14 [Mint] az ajtó forog az õ sarkán, úgy a rest az õ ágyában.

15 Ha a rest az õ kezét a tálba nyujtotta, resteli azt csak szájához is vinni.

16 Bölcsebb a rest a maga szemei elõtt, mint hét olyan, a ki okos feleletet ád.

17 Kóbor ebet ragad fülön, a ki felháborodik a perpatvaron, a mely õt nem illeti.

18 Mint a balga, a ki tüzet, nyilakat és halálos szerszámokat lövöldöz,

19 Olyan [az], a ki megcsalja az õ felebarátját, és azt mondja: csak tréfáltam!

20 Ha a fa elfogy, kialuszik a tûz; ha nincs súsárló, megszûnik a háborgás.

21 Mint az elevenszénre a holtszén, és a fa a tûzre, [olyan] a háborúságszerzõ ember a patvarkodásnak felgyujtására.

22 A fondorlónak beszédei hízelkedõk, és azok áthatják a szív belsejét.

23 [Mint] a meg nem tisztított ezüst, melylyel valami agyagedényt beborítottak, [olyanok] a gyulasztó ajkak a gonosz szív mellett.

24 Az õ beszédeivel másnak tetteti magát a gyûlölõ, holott az õ szívében gondol álnokságot.

25 Mikor kedvesen szól, ne bízzál õ hozzá; mert hét iszonyatosság van szívében.

26 Elfedeztethetik a gyûlölség csalással; de nyilvánvalóvá lesz az õ gonoszsága a gyülekezetben.

27 A ki vermet ás [másnak], abba belé esik; és a ki felhengeríti a követ, arra gurul vissza.

28 A hazug nyelv gyûlöli az általa megrontott [embert], és a hízelkedõ száj romlást szerez.

— 19 —

24 Ne irigykedj a gonoszokra!
    Messze kerüld őket,
mert folyton valami pusztítást terveznek,
    gonoszságról beszélnek!

— 20 —

Bölcsesség által épül a ház, az otthon és a család,
    és az értelem által lesz erős.
Az otthont és a családi élet minden területét pedig
    a tudás tölti meg drága és kedves kincsekkel.

— 21 —

A bölcs férfi hatalmasabb, mint az erős,
    és a tudós hatalmasabb, mint akinek csak a testi ereje nagy.
Ezért bölcs tanácsosokkal viselj háborút,
    és ha igazán győzni akarsz, sok ilyenre van szükséged.

— 22 —

Az ostobának elérhetetlen a bölcsesség,
    ezért ki se nyissa száját,
    mikor a vezetők tanácskoznak!

— 23 —

Aki gonosz dolgokat tervez,
    azt bajkeverőnek hívják.
Istentelen tervet szőni bűn.
    A csúfolódót mindenki utálja.

— 24 —

10 Ha nehéz időkben gyengének bizonyulsz,
    akkor valóban kevés az erőd!

— 25 —

11 Mentsd meg a halálra szánt foglyokat!
    Szabadítsd ki azokat,
    akik a vesztőhely felé tántorognak!
12 Ne mondd: „Nem is tudtam róla!”,
    mert az Örökkévaló, aki a szíveket vizsgálja,
    jól tudja, mit miért teszel!
Aki a lelkedet őrzi, tudja,
    és mindenkinek tettei szerint fizet.

— 26 —

13 Fiam, egyél mézet, mert jó!
    Bizony, édes a tiszta méz.
14 Ilyen a bölcsesség is: édes a lelkednek.
    Ha megtalálod, szép jövő vár rád,
    és amit remélsz, abban nem fogsz csalódni.

— 27 —

15 Ne légy olyan, mint a lesben álló rabló,
    ne akard kirabolni az igazságszerető ember
    otthonát és családját,
    ne támadd meg otthonát!
16 Mert az igaz ember is sokszor elesik,
    mégis mindannyiszor felkel,
    de az istentelent egyetlen baj is teljesen elpusztítja.

— 28 —

17 Ne örülj annak, ha ellenségedet baj éri,
    ne légy kárörvendő, mikor elesik!
18 Mert az Örökkévaló látja, és megharagszik rád,
    ellenségedről pedig elfordul haragja.

— 29 —

19 Ne bosszankodj a gonosztevők miatt,
    és ne irigykedj az istentelenekre!
20 Mert a gonosznak nincs jövője,
    és az istentelen világossága kialszik.

— 30 —

21 Fiam, tiszteld az Örökkévalót és a királyt,
    és egyik ellen se lázadj!
22 A lázadót hirtelen baj éri,
    mert sokféle veszedelmet zúdíthat rá
    az Örökkévaló is, meg a király is!

További bölcs mondások

23 Ezek a mondások is a bölcsektől származnak:

A bíró legyen pártatlan és elfogulatlan
    azokkal szemben, akik fölött ítélkezik!
24 A bírót, aki felmenti a bűnöst,
    átkozzák az emberek és utálják a népek.
25 De ha elítéli a bűnöst, jó dolga lesz,
    és bőséges áldásban lesz része.

26 Aki őszintén válaszol,
    az az igaz barátod.[a]
27 Előbb végezd el a szántóföldi munkákat, majd a vetést,
    azután építsd fel a házad.
28 Ne beszélj alapos ok nélkül senki ellen,
    különben ostobának tűnhetsz!
29 Ne mondd: „Én is úgy bánok vele, ahogy ő velem!
    Bosszút állok azért, amit velem tett!”

30 Láttam egy lusta és gondatlan ember kertjét,
    amikor mellette mentem el.
    Milyen ostoba lehet ennek a szőlőskertnek a gazdája!
31 A kert ki se látszott a gazból,
    úgy elborították a tövisek,
    kőkerítése pedig leomlott.
32 Ezt látva elgondolkoztam,
    és ezt tanultam belőle:
33 „Csak még egy kicsit hadd aludjak,
    egy kicsit pihenek még!” —
34 így tör rád a szegénység, mint a rabló!
    Mire körülnézel, már semmid sincsen,
    mintha tolvaj lopta volna el.

További bölcs mondások Salamon királytól

25 Ezek is Salamon bölcs mondásai, amelyeket Ezékiásnak, Júda királyának szolgái gyűjtöttek össze.

Istent tiszteljük azokért, amiket eltitkol előlünk,
    a királyt pedig azokért, amiket felfedez.
Az ég magassága, a föld mélye
    és a királyok szíve kifürkészhetetlen!

Tisztítsd meg az ezüstöt a salaktól,
    akkor az ötvös gyönyörű mestermunkát készít belőle!
Távolítsd el az istentelen tanácsadókat a király közeléből,
    és megerősíti trónját az igazságosság!

Ne dicsekedj a király előtt,
    és ne foglald el a vezetők helyét!
Jobb, ha azt mondják: „Jöjj előrébb!”,
    mintha megaláznak,
    s a vezetők szeme láttára hátrébb állítanak.

Ne fordulj elhamarkodottan a bírósághoz!
    Mihez kezdesz, ha ellenfeled kerül ki győztesen?

Ha panaszod van valaki ellen,
    ezt vele beszéld meg négyszemközt, ne mással!
    Ne pletykáld ki más dolgait,
10 különben a másik megszégyenít téged,
    és rossz híredet terjeszti.

11 Mint aranyalmák ezüsttányéron,
    olyan a helyén mondott szó,
    és a helyes döntés.
12 Mint arany fülbevaló,
    vagy színarany ékszer,
olyan a bölcs figyelmeztetés annak,
    aki azt elfogadja.

13 Mint egy pohár hideg víz
    a nyári hőségben az aratónak,
olyan a megbízható küldött annak, aki elküldte:
    felüdíti lelkét.

14 Aki ajándékot ígér,
    de mégsem ad,
olyan, mint a felhős, szeles idő,
    amely nem hoz esőt.

15 Türelemmel még a királyt is meggyőzheted,
    a makacs ellenkezést is megtörheted szelíd beszéddel.

16-17 Ha mézet találtál, egyél, amennyi jólesik,
    de ne túl sokat, mert kihányod!
Még a barátodhoz se menj túl gyakran,
    mert megsokallja, és elege lesz belőled!

18 Aki hamisan tanúskodik valaki ellen,
    veszélyes, mint a buzogány, a kard, vagy az éles nyíl!
19 Nehéz helyzetben sohase bízz meg hűtlen emberben,
    mert cserbenhagy, mint a fájós fogad, vagy a kificamodott bokád.

20 Vidám dalt énekelni bánatos embernek oly ostobaság,
    mint hidegben levetkőzni,
    vagy a sebre ecetet önteni.

21 Ha ellenséged éhezik, adj neki enni,
    ha szomjazik, itasd meg!
22 Ha így bánsz vele, égetni fogja a szégyen,
    mintha parazsat tennél a fejére.
    Az Örökkévaló pedig megjutalmaz téged.

23 Az északi szél esőt hoz.
    A másik háta mögötti vádaskodás pedig
    haragot támaszt.
24 Jobb a szabad ég alatt, a lapos háztető sarkában lakni,
    mint a veszekedős feleséggel egy házban.
25 Olyan a messzi földről érkezett jó hír,
    mint a pohár hideg víz a szomjas embernek.
26 Mint a felkavart kút,
    vagy a beszennyezett forrás,
olyan az igaz ember, ha elbizonytalanodik,
    és enged a gonosznak.
27 Túl sok mézet enni,
    vagy a magunk dicsőségét keresni, nem jó.
28 Ha nem tudsz uralkodni magadon,[b]
    olyan vagy, mint a város kőfal nélkül.

Bölcs mondások az ostobákról

26 Mint hóesés a nyárhoz, vagy záporeső az aratáshoz,
    úgy nem illik a megtiszteltetés az öntelt ostobához.
Ahogy elszáll a madár, elrepül a fecske,
    úgy száll el az ok nélkül mondott átok is.
Ostor a lónak, zabla a szamárnak,
    és verés való az öntelt ostobának.

Ne válaszolj az öntelt ostobának a bolondsága szerint,
    különben te is hasonló leszel hozzá!
De felelj meg az öntelt ostobának a bolondságához mérten,
    hogy ne képzelje magát olyan okosnak!

Ha üzeneted ostoba emberre bízod,
    olyan, mintha saját lábadat vágnád le,
    és hívnád a bajt.
Mint a sánta bicegése,
    olyan, ha az ostoba bölcs mondást idéz.
Amilyen értelmetlen hozzákötni a követ a parittyához,
    olyan, ha az ostobát megtisztelik.
Mint mikor a részeg kezébe beleakad a tövis,
    olyan az, ha az ostoba bölcs mondást akar idézni.
10 Aki ostobát fogad szolgálatába, vagy idegen csavargót,
    olyan, mint aki vaktában lövi nyilait, és valakit megsebez.
11 Az ostoba újra meg újra elköveti ugyanazt a butaságot,
    mint a kutya, amely visszatér ahhoz, amit kihányt.
12 Láttál-e olyan embert, aki magát bölcsnek tartja?
    Még az ostoba felől is több reményed lehet, mint felőle!

13 Azt mondja a lusta, ha otthon akar maradni:
    „Nem mehetek ki, mert oroszlán járkál az utcán!”
14 Ide-oda forog ágyán a lusta,
    mint az ajtó a sarkán.
15 Kinyújtja kezét a tálba,
    de szájához már nem emeli — ilyen a lusta.
16 A lusta hétszer okosabbnak gondolja magát azoknál,
    akik valóban bölcsek.

17 Mintha kóbor kutyát fognál fülön,
    ha az, ha veszekedésbe avatkozol,
    amely nem rád tartozik.
18-19 Mint az őrült, aki találomra
    tüzes nyilakat lövöldöz, s gyilkol,
olyan, aki becsapja társát,
    s azt mondja: „Ugyan, csak tréfáltam!”
20 Kialszik a tűz, ha elfogy a tűzrevaló,
    megszűnik a viszály, ha elmegy a rágalmazó.
21 Fát a tűzre, szenet a parázsra,
    — ilyen a bajkeverő a viszály felszítására.
22 A rágalom mélyen behatol a lélekbe,
    akárcsak a finom falatok a test belsejébe.

23 Mint olcsó cserépkorsón hamis ezüstborítás,
    olyan a hízelgő beszéd,
    mely gonosz szívből származik.
24 Aki gyűlöletet hordoz a szívében,
    beszédével igyekszik azt palástolni,
    de közben gonosz terveket szövöget.
25 Ezért ne higgy neki, akármilyen kedvesen is szól,
    mert szíve tele van gonoszsággal!
26 A gyűlöletet egy ideig el lehet takarni álnoksággal,
    de előbb-utóbb lelepleződik mindenki előtt.

27 Aki másnak vermet ás, maga esik bele,
    és aki sziklát görget fel az emelkedőn, arra gurul vissza.

28 A hazug ember gyűlöli azt, akit tönkretett,
    és a hízelgés bukást okoz.

Footnotes

  1. Példabeszédek 24:26 az… barátod Szó szerint: „olyan, mintha szájon csókolna”.
  2. Példabeszédek 25:28 magadon Szó szerint: „a saját szellemeden”. Jelentheti azt is: „a haragodon, indulataidon”.