Add parallel Print Page Options

17  Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:

Szólj Áronnak és az õ fiainak és Izráel minden fiának, és mondd nékik: Ez az a dolog, a mit megparancsolt az Úr, mondván:

Ha valaki Izráel házából ökröt, vagy bárányt, vagy kecskét öl le a táborban, vagy a ki öl a táboron kivül,

És nem viszi azt a gyülekezet sátorának nyílásához, hogy áldozattal járuljon az Úrhoz, az Úrnak hajléka elõtt: vérontásul tulajdoníttassék az annak az embernek; vért ontott, töröltessék ki azért az ilyen ember az õ népe közûl:

Azért hogy vigyék el Izráel fiai az õ véres áldozataikat, a melyeket áldoznak vala a mezõn, vigyék el azokat az Úrnak, a gyülekezet sátorának nyílásához, a paphoz, és áldozzák meg azokat hálaáldozatul az Úrnak.

És hintse a pap a vért az Úr oltárára, a mely a gyülekezet sátorának nyílásánál van, a kövérjét pedig füstölögtesse el kedves illatul az Úrnak.

És ne áldozzák többé véres áldozataikat az ördögöknek, a kikkel õk paráználkodnak. Örökkévaló rendtartás legyen ez nékik nemzetségrõl nemzetségre.

Mondjad nékik [ezt] is: Valaki az Izráel házából, vagy a köztök tartózkodó jövevények közül, egészen égõáldozatot áldoz vagy véres áldozatot,

És nem viszi azt a gyülekezet sátorának nyílásához, hogy elkészítse azt az Úrnak: irtassék ki az ilyen ember az õ népe közül.

10 És ha valaki Izráel házából, vagy a köztök tartózkodó jövevények közül valamiféle vért megeszik: kiontom haragomat az ellen, a ki a vért megette, és kiirtom azt az õ népei közül.

11 Mert a testnek élete a vérben van, én pedig az oltárra adtam azt néktek, hogy engesztelésül legyen a ti életetekért, mert a vér a benne levõ élet által szerez engesztelést.

12 Azért mondtam Izráel fiainak: Egy lélek se egyék vért közületek; a köztetek tartózkodó jövevény se egye meg a vért.

13 És ha valaki Izráel fiai közül, vagy a köztök tartózkodó jövevények közül vadászásban vadat vagy madarat fog, a mely megehetõ: ontsa ki annak vérét, és fedje be azt földdel.

14 Mert minden testnek élete az õ vére a benne levõ élettel. Azért mondom Izráel fiainak: Semmiféle testnek a vérét meg ne egyétek, mert minden testnek élete az õ vére; valaki megeszi azt, irtassék ki.

15 Ha pedig valaki elhullott, vagy [vadtól] megszaggatott állatot eszik, akár benszülött, akár jövevény: mossa meg ruháit, és mosódjék meg vízben, és tisztátalan legyen estvéig, azután tiszta.

16 Hogyha meg nem mossa ruháit, sem a testét le nem mossa: viselje az õ vétségének terhét.

18  Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:

Szólj Izráel fiaihoz, és mondd nékik: Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.

Ne cselekedjetek úgy, a mint Égyiptom földén cselekesznek, a hol laktatok; úgy se cselekedjetek, a mint Kanaán földén cselekesznek, a hová beviszlek titeket; se azoknak rendtartásai szerint ne járjatok.

Az én végzéseim szerint cselekedjetek, és az én rendeleteimet tartsátok meg, azok szerint járván. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.

Tartsátok meg azért az én rendeleteimet és az én végzéseimet, a melyeket ha megcselekszik az ember, él azok által. Én vagyok az Úr.

Senki se közelgessen valamely vér szerint való rokonához, hogy felfedje annak szemérmét. Én vagyok az Úr.

A te atyádnak szemérmét és a te anyádnak szemérmét fel ne fedd; a te anyád õ, fel ne fedd az õ szemérmét.

A te atyád feleségének szemérmét fel ne fedd, a te atyádnak szemérme az.

A te atyád leányának, vagy a te anyád leányának, a te leánytestvérednek szemérmét, akár otthon született, akár kivül született legyen; fel ne fedd szemérmöket.

10 A te fiad leányának szemérmét, vagy a te leányod leányáét, ezeknek szemérmét fel ne fedd, mert a te szemérmeid azok.

11 A te atyád felesége leányának szemérmét, a ki a te atyádnak magzatja, leánytestvéred õ, fel ne fedd ennek szemérmét.

12 A te atyád leánytestvérének szemérmét fel ne fedd, a te atyádnak vér szerint való rokona õ.

13 A te anyád leánytestvérének szemérmét fel ne fedd, mert a te anyádnak vér szerint való rokona õ.

14 A te atyád fiútestvérének szemérmét fel ne fedd, annak feleségéhez ne közelgess, nagynénéd õ.

15 A te menyednek szemérmét fel ne fedd; a te fiadnak felesége õ: ne fedd fel az õ szemérmét.

16 A te fiútestvéred feleségének szemérmét fel ne fedd; a te fiútestvérednek szemérme az.

17 Valamely asszonynak és az õ leányának szemérmét fel ne fedd; az õ fiának leányát, vagy leányának leányát el ne vedd, hogy annak szemérmét felfedjed; mert vér szerint való rokonok õk; fajtalankodás ez.

18 De feleségül se végy senkit az õ leánytestvére mellé, hogy ellenkezés ne legyen, ha felfeded õ mellette amannak szemérmét az õ életében.

19 Asszonyhoz ne közelgess, az õ havi tisztátalansága alatt, hogy felfedjed az õ szemérmét.

20 És a te felebarátodnak feleségéhez se add magad közösülésre, hogy azzal magadat megfertõztessed.

21 A te magzatodból ne adj, hogy oda áldozzák a Moloknak, és meg ne szentségtelenítsd a te Istenednek nevét. Én vagyok az Úr.

22 Férfiúval ne hálj úgy, a mint asszonynyal hálnak: útálatosság az.

23 És semmiféle barommal se közösülj, hogy azzal magadat megfertõztessed, és asszony se álljon meg barom elõtt, hogy meghágja õt; fertelmesség az.

24 Egyikkel se fertõztessétek meg magatokat ezek közül; mert mindezekkel ama pogányok fertõztették meg magokat, kiket én kiûzök ti elõletek.

25 És fertõzötté lett az a föld, de meglátogatom azon az õ gonoszságát, mert kiokádja az a föld az õ lakosait.

26 Tartsátok meg azért ti az én rendeléseimet és végzéseimet, és ez útálatosságok közül semmit meg ne cselekedjetek, se a benszülött, se a közöttetek tartózkodó jövevény:

27 (Mert mindezeket az útálatosságokat megcselekedték annak a földnek lakosai, a mely elõttetek van; és fertelmessé lõn az a föld),

28 Hogy ki ne okádjon titeket az a föld, ha megfertõztetitek azt, a mint kiokádja azt a népet, a mely elõttetek van.

29 Mert a ki megcselekszik valamit ez útálatosságokból, mind kiirtatik az így cselekvõ ember az õ népe közül.

30 Tartsátok meg azért a mit én megtartani rendelek, hogy egyet se kövessetek amaz útálatos szokásokból, a melyeket követtek ti elõttetek, és meg ne fertõztessétek magatokat azokkal. Én, az Úr, vagyok a ti Istenetek.

Az állatok levágásának törvénye

17 Az Örökkévaló megparancsolta Mózesnek, hogy a következő törvényeket hirdesse ki Áronnak és fiainak, meg Izráel egész népének: „Ezt parancsolja az Örökkévaló: 3-4 Ha Izráel népéből valaki levág egy marhát, bárányt, vagy kecskét a táborban, vagy a táboron kívül, akkor oda kell vinnie az állatot a Találkozás Sátorának bejáratához, és fel kell ajánlania azt az Örökkévalónak áldozatul[a]. Ha ezt nem teszi meg, akkor a vérontás bűnében vétkes, és ki fogják irtani népe közül.

Tehát Izráel népe közül ettől fogva senki ne mutasson be véresáldozatot a táboron kívül, hanem minden áldozati állatot vigyenek az Örökkévaló elé, a Találkozás Sátorának bejáratához, és adják át a papnak. Ott vágják le az állatot, és készítse el hálaáldozatként az Örökkévalónak. Majd a pap öntse a vért az Örökkévaló oltárára, amely a Sátor ajtaja előtt van, az állat zsíros részeit pedig égesse el az oltár tüzén, mert annak füstjét az Örökkévaló úgy fogadja, mint kedves illatot.

Izráel népe közül többé soha senki se áldozzon véresáldozattal a gonosz szellemeknek![b] Ne kövessenek el hűtlenséget[c] azzal, hogy más isteneket imádnak[d]. Örökké érvényes törvény legyen ez a számotokra.

Mondd meg nekik, hogy ha Izráel népéből vagy a közöttük élő jövevények közül valaki égő- vagy véresáldozatot akar bemutatni, annak is oda kell vinnie az áldozati állatot az Örökkévaló elé, a Találkozás Sátorának bejáratához. Ha ezt nem teszi meg, akkor az illetőt ki fogják irtani népe közül.

A vért tilos megenni

10 Ha Izráel népéből vagy a közöttetek élő jövevények közül valaki bármilyen vért eszik, akkor én magam fordulok az ellen, és kiirtom népe közül! 11 Mert az élőlények élete a vérükben van.[e] A vért pedig arra a célra adtam nektek, hogy az oltárra tegyétek, és ezáltal szerezzetek engesztelést a lelketek számára. Mert a vér az, amely engesztelést szerez számotokra, a benne lévő élet feláldozása által. 12 Emiatt parancsoltam Izráel népének, hogy senki közülük, sem a közöttük élő jövevények közül soha ne egyen vért.

13 Ha valaki Izráel népe közül vagy a közöttük élő jövevények közül vadászni megy, és zsákmányt ejt — olyan vadat vagy madarat, amely rituálisan tiszta, tehát megehető —, akkor az állat vérét a földre folyassa ki, majd takarja be azt földdel. 14 Mivel az élőlények élete a vérükben van, azért parancsoltam Izráel népének, hogy ne egyék meg a vért, vagy annak az állatnak a húsát, amelyben a vér még benne van. Aki ezt a parancsot megszegi, azt ki fogják irtani népe közül.

15 Ha valaki Izráel népe közül vagy a közöttük élő jövevények közül eszik olyan állat húsából, amely magától elpusztult, vagy amelyet ragadozó ölt meg, akkor az a személy emiatt tisztátalanná válik. Ezért mossa ki ruháit, fürödjön meg, és a nap elmúltával ismét tiszta lesz. 16 Azonban, ha nem mossa ki a ruháit, vagy nem fürdik meg, akkor viselnie kell vétke büntetését.”

A szexuális kapcsolatok törvényei

18 Így szólt az Örökkévaló Mózeshez: „Ezt mondd Izráel népének: Én vagyok az Örökkévaló, Istenetek, ezért ne úgy éljetek, ahogyan Egyiptomban szokás, ahol eddig laktatok, de úgy se, ahogyan Kánaán földjén élnek a népek, ahová be foglak vinni benneteket. Ne kövessétek szokásaikat! 4-5 Az én törvényeim és rendelkezéseim szerint éljetek, és azokat kövessétek! Én vagyok az Örökkévaló, Istenetek, ezért tartsátok meg rendelkezéseimet, és engedelmeskedjetek törvényeimnek, mert aki ezeket követi, az élni fog általuk. Én vagyok az Örökkévaló!

Senki ne lépjen szexuális kapcsolatba közeli vérrokonával! Én vagyok az Örökkévaló!

Ne lépj szexuális kapcsolatba az édesapáddal! Ne lépj szexuális kapcsolatba az édesanyáddal se, hiszen ő a szülőanyád — tehát nem szabad vele ilyen kapcsolatba kerülnöd! Apád feleségével még akkor is tilos a szexuális kapcsolat, ha csak a mostohaanyád, hiszen ő az édesapád felesége!

Hasonlóképpen tilos minden ilyen kapcsolat apád leányával vagy anyád leányával is. Függetlenül attól, hogy ő jelenleg ugyanahhoz a családhoz tartozik, amelyhez te, vagy egy másikhoz, nem szabad szexuális kapcsolatba lépned vele.[f]

10 Tilos a szexuális kapcsolat a saját leányunokáddal — függetlenül attól, hogy a fiad, vagy a leányod leányáról van szó, hiszen a saját leszármazottad ő.

11 Ha apádnak és a feleségének[g] leánya születik, ő a testvéred, ezért vele sem szabad szexuális kapcsolatba lépned.

12-13 Tilos az ilyen kapcsolat apád vagy anyád leánytestvérével is, hiszen a szüleid testvéréről van szó. 14 Ne szégyenítsd meg édesapád testvérét azzal, hogy szexuális kapcsolatba lépsz a feleségével, hiszen ő a nagynénéd!

15-16 Tilos a szexuális kapcsolat a menyeddel — hiszen a fiad felesége —, vagy a sógornőddel — hiszen ő a testvéred felesége!

17 Ha egy asszonyt feleségül veszel, és együtt élsz vele, akkor az ő leányát vagy unokáját már nem veheted mellé feleségül, és nem léphetsz velük szexuális kapcsolatba, hiszen ők a feleséged vérrokonai. Ha mégis megtennéd, igen szégyenletes bűnt követnél el.

18 Ha egy asszonyt feleségül veszel, akkor — amíg ő él — a leánytestvérét már nem veheted mellé feleségül, és nem élhetsz vele, mert versengés támadna közöttük.

19 Tilos együtt hálni egy asszonnyal a menstruációs tisztátalanság ideje alatt.

20 Nem szabad együtt hálnod más férfi feleségével! Ha mégis megteszed, tisztátalanná leszel.

21 Soha ne add oda gyermekedet Moloknak, hogy feláldozzák neki a tűzben — ezzel meggyaláznád Istened nevét! Én vagyok az Örökkévaló!

22 Férfi soha ne lépjen szexuális kapcsolatba másik férfival úgy, ahogyan asszonnyal szoktak — ez utálatos bűn! 23 Hasonlóképpen se férfi, se nő ne közösüljön semmilyen állattal — mert az perverzió lenne, amely miatt az illető tisztátalanná válna!

24 Ne tegyétek magatokat tisztátalanná ilyen bűnökkel, mert ezeket követték el azok a nemzetek, amelyeket éppen e tisztátalan életmód miatt űzök ki előletek! 25 Bizony, ők ezekkel a bűnökkel bemocskolták országuk földjét, én pedig megbüntetem azt. A föld ki fogja okádni gonosz lakosait.

26 Engedelmeskedjetek hát törvényeimnek, és tartsátok meg rendelkezéseimet! Ne kövessétek el ezeket az utálatos bűnöket! Ezek a törvények egyaránt vonatkoznak Izráel népére és a közöttetek lakó jövevényekre. 27 Akik előttetek laktak e földön, azok bizony elkövették mindezeket az utálatos bűnöket, bemocskolták és tisztátalanná tették földjüket. 28 Ti azonban ne tegyétek ezeket, különben titeket is kiokád a föld, ha beszennyezitek, és ti is úgy jártok, mint az előttetek itt élő nemzetek! 29 Aki bármelyiket elköveti ezek közül a bűnök közül, azt kiirtják népéből. 30 Tehát engedelmeskedjetek nekem: ne kövessétek el ezeket a bűnöket, amelyeket az előttetek itt lakók elkövettek, és ne tegyétek magatokat tisztátalanná ezek által! Én vagyok az Örökkévaló, Istenetek!”

Footnotes

  1. 3 Mózes 17:3 áldozatul Az állat tulajdonosa a felajánlás után — a zsíros részek kivételével — visszakapta, és elfogyaszthatta az állat húsát. Tehát ez a törvény nem tiltja, csak szabályozza az állatok étkezési célú levágását.
  2. 3 Mózes 17:7 gonosz szellemeknek Szó szerint: „kecskebak-démonoknak”.
  3. 3 Mózes 17:7 hűtlenséget Szó szerint: „házasságtörést”.
  4. 3 Mózes 17:7 A 7. versből látszik, hogy ez a törvény egyúttal azt a célt is szolgálja, hogy Izráelből senki se áldozzon a bálványoknak.
  5. 3 Mózes 17:11 Mert… van Szó szerint: „Mert a test élete a vérében van.” — itt az „élet” szó azt is jelenti: „lélek”.
  6. 3 Mózes 18:9 Abban a korban a többnejűség általános volt, és minden feleség külön sátorban lakott a gyermekeivel. A tilalom arra vonatkozik, hogy egy fiú nem léphet szexuális kapcsolatba az apja másik feleségétől származó leányával, vagyis a féltestvérével.
  7. 3 Mózes 18:11 feleségének Valószínűleg úgy értendő, hogy a „mostohaanyádnak”.

27 Akkor a helytartó vitézei elvivék Jézust az õrházba, és oda gyûjték hozzá az egész csapatot.

28 És levetkeztetvén õt, bíbor palástot adának reá.

29 És tövisbõl fonott koronát tõnek a fejére, és nádszálat a jobb kezébe; és térdet hajtva elõtte, csúfolják vala õt, mondván: Üdvöz légy zsidóknak királya!

30 És mikor megköpdösék õt, elvevék a nádszálat, és a fejéhez verdesik vala.

31 És miután megcsúfolták, levevék róla a palástot és az õ maga ruháiba öltözteték; és elvivék, hogy megfeszítsék õt.

32 Kifelé menve pedig találkozának egy czirénei emberrel, a kit Simonnak hívnak vala; ezt kényszeríték, hogy vigye az õ keresztjét.

33 És mikor eljutának arra a helyre, a melyet Golgothának, azaz koponya helyének neveznek,

34 Méreggel megelegyített eczetet adának néki inni; és megízlelvén, nem akara inni.

35 Minek utána pedig megfeszíték õt, eloszták az õ ruháit, sorsot vetvén; hogy beteljék a próféta mondása: Megosztozának az én ruháimon, és az én köntösömre sorsot vetének.

36 És leülvén, ott õrzik vala õt.

37 És feje fölé illeszték az õ kárhoztatásának okát, oda írván: Ez Jézus, a zsidók királya.

38 Akkor megfeszítének vele együtt két latrot, egyiket jobbkéz felõl, és a másikat balkéz felõl.

39 Az arramenõk pedig szidalmazzák vala õt, fejüket hajtogatván.

40 És ezt mondván: Te, ki lerontod a templomot és harmadnapra fölépíted, szabadítsd meg magadat; ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztrõl!

41 Hasonlóképen a fõpapok is csúfolódván az írástudókkal és a vénekkel egyetemben, ezt mondják vala:

42 Másokat megtartott, magát nem tudja megtartani. Ha Izráel királya, szálljon le most a keresztrõl, és majd hiszünk néki.

43 Bízott az Istenben; mentse meg most õt, ha akarja; mert azt mondta: Isten Fia vagyok.

44 A kiket vele együtt feszítének meg, a latrok is ugyanazt hányják vala szemére.

45 Hat órától kezdve pedig sötétség lõn mind az egész földön, kilencz óráig.

46 Kilencz óra körül pedig nagy fenszóval kiálta Jézus, mondván: ELI, ELI! LAMA SABAKTÁNI? azaz: Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet?

47 Némelyek pedig az ott állók közül, a mint ezt hallák, mondának: Illést hívja ez.

48 És egy közülök azonnal oda futamodván, egy szivacsot võn, és megtöltvén eczettel és egy nádszálra tûzvén, inni ád vala néki.

49 A többiek pedig ezt mondják vala: Hagyd el, lássuk eljõ-é Illés, hogy megszabadítsa õt?

50 Jézus pedig ismét nagy fenszóval kiáltván, kiadá lelkét.

Read full chapter

A római katonák kigúnyolják Jézust(A)

27 Ezután Pilátus katonái a helytartó palotájába vitték Jézust. Ott az egész csapat köréje gyűlt, 28 levetkőztették, és bíborszínű köpenyt adtak rá. 29 Tövises ágakból koszorút fontak, és azt nyomták a fejébe, a jobb kezébe meg nádszálat adtak. Ezután csúfolkodva letérdeltek előtte, és így gúnyolták: „Éljen a zsidók királya!” 30 Majd leköpdösték, azután kivették a kezéből a nádszálat, és a fejéhez verték. 31 Miután befejezték a gúnyolódást, levették róla a köpenyt, újra ráadták a saját ruháit, és elvezették, hogy keresztre feszítsék.

Jézus kivégzése: a keresztre feszítés(B)

32 Miközben kifelé mentek a városból, találkoztak egy Simon nevű férfival, aki Ciréne városából származott. Arra kényszerítették, hogy ő vigye Jézus keresztfáját. 33 Kimentek a „Golgota” nevű helyre. Ez a szó azt jelenti: „Koponya-hely”. 34 Itt bort adtak Jézusnak, amelybe epét[a] kevertek. Ő megkóstolta, de nem akarta meginni. 35-36 Ezután a katonák Jézust keresztre feszítették, majd leültek, és őrizték. Ruháit kisorsolták, és így osztották el maguk között. 37 A feje fölé odatették az ellene szóló vádiratot: „ jézus a zsidók királya.” 38 Ugyanakkor két rablót is megfeszítettek: az egyiket Jézus jobb oldalán, a másikat a bal oldalán. 39 Az arra járók szidalmazták és gúnyolták Jézust. A fejüket csóválták, 40 és ezt mondták: „Szóval, te vagy az, aki lerombolod a Templomot, és három nap alatt újra fölépíted? Akkor most mentsd meg magad! Ha tényleg Isten Fia vagy, akkor szállj le a keresztről!”

41 Hasonlóképpen gúnyolták a főpapok, a törvénytanítók és a rangidős vezetők is. 42 Azt mondták: „Másokat megmentett, de magát nem tudja megmenteni! Ha tényleg ő Izráel királya, akkor most jöjjön le a keresztről, majd akkor hiszünk benne! 43 Istenben bízott, hát mentse meg őt Isten maga, ha akarja! Hiszen azt mondta: »Isten Fia vagyok«.” 44 A vele együtt megfeszített bűnözők is ugyanígy gúnyolták.

Jézus halála(C)

45 Déli tizenkét órától délután háromig sötétség borította az egész földet.[b] 46 Három óra körül Jézus hangosan felkiáltott: „ Éli, Éli, lamá sabaktáni?” Ez azt jelenti: „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?”[c]

47 Néhányan, akik ott álltak, hallották, és azt mondták: „Illést hívja!”[d]

48 Egyikük gyorsan elfutott, és hozott egy szivacsot. Ecetbe mártotta, majd egy nádszálra tűzte, és felnyújtotta, hogy Jézus igyon belőle.[e] 49 De a többiek azt mondták: „Hagyd csak! Nézzük, vajon eljön-e Illés, hogy megszabadítsa!”

50 Jézus ekkor ismét hangosan felkiáltott, és meghalt[f].

Read full chapter

Footnotes

  1. Máté 27:34 epe Valószínűleg borba kevert valamilyen keserű kábítószer a fájdalom csillapítására.
  2. Máté 27:45 Lásd Ám 8:9.
  3. Máté 27:46 Idézet: Zsolt 22:1.
  4. Máté 27:47 Illést hívja „Istenem!” = „Éli” (héberül) — ez ugyanúgy hangzott, mint Illés próféta neve. Illés Kr.e. 850 körül élt, Isten egyik legnagyobb prófétája volt Izráelben.
  5. Máté 27:48 Lásd Zsolt 69:22.
  6. Máté 27:50 meghalt Szó szerint: „kibocsátotta a szellemét”.