Ezékiel 14-15
Hungarian Károli
14 És jövének hozzám férfiak Izráel vénei közül, és leülének én elõttem.
2 És lõn az Úrnak beszéde hozzám, mondván:
3 Embernek fia! Ezek a férfiak fölvették bálványaikat szívökbe, és vétkeik botránkozását orczáik elé állították. Vajjon engedjem-é, hogy megkérdezzenek engem?
4 Ezokáért szólj velök, és mondjad nékik: Ezt mondja az Úr Isten: Valaki az Izráel házából bálványait szívébe fölveszi, és vétkének botránkozását teszi orczái elé, és megy a prófétához: én, az Úr felelek meg annak énmagam által bálványainak sokasága miatt;
5 Hogy megragadjam Izráel házát az õ szívökben, a kik elfordultak tõlem bálványaik miatt mindnyájan.
6 Ezokáért mondjad Izráel házának: Ezt mondja az Úr Isten: Térjetek meg, és forduljatok el bálványaitoktól és minden útálatosságtoktól fordítsátok el orczátokat.
7 Mert valaki az Izráel házából és a jövevények közül, a kik Izráelben laknak, elhajlik tõlem, és az õ bálványait veszi föl szívébe, és vétkének botránkozását teszi orczája elé, és megyen a prófétához, hogy ez tanácsot kérjen õ néki én tõlem: én, az Úr felelek meg annak énmagam által;
8 És ellene fordítom orczámat annak a férfiúnak, és vetem õt jegyül és közbeszédül, és kiirtom népem közül, és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr!
9 Ha pedig a próféta megtéveszteni engedi magát, hogy kijelentést adjon: én, az Úr tévesztettem meg azt a prófétát; és kinyújtom kezemet ellene, és kivesztem õt az én népem, Izráel közül.
10 És viselik vétköket; a milyen a kérdezõ vétke, olyan legyen a próféta vétke is.
11 Azért, hogy el ne tévelyedjék többé Izráel háza én tõlem, és többé meg ne fertéztessék magokat minden õ elszakadásukkal, hanem legyenek az én népem és én legyek Istenök, ezt mondja az Úr Isten.
12 És lõn az Úr beszéde hozzám, mondván:
13 Embernek fia! ha valamely ország vétkeznék ellenem, elpártolván tõlem, és én kinyújtván kezemet ellene, eltörném néki a kenyérnek botját, és bocsátanék reá éhséget, és kiirtanék belõle embert és barmot;
14 És ha volna ez a három férfiú benne: Noé, Dániel és Jób: akkor õk az õ igazságukkal a magok lelkét megszabadítanák, azt mondja az Úr Isten.
15 Ha gonosz vadállatokat bocsátanék át az országon, hogy azt gyermektelenné tegyék, és az pusztává lenne, a melyen senki át nem menne a vadállatok miatt:
16 Benne ama három férfiú (élek én, az Úr Isten mondja) sem fiakat, sem leányokat meg nem szabadítana, csak magokat szabadítanák meg, az ország pedig pusztává lenne.
17 Avagy ha fegyvert hoznék amaz országra, és mondanám: fegyver, menj át ez országon! és kiirtanék belõle embert és barmot,
18 És ama három férfiú benne volna, élek én, az Úr Isten mondja, nem szabadítana meg sem fiakat, sem leányokat, hanem csak magokat szabadítanák meg.
19 Avagy ha döghalált bocsátanék arra az országra, és kiönteném búsulásomat reá vérben, hogy kiirtsak belõle embert és barmot,
20 S Noé, Dániel és Jób benne volna: élek én, az Úr Isten mondja, nem szabadítanának meg sem fiat, sem leányt; õk igazságukkal csak a magok lelkét szabadítanák meg.
21 Mert így szól az Úr Isten: Mennyivel inkább, ha e négy nehéz ítéletemet: a fegyvert, éhséget, vadállatot és döghalált bocsátom Jeruzsálemre, hogy kiirtsak belõle embert és barmot!
22 Ímé, megmaradnak benne némely menekültek, a kiket kivezetnek, fiak és leányok; ímé õk kimennek hozzátok, hogy lássátok útjokat és cselekedeteiket, és vígasztalást vegyetek a veszedelembõl, melyet Jeruzsálemre hoztam, mindarra nézve, a mit hoztam reá.
23 És megvígasztalnak titeket, ha látjátok útjokat és cselekedeteiket megismeritek, hogy nem hiába cselekedtem mindazt, a mit cselekedtem vele, ezt mondja az Úr Isten.
15 És lõn az Úr beszéde hozzám, mondván:
2 Embernek fia! mire való a szõlõtõke fája egyéb fa között, a venyige, mely az erdõ fái között van?
3 Avagy vesznek-é abból fát, hogy valami eszközt csináljanak belõle? avagy vesznek-é belõle szeget, hogy mindenféle edényt akaszszanak reá?
4 Ímé a tûznek adatott, hogy megemészsze; két végét megemésztette már a tûz, és közepe megpörkölõdött, vajjon való-é valami eszközre?
5 Ímé, míg ép vala, semmi eszközre nem vala jó; menynyivel kevésbbé csinálhatnak belõle valamit most, mikor a tûz megemésztette és megpörkölõdött!
6 Azért így szól az Úr Isten: A mint a szõlõtõke fáját az erdõ fái közül a tûznek adtam megemésztésre, úgy adtam oda Jeruzsálem lakóit;
7 És ellenök fordítom arczomat. A tûzbõl jöttek ki és a tûz emészsze meg õket, és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, mikor arczomat ellenök fordítom.
8 És teszem a földet pusztasággá, mivelhogy elpártoltak tõlem, ezt mondja az Úr Isten.
Ezékiel 14-15
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Az Örökkévaló felel a bálványimádóknak
14 Izráel vezetői közül néhányan eljöttek hozzám, és leültek velem szemben. 2 Ekkor az Örökkévaló szava érkezett hozzám: 3 „Ember fia, ezek a férfiak a bálványaikat a szívükben állították fel, és ott imádják azokat. A bálványok bűnbe viszik őket, mégis állandóan azokra függesztik tekintetüket. Ezek után még ide jönnek, hogy tőlem kérjenek tanácsot?! Mit gondolsz, vajon megengedjem nekik, hogy kérdezősködjenek?
4 Ezért hát, mondd nekik ezt: Így szól Uram, az Örökkévaló: Izráel népe közül egyesek a bálványaikat a szívükben állítják fel, és ott imádják azokat. Bár ezek a bálványok bűnbe viszik őket, mégis állandóan azokra függesztik a tekintetüket. Azonban, ha ezek után mégis a prófétához mennek, hogy rajta keresztül kérjenek tőlem tanácsot, akkor én, az Örökkévaló fogok nekik válaszolni! Igen, én magam válaszolok nekik — annak ellenére, hogy oly sok bálványuk van —, 5 mert meg akarom ragadni Izráel népének szívét, amely bálványaik miatt eltávolodott tőlem.
6 Ezért mondd Izráel népének: Ezt mondja Uram, az Örökkévaló: Forduljatok el bálványaitoktól, és térjetek vissza hozzám! Fordítsatok hátat minden hamis istennek, és rá se nézzetek többé!
7 Izráel népe közül és az itt élő idegenek közül egyesek a szívükben állítják fel bálványaikat, és ott imádják azokat. Bár ezek a bálványok bűnbe viszik őket, mégis állandóan azokra függesztik a tekintetüket. Ha ezek mégis a prófétához mennek, hogy általa tőlem kérjenek tanácsot, akkor én, az Örökkévaló fogok nekik felelni! Ez lesz a válasz, amit tőlem kapnak: 8 ellenük fordulok, és elpusztítom őket! Intő jellé és közmondássá lesznek a többiek számára. Kigyomlálom őket népem közül — s akkor fogjátok megérteni és elismerni, hogy én vagyok az Örökkévaló!
9 Ha pedig az a próféta engedi magát megtéveszteni, és mégis »prófétál« annak a bálványimádónak, aki hozzá fordul, akkor én, az Örökkévaló fordulok a próféta ellen, és én tévesztem meg őt! Sőt, kinyújtom kezem ellene, és kiirtom népem, Izráel közül! 10 Így mindketten ugyanazt a büntetést viselik. Egyforma lesz a bálványimádó és a hamisan prófétáló próféta büntetése. 11 Azért teszem ezt, hogy Izráel népe többé ne távolodjon el tőlem, és többé ne szennyezze be magát bűneivel, hanem valóban az én népemmé legyenek, én pedig Istenük legyek” — ezt mondja Uram, az Örökkévaló!
Amikor egy ország népe súlyosan vétkezik
12 Az Örökkévaló szava érkezett hozzám: 13 „Ember fia, ha egy ország népe súlyos bűnöket követ el, és vétkezik ellenem, akkor kezemet kinyújtom ellenük, elveszem tőlük a kenyeret, éhséget bocsátok rájuk, és kipusztítok onnan embert és állatot. 14 Bizony, megbüntetem azt az országot, még akkor is, ha Nóé, Dániel és Jób[a] ott élne közöttük! Ők hárman is csak a saját életüket tudnák megmenteni igazságos és istenfélő életükkel” — ezt mondja Uram, az Örökkévaló!
15 „Vagy ha vérengző vadállatokat küldenék oda, hogy kiirtsák a lakosokat, és olyan lakatlan pusztasággá lenne az ország, hogy senki sem merne átmenni rajta a vadállatok miatt; és 16 ha Nóé, Dániel és Jób közöttük élne, ők is csak saját magukat menthetnék meg igazságos és istenfélő életükkel — ez olyan igaz, mint hogy élek, ezt mondja Uram, az Örökkévaló —, s még a saját gyermekeiket sem tudnák megmenteni, az az ország pedig bizonyosan elpusztulna.
17 Vagy ha ellenséges hadsereget küldenék arra az országra, s megparancsolnám nekik, hogy irtsanak ki belőle embert és állatot, 18 és még ha Nóé, Dániel és Jób élne is közöttük, ők is csak saját magukat menthetnék meg igazságos és istenfélő életükkel — ez olyan igaz, mint hogy élek, azt mondja Uram, az Örökkévaló —, még a saját gyermekeiket sem tudnák megmenteni, az az ország pedig bizonyosan elpusztulna.
19 Vagy ha halálos járványt küldenék arra az országra, s haragomban tömegesen pusztítanám el lakosait, hogy kiirtsak belőle embert és állatot, 20 és még ha Nóé, Dániel és Jób élne is közöttük, ők is csak saját magukat menthetnék meg igazságos és istenfélő életükkel — ez olyan igaz, mint hogy élek, azt mondja Uram, az Örökkévaló —, még a saját gyermekeiket sem tudnák megmenteni, az az ország pedig bizonyosan elpusztulna.”
21 Ezt mondja Uram, az Örökkévaló: „Ha ez így igaz, akkor mennyivel inkább el fog pusztulni Jeruzsálem, amikor rázúdítom mind a négy súlyos büntetésemet: ellenséges hadsereget, éhínséget, vadállatokat és járványos betegséget, hogy kiirtsak belőle embert és állatot egyaránt!
22 Mégis, mindezek ellenére életben hagyok néhányat közülük! Fiak és leányok fognak megmenekülni, egy csekély maradék megmarad, amelyet Babilonba hurcolnak. Igen, éppen ide jönnek, hogy lássátok őket! Akkor majd megvigasztalódtok a csapások miatti szomorúságotokból, amelyekkel Jeruzsálemet sújtottam. 23 Megvigasztal benneteket, ha látni fogjátok, hogy mennyi gonoszságot követtek el, és milyen istentelen módon éltek! Akkor meg fogjátok érteni, és belátjátok, hogy nem ok nélkül bántam így Jeruzsálemmel” — azt mondja Uram, az Örökkévaló!
Példázat a szőlőről
15 Az Örökkévaló szava érkezett hozzám:
2 „Ember fia, mit gondolsz,
különb-e a szőlőtőke[b] fája, mint a többi fák?
Jobb-e vesszeje, mint akármely erdei fa ága?
3 Készítenek-e a szőlő fájából bármit is?
Faragnak-e belőle bármi hasznosat,
hogy akár csak egy korsót, vagy edényt ráakasszanak?
4 Bizony, nem jó másra, mint a tűzre, gyújtósnak!
Két vége már megégett, közepe is megperzselődött,
mire használható még, mondd?
5 Hiszen amikor ép volt, akkor sem volt jó semmire,
mennyivel kevésbé most, hogy megégett!”
6 Ezért ezt mondja Uram, az Örökkévaló: „Ahogy tűzre vetem az erdő fáit, hogy égjenek, úgy bánok a szőlővel is: elégetem! Így vetem a tűzre Jeruzsálem lakosait, őket is felperzselem! 7 Ellenük fordulok, s bár kimenekülnek az egyik tűzből, a másik végleg elemészti őket! Akkor fogják megérteni, hogy én vagyok az Örökkévaló, mikor ellenük fordulok! 8 Elpusztítom országukat, pusztasággá teszem földjüket hűtlenségük miatt!” — ezt mondja Uram, az Örökkévaló.
Footnotes
- Ezékiel 14:14 Nóé, Dániel és Jób Isten három kedves embere, akik híresek voltak bölcsességükről és igazságosságukról. A 16, 18 és 20. versben is.
- Ezékiel 15:2 szőlő Isten gyakran hasonlítja népét szőlőhöz, vagy szőlőskerthez. Ez a hasonlat sokszor szerepel a próféták írásaiban: pl. Ez 16, Ézs 5, Jer 2:21.
Jakab 2
Hungarian Károli
2 Atyámfiai ne legyen személyválogatás a ti hitetekben, a mely van a dicsõség Urában, a mi Jézus Krisztusunkban.
2 Mert ha a ti gyülekezetetekbe bemegy egy aranygyûrûs férfiú fényes ruhában, bemegy pedig egy szegény is szennyes ruhában;
3 És rátekinttek arra, a kin a fényes ruha van, és azt mondjátok néki: Te ülj ide szépen; és a szegénynek ezt mondjátok: Te állj ott, vagy ülj ide az én zsámolyom mellé:
4 Nem mondtatok-é ellent magatoknak, és nem lettetek-é gonosz gondolkozású birákká?
5 Halljátok meg szeretett atyámfiai, avagy nem az Isten választotta-é ki e világ szegényeit, hogy gazdagok legyenek hitben, és örökösei az országnak, a melyet azoknak ígért, a kik õt szeretik?
6 Ti pedig meggyaláztátok a szegényt. Avagy nem a gazdagok hatalmaskodnak- é rajtatok, és nem õk hurczolnak-é titeket a törvény elé?
7 Nem õk káromolják-é azt a szép nevet, a melyrõl neveztettek?
8 Ha ellenben megtartjátok a királyi törvényt az Írás szerint: Szeressed felebarátodat, mint tenmagadat, jól cselekesztek.
9 De ha személyválogatók vagytok, vétkeztek, elmarasztaltatva a törvény által, mint annak megrontói.
10 Mert ha valaki az egész törvényt megtartja is, de vét egy ellen, az egésznek megrontásában bûnös.
11 Mert a ki ezt mondotta: Ne paráználkodjál, ezt is mondotta: Ne ölj. És ha nem paráználkodol, de ölsz, törvényszegõvé lettél.
12 Úgy szóljatok és úgy cselekedjetek, mint a kiket a szabadság törvénye fog megítélni.
13 Mert az ítélet irgalmatlan az iránt, a ki nem cselekszik irgalmasságot; és dicsekedik az irgalmasság az ítélet ellen.
14 Mi a haszna, atyámfiai, ha valaki azt mondja, hogy hite van, cselekedetei pedig nincsenek? Avagy megtarthatja-é õt a hit?
15 Ha pedig az atyafiak, férfiak vagy nõk, mezítelenek, és szûkölködnek mindennapi eledel nélkül,
16 És azt mondja nékik valaki ti közületek: Menjetek el békességgel, melegedjetek meg és lakjatok jól; de nem adjátok meg nékik, a mikre szüksége van a testnek; mi annak a haszna?
17 Azonképen a hit is, ha cselekedetei nincsenek, megholt õ magában.
18 De mondhatja valaki: Néked hited van, nékem pedig cselekedeteim vannak. Mutasd meg nékem a te hitedet a te cselekedeteidbõl, és én meg fogom néked mutatni az én cselekedeteimbõl az én hitemet.
19 Te hiszed, hogy az Isten egy. Jól teszed. Az ördögök is hiszik, és rettegnek.
20 Akarod-é pedig tudni, te hiábavaló ember, hogy a hit cselekedetek nélkül megholt?
21 [Avagy] Ábrahám, a mi atyánk, nem cselekedetekbõl igazíttatott-é meg, felvivén Izsákot, az õ fiát az oltárra?
22 Látod, hogy a hit együtt munkálkodott az õ cselekedeteivel, és a cselekedetekbõl lett teljessé a hit;
23 És beteljesedett az Írás, a mely ezt mondja: Hitt pedig Ábrahám az Istennek, és tulajdoníttatott néki igazságul, és Isten barátjának neveztetett.
24 Látjátok tehát, hogy cselekedetekbõl igazul meg az ember, és nem csupán hitbõl.
25 Hasonlatosképen pedig a tisztátalan Ráháb is, avagy nem cselekedetekbõl igazíttatott é meg, a mikor a követeket házába fogadta, és más úton bocsátotta ki?
26 Mert a miképen holt a test lélek nélkül, akképen holt a hit is cselekedetek nélkül.
Jakab 2
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Egyformán bánjatok szegénnyel és gazdaggal!
2 Testvéreim, ti hisztek dicsőséges Urunkban, Jézus Krisztusban. Ezért hát ne legyetek személyválogatók! 2 Képzeljétek el, hogy bejön a gyülekezetbe egy jól öltözött, aranygyűrűs férfi, és bejön egy szegény is, piszkos ruhában. 3 Ha a jól öltözött emberhez különleges figyelemmel fordultok, és azt mondjátok neki: „Ülj le erre a kényelmes helyre!” A szegénynek meg azt mondjátok: „Te csak állj meg ott!”, vagy: „Ülj le ide, a lábam elé!” 4 — akkor különbséget tesztek közöttük, és helytelen indulatok alapján, rosszul ítéltek.
5 Figyeljetek, kedves testvéreim! Isten kiválasztotta azokat, akiket a világ szegényeknek tart, hogy a hitük által gazdagok legyenek. Kiválasztotta őket, hogy övék legyen a Királyság, amelyet Isten az őt szeretőknek ígért. 6 Ti pedig ilyen megalázó módon bántok a szegényekkel?! Pedig a gazdagok azok, akik mindig uralkodni akarnak rajtatok. Ők visznek benneteket a bíróság elé, 7 és ők azok, akik gonosz dolgokat mondanak Jézus szép nevéről, amelyről titeket is elneveztek.
8 Ez a királyi törvény az Írásokban található: „Úgy szeresd a másik embert is, mint saját magadat!”[a] Ha ennek a parancsnak engedelmeskedtek, jól teszitek! 9 Ha viszont az egyik embert fontosabbnak tartjátok a másiknál, akkor bűnt követtek el, és Isten Törvénye ellen vétkeztek. 10 Hiszen, ha valaki csak egy dologban bűnös, de máskülönben az összes többi parancsot megtartja, mégis az egész Törvény ellen vét. 11 Isten azt mondta: „Ne csald meg a házastársadat!”[b] és „Ne gyilkolj!”[c] Márpedig ha nem csalod meg a házastársadat, de gyilkolsz, akkor is az egész Törvény ellen vétkezel.
12 Titeket a szabadság törvénye alapján fognak megítélni. Erre mindig emlékezzetek, ha mondtok, vagy tesztek valamit! 13 Mert az ítélet irgalmatlan azzal szemben, aki nem irgalommal bánik másokkal. Az irgalom azonban erősebb, mint az ítélet, és felülírja azt.
Tettek nélkül a hit halott
14 Testvéreim, ha valaki azt mondja, hogy hisz, de ez a tetteiből nem látszik meg, akkor annak az embernek a „hite” nem ér semmit! Vajon az ilyen „hit” által megmenekülhet-e? 15 Ha például valamelyik testvéreteknek — akár férfinak, akár nőnek — nincs rendes ruhája, és nincs mit ennie, 16 akkor hiába mondjátok neki: „Isten veled, remélem, nem fogsz fázni, és lesz mit enned.” Ha nem adtok neki ruhát és ennivalót, ugyan mit érnek a szavak? Bizony, nem érnek semmit! 17 Ugyanígy van a hit is: ha nem következnek belőle tettek, akkor halott. Nem ér semmit, mert nem hatékony.
18 Valaki esetleg így érvelhet: „Vannak, akiknek hitük van, másoknak meg jó tetteik.” Erre azt válaszolom, hogy nem tudod megmutatni a hitedet, ha nem teszel semmit — én viszont éppen azzal bizonyítom be a hitem valódi voltát, amit a hitem alapján teszek!
19 Hiszitek, hogy csak egyetlen Isten van? Helyes! De gondoljátok meg, hogy ezt a gonosz szellemek is hiszik — és reszketnek a félelemtől!
20 Ó, ti ostobák! Bebizonyítsam nektek, hogy az a hit, amelyből nem következnek tettek, nem jó semmire? 21 Ábrahám, ősapánk is azzal vált Isten számára elfogadhatóvá, amit tett: felajánlotta Istennek az oltáron a fiát, Izsákot. 22 Ebből láthatjátok, hogy Ábrahám hite és a tettei összhangban voltak. A hite azzal vált tökéletessé, amit a hite alapján tett. 23 Így teljesedett be, amit az Írás mond: „Ábrahám hitt Istennek, és bízott benne. Ennek a hitnek és bizalomnak az alapján Isten pedig elfogadta Ábrahámot”,[d] és a „barátjának” nevezte.[e]
24 Látjátok tehát, hogy az embert a tettei teszik valóban elfogadhatóvá Isten számára. Pusztán a hite által ez nem lehetséges.
25 Ugyanerre példa a prostituált Ráháb esete is. Ő is a tettei alapján lett Isten számára elfogadhatóvá, amikor házába fogadta az izráeli kémeket, és segített nekik, hogy másik úton meneküljenek el az üldözők elől.[f]
26 Ahogyan az ember teste halott a szellem nélkül, ugyanúgy a hit is halott, ha nem tesz semmit.
Footnotes
- Jakab 2:8 Idézet: 3Móz 19:18. Jézus tanításából (Lk 10:25–37) nyilvánvaló, hogy a „másik ember” azt jelenti, akinek éppen a te segítségedre van szükségük.
- Jakab 2:11 Idézet: 2Móz 20:14; 5Móz 5:18.
- Jakab 2:11 Idézet: 2Móz 20:13; 5Móz 5:17.
- Jakab 2:23 Idézet: 1Móz 15:6.
- Jakab 2:23 Idézet: 2Krón 20:7 és Ézs 41:8.
- Jakab 2:25 Ez a történet a Józs 2:1–21-ben található.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center