Add parallel Print Page Options

A zenészek vezetőjének. Zsoltárének.

66 Örömmel kiáltson Istennek minden,
    ami a Földön van!
Énekeljetek dicsőséges nevének,
    dicsőítő énekekkel tiszteljétek őt!
Mondjátok Istennek: „Milyen félelmetes
    és csodálatos minden tetted!
Még ellenségeid is meghajolnak előtted,
    s hízelegnek neked, mert félnek tőled.”
Az egész világ meghajol előtted,
    imádnak téged, Istenem!
    Énekkel dicsérik neved! Szela

Jöjjetek, lássátok Istenünk tetteit,
    milyen félelmetes, amit az emberek között cselekszik!
A tengert szárazfölddé változtatta,[a]
    népét száraz lábbal átvezette a folyón,[b]
    ezért örvendeztek ott mind!
Bizony, Isten uralkodik hatalmas erejével
    az egész világ fölött!
Szemmel tartja a nemzeteket,
    hogy a lázadók el ne bízzák magukat. Szela

Áldjátok Istenünket mind, ti népek!
    Hangosan dicsérjétek őt!
Istenünk, te adtál életet nekünk,
    te őrzöd meg életünket!
10 Próbára tettél bennünket,
    megtisztítottál, mint az ezüstöt.
11 Hálódba kerítettél minket,
    vállainkra nehéz terhet raktál.
12 Megengedted, hogy ellenségeink letapossanak,
    átvittél tűzön és vízen,
    de kivezettél belőle tágas, szép földre!
13-14 Áldozatokat hozok Templomodba,
    teljesítem, amit neked fogadtam.
Igen, amit megfogadtam,
    mikor bajban voltam.
15 Kövér bárányokat áldozok neked,
    kosokat és tömjént,
    bikákat és bakokat hozok áldozatul. Szela

16 Jöjjetek, akik tisztelitek és félitek Istent,
    hadd mondjam el, mit tett ő velem!
17 Kiáltottam hozzá segítségért,
    dicsértem őt teljes szívvel.
18 Nem hallgatott volna meg,
    ha szívemben hamisságot talál.
19 Meghallgatta segélykiáltásomat,
    imádságomra figyelt!
20 Áldott legyen Isten, aki nem fordult el könyörgésemtől!
    Szeretetét sem vonta meg tőlem!

Footnotes

  1. Zsoltárok 66:6 A tengert… változtatta Ez a sor valószínűleg a Vörös-tenger kettéválasztására utal. Lásd 2Móz 14.
  2. Zsoltárok 66:6 népét… folyón Ez a sor valószínűleg a Jordán folyón való átkelésről szól. Lásd Józs 3:14.

66  Az éneklõmesternek; zsoltár, ének.
Örvendezz Istennek, oh te egész föld.

Énekeljétek az õ nevének dicsõségét; dicsõítsétek az õ dicséretét!

Mondjátok Istennek: Mily csudálatosak a te mûveid: a te hatalmad nagy volta miatt hízelegnek néked ellenségeid.

Az egész föld leborul elõtted; énekel néked, énekli a te nevedet. Szela.

Jõjjetek és lássátok az Isten dolgait; csudálatosak az õ cselekedetei az emberek fiain.

A tengert szárazzá változtatta, a folyamon gyalog mentek át: ott örvendeztünk õ benne.

A ki uralkodik az õ hatalmával örökké, szemmel tartja a pogányokat, hogy az engedetlenek fel ne fuvalkodjanak magukban. Szela.

Áldjátok népek a mi Istenünket, és hallassátok az õ dicséretének szavát.

A ki megeleveníti lelkünket, s nem engedi, hogy lábaink megtántorodjanak.

10 Mert megpróbáltál minket, oh Isten, megtisztítottál, a mint tisztítják az ezüstöt.

11 Hálóba vittél be minket, megszorítottad derekainkat.

12 Embert ültettél fejünkre, tûzbe-vízbe jutottunk: de kihoztál bennünket bõségre.

13 Elmegyek házadba égõáldozatokkal, lefizetem néked fogadásaimat,

14 A melyeket ajakim igértek és szájam mondott nyomorúságomban.

15 Hízlalt juhokat áldozom néked égõáldozatul, kosok jóillatú áldozatával; ökröket bakokkal együtt áldozom néked. Szela.

16 Jõjjetek el és halljátok meg, hadd beszélem el minden istenfélõnek: miket cselekedett az én lelkemmel!

17 Hozzá kiálték az én szájammal, és magasztalás volt nyelvem alatt.

18 Ha hamisságra néztem volna szívemben, meg nem hallgatott volna az én Uram.

19 Ámde meghallgatott Isten, figyelmezett könyörgésem szavára.

20 Áldott az Isten, a ki nem vetette meg könyörgésemet, és kegyelmét [nem vonta meg] tõlem.