Add parallel Print Page Options

56  Az éneklõmesternek a Jónathelem rehokimra; Dávidnak miktámja; mikor megragadták õt a filiszteusok Gáthban.

Könyörülj rajtam Istenem, mert halandó tátog ellenem és mindennap hadakozván, nyomorgat engem!

Ellenségeim minden napon tátognak reám: bizony sokan hadakoznak ellenem, oh magasságos [Isten!]

Mikor félnem kellene is, én bízom te benned.

Isten által dicsekedem az õ igéjével; az Istenben bizom, nem félek; ember mit árthatna nékem?

Minden nap elforgatják beszédeimet; minden gondolatjok ellenem van, ártalomra.

Egybegyûlnek, elrejtõznek, sarkaimat lesik, mert kivánják az én lelkemet.

Gonoszsággal menekedhetnének? Haraggal rontsd meg, oh Isten, a népeket!

Bujdosásomnak számát jól tudod: szedd tömlõdbe könnyeimet! Avagy nem tudod-é azoknak számát?

10 Meghátrálnak majd ellenségeim, mikor kiáltok; így tudom meg, hogy velem van az Isten.

11 Dicsérem Istent, az õ ígéretéért, dicsérem az Urat az õ igéretéért.

12 Istenben bízom, nem félek; ember mit árthatna nékem?

13 Tartozom, oh Isten, az én néked tett fogadásaimmal; megadom néked a hálaáldozatokat;

14 Mert megszabadítottad lelkemet a haláltól, bizony az én lábaimat az eleséstõl; hogy járjak Isten elõtt az életnek világosságában.

A zenészek vezetőjének. A „Messzi erdő galambja” kezdetű ének dallamára. Dávidé, abból az időből, amikor elfogták a filiszteusok Gát városában.

56 Istenem, könyörülj rajtam,
    mert ellenségeim szüntelen üldöznek,
    folyton szorongatnak!
Mindig lesben állnak, hogy megfogjanak,
    egész nap zaklatnak.
Milyen sokan harcolnak ellenem,
    ó, Felséges Isten!
Mikor rám tör a félelem,
    én mégis benned bízom, Istenem!
Istenben bízom, nem félek,
    halandó mit árthat nekem?
Dicsérem Istent szaváért és ígéretéért!

Ellenségeim szüntelen kiforgatják szavaimat,
    folyton csak terveket szőnek ellenem.
Összefognak ellenem, lesben állnak,
    minden lépésem figyelik, hogy megöljenek.
Istenem, gonoszságukért űzd el őket messzire,
    küldd el őket idegenek közé,
    hogy azok haragját szenvedjék!
Istenem, te láttad bujdosásaimat,
    tudod, mennyit sírtam,
    s megszámoltad könnyeimet!

Mikor Istenhez kiáltok segítségért,
    ellenségeim sarkon fordulnak, és elfutnak!
Ebből tudom meg,
    hogy velem vagy, Istenem!
10 Dicsérem Istent szaváért és ígéretéért!
    Dicsérem az Örökkévalót szaváért és ígéretéért!
11 Istenben bízom, nem félek,
    halandó mit árthat nekem?

12 Megadom Istennek, amit ígértem,
    hálával áldozok neki!
13 Mert megmentette lelkemet a haláltól,
    és lábamat az eleséstől,
hogy élhessek Isten jelenlétében,
    s járhassak világosságában,
    mely az élőkre ragyog!