Add parallel Print Page Options

— 19 —

24 Ne irigykedj a gonoszokra!
    Messze kerüld őket,
mert folyton valami pusztítást terveznek,
    gonoszságról beszélnek!

— 20 —

Bölcsesség által épül a ház, az otthon és a család,
    és az értelem által lesz erős.
Az otthont és a családi élet minden területét pedig
    a tudás tölti meg drága és kedves kincsekkel.

— 21 —

A bölcs férfi hatalmasabb, mint az erős,
    és a tudós hatalmasabb, mint akinek csak a testi ereje nagy.
Ezért bölcs tanácsosokkal viselj háborút,
    és ha igazán győzni akarsz, sok ilyenre van szükséged.

— 22 —

Az ostobának elérhetetlen a bölcsesség,
    ezért ki se nyissa száját,
    mikor a vezetők tanácskoznak!

— 23 —

Aki gonosz dolgokat tervez,
    azt bajkeverőnek hívják.
Istentelen tervet szőni bűn.
    A csúfolódót mindenki utálja.

— 24 —

10 Ha nehéz időkben gyengének bizonyulsz,
    akkor valóban kevés az erőd!

— 25 —

11 Mentsd meg a halálra szánt foglyokat!
    Szabadítsd ki azokat,
    akik a vesztőhely felé tántorognak!
12 Ne mondd: „Nem is tudtam róla!”,
    mert az Örökkévaló, aki a szíveket vizsgálja,
    jól tudja, mit miért teszel!
Aki a lelkedet őrzi, tudja,
    és mindenkinek tettei szerint fizet.

— 26 —

13 Fiam, egyél mézet, mert jó!
    Bizony, édes a tiszta méz.
14 Ilyen a bölcsesség is: édes a lelkednek.
    Ha megtalálod, szép jövő vár rád,
    és amit remélsz, abban nem fogsz csalódni.

— 27 —

15 Ne légy olyan, mint a lesben álló rabló,
    ne akard kirabolni az igazságszerető ember
    otthonát és családját,
    ne támadd meg otthonát!
16 Mert az igaz ember is sokszor elesik,
    mégis mindannyiszor felkel,
    de az istentelent egyetlen baj is teljesen elpusztítja.

— 28 —

17 Ne örülj annak, ha ellenségedet baj éri,
    ne légy kárörvendő, mikor elesik!
18 Mert az Örökkévaló látja, és megharagszik rád,
    ellenségedről pedig elfordul haragja.

— 29 —

19 Ne bosszankodj a gonosztevők miatt,
    és ne irigykedj az istentelenekre!
20 Mert a gonosznak nincs jövője,
    és az istentelen világossága kialszik.

— 30 —

21 Fiam, tiszteld az Örökkévalót és a királyt,
    és egyik ellen se lázadj!
22 A lázadót hirtelen baj éri,
    mert sokféle veszedelmet zúdíthat rá
    az Örökkévaló is, meg a király is!

További bölcs mondások

23 Ezek a mondások is a bölcsektől származnak:

A bíró legyen pártatlan és elfogulatlan
    azokkal szemben, akik fölött ítélkezik!
24 A bírót, aki felmenti a bűnöst,
    átkozzák az emberek és utálják a népek.
25 De ha elítéli a bűnöst, jó dolga lesz,
    és bőséges áldásban lesz része.

26 Aki őszintén válaszol,
    az az igaz barátod.[a]
27 Előbb végezd el a szántóföldi munkákat, majd a vetést,
    azután építsd fel a házad.
28 Ne beszélj alapos ok nélkül senki ellen,
    különben ostobának tűnhetsz!
29 Ne mondd: „Én is úgy bánok vele, ahogy ő velem!
    Bosszút állok azért, amit velem tett!”

30 Láttam egy lusta és gondatlan ember kertjét,
    amikor mellette mentem el.
    Milyen ostoba lehet ennek a szőlőskertnek a gazdája!
31 A kert ki se látszott a gazból,
    úgy elborították a tövisek,
    kőkerítése pedig leomlott.
32 Ezt látva elgondolkoztam,
    és ezt tanultam belőle:
33 „Csak még egy kicsit hadd aludjak,
    egy kicsit pihenek még!” —
34 így tör rád a szegénység, mint a rabló!
    Mire körülnézel, már semmid sincsen,
    mintha tolvaj lopta volna el.

Footnotes

  1. Példabeszédek 24:26 az… barátod Szó szerint: „olyan, mintha szájon csókolna”.

24  Ne irígykedjél a gonosztevõkre, se ne kivánj azokkal lenni.

Mert pusztítást gondol az õ szívök, és bajt szólnak az õ ajkaik.

Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erõsíttetik meg.

És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörûséges marhával.

A bölcs férfiú erõs, és a tudós ember nagy erejû.

Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.

Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az õ száját.

A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövõnek hívják.

A balgatag dolognak gondolása bûn; és a rágalmazó az ember elõtt útálatos.

10 Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szûk a te erõd.

11 Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!

12 Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, õ érti, és a ki õrzi a te lelkedet, õ tudja? és kinek-kinek az õ cselekedetei szerint fizet.

13 Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.

14 Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!

15 Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az õ ágyasházát!

16 Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig [csak egy] nyavalyával is elvesznek.

17 Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,

18 Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az õ haragját [te reád.]

19 Ne gerjedj haragra a gonosztevõk ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;

20 Mert a gonosznak nem lesz [jó] vége, az istentelenek szövétneke kialszik.

21 Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütõk közé ne elegyedjél.

22 Mert hirtelenséggel feltámad az õ nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?

23 Ezek is a bölcsek [szavai.] Személyt válogatni az ítéletben nem jó.

24 A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.

25 A kik pedig megfeddik [a bûnöst,] azoknak gyönyörûségökre lesz, és jó áldás száll reájok!

26 Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.

27 Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elõ a te mezõdben; annakutána építsd a házadat.

28 Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é [valakit] a te ajkaiddal?

29 Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem õ vele; megfizetek az embernek az õ cselekedete szerint.

30 A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szõleje mellett.

31 És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kõgyepüje elromlott vala.

32 Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, [ezt] a tanulságot vevém abból:

33 Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,

34 És így jõ el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.