Add parallel Print Page Options

A vakon született koldus gyógyulása

Egyszer útközben Jézus meglátott valakit, aki születésétől fogva vak volt. Tanítványai megkérdezték tőle: „Mester, kinek a bűne miatt született ez vakon? A szülei vétkeztek, vagy ő maga?”

Jézus így felelt nekik: „Egyik sem! Sem ő, sem a szülei nem vétettek — nem emiatt született vakon. Azért történt így, hogy Isten rajta mutassa meg hatalmát. Amíg nappal van, el kell végeznem azokat a feladatokat, amelyeket az Atya bízott rám, aki elküldött. Majd eljön az éjszaka, és akkor senki sem dolgozhat. Amíg ezen a világon vagyok, én vagyok a világ világossága.”

Ezután a földre köpött, sarat készített, s azt a vak férfi szemére kente. Azt mondta neki: „Menj, és mosakodj meg a Siloám-medencében!” (A „Siloám” azt jelenti: küldött.) A vak elment, megmosakodott, és amikor visszajött, már látott.

A szomszédai, és akik előzőleg látták őt koldulni, ezt kérdezték: „Nem ő az, aki itt szokott koldulni?”

Néhányan azt mondták, hogy ő az. Mások úgy gondolták, hogy nem, csak hasonlít rá.

A koldus megmondta: „Én vagyok az!”

10 Ekkor ezt kérdezték tőle: „Hogyan gyógyult meg a szemed?”

11 Ő pedig így válaszolt: „Egy Jézus nevű ember sarat kent a szememre, és azt mondta: »Menj, és mosakodj meg a Siloám-medencében!« Én pedig elmentem, megmosakodtam, és most látok.”

12 „Hol van az az ember?” — kérdezték.

„Nem tudom” — felelte.

A farizeusok kihallgatják a vakon született embert

13 Ezután a koldust, aki nemrégen még vak volt, elvitték a farizeusokhoz. 14 (Amikor Jézus sarat készített, és meggyógyította a vak szemét, éppen szombat volt.)

Read full chapter