Jób 33
Hungarian New Translation
Isten megbocsát a megtérőknek
33 Ezért halld meg, Jób, szavaimat, figyelj minden beszédemre!
2 Most már kinyitom a számat, nyelvem hegyén a szó.
3 Őszinte szívvel szólok, és tudós ajkam tisztán beszél.
4 Engem Isten Lelke alkotott, a Mindenható lehelete éltet.
5 Felelj nekem, ha tudsz, készülj, és állj ki ellenem!
6 Lásd, én is olyan vagyok Isten előtt, mint te: agyagból formáltak engem is.
7 Ne félj és ne ijedj meg tőlem, nem akarlak erőszakkal kényszeríteni.
8 Te azt mondtad fülem hallatára, és én hallottam hangos szavaidat:
9 Tiszta vagyok, vétség nélkül, ártatlan vagyok, nincs bűnöm,
10 Isten mégis talál bennem kifogásolnivalót, ellenségének tart engem,
11 béklyót tett a lábamra, ellenőrzi minden ösvényemet.
12 Erre azt felelem, hogy nincs igazad, mert Isten nagyobb a halandónál.
13 Miért pereltél vele, hogy egyetlen szóra sem ad választ?
14 Hiszen szól az Isten így is meg amúgy is, de nem törődnek vele.
15 Álomban, éjszakai látomásban, amikor mély álomba merül az ember, vagy a fekvőhelyén szendereg,
16 akkor ad kijelentést az embernek, és intelmeire pecsétet tesz.
17 Így téríti el az embert a rossz cselekedettől, és így óvja meg az embert a kevélységtől.
18 Így akarja megőrizni lelkét a sírtól, és életét, hogy ne döfje át fegyver.
19 Így fegyelmezi fekvőhelyén fájdalommal és csontjainak szüntelen háborgásával.
20 Megutáltatja vele az ételt, lelkével kedvenc eledelét.
21 Húsa lesoványodik, alig látható, azelőtt nem látható csontjai kiállnak.
22 Közeledik lelke a sírgödörhöz és élete a halottakhoz.
23 Ha van mellette egy angyal a sok közül, aki közvetítőként melléáll, és megmondja az embernek kötelességét,
24 akkor könyörül rajta Isten, és ezt mondja: Váltsd ki, hogy ne jusson a sírba, elfogadom a váltságdíjat!
25 Teste duzzad az ifjúságtól, visszatér fiatalsága.
26 Istenhez könyörög, és ő kegyelmes lesz hozzá, megengedi, hogy arcát örvendezve nézze, és újból elfogadja őt igaznak.
27 Ő pedig énekben mondja el az embereknek: Vétkeztem, mert görbévé tettem az egyenest, de Isten nem eszerint fizetett meg nekem.
28 Megváltott engem, hogy ne jussak a sírba, és életem a világosságban gyönyörködjék.
29 Mindezt kétszer-háromszor is megteszi Isten az emberrel,
30 hogy visszahozza őt a sírból, és ráragyog az élők világossága.
31 Figyelj, Jób, hallgass rám! Légy csendben, most én beszélek!
32 Ha lesz mondanivalód, felelj, beszélj, mert neked szeretnék igazat adni.
33 Ha pedig nem lesz, hallgass rám! Légy csendben, majd én bölcsességre tanítlak.
Jób 33
Hungarian Károli
33 No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!
2 Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.
3 Igaz szívbõl [származnak] beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.
4 Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.
5 Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elõ!
6 Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.
7 Ímé, a tõlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.
8 Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:
9 Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bûn nincsen bennem.
10 Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!
11 Békóba veti lábaimat, és õrzi minden ösvényemet.
12 Ímé, ebben nincsen igazad - azt felelem néked - mert nagyobb az Isten az embernél!
13 Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?
14 Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!
15 Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;
16 Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.
17 Hogy eltérítse az embert a [rossz] cselekedettõl, és elrejtse a kevélységet a férfi elõl.
18 Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.
19 Fájdalommal is bünteti az õ ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.
20 Úgy, hogy az õ ínye undorodik az ételtõl, és lelke az õ kedves ételétõl.
21 Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.
22 És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.
23 Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;
24 És [az Isten] könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg õt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!
25 Akkor teste fiatal, erõtõl duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.
26 Imádkozik Istenhez és õ kegyelmébe veszi, hogy az õ színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az õ igazságát.
27 Az emberek elõtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;
28 Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.
29 Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,
30 Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.
31 Figyelj Jób, [és] hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!
32 Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.
33 Ha [pedig] nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society