Add parallel Print Page Options

Õrhelyemre állok, és megállok a bástyán, és vigyázok, hogy lássam, mit szól hozzám, és mit feleljek én panaszom dolgában.

És felele nékem az Úr, és mondá: Írd fel [e] látomást, és vésd táblákra, hogy könnyen olvasható legyen.

Mert e látomás bizonyos idõre [szól,] de vége felé siet és meg nem csal; ha késik is, bízzál benne; mert eljön, el fog jõni, nem marad el!

Ímé, felfuvalkodott, nem igaz õ benne az õ lelke; az igaz pedig az õ hite által él.

És bizony, a bor is megcsal: felgerjed a férfiú és nincsen nyugalma; õ, a ki tátja száját, mint a Seol, és olyan õ, mint a halál: telhetetlen, és magához ragad minden népet és magához csatol minden nemzetet.

Avagy nem költenek-é ezek mindnyájan példabeszédet róla, és találós mesét reá, mondván: Jaj annak, a ki rakásra gyûjti, a mi nem övé! De meddig? És a ki adóssággal terheli magát!

Avagy nem támadnak-é hirtelen, a kik téged mardossanak, és nem serkennek-é fel, a kik háborgassanak téged? És zsákmányul esel nékik.

Mivelhogy kifosztogattál sok nemzetet, kifosztanak téged mind a többi népek az emberek véréért, és az országok, városok és minden bennök lakozók ellen való erõszaktételért.

Jaj annak, a ki bûnös szerzeményt szerez házának, hogy magasra rakhassa fészkét, hogy megszabadulhasson a gonosz hatalma elõl.

10 Házadnak gyalázatára tervezted a sok nép kiirtását, és bûnössé tetted lelkedet.

11 Mert a kõ [is ellened] kiált a falból, és a gerenda a fa-alkotmányból visszhangoz néki.

12 Jaj annak, a ki várost épít vérengzéssel, és a ki várat emel álnoksággal.

13 Avagy ímé, nem a Seregek Urától van-é ez, hogy a népek tûznek építenek, és a nemzetek a hiábavalóságnak fáradoznak?

14 Mert az Úr dicsõségének ismeretével betelik a föld, a miképen a folyamok megtöltik a tengert.

15 Jaj annak, a ki megitatja felebarátját, epédet keverve belé, hogy megrészegítsed õt, hogy láthassad az õ szemérmöket!

16 Gyalázattal telsz meg dicsõség helyett; igyál te is és láttassék szemérmed; reád fordul az Úr jobbjának pohara, és gyalázat [borítja] [el] dicsõségedet.

17 Bizony, a libanoni erõszakoskodás [gyászba] borít téged, és a vadak pusztítása, a mely rettegteté õket, az emberek véréért és az országon, a városon és annak minden lakosán ûzött erõszakosságért.

18 Mit használ a faragott kép, hogy a faragója kifaragta azt? vagy az öntött kép és a mely hazugságot tanít, hogy a képnek faragója bízik abban, csinálván néma bálványokat?

19 Jaj annak, aki fának mondja: Serkenj fel! néma kõnek: Ébredj fel! Taníthat-é ez? Ímé, borítva van aranynyal és ezüsttel, lélek pedig nincs benne semmi!

20 Ellenkezõleg az Úr az õ szent templomában, hallgasson elõtte az egész föld!

Felmegyek az őrtoronyba,
    őrhelyemre állok,
figyelek, hogy lássam,
    mit mond az Örökkévaló nekem,
    s mit felel panaszomra.

Az Örökkévaló válaszol Habakuknak

Azután az Örökkévaló ezt válaszolta:

„Jegyezd föl, amit mutatok neked!
    Írd fel egy táblára, hogy el tudja olvasni[a]
    minden járókelő!
Beteljesedik ez a látomás
    a maga idejében,
    de még várnod kell türelemmel.
Siet a beteljesedés felé,
    és nem fog csalódást okozni.
Ha úgy tűnne, hogy késik,
    te akkor is kitartóan várj,
mert eljön bizonyosan,
    eljön és nem késik!
Nézd, ezt írd fel:
    »Aki nem hallgat Istenre,
    nem marad büntetlen.
De aki igazságos,
    az élni fog a hite által.«”

Öt példázat a pusztító pusztulásáról

„Bizony, a gazdagság
    és a hatalom csapdába ejt!
A telhetetlen nem tud megnyugodni:
    szélesre tátja száját, mint a Seol.
Akármennyit összerabol,
    meg nem elégszik soha,
    mint a halál.
Leigázza a nemzeteket,
    meghódítja a népeket,
    egyiket a másik után!
De nemsokára gúnyolni fogják
    a többi nemzetek,
    vele példálóznak[b] a népek:
»Jaj annak, aki rakásra gyűjt
    rablott kincseket,
aki adósságot halmoz fel,
    hogy meggazdagodjon!
De meddig teheti ezt még?«
Mert akiket kifosztott, ellene támadnak,
    akiktől fél, fölkelnek ellene,
    és ők fosztják ki a rablót.
Bizony, mivel sok népet kiraboltál,
    most téged rabolnak ki,
    akik még megmaradtak!
Bosszút állnak rajtad,
    mert sok vért ontottál,
az egész földön erőszakoskodtál,
    városokat leromboltál,
    lakóikat megölted!”

„Nézzétek! Hamissággal
    gyűjtenek vagyont,
    de családjuk vesztére teszik!
Családjuk fészkét
    a magasban építik,
    hogy biztonságban legyenek!
10 Mikor más népeket pusztítottál,
    magadra hoztál gyalázatot.
Mivel gyilkoltad őket,
    téged is gyilkolni fognak.
11 Házad téglái is tanúskodnak ellened,
    gerendái is vádolnak téged!”

12 „Nézzétek, akik városukat
    igazságtalanságra alapozzák,
    s falait gyilkossággal építik!
13 Nem tudják, hogy az Örökkévaló,
    a Seregek Ura így határozott:
lángok martaléka lesz mind,
    amit a népek építenek,
semmivé válik minden,
    amiért a nemzetek fáradoztak!
14 De az Örökkévaló
    dicsőségének megismerése
betölti a földet,
    amint a víz megtölti a tengert!”

15 „Nézzétek azokat, akik szomszédaikat
    megitatják haragjuk poharából,
amíg egészen megittasodnak,
    hogy gyalázatukat lássák!
16 Bizony, neked is innod kell,
    s dicsőség helyett szégyen borít be.
Az Örökkévaló kezében a pohár,
    igyál te is, amíg majd tántorogsz!
Most rajtad a sor,
    s téged is elborít a gyalázat!
17 Ahogy pusztítottad a libanoni erdőket,
    úgy fogsz elpusztulni te is!
Ahogy rettegtek tőled az erdei vadak,
    úgy fogsz rettegni te is,
mivel a városlakókat halomra gyilkoltad,
    erőszakoskodtál és kegyetlenkedtél velük!”

Jaj annak, aki bálványában bízik!

18 Mire jó a bálványszobor annak,
    aki faragta,
vagy az öntött bálvány,
    amely csak hazugságra tanít?
Hiszen készítője
    csupán a maga munkájában bízik,
    olyan istenben hisz, aki néma!
19 Jaj annak,
    aki fából faragott bálványát kéri:
    „Ébredj föl, és segíts rajtam!”
Vagy néma kőbálványához imádkozik:
    „Kelj föl, segíts meg!”
Kaphat-e tőle útmutatást?
    Nézzétek! Arannyal,
    ezüsttel feldíszítették,
de nincs benne élet és lehelet,
    egy szikrányi sem!

20 Az Örökkévaló azonban trónján ül,
    szent templomában!
Némuljon el az egész föld
    színe előtt!

Footnotes

  1. Habakuk 2:2 Írd fel… olvasni Vagy: „Írd fel egy táblára ezt a látomást, hogy aki olvassa, fusson, és mondja el a többieknek is!”
  2. Habakuk 2:6 példálóznak A fejezet végéig öt „példázat” következik azokról (valószínűleg a Babiloni Birodalomról), akik erőszakkal meghódítanak, leigáznak és kirabolnak másokat.

Az igaz ember hitből él

Őrhelyemre állok, odaállok a bástyára, figyelek, várva, hogy mit szól hozzám és mit felel panaszomra.

Az Úr szólt is, és ezt mondta: Írd le ezt a kijelentést, vésd táblákra, hogy könnyen el lehessen olvasni!

Mert ez a kijelentés meghatározott időre vonatkozik, hamarosan célhoz ér, és nem csal meg; ha késik is, várd türelemmel, mert biztosan bekövetkezik, nem marad el.

Az elbizakodott ember nem őszinte lelkű, de az igaz ember a hite által él.

Jaj a kizsákmányolóknak!

Bizony, a bor megcsal, nagyhangúvá lesz a férfi, nem nyughatik. Szélesre tátja torkát, mint a sír, telhetetlen, mint a halál, magához ragad minden nemzetet, magához gyűjt minden népet.

De majd mindezek példázatot költenek, és ilyen jelképes hasonlatokat mondanak róla: Jaj annak, aki rakásra gyűjti, ami nem az övé - de meddig? - és másoktól elvett javakkal gazdagodik!

De rád támadnak hirtelen, akik marcangolnak, fölébrednek, akiktől reszketsz, és zsákmányul esel nekik.

Mivel te sok népet kizsákmányoltál, te is zsákmányul esel a többi népnek; azért, mert emberek vérét ontottad, és erőszakosan bántál országokkal, városokkal és a bennük lakókkal.

Jaj annak, aki a házába tisztességtelen hasznot gyűjt, aki fészkét magasba rakja, hogy megmenekülhessen a fenyegető veszedelemtől!

10 Házad gyalázatára vált, amit terveztél. Önmagad ellen vétkeztél, amikor sok népet tönkretettél,

11 mert a kő is kiáltoz a falból, és a tetőgerenda válaszol neki.

12 Jaj annak, aki vérontással épít várost, és aki álnoksággal emel várat!

13 Hiszen a Seregek Ura így határozott: Amiért a népek fáradoznak, azt tűz pusztítja el, amiért a nemzetek fáradoznak, az semmivé válik.

14 De a föld tele lesz az Úr dicsőségének ismeretével, ahogyan a tengert víz borítja.

15 Jaj annak, aki leitatja embertársát, mérget kever italába és lerészegíti, hogy lássa gyalázatát!

16 Szégyen fog eltölteni dicsőség helyett, neked is innod kell majd, támolyogni fogsz, amikor neked nyújtja az Úr jobbja a poharat, és szégyen borítja dicsőségedet.

17 A Libánon ellen elkövetett erőszak visszaszáll rád; a vadállatok kipusztítása miatt majd te is rettegni fogsz. Hiszen te emberek vérét ontottad, és erőszakosan bántál országokkal, városokkal és a bennük lakókkal.

18 Mit használ a bálványszobor? - hiszen csak szobrász formálta! Mit ér az istenszobor? - hamis útmutatást ad! Bár bízott benne, aki megformálta, csak néma bálványt készített.

19 Jaj annak, aki a fának mondja: Ébredj! - és a néma kőnek: Kelj föl! Adhat ez útmutatást? Arannyal, ezüsttel van ugyan borítva, de semmilyen lélek nincs benne!

20 Az Úr azonban ott van szent templomában: csendesedjék el előtte az egész föld!