Zsoltárok 42
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Második Könyv
(Zsoltárok 42–72)
A zenészek vezetőjének. Kórah fiainak tanítása.
42 Mint szomjas szarvas kívánja a patak friss vizét,
úgy sóvárgok utánad, Istenem!
2 Szomjas lelkem Istenhez kívánkozik,
az Élő Istenhez!
Mikor jöhetek hozzád,
mikor találkozhatok veled
szemtől-szemben, Istenem?
3 Éjjel-nappal csak könnyeimet nyelem,
mert folyton azzal gúnyolnak:
„Ugyan, hol van a te Istened?”
4 Lelkem sír, mikor emlékezem,
hogyan vonultunk az ünneplő tömegben,
hogyan vezettem fel őket
dicsőítő énekkel, ujjongó kiáltással,
Isten Templomához, az ünnepek idején.
5 Miért szomorkodsz, lelkem?
Miért nyugtalankodsz bennem?
Bízz Istenben, és várj rá,
mert még hálát adok neki,
hogy megszabadított engem!
6 Ó Istenem, ezen a kis dombon,[a]
a Jordán vidékén kell emlékeznem rád,
a Hermón-hegy lábánál!
Ezért csüggedt el a lelkem.
7 Egyik örvény a másiknak kiált,
zuhatagjaid dörgő hangjában.
Örvénylő hullámaid
összecsaptak fejem fölött, Uram!
8 Mégis velem van az Örökkévaló!
Minden nap elkísér jósága,
minden éjjel velem van éneke,
imádkozom életem Istenéhez.
9 Ezt mondom Kősziklámnak, Istenemnek:
„Miért felejtkeztél el rólam?
Miért kell sötétben bolyonganom,
miért üldöznek ellenségeim?”
10 Mintha csontjaimat törnék, mikor gúnyolnak:
„Ugyan, hol van a te Istened?”
11 Miért szomorkodsz, lelkem?
Miért nyugtalankodsz bennem?
Bízz Istenben, és várj rá,
mert még hálát adok neki,
hogy megszabadított engem!
Footnotes
- Zsoltárok 42:6 kis dombon Vagy: „a Mizár dombján”.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center