A A A A A
Bible Book List

Zsoltárok 96-102Hungarian Károli (KAR)

96  Énekeljetek az Úrnak új éneket; énekelj az Úrnak te egész föld!

Énekeljetek az Úrnak, áldjátok az õ nevét; hirdessétek napról-napra az õ szabadítását.

Beszéljétek a népek között az õ dicsõségét, minden nemzet között az õ csodadolgait;

Mert nagy az Úr és igen dicséretes, rettenetes minden isten felett.

Mert a nemzeteknek minden istene bálvány, az Úr pedig egeket alkotott.

Ékesség és fenség van elõtte; tisztesség és méltóság az õ szent helyén.

Adjatok az Úrnak népeknek nemzetségei: adjatok az Úrnak dicsõséget és tisztességet!

Adjátok az Úrnak neve dicsõségét; hozzatok ajándékot és jõjjetek be az õ tornáczaiba!

Hajoljatok meg az Úr elõtt szent ékességben; rettegjen elõtte az egész föld!

10 Mondjátok a népek között: Az Úr uralkodik; megerõsítette a földet, hogy meg ne induljon; õ ítéli meg a népeket igazsággal.

11 Örüljenek az egek és örvendezzen a föld; harsogjon a tenger és minden benne való!

12 Viduljon a mezõ és minden, a mi rajta van; örvend akkor az erdõ minden fája is,

13 Az Úrnak orczája elõtt, mert eljön, mert eljön, hogy megítélje e földet. Megítéli majd a világot igazsággal, és a népeket az õ hûségével.

97  Az Úr uralkodik, örüljön a föld; örvendezzenek a temérdek szigetek.

Felhõ és homályosság van körülte; igazság és jogosság az õ székének erõssége.

Tûz jár elõtte, és köröskörül elégeti az õ szorongatóit.

Megvilágosítják az õ villámai a világot; látja és megretteg a föld.

A hegyek, mint a viasz megolvadnak az Úr elõtt, az egész földnek Ura elõtt.

Az egek hirdetik az õ igazságát, és minden nép látja az õ dicsõségét.

Megszégyenülnek mind a faragott képek szolgái, a kik bálványokkal dicsekednek; meghajolnak elõtte mind az istenek.

Hallotta és örvendeze Sion, és örülének Júdának leányai a te ítéleteidnek Uram!

Mert te felséges vagy Uram az egész földön, és igen felmagasztaltattál minden isten felett!

10 A kik szeretitek az Urat, gyûlöljétek a gonoszt! Megõrzi õ az õ kegyeltjeinek lelkét; a gonoszok kezébõl megszabadítja õket.

11 Világosság támad fel az igazra, és az egyenesszívûekre öröm.

12 Örüljetek igazak az Úrban, és tiszteljétek az õ szentséges emlékezetét!

98  Zsoltár.
Énekeljetek az Úrnak új éneket, mert csodadolgokat cselekedett; megsegítette õt az õ jobbkeze és az õ szentséges karja.

Tudtul adta az Úr az õ szabadítását; a népek elõtt megjelentette az õ igazságát.

Megemlékezett az õ kegyelmérõl és Izráel házához való hûségérõl; látták a föld határai mind a mi Istenünknek szabadítását.

Vígan énekelj az Úrnak te egész föld; harsanjatok fel, örvendezzetek és zengedezzetek!

Zengedezzetek az Úrnak hárfával, hárfával és hangos énekléssel;

Trombitákkal és kürtzengéssel vígadozzatok a király, az Úr elõtt!

Harsogjon a tenger és minden benne való, a világ és a kik lakoznak benne.

A folyóvizek tapsoljanak, a hegyek együttesen örvendezzenek

Az Úr elõtt, mert eljön megítélni a földet; megítéli a világot igazsággal és a népeket méltányossággal.

99  Az Úr uralkodik, reszkessenek a népek; Kérubokon ül, remegjen a föld!

Nagy az Úr a Sionon, és magasságos õ minden nép felett.

Tiszteljék a te nagy és rettenetes nevedet, - szent az!

És tisztesség a királynak, a ki szereti a jogosságot! Te megerõsítetted az egyenességet; jogosságot és igazságot szereztél Jákóbban.

Magasztaljátok az Urat, a mi Istenünket, és boruljatok le az õ lábainak zsámolya elé; szent õ!

Mózes és Áron az õ papjaival, és Sámuel az õ nevét segítségül hívókkal egybe, segítségül hívják vala az Urat, és meghallgatá õket.

Felhõ-oszlopban szólt vala hozzájok; megõrizték az õ bizonyságtételét és rendeletét, a melyet adott vala nékik.

Uram, mi Istenünk! Te meghallgattad õket, kegyelmes Isten voltál hozzájok; de bosszúálló az õ hiábavalóságaik miatt.

Magasztaljátok az Urat, a mi Istenünket, és boruljatok le az õ szent hegyén; mert szent az Úr, a mi Istenünk!

100  Hálaadó zsoltár.
Vígan énekelj az Úrnak te egész föld!

Szolgáljatok az Úrnak örvendezéssel; menjetek eléje vígassággal.

Tudjátok meg, hogy az Úr az Isten; õ alkotott minket és nem magunk; az õ népe és az õ legelõinek juhai vagyunk.

Menjetek be az õ kapuin hálaadással, tornáczaiba dicséretekkel; adjatok hálákat néki, áldjátok az õ nevét!

Mert jó az Úr, örökkévaló az õ kegyelme, és nemzedékrõl nemzedékre való az õ hûsége!

101  Dávid zsoltára.
Kegyelmet és igazságot énekelek; te néked zengek éneket, Uram!

Gondom van a tökéletes útra: mikor jössz el hozzám? Szívemnek tökéletessége szerint járok én az én házamban.

Nem vetem a szemem hiábavaló dologra; a pártoskodók cselekedetét gyûlölöm: nincs köze hozzám.

A csalárd szív távol van én tõlem, gonoszt nem ismerek.

A ki titkon rágalmazza az õ felebarátját, elvesztem azt; a nagyralátót és a kevélyszívût, azt el nem szenvedem.

Szemmel tartom a föld hûségeseit, hogy mellettem lakozzanak; a tökéletesség útjában járó, az szolgál engem.

Nem lakozik az én házamban, a ki csalárdságot mível; a ki hazugságot szól, nem állhat meg szemeim elõtt.

Reggelenként elvesztem e földnek latrait, hogy kigyomláljak az Úrnak városából minden gonosztevõt.

102  A nyomorultnak imádsága, a mikor eleped és kiönti panaszát az Úr elé.

Uram, hallgasd meg az én imádságomat, és kiáltásom jusson te hozzád!

Ne rejtsd el a te orczádat tõlem; mikor szorongatnak engem, hajtsd hozzám a te füledet; mikor kiáltok, hamar hallgass meg engem!

Mert elenyésznek az én napjaim, mint a füst, és csontjaim, mint valami tûzhely, üszkösök.

Letaroltatott és megszáradt, mint a fû az én szívem; még kenyerem megevésérõl is elfelejtkezem.

Nyögésemnek szavától csontom a húsomhoz ragadt.

Hasonló vagyok a pusztai pelikánhoz; olyanná lettem, mint a bagoly a romokon.

Virrasztok és olyan vagyok, mint a magános madár a háztetõn.

Minden napon gyaláznak engem ellenségeim, csúfolóim esküsznek én reám.

10 Bizony a port eszem kenyér gyanánt, és italomat könyekkel vegyítem,

11 A te felindulásod és búsulásod miatt; mert felemeltél engem és földhöz vertél engem.

12 Napjaim olyanok, mint a megnyúlt árnyék; magam pedig, mint a fû, megszáradtam.

13 De te Uram örökké megmaradsz, és a te emlékezeted nemzetségrõl nemzetségre [áll.]

14 Te kelj fel, könyörülj a Sionon! Mert ideje, hogy könyörülj rajta, mert eljött a megszabott idõ.

15 Mert kedvelik a te szolgáid annak köveit, és a porát is kímélik.

16 És félik a népek az Úrnak nevét, és e földnek minden királya a te dicsõségedet;

17 Mivelhogy az Úr megépítette a Siont, megláttatta magát az õ dicsõségében.

18 Oda fordult a gyámoltalanok imádsága felé, és azoknak imádságát meg nem útálta.

19 Irattassék meg ez a következõ nemzedéknek, és a teremtendõ nép dicsérni fogja az Urat.

20 Mert alátekintett az õ szentségének magaslatáról; a mennyekbõl a földre nézett le az Úr.

21 Hogy meghallja a fogolynak nyögését, [és] hogy feloldozza a halálnak fiait.

22 Hogy hirdessék a Sionon az Úrnak nevét, és az õ dicséretét Jeruzsálemben.

23 Mikor egybegyûlnek a népek mindnyájan, és az országok, hogy szolgáljanak az Úrnak.

24 Megsanyargatta az én erõmet ez útban, megrövidítette napjaimat.

25 Ezt mondám: Én Istenem! Ne vígy el engem az én napjaimnak felén; a te esztendeid nemzedékek nemzedékéig [tartanak.]

26 Régente fundáltad a földet, s az egek is a te kezednek munkája.

27 Azok elvesznek, de te megmaradsz; mindazok elavulnak, mint a ruha; mint az öltözetet, elváltoztatod azokat, és elváltoznak.

28 De te ugyanaz vagy, és a te esztendeid el nem fogynak.

29 A te szolgáidnak fiai megmaradnak, és az õ magvok erõsen megáll elõtted.

  Back

1 of 1

You'll get this book and many others when you join Bible Gateway Plus. Learn more

Viewing of
Cross references
Footnotes