A A A A A
Bible Book List

Zsoltárok 51-57Hungarian Károli (KAR)

51  Az éneklõmesternek; Dávid zsoltára;

Mikor õ hozzá ment Nátán, a próféta, minekutána Bethsabéval vétkezett.

Könyörülj rajtam én Istenem a te kegyelmességed szerint; irgalmasságodnak sokasága szerint töröld el az én bûneimet!

Egészen moss ki engemet az én álnokságomból, és az én vétkeimbõl tisztíts ki engemet;

Mert ismerem az én bûneimet, és az én vétkem szüntelen elõttem [forog.]

Egyedül te ellened vétkeztem, és cselekedtem azt, a mi gonosz a te szemeid elõtt; hogy igaz légy beszédedben, és tiszta ítéletedben.

Ímé én vétekben fogantattam, és bûnben melengetett engem az anyám.

Ímé te az igazságban gyönyörködöl, a mely a vesékben van, és bensõmben bölcseségre tanítasz engem.

Tisztíts meg engem izsóppal, és tiszta leszek; moss meg engemet, és fehérebb leszek a hónál.

10 Hallass örömet és vígasságot velem, hogy örvendezzenek csontjaim, a melyeket összetörtél.

11 Rejtsd el orczádat az én vétkeimtõl, és töröld el minden álnokságomat.

12 Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten, és az erõs lelket újítsd meg bennem.

13 Ne vess el engem a te orczád elõl, és a te szent lelkedet ne vedd el tõlem.

14 Add vissza nékem a te szabadításodnak örömét, és engedelmesség lelkével támogass engem.

15 Hadd tanítsam a bûnösöket a te útaidra, hogy a vétkezõk megtérjenek hozzád.

16 Szabadíts meg engemet a vérontástól, oh Isten, szabadításomnak Istene! hogy harsogja nyelvem a te igazságodat.

17 Uram, nyisd meg az én ajakimat, hogy hirdesse szájam a te dicséretedet.

18 Mert nem kivánsz te véresáldozatot, hogy adnék azt, égõáldozatban sem gyönyörködöl.

19 Isten elõtt [kedves] áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bûnbánó szívet oh Isten nem veted te meg!

20 Tégy jól a te kegyelmedbõl a Sionnal; és építsd meg Jeruzsálem kõfalait.

21 Akkor kedvesek lesznek elõtted az igazságnak áldozatai; az égõ és egész áldozat: akkor a te oltárodon áldoznak néked tulkokkal.

52  Az éneklõmesternek; Dávid tanítása;

Mikor az Idumeus Dóeg eljött és hírt vitt Saulnak, és ezt mondá néki: Dávid az Akhimélek házába ment be.

Mit dicsekedel gonoszságban, oh te magabíró? Az Istennek kegyelme szüntelen való!

Nyelved ártalmakon elmélkedik, s olyan mint az éles olló, te álnokságnak mestere!

Szereted a gonoszt inkább, hogy nem a jót, és a hazugságot inkább, mint igazságot szólni. Szela.

Szeretsz minden ártalmas beszédet, [és] az álnok nyelvet.

Meg is ront az Isten téged, teljesen eltakarít, kigyomlál téged a te hajlékodból, és kiszaggat téged az élõk földérõl. Szela.

És látják [ezt] az igazak, és félnek, és nevetnek rajta:

Ímé az a férfiú, a ki nem Istent fogadta erõsségévé, hanem az õ gazdagságának sokaságában bízott, és ereje az õ gonoszságában volt!

10 Én pedig mint zöldelõ olajfa Isten házában, bízom Isten kegyelmében mind örökkön örökké.

11 Áldlak téged örökké, hogy [így] cselekedtél; nevedben remélek, mert jóságos [vagy,] a te híveid elõtt.

53  Az éneklõmesternek a mahalathra, Dávid tanítása.

Ezt mondta a balgatag az õ szívében: Nincs Isten. Megromlottak és útálatos hamisságot cselekedtek, nincs a ki jót cselekedjék.

Isten letekint a mennybõl az emberek fiaira, hogy meglássa, ha van-é értelmes, Istent keresõ?

Mindnyájan elhajlottak, és valamennyien megromlottak, nincsen a ki jót cselekedjék, nincsen csak egy is.

Avagy nincs értelem a hamisságnak cselekvõiben, a kik az én népemet megeszik, mintha kenyeret ennének, a kik az Istent segítségül nem hívják?

Ott félnek [nagy] félelemmel, a hol nincsen félelem; mert az Isten elszéleszti azoknak tetemeit, a kik tábort járnak ellened; megszégyeníted azokat, mert az Isten megveti õket.

Oh, vajha eljönne Sionból Izráelnek a szabadítás! Mikor az Úr visszahozza az õ népének foglyait, örül majd Jákób és vigad Izráel!

54  Az éneklõmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása;

Mikor a Zifeusok eljöttek, és azt mondák Saulnak: Nem mi nálunk lappang-é Dávid?

Isten, a te neveddel szabadíts meg engemet, és a te hatalmasságoddal állj bosszút értem!

Isten, hallgasd meg az én imádságomat, figyelmezz az én szájam beszédeire.

Mert idegenek támadtak ellenem, és kegyetlenek keresik lelkemet, a kik nem is gondolnak Istenre. Szela.

Ímé, Isten segítõm nékem, az Úr az én lelkemnek támogatója.

Bosszút áll az utánam leselkedõkön; a te igazságod által rontsd meg õket.

Kész szívvel áldozom néked: áldom a te nevedet, Uram, mert jó.

Mert minden nyomorúságból megszabadított engem, s megpihentette szemeimet ellenségeimen.

55  Az éneklõmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása.

Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, és ne rejtsd el magadat az én könyörgésem elõl;

Figyelmezz én reám és hallgass meg engemet; mert keseregve bolyongok és jajgatok!

Az ellenségnek szaváért [és] a hitetlenek nyomorgatásáért: mert hazugságot hárítanak reám, és [nagy] dühösséggel ellenkeznek velem.

Az én szívem reszket bennem, és a halál félelmei körülvettek engem.

Félelem és rettegés esett én reám, és borzadály vett körül engem.

Mondám: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak! Elrepülnék és nyugodnám.

Ímé, messze elmennék és a pusztában lakoznám. Szela.

Sietnék kiszabadulni e sebes szélbõl, e forgószélbõl.

10 Rontsd meg Uram, [és] oszlasd meg az õ nyelvöket; mert erõszakot és háborgást látok a városban.

11 Nappal és éjjel körüljárják azt annak kõfalainál, bent hamisság és ártalom van abban.

12 Veszedelem van bensejében; s nem távozik annak terérõl a zsarnokság és csalárdság.

13 Mert nem ellenség szidalmazott engem, hisz [azt] elszenvedném; nem gyûlölõm emelte fel magát ellenem, hiszen elrejtettem volna magamat az elõl:

14 Hanem te, hozzám hasonló halandó, én barátom és ismerõsöm,

15 A kik együtt édes bizalomban éltünk; az Isten házába jártunk a tömegben.

16 A halál vegye õket körül, elevenen szálljanak a Seolba; mert gonoszság van lakásukban, kebelökben.

17 Én az Istenhez kiáltok, és az Úr megszabadít engem.

18 Estve, reggel és délben panaszkodom és sóhajtozom, és õ meghallja az én szómat.

19 Megszabadítja lelkemet békességre a rám támadó hadtól, mert sokan vannak ellenem.

20 Meghallja Isten és megfelel nékik, (mivelhogy õ eleitõl fogva trónol, Szela), a kik nem akarnak megváltozni és nem félik az Istent.

21 Kezeit felemelte a vele békességben lévõkre; megszegte az õ szövetségét.

22 A vajnál simább az õ szája, pedig szívében háborúság van; lágyabbak beszédei az olajnál, pedig éles szablyák azok.

23 Vessed az Úrra a te terhedet, õ gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz.

24 Te, Isten, a veszedelem vermébe taszítod õket; a vérszopó és álnok emberek életüknek felét sem élik meg; én pedig te benned bízom.

56  Az éneklõmesternek a Jónathelem rehokimra; Dávidnak miktámja; mikor megragadták õt a filiszteusok Gáthban.

Könyörülj rajtam Istenem, mert halandó tátog ellenem és mindennap hadakozván, nyomorgat engem!

Ellenségeim minden napon tátognak reám: bizony sokan hadakoznak ellenem, oh magasságos [Isten!]

Mikor félnem kellene is, én bízom te benned.

Isten által dicsekedem az õ igéjével; az Istenben bizom, nem félek; ember mit árthatna nékem?

Minden nap elforgatják beszédeimet; minden gondolatjok ellenem van, ártalomra.

Egybegyûlnek, elrejtõznek, sarkaimat lesik, mert kivánják az én lelkemet.

Gonoszsággal menekedhetnének? Haraggal rontsd meg, oh Isten, a népeket!

Bujdosásomnak számát jól tudod: szedd tömlõdbe könnyeimet! Avagy nem tudod-é azoknak számát?

10 Meghátrálnak majd ellenségeim, mikor kiáltok; így tudom meg, hogy velem van az Isten.

11 Dicsérem Istent, az õ ígéretéért, dicsérem az Urat az õ igéretéért.

12 Istenben bízom, nem félek; ember mit árthatna nékem?

13 Tartozom, oh Isten, az én néked tett fogadásaimmal; megadom néked a hálaáldozatokat;

14 Mert megszabadítottad lelkemet a haláltól, bizony az én lábaimat az eleséstõl; hogy járjak Isten elõtt az életnek világosságában.

57  Az éneklõmesternek az altashétre; Dávid miktámja; mikor Saul elõl a barlangba menekült.

Könyörülj rajtam, oh Isten könyörülj rajtam, mert benned bízik az én lelkem; és szárnyaid árnyékába menekülök, a míg elvonulnak a veszedelmek.

A magasságos Istenhez kiáltok; Istenhez, a ki jót végez felõlem.

Elküld a mennybõl és megtart engem: meggyalázza az engem elnyelõt. Szela. Elküldi Isten az õ kegyelmét és hûségét.

Az én lelkem oroszlánok között van, tûzokádók között fekszem; emberek között, a kiknek foguk dárda és nyilak, nyelvök pedig éles szablya.

Magasztaltassál fel az egek felett, oh Isten! Mind az egész földön legyen a te dicsõséged!

Hálót készítettek lábaimnak, lelkem meggörnyedett; vermet ástak én elõttem, de õk estek abba. Szela.

Kész az én szívem, oh Isten, kész az én szívem; hadd énekeljek és zengedezzek!

Serkenj fel én dicsõségem, serkenj fel te lant és hárfa, hadd költsem fel a hajnalt!

10 Hálát adok néked, én Uram, a népek között, és zengedezek néked a nemzetek között.

11 Mert nagy az egekig a te kegyelmed, és a felhõkig a te hûséged.

12 Magasztaltassál fel az egek felett, oh Isten! Mind az egész földön legyen a te dicsõséged!

  Back

1 of 1

You'll get this book and many others when you join Bible Gateway Plus. Learn more

Viewing of
Cross references
Footnotes