A A A A A
Bible Book List

Zsoltárok 26-31Hungarian Károli (KAR)

26  Dávidé.
Ítélj meg engem, Uram! mert én ártatlanságban éltem és az Úrban bíztam ingadozás nélkül.

Próbálj meg, Uram, és kisérts meg, és vizsgáld meg veséimet és szívemet.

Mert kegyelmed szemem elõtt van, és hûségedben járok-kelek.

Nem ültem együtt hivalkodókkal, és alattomosokkal nem barátkoztam.

Gyûlölöm a rosszak társaságát, és a gonoszokkal együtt nem ülök.

Ártatlanságban mosom kezemet, és oltárodat gyakorlom Uram!

Hogy hallatós szóval dicsérjelek téged, és elbeszéljem minden csodatettedet.

Uram, szeretem a te házadban való lakozást, és a te dicsõséged hajlékának helyét.

Ne sorozd a bûnösökkel együvé lelkemet, sem életemet a vérszopókkal együvé,

10 A kiknek kezében vétek van, és jobbjuk telve vesztegetéssel.

11 Én pedig ártatlanságban élek; ments meg és könyörülj rajtam.

12 Lábam megáll igazsággal; áldom az Urat a gyülekezetekben.

27  Dávidé.
Az Úr az én világosságom és üdvösségem: kitõl féljek? Az Úr az én életemnek erõssége: kitõl remegjek?

Ha gonoszok jõnek ellenem, hogy testemet egyék: szorongatóim és elleneim - õk botlanak meg és hullanak el.

Ha tábor fog körül, nem fél szívem; habár had támad reám, mégis [õ benne] bízom én.

Egyet kérek az Úrtól, azért esedezem: hogy lakhassam az Úr házában életemnek minden idejében; hogy nézhessem az Úrnak szépségét és gyönyörködhessem az õ templomában.

Bizony elrejt engem az õ hajlékába a veszedelem napján; eltakar engem sátrának rejtekében, sziklára emel fel engem.

Most is felül emeli fejemet ellenségeimen, a kik körültem vannak, és én az õ sátorában örömáldozatokkal áldozom, énekelek és zengedezek az Úrnak.

Halld meg, Uram, hangomat - hívlak! Irgalmazz nékem és hallgass meg engem!

Helyetted mondja a szívem: Az én orczámat keressétek! A te orczádat keresem, oh Uram!

Ne rejtsd el orczádat elõlem; ne utasítsd el szolgádat haraggal; te voltál segítõm, ne taszíts el és ne hagyj el engem, üdvösségemnek Istene!

10 Ha atyám és anyám elhagynának is, az Úr magához vesz engem.

11 Taníts meg engem a te útadra, oh Uram! Vezérelj engem egyenes ösvényen, az én üldözõim miatt.

12 Ne adj át engem szorongatóim kivánságának, mert hamis tanúk támadnak ellenem, és erõszakot lihegnek.

13 Bizony hiszem, hogy meglátom az Úr jóságát az élõknek földén!

14 Várjad az Urat, légy erõs; bátorodjék szíved és várjad az Urat.

28  Dávidé.
Hozzád kiáltok, Uram, én szirtem; ne fordulj el szótlanul tõlem, hogy ne legyek, ha néma maradnál, a sírba szállókhoz hasonló.

Halld meg esedezéseimnek szavát, mikor kiáltok hozzád, és mikor felemelem kezeimet a te szentséged lakhelye felé.

Ne számlálj engem a hitetlenek és gonosztevõk közé, a kik békességgel szólnak felebarátaikhoz, pedig gonoszság van szívökben.

Fizess meg nékik az õ cselekedeteik és igyekezetök rosszasága szerint; kezök munkája szerint fizess meg nékik; add meg nékik jutalmukat!

Minthogy nem figyelnek az Úr cselekedeteire és kezének munkáira, lerontja õket és föl nem építi õket.

Áldott az Úr, hogy meghallgatta esedezéseimnek szavát.

Az Úr az én erõm és paizsom, õ benne bízott szívem és megsegíttettem; örvend szívem és énekemmel dicsérem õt.

Az Úr az õ népének ereje, és az õ fölkentjének megtartó erõssége.

Tartsd meg a te népedet és áldd meg a te örökségedet, legeltesd és magasztald fel õket mindörökké!

29  Dávid zsoltára.
Adjatok az Úrnak, ti fejedelmeknek fiai, adjatok az Úrnak tiszteletet és dicséretet!

Adjátok az Úrnak neve tiszteletét, imádjátok az Urat szent ékességben.

Az Úr szava [zeng] a vizek fölött, a dicsõség Istene mennydörög, az Úr ott van a nagy vizek felett.

Az Úr szava erõs; az Úr szava fenséges.

Az Úr szava czédrusokat tördel, összetöri az Úr a Libánon czédrusait is.

És ugrándoztatja azokat, mint a borjút, a Libánont és a Szirjónt, mint a bivalyfiat.

Az Úr szava tûzlángokat szór.

Az Úr szava megrengeti a pusztát, megrengeti az Úr Kádesnek pusztáját.

Az Úr szava megborjaztatja a nõstény szarvasokat, lehántja az erdõket, és az õ hajlékában mindene azt mondja: dicsõ!

10 Az Úr trónolt az özönvíz felett; így trónol az Úr, mint király, mindörökké.

11 Az Úr ad erõt népének, az Úr megáldja népét békességgel.

30  Dávid zsoltára. Templomszentelési ének.

Magasztallak Uram, hogy felemeltél engem, és nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek rajtam.

Uram, Istenem, hozzád kiáltottam, és te meggyógyítottál engem!

Uram, felhoztad a Seolból az én lelkemet, fölélesztettél a sírbaszállók közül.

Zengedezzetek az Úrnak, ti hívei! Dicsõítsétek szent emlékezetét.

Mert csak pillanatig [tart] haragja, [de] élethossziglan jóakarata; este bánat száll be [hozzánk], reggelre öröm.

Azt mondtam azért én jó állapotomban: Nem rendülhetek meg soha.

Uram, jókedvedbõl erõsséget állítottál föl hegyemre; de elrejtéd orczádat, és megroskadtam.

Hozzád kiáltok, Uram! Az én Uramnak irgalmáért könyörgök!

10 Mit használ vérem, ha sírba szállok? Dicsér-e téged a por; hirdeti-é igazságodat?

11 Hallgass meg, Uram, könyörülj rajtam! Uram, légy segítségem!

12 Siralmamat vígságra fordítottad, leoldoztad gyászruhámat, körülöveztél örömmel.

13 Hogy zengjen néked és el ne hallgasson felõled a dicséret: Uram, én Istenem, örökké dicsõítlek téged.

31  Az éneklõmesternek, Dávid zsoltára.

Te benned bíztam, Uram! Ne szégyenüljek meg soha; igazságoddal szabadíts meg engem.

Hajtsd hozzám füledet, hamar szabadíts meg; légy nékem erõs kõszálam, erõdített házam, hogy megtarts engem.

Mert kõsziklám és védõváram vagy te; vezess hát engem a te nevedért és vezérelj engemet.

Ments ki engem a hálóból, a melyet titkon vetettek nékem; hiszen te vagy az én erõsségem.

Kezedre bízom lelkemet, te váltasz meg engemet, oh Uram, hûséges Isten.

Gyûlölöm a hazug hiúságok híveit, és az Úrban bízom én.

Hadd vigadjak és örüljek a te kegyelmednek, a miért meglátod nyomorúságomat [és] megismered a háborúságokban lelkemet;

És nem rekesztesz be engem ellenség kezébe, [sõt] tágas térre állatod lábaimat.

10 Könyörülj rajtam, Uram, mert szorongattatom; elsenyved a búbánat miatt szemem, lelkem, testem.

11 Mert bánatban enyészik életem, és sóhajtásban [múlnak] éveim; bûnöm miatt roskadoz erõm, és kiasznak csontjaim.

12 Temérdek üldözõm miatt csúfsággá lettem, kivált szomszédaimé, és ismerõseimnek félelmévé; a kik az utczán látnak, elfutnak tõlem.

13 Töröltettem, akár a halott, az emlékezetbõl; olyanná lettem, mint az elroshadt edény.

14 Mert hallottam sokak rágalmát, iszonyatosságot mindenfelõl, a mint együtt tanácskoztak ellenem, és tervezték, hogy elrabolják lelkemet.

15 De én benned bízom, Uram! Azt mondom: Te vagy Istenem.

16 Életem ideje kezedben van: szabadíts meg ellenségeim kezébõl és üldözõimtõl.

17 Világosítsd meg orczádat a te szolgádon, tarts meg engem jóvoltodból.

18 Uram, ne szégyenüljek meg, mivelhogy hívlak téged; a gonoszok szégyenüljenek meg [és] pusztuljanak a Seolba.

19 A hazug ajkak némuljanak el, a melyek vakmerõen szólnak az igaz ellen, kevélységgel és megvetéssel.

20 Mily bõséges a te jóságod, a melyet fentartasz a téged félõknek, [és] megbizonyítasz a te benned bízókon az emberek fiai elõtt.

21 Elrejted õket a te orczádnak rejtekében az emberek zendülései elõl; sátorban õrzöd õket a perpatvarkodó nyelvektõl.

22 Áldott az Úr, hogy csodálatossá tette kegyelmét rajtam, mint egy megerõsített városon!

23 Én ugyan azt gondoltam ijedtemben: Elvettettem szemeid elõl; de mégis, meghallgattad esedezéseimnek szavát, mikor kiáltottam hozzád.

24 Szeressétek az Urat mind ti õ kedveltjei; a híveket megõrzi az Úr és bõven megfizet a kevélyen cselekvõknek!

25 Legyetek erõsek és bátorodjék a ti szívetek mindnyájan, a kik várjátok az Urat!

  Back

1 of 1

You'll get this book and many others when you join Bible Gateway Plus. Learn more

Viewing of
Cross references
Footnotes