A A A A A
Bible Book List

Józsué 19-21 Hungarian Károli (KAR)

19  A sors által való második rész juta Simeonnak, a Simeon fiai nemzetségének az õ családjaik szerint, és lõn az õ örökségök a Júda fiainak öröksége között.

És lõn az övék az õ örökségökül: Beer-Seba, Seba és Móláda;

Haczar-Sual, Bála és Eczem;

Eltolád, Bethul és Horma;

Cziklág, Béth-Markaboth és Haczar-Szusza;

Béth-Lebaoth és Sarúhen. Tizenhárom város és ezeknek falui.

Ain, Rimmon, Ether és Asán. Négy város és ezeknek falui;

És mindazok a faluk, a melyek e városok körül valának Baalath-Beérig, délen Rámatig. Ez a Simeon fiai nemzetségének öröksége az õ családjaik szerint.

A Júda fiainak osztályrészébõl lõn a Simeon fiainak örökségök, mert a Júda fiainak osztályrésze nagyobb vala mint illett volna nékik; ezért öröklének Simeon fiai azoknak öröksége között.

10 A sors által való harmadik rész juta a Zebulon fiainak az õ családjaik szerint, és lõn az õ örökségöknek határa Száridig.

11 És felmegy az õ határuk nyugotnak, Mareala felé, és éri Dabbasethet, és éri a folyóvizet is, a mely átellenben van Jokneámmal.

12 Száridtól pedig napkelet felé fordul Kiszloth-Tábor határára, és tova megy Daberáthnak, és felmegy Jafiának.

13 Innen pedig átmegy kelet felé Gittha-Héfernek és Ittha-Kaczinnak, és tova megy Rimmonnak, kerülvén Néa felé:

14 És ennél kerül a határ északról Hannathonnak; a széle pedig a Jiftah-Él völgye.

15 Továbbá Kattáth, Nahalál, Simron, Jidealá és Bethlehem. Tizenkét város és azoknak falui.

16 Ez a Zebulon fiainak öröksége az õ családjaik szerint; ezek a városok és ezeknek falui.

17 A sors által való negyedik rész Issakhárnak, az Issakhár fiainak juta, az õ családjaik szerint.

18 És lõn az õ határuk: Jezréel, Keszuloth és Súnem:

19 Hafaráim, Sion és Anaharath;

20 Rabbith, Kisjon és Ébecz;

21 Remeth, Én-Gannim, Én-Hadda és Béth-Paczczécz.

22 És éri a határ Tábort, Sahaczimát és Béth-Semest, a határuknak széle pedig a Jordán. Tizenhat város és ezeknek falui.

23 Ez az Izsakhár fiai nemzetségének öröksége, az õ családjaik szerint: a városok és ezeknek falui.

24 A sors által való ötödik rész pedig juta az Áser fiai nemzetségének az õ családjaik szerint.

25 És lõn az õ határuk: Helkath, Háli, Beten és Aksáf;

26 Alammelek, Ameád és Misál, és éri Karmelt nyugot felé és Sihór- Libnáthot.

27 Azután visszafordul napkelet felé Béth-Dágonnak, és éri Zebulont és a Jiftah-Él völgyét észak felõl, Béth-Émeket és Neiélt, és tovamegy Kabulnak balkéz felõl;

28 És Ebronnak, Rehobnak, Hammonnak és Kánának a nagy Czidonig.

29 Azután visszafordul a határ Rámának, Tyrusnak erõs városáig; és újra fordul a határ Hósznak, a szélei pedig a tengernél vannak Akzib oldala felõl;

30 És Umma, Afék és Rehób. Huszonkét város és ezeknek falui.

31 Ez az Áser fiai nemzetségének öröksége az õ családjaik szerint: ezek a városok és ezeknek falui.

32 A sors által való hatodik rész juta a Nafthali fiainak, a Nafthali fiainak az õ családjaik szerint.

33 Lõn pedig a határuk: Heleftõl, Elontól fogva Czaanannimnál Adámi-Nekebig és Jabneél-Lakkumig; a széle pedig a Jordán vala.

34 Azután fordul a határ nyugot felé Aznoth-Tábornak; innen pedig tovamegy Hukkóknak, és éri Zebulont dél felõl, Ásert pedig éri nyugot felõl, és a Júdát is; a Jordán napkelet felé vala.

35 Erõsített városok [ezek]: Cziddim, Czér, Hammath, Rakkath és Kinnereth;

36 Adáma, Ráma és Hásor;

37 Kedes, Edrei és Én-Hásor;

38 Jireon, Migdal-Él, Horem, Béth-Anath és Béth-Semes. Tizenkilencz város és ezeknek falui.

39 Ez a Nafthali fiai nemzetségének öröksége az õ családjaik szerint: a városok és ezeknek falui.

40 A sors által való hetedik rész juta a Dán fiai nemzetségének az õ családjaik szerint.

41 És lõn az õ örökségüknek határa: Czóra, Estháol és Ir-Semes;

42 Saalabbin, Ajjálon és Jithla;

43 Élon, Timnatha és Ekrón;

44 Eltheké, Gibbethon és Baaláth;

45 Jehud, Bené-Bárak és Gath-Rimmon;

46 Mé-Jarkon és Rakkon, a Jáfó átellenében levõ határral.

47 De tovább méne ezeknél a Dán fiainak határa. Felmenének ugyanis a Dán fiai, és hadakozának Lesem ellen, és el is foglalák azt, és veték azt fegyver élére, és birtokba vevék azt, és lakozának benne, és nevezék Lesemet Dánnak, az õ atyjoknak Dánnak nevére.

48 Ez a Dán fiai nemzetségének öröksége az õ családjaik szerint: ezek a városok és ezeknek falui.

49 Mikor pedig elvégezték vala a földnek örökbe vételét annak határai szerint, akkor adának Izráel fiai örökséget Józsuénak, a Nún fiának õ közöttök.

50 Az Úr rendelése szerint adák néki azt a várost, a melyet kért vala: Timnath-Szeráhot az Efraim hegyén, és megépíté azt a várost, és abban lakozék.

51 Ezek azok az örökségek, a melyeket örökül adának Eleázár, a pap és Józsué, a Nún fia és az atyáknak fejei az Izráel fiai nemzetségeinek sors szerint, Silóban, az Úr elõtt, a gyülekezet sátorának nyílásánál. Így végezék el a földnek felosztását.

20  Majd szóla az Úr Józsuénak, mondván:

Szólj az Izráel fiainak, mondván: Válaszszatok magatoknak menekülésre való városokat, a melyekrõl szóltam néktek Mózes által,

Hogy oda szaladjon a gyilkos, a ki megöl valakit tévedésbõl, nem szándékosan, és legyenek azok menedékül nékik a vérbosszúló elõl.

A ki pedig beszalad valamelyikbe e városok közül, álljon [az] a város kapujába, és beszélje el az õ dolgait a város véneinek hallatára, és vegyék be õt magok közé a városba, és adjanak néki helyet, hogy velök lakozzék.

Hogyha pedig kergeti azt a vérbosszúló, ki ne adják a gyilkost annak kezébe, mert nem szándékosan ölte meg az õ felebarátját, és nem gyûlölte õ azt annakelõtte.

És lakozzék abban a városban mindaddig, a míg ítéletre állhat a gyülekezet elé, a míg meghal a fõpap, a ki abban az idõben lesz, azután térjen vissza a gyilkos, és menjen haza az õ városába és az õ házába, abba a városba, a melybõl elfutott vala.

És kiválaszták Kedest Galileában a Nafthali hegyén, Sikemet az Efraim hegyén és Kirjáth-Arbát, azaz Hebront a Júda hegyén.

Túl a Jordánon pedig Jérikhótól napkelet felé választák Beczert a pusztában, a sík földön Rúben nemzetségébõl; Rámothot Gileádban, a Gád nemzetségébõl, és Gólánt Básánban a Manassé nemzetségébõl.

Ezek voltak a meghatározott városok mind az Izráel fiainak, mind a jövevénynek, a ki közöttük tartózkodik vala, hogy oda szaladjon mindaz, a ki megöl valakit tévedésbõl, és meg ne haljon a vérbosszúlónak keze által, míg oda nem áll a gyülekezet elé.

21  És hozzámenének a Léviták atyai fejedelmei Eleázárhoz, a paphoz, és Józsuéhoz, a Nún fiához és az atyai fejedelmekhez, a kik valának Izráel fiainak nemzetségei felett,

És szólának nékik Silóban, a Kanaán földén, mondván: Az Úr megparancsolta Mózes által, hogy adjatok nékünk városokat lakóhelyül, és azokhoz való legelõket barmaink részére.

Adák azért Izráel fiai a Lévitáknak az õ örökségökbõl, az Úrnak rendelése szerint, ezeket a városokat és azoknak legelõit.

Esék pedig a sors a Kehátiták családjaira, és juta a Léviták közül való Áron pap fiainak a Júda nemzetségétõl, a Simeon nemzetségétõl és a Benjámin nemzetségétõl sors szerint tizenhárom város;

Kehát többi fiainak pedig az Efraim nemzetségének családjaitól, Dán nemzetségétõl és Manassé fél nemzetségétõl sors szerint tíz város.

A Gerson fiainak pedig az Issakhár nemzetségének családjaitól, az Áser nemzetségétõl, a Nafthali nemzetségétõl és Manassénak Básánban levõ fél nemzetségétõl sors szerint tizenhárom város;

Mérári fiainak az õ családjaik szerint a Rúben nemzetségétõl, Gád nemzetségétõl és Zebulon nemzetségétõl tizenkét város.

Adák azért Izráel fiai e városokat és ezeknek legelõit a Lévitáknak, a miképen megparancsolta vala az Úr Mózes által, sors szerint.

Adák pedig a Júda fiainak nemzetségébõl és Simeon fiainak nemzetségébõl ezeket a városokat, a melyek névszerint olvashatók.

10 És lõn, hogy esék a sors elõször a Lévi fiai közül való Kehátnak családjaiból az Áron fiaira.

11 És adák nékik az Anák atyjának [városát], Kirjáth-Arbát, azaz Hebront a Júda hegyén, és annak körülötte levõ legelõit;

12 A városnak szántóföldjét és faluit pedig Kálebnek, a Jefunné fiának adák birtokául.

13 Az Áron pap fiainak pedig adák a gyilkosok menekülésének városát, Hebront és annak legelõjét, Libnát és annak legelõjét.

14 Jatthirt és annak legelõjét; Estemoát és annak legelõjét;

15 Holont és annak legelõjét, és Debirt és annak legelõjét;

16 Aint és annak legelõjét, Juttát és annak legelõjét, Béth-Semest és annak legelõjét. Kilencz várost e két nemzetségbõl.

17 A Benjámin nemzetségébõl pedig Gibeont és annak legelõjét, Gébát és annak legelõjét;

18 Anathótot és annak legelõjét, Almont és annak legelõjét: négy várost.

19 Az Áron fiainak, a papoknak városai összesen tizenhárom város és azoknak legelõi.

20 A Kehát fiai családjainak pedig, [s] a Kehát fiai közül való többi Lévitáknak városai, az õ sorsuk szerint, az Efraim nemzetségébõl valának.

21 Nékik adák ugyanis a gyilkosok menekülésének városát, Sikemet és annak legelõjét az Efraim hegyén, és Gezert és annak legelõjét;

22 Kibczaimot és annak legelõjét, Béth-Horont és annak legelõjét: négy várost.

23 A Dán nemzetségébõl pedig Elthekét és annak legelõjét, Gibbethont és annak legelõjét;

24 Ajjálont és annak legelõjét; Gath-Rimmont és annak legelõjét; négy várost.

25 A Manassé fél nemzetségébõl pedig: Taanákot és annak legelõjét, Gath- Rimmont és annak legelõjét: két várost.

26 Összesen tíz várost és azoknak legelõit a Kehát fiai többi családjainak.

27 A Gerson fiainak pedig, a kik a Léviták családjaiból valának, [adák] a Manassé fél nemzetségébõl a gyilkosok menekülésének városát, Gólánt Básánban és annak legelõjét, és Beesterát és annak legelõjét: két várost.

28 Az Issakhár nemzetségébõl pedig: Kisjont és annak legelõjét, Dobráthot, és annak legelõjét,

29 Jármutot és annak legelõjét, és Én-Gannimot és annak legelõjét: négy várost.

30 Az Áser nemzetségébõl pedig: Misált és annak legelõjét, Abdont és annak legelõjét,

31 Helkathot és annak legelõjét, és Rehobot és annak legelõjét: négy várost.

32 A Nafthali nemzetségébõl pedig: a gyilkosok menekülésének városát, Kedest Galileában és annak legelõjét, Hammoth-Dórt és annak legelõjét, és Karthant és annak legelõjét: három várost.

33 A Gersoniták összes városai, az õ családjaik szerint, tizenhárom város és azoknak legelõi.

34 A Mérári fiai családjainak pedig, e még hátralevõ Lévitáknak, [adák] a Zebulon nemzetségébõl: Jokneámot és annak legelõjét, Karthát és annak legelõjét,

35 Dimnát és annak legelõjét, Nahalált és annak legelõjét; négy várost.

36 A Rúben nemzetségébõl pedig: Béczert és annak legelõjét, Jahczát és annak legelõjét,

37 Kedémothot és annak legelõjét, és Méfaathot és annak legelõjét: négy várost.

38 A Gád nemzetségébõl pedig: a gyilkosok menekülésének városát, Rámothot Gileádban és annak legelõjét, Mahanaimot és annak legelõjét,

39 Hesbont és annak legelõjét; Jaézert és annak legelõjét: összesen négy várost.

40 A Mérári fiainak városai az õ családjaik szerint, a kik a Léviták családjai közül maradtak fel, valának az õ sorsuk szerint összesen tizenkét város.

41 A Lévitáknak összes városai az Izráel fiainak birtoka között: negyvennyolcz város azoknak legelõivel.

42 Valának ezek a városok a [tulajdonképeni] város és körülöttök azoknak legelõi. Így vala ez mind e városoknál.

43 Megadá azért az Úr Izráelnek mindazt a földet, a mely felõl megesküdött vala, hogy odaadja azt az õ atyáiknak. És bírák azt, és lakozának abban.

44 Nyugodalmat is ada nékik az Úr mindenfelõl, szintén úgy, a mint megesküdött vala az õ atyáiknak. És senki nem állott meg ellenökben valamennyi ellenségeik közül; minden ellenségöket kezökbe adá az Úr.

45 Nem esett el csak egy szó is mindama jó szóból, a melyet szólott vala az Úr az Izráel házának. Mindaz betelt.

Lukács 2:25-52 Hungarian Károli (KAR)

25 És ímé vala Jeruzsálemben egy ember, a kinek neve Simeon volt, és ez az ember igaz és istenfélõ vala, a ki várta az Izráel vigasztalását, és a Szent Lélek vala õ rajta.

26 És kijelentetett néki a Szent Lélek által, hogy addig halált nem lát, a míg meg nem látja az Úrnak Krisztusát.

27 És õ a Lélek indításából a templomba méne, és mikor a gyermek Jézust bevivék szülõi, hogy õ érette a törvény szokása szerint cselekedjenek,

28 Akkor õ karjaiba vevé õt, és áldá az Istent, és monda:

29 Mostan bocsátod el, Uram, a te szolgádat, a te beszéded szerint, békességben:

30 Mert látták az én szemeim a te üdvösségedet,

31 A melyet készítettél minden népeknek szeme láttára;

32 Világosságul a pogányok megvilágosítására, és a te népednek, az Izráelnek dicsõségére.

33 József pedig és az õ anyja csodálkozának azokon, a miket õ felõle mondottak.

34 És megáldá õket Simeon, és monda Máriának, az õ anyjának: Ímé ez vettetett sokaknak elestére és feltámadására az Izráelben; és jegyül, a kinek [sokan] ellene mondanak;

35 Sõt a te lelkedet is általhatja az éles tõr; hogy sok szív gondolatai nyilvánvalókká legyenek.

36 És vala egy prófétaasszony, Anna, a Fánuel leánya, az Áser nemzetségébõl (ez sok idõt élt, miután az õ szûzességétõl fogva hét esztendeig élt férjével,

37 És ez mintegy nyolczvannégy esztendõs özvegy vala), a ki nem távozék el a templomból, hanem bõjtölésekkel és imádkozásokkal szolgál vala éjjel és nappal.

38 Ez is ugyanazon órában oda állván, hálát adott az Úrnak, és szóla õ felõle mindeneknek, a kik Jeruzsálemben a váltságot várták.

39 És mikor mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint, visszatérének Galileába, az õ városukba, Názáretbe.

40 A kis gyermek pedig növekedék, és erõsödék lélekben, teljesedve bölcsességgel; és az Istennek kegyelme vala õ rajta.

41 Az õ szülei pedig évenként feljártak Jeruzsálembe a húsvét ünnepére.

42 És mikor tizenkét esztendõs lett, fölmenének Jeruzsálembe az ünnep szokása szerint;

43 És mikor eltelének a napok, mikor õk visszatérének, a gyermek Jézus visszamarada Jeruzsálemben; és nem vevék észre sem József, sem az õ anyja;

44 Hanem azt gondolván, hogy az úti társaságban van, egy napi járó földet menének, és keresék õt a rokonok és az ismerõsök között;

45 És mikor nem találák õt, visszamenének Jeruzsálembe, hogy megkeressék.

46 És lõn, hogy harmadnapra megtalálták õt a templomban, a doktorok között ülve, a mint õket hallgatta, és kérdezgette õket.

47 És mindnyájan, a kik õt hallgatták, elálmélkodának az õ értelmén és az õ feleletein.

48 És meglátván õt, elcsodálkozának, és monda néki az õ anyja: Fiam, miért cselekedted ezt velünk? Ímé atyád és én nagy bánattal kerestünk téged.

49 Õ pedig monda nékik: Mi dolog, hogy engem kerestetek? Avagy nem tudjátok-é, hogy nékem azokban kell foglalatosnak lennem, a melyek az én Atyámnak dolgai?

50 De õk nem érték e beszédet, a mit õ nékik szóla.

51 És aláméne velök, és méne Názáretbe; és engedelmes vala nékik. És az õ anyja szívében tartá mind ezeket a dolgokat.

52 Jézus pedig gyarapodék bölcsességben és testének állapotjában, és az Isten és emberek elõtt való kedvességben.

  Back

1 of 1

You'll get this book and many others when you join Bible Gateway Plus. Learn more

Viewing of
Cross references
Footnotes