Add parallel Print Page Options

Czírus persa király elsõ esztendejében, hogy beteljesednék az Úrnak Jeremiás szája által [mondott] beszéde, felindítá az Úr Czírus persa király lelkét, és õ kihirdetteté az õ egész birodalmában, [élõszóval] és írásban is, mondván:

Így szól Czírus, a persa király: Az Úr, a mennynek Istene e föld minden országait nékem adta, és Õ parancsolta meg nékem, hogy építsek néki házat Jeruzsálemben, mely Júdában van;

Valaki azért ti köztetek az õ népe közül való, legyen vele az õ Istene, és menjen fel Jeruzsálembe, mely Júdában van, és építse az Úrnak, Izráel Istenének házát, õ az Isten, ki Jeruzsálemben [lakozik.]

És mindenkit, a ki még megmaradt, minden helyrõl, a hol lakik, segítsék azon helynek férfiai ezüsttel, aranynyal, jószággal és barommal, azzal együtt, a mit önkénytesen adnak az Isten házának, mely Jeruzsálemben van.

Fölkelének azért Júda és Benjámin családfõi és a papok és a Léviták, és mindnyájan, a kiknek felindítá az Isten lelköket, hogy felmenjenek az Úr házának építésére, mely Jeruzsálemben van.

És minden körültök lakók segíték õket ezüst edényekkel, aranynyal, jószággal, barommal, drágaságokkal, mindazon kivül, a mit önkénytesen adának.

Czírus király pedig elõhozatá az Úr házának edényeit, melyeket Nabukodonozor hozatott vala el Jeruzsálembõl, s az õ isteneinek házába helyezett vala;

Elõhozatá ezeket Czírus, a persák királya, Mithredáthes kincstartó kezeihez, a ki is átszámolá azokat Sesbassárnak, Júda fejedelmének.

És számok ez vala: harmincz arany medencze, ezer ezüst medencze, huszonkilencz kés,

10 Harmincz arany pohár, négyszáztíz másrendbeli ezüst pohár, és ezer más edény.

11 Minden arany és ezüst edényeknek száma ötezernégyszáz. Mindezt magával vivé Sesbassár, mikor a foglyok kijövének Babilóniából Jeruzsálembe.

Ezek pedig a tartománynak fiai, kik feljöttek vala a rabság foglyai közül, a kiket Nabukodonozor, Babilónia királya, fogva vitetett Babilóniába, s most visszajövének Jeruzsálembe és Júdába, kiki az õ városába.

Kik jövének Zorobábellel, Jésuával, Nehémiással, Serájával, Rélájával, Mordokhaival, Bilsánnal, Miszpárral, Bigvaival, Rehummal, Baanával. Izráel népe férfiainak száma [ez:]

Paros fiai kétezerszázhetvenkettõ;

Sefátja fiai háromszázhetvenkettõ;

Árah fiai hétszázhetvenöt;

Pahath-Moáb fiai, Jésua [és] Joáb fiaitól, kétezernyolczszáztizenkettõ;

Élám fiai ezerkétszázötvennégy;

Zattu fiai kilenczszáznegyvenöt;

Zakkai fiai hétszázhatvan;

10 Báni fiai hatszáznegyvenkettõ;

11 Bébai fiai hatszázhuszonhárom;

12 Azgád fiai ezerkétszázhuszonkettõ;

13 Adónikám fiai hatszázhatvanhat;

14 Bigvai fiai kétezerötvenhat;

15 Ádin fiai négyszázötvennégy;

16 Áter fiai, Ezékiástól, kilenczvennyolcz;

17 Bésai fiai háromszázhuszonhárom;

18 Jórá fiai száztizenkettõ;

19 Hásum fiai kétszázhuszonhárom;

20 Gibbár fiai kilenczvenöt;

21 Bethlehem fiai százhuszonhárom;

22 Netófah férfiai ötvenhat;

23 Anathóth férfiai százhuszonnyolcz;

24 Azmáveth fiai negyvenkettõ;

25 Kirjáth-Árim, Kefira és Beéróth fiai hétszáznegyvenhárom;

26 Ráma és Géba fiai hatszázhuszonegy;

27 Mikmás férfiai százhuszonkettõ;

28 Béthel és Ái férfiai kétszázhuszonhárom;

29 Nebó fiai ötvenkettõ;

30 Magbis fiai százötvenhat;

31 A másik Élám fiai ezerkétszázötvennégy;

32 Hárim fiai háromszázhúsz;

33 Lód, Hádid és Ónó fiai hétszázhuszonöt;

34 Jérikó fiai háromszáznegyvenöt;

35 Szenáa fiai háromezerhatszázharmincz;

36 A papok: Jedája fiai, Jésua családjából, kilenczszázhetvenhárom;

37 Immér fiai ezerötvenkettõ;

38 Pashur fiai ezerkétszáznegyvenhét;

39 Hárim fiai ezertizenhét;

40 A Léviták: Jésuának és Kadmiélnek fiai, Hodávia fiaitól, hetvennégy.

41 Az énekesek: Asáf fiai százhuszonnyolcz;

42 A kapunállók fiai: Sallum fiai, Ater fiai, Talmón fiai, Akkub fiai, Hatita fiai, Sóbai fiai, összesen százharminczkilencz.

43 A Léviták szolgái: Siha fiai, Hasufa fiai, Tabbaóth fiai;

44 Kérósz fiai, Sziaha fiai, Pádón fiai,

45 Lebána fiai, Hagába fiai, Akkub fiai,

46 Hágáb fiai, Salmai fiai, Hanán fiai,

47 Giddél fiai, Gahar fiai, Reája fiai,

48 Resin fiai, Nekóda fiai, Gazzám fiai,

49 Uzza fiai, Pászéah fiai, Bészai fiai,

50 Aszna fiai, Meunim fiai, Nefiszim fiai.

51 Bakbuk fiai, Hakufa fiai, Harhur fiai,

52 Basluth fiai, Mehida fiai, Harsa fiai,

53 Barkósz fiai, Sziszera fiai, Temah fiai,

54 Nesiah fiai, Hatifa fiai;

55 Salamon szolgáinak fiai: Szótai fiai, Haszszófereth fiai, Peruda fiai,

56 Jaalá fiai, Darkón fiai, Giddél fiai,

57 Sefátia fiai, Hattil fiai, Pókhereth-Hássebaim fiai, Ámi fiai.

58 Összesen a Léviták szolgái és a Salamon szolgáinak fiai háromszázkilenczvenkettõ.

59 És ezek, a kik feljövének Tél-Melahból, Tél-Harsából, Kerub-Addán- Immérbõl, de nem mondhatták meg családjukat és eredetüket, hogy Izráel közül valók-é:

60 Delája fiai, Tóbiás fiai, Nekóda fiai hatszázötvenkettõ.

61 És a papok fiai közül: Habája fiai, Hakkós fiai, Barzillai fiai, ki a Gileádbeli Barzillai leányai közül vett magának feleséget, és ezek nevérõl nevezteték;

62 Ezek keresték írásukat, tudniillik a nemzetségök könyvét, de nem találák, miért is kirekesztetének a papságból;

63 És megmondá nékik a király helytartója, hogy ne egyenek a szentséges áldozatból, mígnem pap ítél az Urimmal és Tummimmal.

64 Mind az egész gyülekezet együtt negyvenkétezerháromszázhatvan.

65 Szolgáikon és szolgálóikon kivül - ezek száma hétezerháromszázharminczhét - valának nékik énekes férfiaik és asszonyaik kétszázan.

66 Lovaik hétszázharminczhat, öszvéreik kétszáznegyvenöt;

67 Tevéik négyszázharminczöt, hatezerhétszázhúsz szamárral.

68 A családfõk közül pedig, mikor megérkezének az Úr házához, mely Jeruzsálemben van, némelyek önkénytesen adakozának az Isten házára, hogy fölépítenék azt az õ helyén;

69 Tehetségök szerint adának az építés költségére aranyban hatvanegyezer dárikot, s ezüstben ötezer mánét, és száz papi ruhát.

70 És lakozának mind a papok, mind a Léviták, mind a nép fiai, mind az énekesek, mind a kapunállók, mind a Léviták szolgái városaikban, s így az egész Izráel a maga városaiban vala.

23 A vitézek azért, mikor megfeszítették Jézust, vevék az õ ruháit, és négy részre oszták, egy részt mindenik vitéznek, és a köntösét. A köntös pedig varrástalan vala, felülrõl mindvégig szövött.

24 Mondának azért egymásnak: Ezt ne hasogassuk el, hanem vessünk sorsot reá, kié legyen. Hogy beteljesedjék az írás, a mely ezt mondja: Megosztoztak ruháimon, és a köntösömre sorsot vetettek. A vitézek tehát ezeket mûvelék.

25 A Jézus keresztje alatt pedig ott állottak vala az õ anyja, és az õ anyjának nõtestvére; Mária, a Kleopás [felesége,] és Mária Magdaléna.

26 Jézus azért, mikor látja vala, hogy [ott] áll az õ anyja és az a tanítvány, a kit szeret vala, monda az õ anyjának: Asszony, ímhol a te fiad!

27 Azután monda a tanítványnak: Ímhol a te anyád! És ettõl az órától magához fogadá azt az a tanítvány.

28 Ezután tudván Jézus, hogy immár minden elvégeztetett, hogy beteljesedjék az írás, monda: Szomjúhozom.

29 Vala pedig ott egy eczettel teli edény. Azok azért szivacsot töltvén meg eczettel, és izsópra tévén [azt,] oda vivék az õ szájához.

30 Mikor azért elvette Jézus az eczetet, monda: Elvégeztetett! És lehajtván fejét, kibocsátá lelkét.

31 A zsidók pedig, hogy a testek szombaton át a keresztfán ne maradjanak, miután péntek vala, (mert annak a szombatnak napja nagy [nap] vala) kérék Pilátust, hogy törjék meg azoknak lábszárait és vegyék le [õket.]

32 Eljövének azért a vitézek, és megtörék az elsõnek lábszárait és a másikét [is,] a ki õ vele együtt feszíttetett meg;

33 Mikor pedig Jézushoz érének és látják vala, hogy õ már halott, nem törék meg az õ lábszárait;

34 Hanem egy a vitézek közül dárdával döfé meg az õ oldalát, és azonnal vér és víz jöve ki [abból.]

35 És a ki látta, bizonyságot tett, és igaz az õ tanúbizonysága; és az tudja, hogy õ igazat mond, hogy ti is higyjetek.

36 Mert azért lettek ezek, hogy beteljesedjék az írás: Az õ csontja meg ne törettessék.

37 Másutt ismét így szól az írás: Néznek majd arra, a kit általszegeztek.

38 Ezek után pedig kéré Pilátust az arimathiai József (a ki a Jézus tanítványa vala, de csak titokban, a zsidóktól való félelem miatt), hogy levehesse a Jézus testét. És megengedé Pilátus. Elméne azért és levevé a Jézus testét.

39 Eljöve pedig Nikodémus is (a ki éjszaka ment vala elõször Jézushoz), hozván mirhából és áloéból való kenetet, mintegy száz fontot.

40 Vevék azért a Jézus testét, és begöngyölgeték azt lepedõkbe illatos szerekkel együtt, a mint a zsidóknál szokás temetni.

41 Azon a helyen pedig, a hol megfeszítteték, vala egy kert, és a kertben egy új sír, a melybe még senki sem helyheztetett vala.

42 A zsidók péntekje miatt azért, mivelhogy az a sír közel vala, abba helyhezteték Jézust.

Read full chapter