Add parallel Print Page Options

Ötödik Könyv

(Zsoltárok 107–150)

107 Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jó,
    mert hűséges szeretete örökké tart!
Ezt hirdesse mindenki, akit az Örökkévaló megváltott,
    akit az ellenségtől megszabadított,
akiket összegyűjtött sok-sok országból,
    keletről és nyugatról, észak és dél felől![a]

Megmentette azokat, akik a pusztában vándoroltak,
    úttalan utakon bolyongtak,
keresték a várost, ahol lakhassanak,
    de nem találták.
Éheztek és szomjaztak,
    lelkük kifáradt, testük kimerült.
De mikor hozzá kiáltottak segítségért,
    kimentette őket az Örökkévaló szorult helyzetükből.
Vezette őket egyenes úton, hogy a városba jussanak,
    ahol békességben lakhatnak.
Adjanak most hálát az Örökkévalónak jóságáért,
    és csodáiért, amelyeket az emberekkel tett!
Mert inni adott a szomjazónak,
    és betöltötte az éhező lelkét minden jóval.

10 Megmentette azokat,
    akik a halál árnyékában, sötétségben ültek,
    nyomorúsággal és vasláncokkal megkötözve,
11 mert Isten szava ellen lázadtak,
    a Felséges tanácsára nem hallgattak.
12 Ezért szívüket szenvedéssel alázta meg,
    megbotlottak, elestek,
    nem volt, aki segítsen rajtuk.
13 De mikor hozzá kiáltottak segítségért,
    kimentette őket az Örökkévaló szorult helyzetükből.
14 A sötétségből és a halál árnyékából kihozta őket,
    és köteleiket széttépte.
15 Adjanak most hálát az Örökkévalónak jóságáért,
    és csodáiért, amelyeket az emberekkel tett!
16 Mert a vaskapukat összetörte,
    és záraikat szétzúzta!

17 Megmentette azokat,
    akik ostobán Isten ellen lázadtak,
    és bűneik miatt szenvedtek.
18 Már az ételtől is undorodtak,
    a halál kapujához közeledtek,
19 de mikor hozzá kiáltottak segítségért,
    kimentette őket az Örökkévaló szorult helyzetükből.
20 Parancsolt, és azok meggyógyultak,
    a haláltól megmenekültek.
21 Adjanak most hálát az Örökkévalónak jóságáért,
    és csodáiért, amelyeket az emberekkel tett!
22 Hálával áldozzanak,
    és öröménekkel hirdessék az Örökkévaló tetteit!

23 Akik hajóikon tengerre szálltak,
    hogy a nagy vizeken kereskedjenek,
24 azok is látták az Örökkévaló nagy tetteit,
    még ott, a mélységes vizeken is!
25 Mert az Örökkévaló parancsolt,
    és viharos szél támadt,
    felkorbácsolta a hullámokat,
26 hogy hajójuk az égig emelkedett,
    majd megint a mélybe zuhant.
Minden bátorságuk elolvadt a veszedelemben,
27     szédültek és tántorogtak, mint a részegek,
    hajózó tudásuk semmit sem segített.
28 De mikor hozzá kiáltottak segítségért,
    kimentette őket az Örökkévaló szorult helyzetükből,
29 a vihart lecsendesítette,
    a tenger hullámait elsimította.
30 Örülhettek ismét a nyugodt vizeknek,
    és az Örökkévaló a kívánt kikötőbe vezette őket.
31 Adjanak most hálát az Örökkévalónak jóságáért,
    és csodáiért, amelyeket az emberekkel tett!
32 Dicsérjék őt, mikor az emberek összegyűlnek,
    dicsérjék őt a nép vezetői előtt!

33 Az Örökkévaló folyókat szárított ki, és forrásokat,
    hogy helyükön csak kietlen pusztaság maradt,
34 termékeny földet változtatott szikes pusztává,
    a rajta lakók gonoszsága miatt.
35 Máshol bővizű forrásokat fakasztott a száraz földön,
    és tavakat árasztott a sivatagban.
36 Éhezőket telepített oda,
    hogy városokat építsenek lakóhelyül,
37 megművelték a földet, szőlőt ültettek,
    bőségesen arattak és szüreteltek.
38 Az Örökkévaló megáldotta és megsokasította őket,
    s még barmaikat is megszaporította.

39 Majd elnyomás és csapások alatt görnyedeztek,
    és számuk is megfogyatkozott.
40 Az Örökkévaló szégyent borított vezetőikre,
    és úttalan utakon bolyongtak a pusztában.
41 Mégis felemelte az Örökkévaló
    a szegényeket a nyomorból,
    és családjaikat megsokasította, mint a juhnyájat.
42 Látják ezt az istenfélők, és örülnek,
    látják a gonoszok is, de szájukat befogják.
43 Aki bölcs, gondolja meg ezeket,
    hogy az Örökkévaló jóságát és hűségét megértse!

Footnotes

  1. Zsoltárok 107:3 dél felől Vagy: „a tenger felől” — valószínűleg a Földközi-tenger körüli országokra utal.