Add parallel Print Page Options

32  Dávid tanítása.
Boldog az, a kinek hamissága megbocsáttatott, vétke elfedeztetett.

Boldog ember az, a kinek az Úr bûnt nem tulajdonít, és lelkében csalárdság nincsen.

Míg elhallgatám, megavultak csontjaim a napestig való jajgatás miatt.

Míg éjjel-nappal rám nehezedék kezed, életerõm ellankadt, mintegy a nyár hevében. Szela.

Vétkemet bevallám néked, bûnömet el nem fedeztem. Azt mondtam: Bevallom hamisságomat az Úrnak - és te elvetted rólam bûneimnek terhét. Szela.

Azért hozzád fohászkodjék minden kegyes, alkalmas idõben. Bár a nagy vizek áradnának, nem juthatnak azok el õ hozzá.

Te vagy oltalmam, te mentesz meg veszedelemtõl; végy körül engem a szabadulás örömével! Szela.

Bölcscsé teszlek és megtanítlak téged az útra, a melyen járj; szemeimmel tanácsollak téged.

Ne legyetek oktalanok, mint a ló, mint az öszvér, a melyeknek kantárral és zabolával kell szorítani az állát, [mert] nem közelít hozzád.

10 Sok bánata van a gonosznak, de a ki bízik az Úrban, kegyelemmel veszi azt körül.

11 Örüljetek az Úrban, vigadozzatok ti igazak! Örvendezzetek mindnyájan ti egyeneslelkûek!

Dávid tanítása.

32 Boldog, akinek bűneit megbocsátották,
    és vétkeit eltörölték.[a]
Áldott, akit az Örökkévaló felmentett minden vád alól,
    és szellemében nincs hamisság.

Ameddig eltitkoltam bűneimet,
    még csontjaim is kiszáradtak,
    naphosszat segítségért kiáltoztam.
Éjjel-nappal rám nehezedett kezed, Örökkévaló.
    Erőm kiszáradt,
    mint a fű, a tikkasztó, forró nyárban. Szela

De bevallottam neked bűnömet,
    nem takargattam tovább vétkeimet.
Azt mondtam: „Bevallom az Örökkévalónak vétkemet!”
    Te pedig megbocsátottál nekem, Örökkévaló. Szela

Így imádkozzon bocsánatodért
    mindenki, aki a tiéd, Örökkévaló!
Keressen téged, amíg megtalálhat,
    akkor még hatalmas árvíz sem borítja el.
Örökkévaló, te vagy rejtekhelyem,
    körülveszel, és megvédesz engem,
    ezért örvendezek benned! Szela

Az Örökkévaló mondja: „Én magam tanítalak,
    s megvilágítom az utat, amelyen járnod kell.
Figyelemmel kísérlek,
    és tanácsollak, mit tegyél.
Ne légy olyan, mint a ló, vagy az öszvér,
    amely még nincs betanítva,
ezért erővel kell féken tartani,
    másképp nem engedelmeskedik.”

10 A gonoszokat sok fájdalom éri,
    de az Örökkévaló körülveszi jóindulatával,
    aki bízik benne.
11 Örüljetek és vigadjatok az Örökkévalónak, ti igazak!
    Örüljetek mind, igazszívűek!

Footnotes

  1. Zsoltárok 32:1 eltörölték Azt is jelenti: „eltakarták” vagy: „engesztelést szereztek érte”. Az áldozatok vérére utal, amely „eltakarta” Isten tekintete elől a bűnt.

51  Az éneklõmesternek; Dávid zsoltára;

Mikor õ hozzá ment Nátán, a próféta, minekutána Bethsabéval vétkezett.

Könyörülj rajtam én Istenem a te kegyelmességed szerint; irgalmasságodnak sokasága szerint töröld el az én bûneimet!

Egészen moss ki engemet az én álnokságomból, és az én vétkeimbõl tisztíts ki engemet;

Mert ismerem az én bûneimet, és az én vétkem szüntelen elõttem [forog.]

Egyedül te ellened vétkeztem, és cselekedtem azt, a mi gonosz a te szemeid elõtt; hogy igaz légy beszédedben, és tiszta ítéletedben.

Ímé én vétekben fogantattam, és bûnben melengetett engem az anyám.

Ímé te az igazságban gyönyörködöl, a mely a vesékben van, és bensõmben bölcseségre tanítasz engem.

Tisztíts meg engem izsóppal, és tiszta leszek; moss meg engemet, és fehérebb leszek a hónál.

10 Hallass örömet és vígasságot velem, hogy örvendezzenek csontjaim, a melyeket összetörtél.

11 Rejtsd el orczádat az én vétkeimtõl, és töröld el minden álnokságomat.

12 Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten, és az erõs lelket újítsd meg bennem.

13 Ne vess el engem a te orczád elõl, és a te szent lelkedet ne vedd el tõlem.

14 Add vissza nékem a te szabadításodnak örömét, és engedelmesség lelkével támogass engem.

15 Hadd tanítsam a bûnösöket a te útaidra, hogy a vétkezõk megtérjenek hozzád.

16 Szabadíts meg engemet a vérontástól, oh Isten, szabadításomnak Istene! hogy harsogja nyelvem a te igazságodat.

17 Uram, nyisd meg az én ajakimat, hogy hirdesse szájam a te dicséretedet.

18 Mert nem kivánsz te véresáldozatot, hogy adnék azt, égõáldozatban sem gyönyörködöl.

19 Isten elõtt [kedves] áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bûnbánó szívet oh Isten nem veted te meg!

20 Tégy jól a te kegyelmedbõl a Sionnal; és építsd meg Jeruzsálem kõfalait.

21 Akkor kedvesek lesznek elõtted az igazságnak áldozatai; az égõ és egész áldozat: akkor a te oltárodon áldoznak néked tulkokkal.

A zenészek vezetőjének. Dávid zsoltára, abból az időből, amikor Nátán próféta nála járt, miután Dávid vétkezett Betsabéval.

51 Istenem, kérlek, könyörülj rajtam
    hűséges szereteted szerint!
    Töröld el bűneimet nagy irgalmad szerint!
Mosd le rólam összes bűnömet,
    tisztíts meg minden vétkemtől!
Tudom, hogy vétkeztem,
    és folyton a bűnömre gondolok.
Ellened vétkeztem, Örökkévaló,
    csak ellened vétkeztem!
Azt tettem, amit gonosznak tartasz,
    igazad van, ha elítélsz.
    Igen, jogosan elítélhetsz engem.
Bizony, bűnnel borított világba születtem,
    körülvett a bűn, mikor anyám megfogant velem.
Istenem, azt kívánod,
    hogy lelkem legbelső része is igaz legyen,
    taníts hát a szívem mélyén bölcsességre!
Tisztíts meg bűneimtől izsóppal,
    hogy tiszta legyek!
Moss meg engem,
    és fehérebb leszek a hónál!
Hadd halljak ismét örömöt és boldogságot!
    Hadd örüljenek újra csontjaim,
    amelyeket összetörtél!
Ne nézz bűneimre!
    Töröld el minden vétkemet!
10 Teremts bennem tiszta szívet, Istenem!
    Újítsd meg, erősítsd meg szellememet!
11 Ne taszíts el magadtól, kérlek,
    ne vedd el tőlem Szent Szellemed!
12 Hadd örüljek megint szabadításodnak!
    Tégy újra engedelmessé engem!
13 Hadd tanítsam a vétkeseket útjaidra, Örökkévaló,
    hogy a bűnösök visszatérjenek hozzád!
14 Istenem, szabadító Istenem,
    ments meg a haláltól,
bár megérdemlem,
    hiszen gyilkosság bűne terhel!
Hadd énekeljek jóságodról megint!
15 Örökkévaló, nyisd meg ajkamat,
    hadd dicsérjelek!
16 Hiszen vinnék neked áldozatokat,
    de nem gyönyörködsz bennük!
    Nem kívánod az égőáldozatot sem!
17 Amit Isten szívesen fogad: az alázatos szellem!
    Ez az igazi áldozat!
Istenem, te nem utasítod el,
    aki alázatos és engedelmes szívvel jön hozzád!

18 Áldd meg Siont,
    építsd fel újra Jeruzsálem falait!
19 Akkor újra gyönyörködhetsz
    az igazságban bemutatott áldozatokban,
    és égőáldozatokban.
Akkor majd ismét bikákat áldoznak oltárodon!

86  Dávid imádsága.
Hajtsd hozzám Uram füledet, hallgass meg engem, mert nyomorult és szegény vagyok én!

Tartsd meg életemet, mert kegyes vagyok én; mentsd meg én Istenem a te szolgádat, a ki bízik benned.

Könyörülj én rajtam Uram, mert hozzád kiáltok minden napon!

Vidámítsd meg a te szolgádnak lelkét, mert hozzád emelem fel Uram lelkemet.

Mert te Uram jó vagy és kegyelmes, és nagy irgalmasságú mindazokhoz, a kik hozzád kiáltanak.

Figyelmezzél Uram az én imádságomra, és hallgasd meg az én könyörgésemnek szavát!

Nyomorúságomnak idején hozzád kiáltok, mert te meghallgatsz engem.

Nincsen Uram hozzád hasonló az istenek között, és nincsenek hasonlók a te munkáidhoz!

Eljõnek a népek mind, a melyeket alkottál, és leborulnak elõtted Uram, és dicsõítik a te nevedet.

10 Mert nagy vagy te és csodadolgokat mívelsz; csak te vagy Isten egyedül!

11 Mutasd meg nékem a te útadat, hogy járhassak a te igazságodban, [és] teljes szívvel féljem nevedet.

12 Dicsérlek téged Uram, Istenem, teljes szívembõl, és dicsõítem a te nevedet örökké!

13 Mert nagy én rajtam a te kegyelmed, és kiszabadítottad lelkemet a mélységes pokolból.

14 Isten! Kevélyek támadtak fel ellenem, és kegyetlenek serege keresi lelkemet, [a kik] meg sem gondolnak téged.

15 De te Uram, könyörülõ és irgalmas Isten vagy, késedelmes a haragra, nagy kegyelmû és igazságú!

16 Tekints reám és könyörülj rajtam! Add a te erõdet a te szolgádnak, és szabadítsd meg a te szolgálóleányodnak fiát!

17 Adj jelt nékem javamra, hogy lássák az én gyûlölõim és szégyenüljenek meg, a mikor te Uram megsegítesz és megvigasztalsz engem.

Dávid imádsága.

86 Örökkévaló, hallgass meg!
Válaszolj nekem, kérlek,
    mert szegény vagyok,
    a segítségedre szorulok!
Védd meg életem,
    mert hűséges követőd vagyok!
Ments meg engem, szolgádat,
    mert benned bízom!
Uram, segíts rajtam,
    mert minden nap hozzád kiáltok!
Töltsd meg engem, szolgádat, örömmel,
    mert kezedbe tettem a lelkemet!
Hiszen olyan jó
    és kegyelmes vagy!
Szereted azokat,
    akik téged hívnak segítségül!
Hallgasd meg imádságomat, Örökkévaló!
    Figyelj könyörgésemre!
Mikor bajban vagyok,
    hozzád kiáltok segítségért,
    és tudom, hogy válaszolsz nekem!

Uram, senki sincs hozzád hasonló
    az istenek között!
    Nincs tetteidhez fogható égen-földön!
Eléd jönnek a népek, akiket alkottál,
    leborulnak előtted, Uram,
    és dicsőítik neved!
10 Nagy vagy, Uram,
    és csodálatos, amit teszel.
    Bizony, te vagy Isten egyedül!

11 Taníts engem, Örökkévaló,
    hogyan járjak utadon,
    hogyan éljek igazságod szerint!
Segíts, hogy teljes szívvel
    tiszteljem és féljem nevedet!
12 Uram, Istenem, teljes szívből dicsérlek!
    Tisztellek téged örökké!
13 Irántam való szeretetedből
    a sír mélyéből is kiemelted lelkemet!

14 Istenem, büszke emberek támadtak rám,
    erőszakosok csapata tör életemre,
    akik nem tisztelnek téged!
15 Uram, türelmes, kegyelmes
    és irgalmas Isten vagy,
    szereteted és hűséged kifogyhatatlan!
16 Kérlek, fordulj hozzám,
    és légy hozzám jóindulattal!
Add nekem, szolgádnak, erődet,
    és mentsd meg szolgálód fiát!
17 Örökkévaló, add jelét, hogy szeretsz,
    hadd lássák ellenségeim is!
Hadd tudják meg, hogy te segítettél
    és erősítettél meg engem!

122  Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába!

Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem!

Jeruzsálem, te [szépen] épült, mint a jól egybeszerkesztett város!

A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek, az Úr nevének tiszteletére.

Mert ott ülnek az ítélõszékek, Dávid házának székei.

Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretõk!

Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban.

Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled!

Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kivánhassak jót tenéked!

„A Templomba felvezető ének, Dávidé.”

122 Hogy megörvendtem, mikor mondták:
    menjünk fel az Örökkévaló Templomába!
S most kapuidhoz érkeztünk,
    Jeruzsálem!
Ó Jeruzsálem, te szépen épült város!
    Milyen jó rendben illenek össze házaid!
A város, ahová feljönnek mind a törzsek,
    az Örökkévaló nemzetségei
mert így rendelte Izráelnek,
    hogy együtt tiszteljük nevét!
A város, ahol a bírói székek állnak,
    Dávid családjának trónjai!

Imádkozzatok Jeruzsálem békességéért!
    Akik szeretnek téged, Jeruzsálem,
    békét és nyugalmat találjanak benned!
Békesség legyen falaid között,
    és virágozzanak palotáid!

Testvéreimért és barátaimért imádkozom:
    Az Örökkévaló adjon békességet neked!
Istenünk, az Örökkévaló Templomáért kívánom:
    Áldjon meg az Örökkévaló minden jóval, Jeruzsálem!