Proverbs 15-16
New Revised Standard Version Catholic Edition
15 A soft answer turns away wrath,
but a harsh word stirs up anger.
2 The tongue of the wise dispenses knowledge,[a]
but the mouths of fools pour out folly.
3 The eyes of the Lord are in every place,
keeping watch on the evil and the good.
4 A gentle tongue is a tree of life,
but perverseness in it breaks the spirit.
5 A fool despises a parent’s instruction,
but the one who heeds admonition is prudent.
6 In the house of the righteous there is much treasure,
but trouble befalls the income of the wicked.
7 The lips of the wise spread knowledge;
not so the minds of fools.
8 The sacrifice of the wicked is an abomination to the Lord,
but the prayer of the upright is his delight.
9 The way of the wicked is an abomination to the Lord,
but he loves the one who pursues righteousness.
10 There is severe discipline for one who forsakes the way,
but one who hates a rebuke will die.
11 Sheol and Abaddon lie open before the Lord,
how much more human hearts!
12 Scoffers do not like to be rebuked;
they will not go to the wise.
13 A glad heart makes a cheerful countenance,
but by sorrow of heart the spirit is broken.
14 The mind of one who has understanding seeks knowledge,
but the mouths of fools feed on folly.
15 All the days of the poor are hard,
but a cheerful heart has a continual feast.
16 Better is a little with the fear of the Lord
than great treasure and trouble with it.
17 Better is a dinner of vegetables where love is
than a fatted ox and hatred with it.
18 Those who are hot-tempered stir up strife,
but those who are slow to anger calm contention.
19 The way of the lazy is overgrown with thorns,
but the path of the upright is a level highway.
20 A wise child makes a glad father,
but the foolish despise their mothers.
21 Folly is a joy to one who has no sense,
but a person of understanding walks straight ahead.
22 Without counsel, plans go wrong,
but with many advisers they succeed.
23 To make an apt answer is a joy to anyone,
and a word in season, how good it is!
24 For the wise the path of life leads upward,
in order to avoid Sheol below.
25 The Lord tears down the house of the proud,
but maintains the widow’s boundaries.
26 Evil plans are an abomination to the Lord,
but gracious words are pure.
27 Those who are greedy for unjust gain make trouble for their households,
but those who hate bribes will live.
28 The mind of the righteous ponders how to answer,
but the mouth of the wicked pours out evil.
29 The Lord is far from the wicked,
but he hears the prayer of the righteous.
30 The light of the eyes rejoices the heart,
and good news refreshes the body.
31 The ear that heeds wholesome admonition
will lodge among the wise.
32 Those who ignore instruction despise themselves,
but those who heed admonition gain understanding.
33 The fear of the Lord is instruction in wisdom,
and humility goes before honor.
16 The plans of the mind belong to mortals,
but the answer of the tongue is from the Lord.
2 All one’s ways may be pure in one’s own eyes,
but the Lord weighs the spirit.
3 Commit your work to the Lord,
and your plans will be established.
4 The Lord has made everything for its purpose,
even the wicked for the day of trouble.
5 All those who are arrogant are an abomination to the Lord;
be assured, they will not go unpunished.
6 By loyalty and faithfulness iniquity is atoned for,
and by the fear of the Lord one avoids evil.
7 When the ways of people please the Lord,
he causes even their enemies to be at peace with them.
8 Better is a little with righteousness
than large income with injustice.
9 The human mind plans the way,
but the Lord directs the steps.
10 Inspired decisions are on the lips of a king;
his mouth does not sin in judgment.
11 Honest balances and scales are the Lord’s;
all the weights in the bag are his work.
12 It is an abomination to kings to do evil,
for the throne is established by righteousness.
13 Righteous lips are the delight of a king,
and he loves those who speak what is right.
14 A king’s wrath is a messenger of death,
and whoever is wise will appease it.
15 In the light of a king’s face there is life,
and his favor is like the clouds that bring the spring rain.
16 How much better to get wisdom than gold!
To get understanding is to be chosen rather than silver.
17 The highway of the upright avoids evil;
those who guard their way preserve their lives.
18 Pride goes before destruction,
and a haughty spirit before a fall.
19 It is better to be of a lowly spirit among the poor
than to divide the spoil with the proud.
20 Those who are attentive to a matter will prosper,
and happy are those who trust in the Lord.
21 The wise of heart is called perceptive,
and pleasant speech increases persuasiveness.
22 Wisdom is a fountain of life to one who has it,
but folly is the punishment of fools.
23 The mind of the wise makes their speech judicious,
and adds persuasiveness to their lips.
24 Pleasant words are like a honeycomb,
sweetness to the soul and health to the body.
25 Sometimes there is a way that seems to be right,
but in the end it is the way to death.
26 The appetite of workers works for them;
their hunger urges them on.
27 Scoundrels concoct evil,
and their speech is like a scorching fire.
28 A perverse person spreads strife,
and a whisperer separates close friends.
29 The violent entice their neighbors,
and lead them in a way that is not good.
30 One who winks the eyes plans[b] perverse things;
one who compresses the lips brings evil to pass.
31 Gray hair is a crown of glory;
it is gained in a righteous life.
32 One who is slow to anger is better than the mighty,
and one whose temper is controlled than one who captures a city.
33 The lot is cast into the lap,
but the decision is the Lord’s alone.
Footnotes
- Proverbs 15:2 Cn: Heb makes knowledge good
- Proverbs 16:30 Gk Syr Vg Tg: Heb to plan
Proverbi 15-16
Nuova Riveduta 2006
15 La risposta dolce calma il furore, ma la parola dura eccita l’ira.
2 La lingua dei saggi è ricca di scienza, ma la bocca degli stolti sgorga follia.
3 Gli occhi del Signore sono in ogni luogo, osservano i cattivi e i buoni.
4 La lingua che calma è un albero di vita, ma la lingua perversa strazia lo spirito.
5 L’insensato disprezza l’istruzione di suo padre, ma chi tiene conto della riprensione diviene accorto.
6 Nella casa del giusto c’è grande abbondanza, ma nell’accumulo dell’empio c’è imbroglio.
7 Le labbra dei saggi diffondono scienza, ma non così il cuore degli stolti.
8 Il sacrificio degli empi è in abominio al Signore, ma la preghiera degli uomini retti gli è gradita.
9 La via dell’empio è in abominio al Signore, ma egli ama chi segue la giustizia.
10 Una dura correzione spetta a chi lascia la retta via; chi odia la riprensione morirà.
11 Il soggiorno dei morti e l’abisso stanno davanti al Signore; quanto più i cuori dei figli degli uomini!
12 Il beffardo non ama che altri lo riprenda; egli non va dai saggi.
13 Il cuore allegro rende gioioso il volto, ma quando il cuore è triste lo spirito è abbattuto.
14 Il cuore dell’uomo intelligente cerca la scienza, ma la bocca degli stolti si pasce di follia.
15 Tutti i giorni sono brutti per l’afflitto, ma per il cuore contento è sempre allegria.
16 Meglio poco con il timore del Signore, che gran tesoro con turbamento.
17 Meglio un piatto d’erbe dov’è l’amore, che un bue ingrassato dov’è l’odio.
18 L’uomo collerico fa nascere contese, ma chi è lento all’ira calma le liti.
19 La via del pigro è come una siepe di spine, ma il sentiero degli uomini retti è piano.
20 Il figlio saggio rallegra il padre, ma l’uomo stolto disprezza sua madre.
21 La follia è una gioia per chi è privo di senno, ma l’uomo intelligente cammina diritto per la sua via.
22 I disegni falliscono dove mancano i consigli, ma riescono dove sono molti i consiglieri.
23 Uno prova gioia quando risponde bene; è buona la parola detta a suo tempo!
24 Per l’uomo sagace la via della vita conduce in alto, gli fa evitare il soggiorno dei morti, situato in basso.
25 Il Signore rovescia la casa dei superbi, ma rende stabili i confini della vedova.
26 I pensieri malvagi sono in abominio al Signore, ma le parole benevole sono pure ai suoi occhi.
27 Chi è avido di lucro turba la sua casa, ma chi odia i regali vivrà.
28 Il cuore del giusto medita la sua risposta, ma la bocca degli empi sgorga cose malvagie.
29 Il Signore è lontano dagli empi, ma ascolta la preghiera dei giusti.
30 Uno sguardo luminoso rallegra il cuore; una buona notizia fortifica le ossa.
31 L’orecchio attento alla riprensione che conduce alla vita, abiterà tra i saggi.
32 Chi rifiuta l’istruzione disprezza se stesso, ma chi dà retta alla riprensione acquista senno.
33 Il timore del Signore è scuola di saggezza, e l’umiltà precede la gloria.
16 All’uomo spettano i disegni del cuore, ma la risposta della lingua viene dal Signore.
2 Tutte le vie dell’uomo a lui sembrano pure, ma il Signore pesa gli spiriti.
3 Affida al Signore le tue opere, e i tuoi progetti avranno successo.
4 Il Signore ha fatto ogni cosa per uno scopo; anche l’empio, per il giorno della sventura.
5 Chi ha un cuore superbo è in abominio al Signore; certo è che non rimarrà impunito.
6 Con la bontà e con la fedeltà l’iniquità si espia, e con il timore del Signore si evita il male.
7 Quando il Signore gradisce le vie di un uomo, riconcilia con lui anche i suoi nemici.
8 Meglio poco con giustizia, che grandi entrate senza equità.
9 Il cuore dell’uomo medita la sua via, ma il Signore dirige i suoi passi.
10 Sulle labbra del re sta una sentenza divina; quando pronuncia il giudizio la sua bocca non erra.
11 La stadera e le bilance giuste appartengono al Signore; tutti i pesi[a] del sacchetto sono opera sua.
12 I re hanno orrore di fare il male, perché il trono è reso stabile con la giustizia.
13 Le labbra giuste sono gradite ai re; essi amano chi parla rettamente.
14 Ira del re vuol dire messaggeri di morte, ma l’uomo saggio la placherà.
15 La serenità del volto del re dà la vita, e il suo favore è come nuvola di pioggia primaverile.
16 L’acquisto della saggezza è migliore di quello dell’oro, l’acquisto dell’intelligenza preferibile a quello dell’argento!
17 La strada maestra dell’uomo retto è evitare il male; chi bada alla sua via preserva se stesso.
18 La superbia precede la rovina, e lo spirito altero precede la caduta.
19 È meglio essere umili con i poveri che spartire la preda con i superbi.
20 Chi presta attenzione alla parola se ne troverà bene, e beato colui che confida nel Signore!
21 Il saggio di cuore è chiamato intelligente, e la dolcezza delle labbra aumenta il sapere.
22 Il senno, per chi lo possiede, è fonte di vita, ma la stoltezza è il castigo degli stolti.
23 Il cuore del saggio gli rende assennata la bocca e aumenta il sapere sulle sue labbra.
24 Le parole gentili sono un favo di miele; dolcezza all’anima, salute alle ossa.
25 C’è una via che all’uomo sembra diritta, ma finisce con il condurre alla morte.
26 La fame del lavoratore lavora per lui, perché la sua bocca lo stimola.
27 L’uomo cattivo va scavando il male ad altri; sulle sue labbra c’è come un fuoco consumante.
28 L’uomo perverso semina contese, il maldicente disunisce gli amici migliori.
29 L’uomo violento trascina il compagno e lo conduce per una via non buona.
30 Chi chiude gli occhi per tramare cose perverse, chi si morde le labbra, ha già compiuto il male.
31 I capelli bianchi sono una corona d’onore; la si trova sulla via della giustizia.
32 Chi è lento all’ira vale più del prode guerriero; chi ha autocontrollo vale più di chi espugna città.
33 Si getta la sorte nel grembo, ma ogni decisione viene dal Signore.
Footnotes
- Proverbi 16:11 I pesi, lett. le pietre, che servivano come pesi e si portavano in una borsa.
Sprüche 15-16
Schlachter 2000
Heilsame Wege – unheilvolle Wege
15 Eine sanfte Antwort wendet den Grimm ab,
ein verletzendes Wort aber reizt zum Zorn.
2 Die Zunge der Weisen gibt gute Lehre,
aber der Mund der Toren schwatzt viel dummes Zeug.
3 Die Augen des Herrn sind überall,
sie erspähen die Bösen und die Guten.
4 Eine heilsame Zunge ist ein Baum des Lebens,
ist aber Verkehrtheit an ihr, verwundet sie den Geist.
5 Ein Narr verschmäht die Zucht seines Vaters,
wer aber auf die Zurechtweisung achtet, der wird klug.
6 Im Haus des Gerechten ist ein reicher Schatz,
im Einkommen des Gottlosen aber ist Zerrüttung.
7 Die Lippen der Weisen säen Erkenntnis,
das Herz der Narren aber ist unaufrichtig.
8 Das Opfer der Gottlosen ist dem Herrn ein Gräuel,
das Gebet der Aufrichtigen aber ist ihm wohlgefällig.
9 Der Weg der Gottlosen ist dem Herrn ein Gräuel,
wer aber der Gerechtigkeit nachjagt, den hat er lieb.
10 Wer den Weg verlässt, wird schwer gezüchtigt,
wer Zurechtweisung hasst, der muss sterben.
11 Totenreich und Abgrund[a] sind dem Herrn bekannt,
wie viel mehr die Herzen der Menschen!
12 Der Spötter liebt es nicht, wenn man ihn zurechtweist,
darum geht er nicht zu den Weisen.
13 Ein fröhliches Herz macht das Angesicht heiter,
aber durch ein betrübtes Herz wird der Geist niedergeschlagen.
14 Das Herz der Verständigen trachtet nach Erkenntnis,
aber der Mund der Narren weidet sich an der Dummheit.
15 Ein Unglücklicher hat lauter böse Tage,
aber ein fröhliches Herz hat immer ein Festmahl.
16 Besser wenig mit der Furcht des Herrn,
als großer Reichtum und ein unruhiges Gewissen[b] dabei!
17 Besser ein Gericht Gemüse mit Liebe,
als ein gemästeter Ochse mit Hass!
18 Ein zorniger Mann erregt Streit,
aber ein Langmütiger stillt den Zank.
19 Der Weg des Faulen ist wie mit Dornen verzäunt,
aber der Pfad der Redlichen ist gebahnt.
20 Ein weiser Sohn macht seinem Vater Freude,
ein dummer Mensch aber verachtet seine Mutter.
21 Torheit ist dem Unvernünftigen eine Wonne,
ein verständiger Mann aber wandelt geradeaus.
22 Wo keine Beratung ist, da scheitern Pläne,
wo aber viele Ratgeber sind, da kommen sie zustande.
23 Es freut einen Mann, wenn sein Mund eine richtige Antwort geben kann,
und wie gut ist ein Wort, das zur rechten Zeit gesprochen wird!
24 Der Weg des Lebens geht aufwärts für den Einsichtigen,
damit er dem Totenreich entgeht, das drunten liegt.
25 Der Herr reißt das Haus der Stolzen nieder,
aber die Grenze der Witwe setzt er fest.
26 Böse Gedanken sind dem Herrn ein Gräuel,
aber freundliche Reden sind [ihm] rein.
27 Wer sich unrechtmäßigen Gewinn verschafft, der richtet sein Haus zugrunde,
wer aber Bestechungsgeschenke hasst, der wird leben.
28 Das Herz des Gerechten überlegt, was es antworten soll,
aber der Mund des Gottlosen sprudelt Bosheiten hervor.
29 Der Herr ist fern von den Gottlosen,
aber das Gebet der Gerechten erhört er.
30 Ein freundlicher Blick erfreut das Herz;
eine gute Botschaft stärkt das Gebein.
31 Ein Ohr, das auf die Zurechtweisung zum Leben hört,
wird sich [gern] inmitten der Weisen aufhalten.
32 Wer die Unterweisung verwirft, verachtet seine Seele,
wer aber auf Zurechtweisung hört, erwirbt Verstand.
33 Die Furcht des Herrn ist die Schule der Weisheit,
und der Ehre geht Demut voraus.[c]
Gott achtet auf das Tun der Menschen
16 Die Pläne des Herzens sind Sache des Menschen,
aber die rechte Antwort der Zunge kommt von dem Herrn.
2 Alle Wege des Menschen sind rein in seinen Augen,
aber der Herr prüft die Geister.
3 Befiehl dem Herrn deine Werke,[d]
und deine Pläne werden zustande kommen.
4 Alles hat der Herr zu seinem bestimmten Zweck gemacht,
sogar den Gottlosen für den Tag des Unheils.
5 Alle stolzen Herzen sind dem Herrn ein Gräuel,
die Hand darauf — sie bleiben nicht ungestraft!
6 Durch Gnade und Wahrheit wird Schuld gesühnt,
und durch die Furcht des Herrn weicht man vom Bösen.
7 Wenn die Wege eines Menschen dem Herrn wohlgefallen,
so lässt er selbst seine Feinde mit ihm im Frieden leben.
8 Besser wenig mit Gerechtigkeit,
als ein großes Einkommen mit Unrecht.
9 Das Herz des Menschen denkt sich seinen Weg aus,
aber der Herr lenkt seine Schritte.
10 Ein Gottesspruch ist auf den Lippen des Königs;
beim Rechtsprechen verfehlt sich sein Mund nicht.
11 Gerechte Waage und Waagschale kommen vom Herrn,
alle Gewichtsteine im Beutel sind sein Werk.
12 Freveltaten sind den Königen ein Gräuel,
denn durch Gerechtigkeit wird ein Thron befestigt.
13 Gerechte Lippen gefallen den Königen wohl,
und wer aufrichtig redet, macht sich beliebt.
14 Der Zorn des Königs ist Todesboten gleich,
aber ein weiser Mann versöhnt ihn.
15 Wenn das Angesicht des Königs leuchtet, bedeutet es Leben,
und seine Gunst ist wie eine Wolke des Spätregens.
16 Wie viel besser ist es, Weisheit zu erwerben, als Gold,
und Einsicht zu erwerben ist begehrenswerter als Silber!
17 Der Weg der Redlichen ist es, vom Bösen fernzubleiben,
denn wer auf seinen Weg achtgibt, der bewahrt seine Seele.
18 Stolz kommt vor dem Zusammenbruch,
und Hochmut kommt vor dem Fall.
19 Besser bescheiden sein[e] mit den Demütigen,
als Beute teilen mit den Stolzen.
20 Wer auf das Wort achtet, wird Gutes erlangen,
und wohl dem, der auf den Herrn vertraut!
21 Wer ein weises Herz hat, wird verständig genannt,
und liebliche Rede fördert die Belehrung.
22 Wer Einsicht besitzt, hat eine Quelle des Lebens,
aber mit ihrer Torheit strafen sich die Narren selbst.
23 Wer ein weises Herz hat, spricht vernünftig
und mehrt auf seinen Lippen die Belehrung.
24 Freundliche Worte sind wie Honigseim[f],
süß für die Seele und heilsam für das Gebein.
25 Mancher Weg erscheint dem Menschen richtig,
aber sein Ende führt doch zum Tod.
26 Der Arbeiter arbeitet für sich selbst,
denn sein Hunger treibt ihn an.
27 Ein nichtswürdiger Mann gräbt Unheilsgruben,
und auf seinen Lippen brennt es wie Feuer.
28 Ein verdrehter Mann entfesselt Streit,
und ein Verleumder trennt vertraute Freunde.
29 Ein gewalttätiger Mensch überredet seinen Nächsten
und führt ihn einen Weg, der nicht gut ist.
30 Wer die Augen verschließt, der denkt verkehrt;
wer die Lippen zukneift, der hat Böses beschlossen.
31 Graue Haare sind eine Krone der Ehre;
sie wird erlangt auf dem Weg der Gerechtigkeit.
32 Besser ein Langmütiger als ein Starker,
und wer sich selbst beherrscht, als wer eine Stadt bezwingt.
33 Im Gewandbausch wird das Los geworfen,
aber jeder seiner Entscheide kommt von dem Herrn.
Footnotes
- (15,11) hebr. Abaddon, d.h. Ort des Verlorenseins / Untergangs (vgl. Hi 26,6; 28,22; 31,12; Ps 88,12; Offb 9,11).
- (15,16) w. Unruhe.
- (15,33) od. vor der Herrlichkeit kommt Niedrigkeit.
- (16,3) d.h. übergib dem Herrn alles, was du tust, vertraue es ihm an; w. Wälze auf den Herrn …
- (16,19) w. niedrigen Geistes sein.
- (16,24) d.h. aus der Wabe fließender Honig.
Példabeszédek 15-16
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
15 Aki szelíden válaszol, lecsendesíti a haragot,
a sértő, kemény beszéd pedig felszítja.
2 A bölcsek beszéde vonzóvá teszi a tudást,
az öntelt ostobákból pedig csak úgy dől a butaság.
3 Az Örökkévaló szemei mindent figyelemmel kísérnek,
a jókat és gonoszokat egyaránt szemmel tartja ő!
4 A szelíd és kedves szó olyan, mint az élet fája,
de a hamis beszéd összetöri az ember szellemét.
5 Az ostoba visszautasítja apja figyelmeztetését,
aki pedig elfogadja, értelmessé válik.
6 Az igaz ember házában nagy kincs van,
de amit a gonosz megszerez, abból csak baj lesz.
7 A bölcs beszéde tudást terjeszt,
de az öntelt ostobáknak a gondolkozása is zavaros.
8 Az Örökkévaló utálja, amit a gonoszok áldoznak neki,
de az igazak imádságának örül.
9 A gonoszok életmódját utálja az Örökkévaló,
de szereti azokat, akik igazságosan akarnak élni.
10 Súlyos fenyítést kap, aki letér az Örökkévaló útjáról,
aki pedig nem fogadja el a fenyítést: meghal.
11 Az Örökkévaló előtt nyitott könyv a halál országa
és a nagy mélység is,
mennyivel inkább az emberek szíve!
12 Az ostoba csúfolódó utálja azt, aki figyelmezteti,
és nem kér a bölcsek tanácsából.
13 Amikor tele van a szíved örömmel,
még az arcod is ragyog,
szíved fájdalma pedig összetöri szellemedet.
14 Az értelmes szívű keresi a tudást,
a magabiztos ostobák pedig bolondságokon rágódnak.
15 A nyomorultak számára minden nap nehéz,
de a vidám szívűnek minden napja ünnep.
16 Jobb szerényen élni, de félni és tisztelni az Örökkévalót,
mint nagy gazdagság miatt örökké gondokkal küszködni.
17 Többet ér egy tányér egyszerű étel,
ha szeretettel teszik eléd,
mint a dúsan terített asztal,
ha gyűlölködve ülik körül.
18 A hirtelen haragú felszítja,
a türelmes pedig lecsendesíti a veszekedést.
19 A lusta élete olyan, mint a tövisekkel benőtt ösvény,
az igazságosé pedig, mint a sima országút.
20 A bölcs fiú örömet szerez apjának,
az öntelt ostoba pedig szégyent hoz anyjára.
21 Az értelmetlen örül, ha valami ostobaságot tehet,
az értelmes pedig egyenes úton jár.
22 Bölcs tanács nélkül meghiúsul a terved,
ha pedig hallgatsz a bölcsek tanácsára, megvalósul.
23 Örömet szerez, ha meg tudsz felelni valakinek,
még inkább, ha ezt jó pillanatban teszed!
24 A bölcs ember útja felfelé vezet, az életre,
egyre távolabb a halottak országától, amely a mélyben van.
25 Az Örökkévaló összedönti a büszkék házát,
de megvédi az özvegyek birtokát.
26 A gonosz gondolatokat gyűlöli az Örökkévaló,
de a kedves szavakat szereti.
27 Aki csalással szerzett vagyon után sóvárog,
saját családját teszi tönkre,
aki pedig gyűlöli a megvesztegetést, élni fog.
28 Az igazságos megválogatja szavait,
de az istentelenek szájából árad a gonoszság.
29 Az Örökkévaló távol van az istentelenektől,
de az igazak imádságára válaszol.
30 Az örömtől ragyogó szemek másokat is felvidítanak,
s a jó hír szinte megeleveníti testedet.
31 Aki hallgat a figyelmeztetésre, amely az életre vezet,
az a bölcsek között fog lakni.
32 Aki elutasítja a figyelmeztetést, a saját életét gyűlöli,
aki viszont megfogadja, értelmes lesz.
33 Az Örökkévaló tisztelete és félelme bölcsességre tanít,
és a megtiszteltetést az alázatosság készíti elő.
16 Az ember szíve tervezget,
de a bölcs válasz az Örökkévalótól származik.
2 Mindenki helyesnek tartja a saját tetteit,
de az Örökkévaló az, aki mérlegeli szívünk szándékait.
3 Bízd rá az Örökkévalóra minden dolgodat,
így lesznek sikeresek a terveid.
4 Az Örökkévaló mindent a saját rendeltetése szerint teremtett,
még az istenteleneket is: őket a veszedelem napjára.
5 Az Örökkévaló utálja, aki öntelt,
s biztos, hogy nem hagyja büntetlenül.
6 A kegyelem és hűség eltörli[a] a bűnt.
Tiszteld és féld az Örökkévalót, az távol tart a gonosztól!
7 Ha az Örökkévalónak tetszik, ahogy élsz,
még az ellenségeidet is kibékíti veled.
8 Jobb a kevés, amit igazságosan szereztél,
mint a nagy gazdagság, amihez csalással jutottál.
9 Terveidet a szíved készíti,
de lépteidet az Örökkévaló irányítja.
10 Amit a király mond, az törvény,
s mikor ítéletet hoz, nem téved.
11 Az Örökkévaló azt kívánja, hogy minden mérleg és mérősúly pontos,
és minden üzleti megállapodás igazságos legyen.
12 Az igazságtalanság utálatos a király számára,
mert uralmát az igazságosság és jogosság tartja fenn.
13 A király örül az igaz beszédnek,
ezért szereti azt, aki igazat mond.
14 Akire a király megharagszik, az közel kerül a halálhoz,
de a bölcs le tudja csendesíteni a király haragját.
15 Akire a király arca ragyog, az élni fog,
mert a király jóindulata olyan, mint a tavaszi eső.
16 Mennyivel többet ér bölcsességet gyűjteni, mint aranyat!
Mennyivel jobb értelmet szerezni, mint ezüstöt!
17 Az igaz útja elkerüli a gonoszt,
és a ki ügyel a lépéseire, megőrzi életét.
18 Büszkeség a közelgő összeomlás hírnöke,
elbizakodottság pedig bukásé.
19 Jobb ha szerény vagy a szegények között,
mint ha büszkékkel osztozol a zsákmányon.
20 Aki Isten beszédére figyel, és megfogadja azt,
annak jó dolga lesz,
és aki az Örökkévalóban bízik,
milyen áldott!
21 Az emberek értelmesnek tartják a bölcs szívűt.
A gondosan megválogatott szavak meggyőzőek.
22 Élet forrása a bölcsesség az értelmesnek,
az ostobák büntetése pedig a saját ostobaságuk.
23 A bölcs szívű okosan szól,
és a szavaival gyarapítja a tudást.
24 A kedves beszéd, mint a tiszta méz,
édes a léleknek, egészség a testnek.
25 Van olyan út, amely helyesnek látszik,
végül mégis a halálba vezet.
26 Éhsége a munkás javát szolgálja,
mert sürgeti, hogy keresse meg kenyerét.
27 A haszontalan ember gonosz terveket sző,
beszéde pedig pusztító tűz.
28 A bajkeverő viszályt szít,
a rágalmazó éket ver még a barátok közé is.
29 Az erőszakos becsapja társát,
és rossz útra vezeti.
30 Aki öszehúzza szemét,
gonoszságot tervez,
s aki összeszorítja ajkát,
már el is határozta magát a rosszra.
31 Az ősz haj dicsőség koronája,
azokon, akik igazságosan élnek.
32 Többet ér a türelmes kitartás,
mint a nagy hősiesség,
és az önuralom,
mint a hadi sikerek.
33 Az ember sorsot húzhat,
de az Örökkévaló dönti el a dolgot.
Footnotes
- Példabeszédek 16:6 eltörli Szó szerint: „betakarja”, „befedezi”, „engesztelést szerez”. Az ÓSZ-ben ez a szó fejezi ki, hogy az áldozat vére „engesztelést szerez a bűnért”.
Proverbes 15-16
La Bible du Semeur
15 Une réponse douce apaise la colère,
mais une parole blessante excite l’irritation.
2 Qui enseigne avec sagesse rend le savoir attrayant,
mais la bouche des sots ne répand que des sottises.
3 L’Eternel voit ce qui se passe en tout lieu ;
il observe tous les hommes, méchants et bons.
4 Des paroles réconfortantes sont comme un arbre de vie,
mais la langue malfaisante démoralise.
5 Seul un insensé méprise ce que son père lui a enseigné,
qui tient compte des avertissements est un homme avisé.
6 Il y a de nombreux trésors dans la maison du juste,
mais les profits du méchant sont source d’ennuis[a].
7 Les lèvres des sages répandent le savoir,
mais il n’en est pas ainsi du cœur des insensés.
8 L’Eternel a en horreur les sacrifices offerts par les méchants,
mais les prières des hommes droits lui sont agréables.
9 L’Eternel a en horreur la conduite du méchant,
mais il aime celui qui recherche ce qui est juste.
10 Une dure leçon attend celui qui s’écarte du droit chemin ;
qui déteste être repris périra.
11 L’Eternel connaît le séjour des morts, le lieu des disparus,
combien plus le cœur des humains est-il à découvert devant lui !
12 Le moqueur n’aime pas qu’on le reprenne,
c’est pourquoi il ne demande pas l’avis des sages.
13 Un cœur joyeux rend le visage aimable,
mais quand le cœur est triste, l’esprit est abattu.
14 L’homme intelligent cherche toujours à apprendre,
alors que les sots se repaissent de sottises.
15 Pour l’affligé, tous les jours sont mauvais,
mais celui qui a le contentement dans son cœur est toujours en fête.
16 Mieux vaut avoir peu et craindre Dieu
que de posséder une grande fortune avec du tourment.
17 Mieux vaut un plat de légumes là où règne l’amour
qu’un bœuf gras assaisonné de haine.
18 L’homme irascible suscite des querelles,
mais celui qui garde son sang-froid apaise les disputes.
19 Le chemin du paresseux est une haie de ronces,
mais le sentier des hommes droits est une route bien aplanie.
20 Un fils sage fait la joie de son père ;
seul un homme insensé a du mépris pour sa mère.
21 La sottise ravit l’homme dépourvu de sens ;
un homme intelligent marche droit.
22 Quand on ne consulte personne, les projets échouent,
mais lorsqu’il y a beaucoup de conseillers, ils se réalisent.
23 Savoir donner la bonne réponse est une source de joie,
et combien est agréable une parole dite à propos.
24 L’homme avisé suit le sentier qui mène en haut vers la vie
et qui le fait échapper au séjour des morts en bas.
25 L’Eternel renverse la maison des orgueilleux,
mais il protège la propriété de la veuve.
26 Les projets malveillants sont en horreur à l’Eternel,
mais les paroles aimables sont pures.
27 Qui veut s’enrichir à tout prix entraîne sa famille dans le malheur,
mais qui déteste les pots-de-vin vivra longtemps.
28 Le juste réfléchit bien avant de répondre,
mais la bouche des méchants répand le mal.
29 L’Eternel se tient loin des méchants,
mais il entend la prière des justes.
30 Un regard lumineux met le cœur en joie ;
une bonne nouvelle fortifie jusqu’aux os.
31 Qui prête une oreille attentive aux critiques constructives
habitera parmi les sages.
32 Qui refuse d’être repris se méprise lui-même,
mais qui écoute les avertissements acquiert du bon sens.
33 La crainte de l’Eternel est une école de la sagesse[b] ;
avant d’être honoré, il faut savoir être humble[c].
16 L’homme fait des projets,
mais celui qui a le dernier mot, c’est l’Eternel.
2 Vous pouvez penser que tout ce que vous faites est bien,
mais c’est l’Eternel qui apprécie vos motivations.
3 Recommande tes œuvres à l’Eternel,
et tes projets se réaliseront.
4 L’Eternel a tout fait pour un but,
même le méchant pour le jour du malheur.
5 Tout homme orgueilleux est en horreur à l’Eternel ;
soyez-en certain : il ne restera pas impuni.
6 La faute est expiée par la bonté et la fidélité
et, par crainte de l’Eternel, on se détourne du mal.
7 Quand la conduite d’un homme est agréable à l’Eternel,
il lui concilie même ses ennemis.
8 Mieux vaut le peu honnêtement obtenu
que de gros revenus mal acquis.
9 L’homme projette de suivre tel chemin,
et Dieu dirige ses pas.
10 Quand le roi se prononce, ses paroles ont valeur de déclaration divine :
que sa bouche n’aille donc pas à l’encontre du droit.
11 L’Eternel veut des balances et des plateaux justes,
et les poids, il en fait son affaire[d].
12 Faire le mal est une chose abominable pour un roi,
car le pouvoir ne devient fort que s’il est juste.
13 Ceux dont les paroles sont justes obtiennent la faveur du roi,
et il aime ceux qui parlent avec droiture.
14 Quand un roi se met en colère, sa fureur est comme une messagère de mort,
mais l’homme sage saura l’apaiser.
15 Quand le visage du roi s’éclaire, c’est un gage de vie,
et sa faveur est comme un nuage annonçant l’ondée printanière[e].
16 Acquérir la sagesse vaut bien mieux que l’or pur,
et gagner en discernement est bien préférable à l’argent[f].
17 Les hommes droits cheminent sur des routes qui évitent le mal,
qui surveille sa conduite préserve sa vie.
18 L’orgueil précède la ruine ;
un esprit fier annonce la chute.
19 Mieux vaut avoir un esprit humble et frayer avec les gens de condition modeste
que de partager le butin avec les orgueilleux.
20 Qui agit prudemment dans une affaire s’en trouvera bien[g].
Heureux celui qui met sa confiance en l’Eternel !
21 Qui a le cœur sage sera reconnu comme intelligent,
et les paroles aimables sont d’autant plus persuasives.
22 Le discernement est une source de vie pour celui qui en est pourvu ;
les sots trouvent leur châtiment dans leur sottise même.
23 Si le cœur d’un homme est pénétré de sagesse,
il parlera de façon avisée, et ses paroles seront d’autant plus persuasives.
24 D’aimables paroles sont comme un rayon de miel :
douces pour l’âme et bienfaisantes pour le corps.
25 Bien des hommes pensent être sur le bon chemin,
et pourtant, ils se trouvent sur une voie qui, finalement, mène à la mort.
26 La faim du travailleur est une bonne collaboratrice :
sa bouche le pousse à travailler.
27 Le vaurien projette le malheur,
et ses paroles sont comme un feu dévorant.
28 Le fourbe sème la discorde,
et qui colporte des rumeurs jette la brouille entre des amis.
29 L’homme violent circonvient son prochain
et l’entraîne sur une mauvaise voie.
30 Qui ferme les yeux pour méditer des desseins pervers
et qui serre les lèvres a déjà commis le mal.
31 Les cheveux blancs sont une couronne honorifique :
elle s’obtient par une vie droite.
32 Mieux vaut un homme lent à la colère qu’un bon guerrier,
mieux vaut savoir se dominer que de conquérir des villes.
33 On jette le sort dans les pans du vêtement du prêtre[h],
mais c’est de l’Eternel que dépend toute décision.
Footnotes
- 15.6 Autre traduction : sont troubles.
- 15.33 Voir 1.7 et note.
- 15.33 Voir 18.12.
- 16.11 Voir 11.1 et note.
- 16.15 Les pluies de printemps marquent le retour de la végétation, elles sont signes de prospérité et de joie (Dt 11.14).
- 16.16 Voir 2.4.
- 16.20 Autres traductions : qui agit intelligemment dans une affaire s’en trouvera bien, ou : qui a l’intelligence de ce qu’on dit trouvera le bonheur, ou : qui parle avec intelligence obtiendra le bonheur.
- 16.33 Il s’agit de l’ourim et du toummim dont on se servait pour connaître la volonté de Dieu (voir Ex 28.30 et note).
New Revised Standard Version Bible: Catholic Edition, copyright © 1989, 1993 the Division of Christian Education of the National Council of the Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved.
Copyright © 2006 Società Biblica di Ginevra
Copyright © 2000 by Geneva Bible Society
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center
La Bible Du Semeur (The Bible of the Sower) Copyright © 1992, 1999 by Biblica, Inc.®
Used by permission. All rights reserved worldwide.