Példabeszédek 1-3
Hungarian Károli
1 Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,
2 Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;
3 Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;
4 Együgyûeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.
5 Hallja a bölcs és öregbítse az õ tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.
6 Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.
7 Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.
8 Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.
9 Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.
10 Fiam, ha a bûnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.
11 Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül;
12 Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak;
13 Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;
14 Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:
15 Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktõl;
16 Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.
17 Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei elõtt:
18 Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;
19 Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.
20 A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az õ szavát.
21 Lármás utczafõkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az õ beszédit.
22 Míglen szeretitek, oh ti együgyûek az együgyûséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyûlölik a balgatagok a tudományt?!
23 Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.
24 Mivelhogy hívtalak [titeket,] és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;
25 És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:
26 Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljõ az, a mitõl féltek.
27 Mikor eljõ, mint a vihar, az, a mitõl féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljõ ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.
28 Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.
29 Azért hogy gyûlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.
30 Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.
31 Esznek azért az õ útjoknak gyümölcsébõl, és az õ tanácsokból megelégednek.
32 Mert az együgyûeknek pártossága megöli õket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti õket.
33 A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétõl.
2 Fiam! ha beveszed az én beszédimet, és az én parancsolatimat elrejted magadnál,
2 Ha figyelmeztetvén a bölcsességre a te füleidet, hajtod a te elmédet az értelemre,
3 Igen, ha a bölcseségért kiáltasz, és az értelemért a te szódat felemeled,
4 Ha keresed azt, mint az ezüstöt, és mint a kincseket kutatod azt:
5 Akkor megérted az Úrnak félelmét, és az Istennek ismeretére jutsz.
6 Mert az Úr ád bölcseséget, az õ szájából tudomány és értelem [származik.]
7 Az igazaknak valóságos jót rejteget, paizst a tökéletesen járóknak,
8 Hogy megõrizze az igazságnak útait, és kegyeseinek útját megtartja.
9 Akkor megérted az igazságot, és törvényt és becsületességet, és minden jó útat.
10 Mert bölcseség megy a te elmédbe, és a tudomány a te lelkedben gyönyörûséges lesz.
11 Meggondolás õrködik feletted, értelem õriz téged,
12 Hogy megszabadítson téged a gonosznak útától, és a gonoszságszóló férfiútól;
13 A kik elhagyják az igazságnak útát, hogy járjanak a setétségnek útain.
14 A kik örülnek gonoszt cselekedvén, vígadnak a gonosz álnokságokon.
15 A kiknek ösvényeik görbék, és a kik az õ útaikban gonoszok.
16 Hogy megszabadítson téged a nem hozzád tartozó asszonytól, az idegentõl, a ki az õ beszédével hizelkedik,
17 A ki elhagyja az õ ifjúságának férjét, és az õ Istenének szövetségérõl elfelejtkezik;
18 Mert a halálra hanyatlik az õ háza, és az õ ösvényei az élet nélkül valókhoz.
19 Valakik mennek ahhoz, nem térnek meg, sem meg nem nyerhetik az életnek útait.
20 Hogy járj a jóknak útjokon, és az igazaknak ösvényeit kövessed.
21 Mert az igazak lakják a földet, és a tökéletesek maradnak meg rajta.
22 A gonoszok pedig a földrõl kivágattatnak, és a hitetlenül cselekedõk kiszaggattatnak abból.
3 Fiam! az én tanításomról el ne felejtkezzél, és az én parancsolatimat megõrizze a te elméd;
2 Mert napoknak hosszú voltát, és sok esztendõs életet, és békességet hoznak néked bõven.
3 Az irgalmasság és igazság ne hagyjanak el téged: kösd azokat a te nyakadra, írd be azokat a te szívednek táblájára;
4 Így nyersz kedvességet és jó értelmet Istennek és embernek szemei elõtt.
5 Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédbõl; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál.
6 Minden te útaidban megismered õt; akkor õ igazgatja a te útaidat.
7 Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint; féld az Urat, és távozzál el a gonosztól.
8 Egészség lesz [ez] a te testednek, és megújulás a te csontaidnak.
9 Tiszteld az Urat a te marhádból, a te egész jövedelmed zsengéjébõl.
10 Eképen megtelnek a te csûreid elégséggel, és musttal áradnak el sajtód válúi.
11 Az Úrnak fenyítését fiam, ne útáld meg, se meg ne únd az õ dorgálását.
12 Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, és pedig mint az atya az õ fiát, a kit kedvel.
13 Boldog ember, a ki megnyerte a bölcseséget, és az ember, a ki értelmet szerez.
14 Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme.
15 Drágább a fényes kárbunkulusoknál, és minden te gyönyörûségeid nem hasonlíthatók hozzá.
16 Napoknak hosszúsága van jobbjában, baljában gazdagság és tisztesség.
17 Az õ útai gyönyörûséges útak, és minden ösvényei: békesség.
18 Életnek fája ez azoknak, a kik megragadják, és a kik megtartják boldogok!
19 Az Úr bölcseséggel fundálta a földet, erõsítette az eget értelemmel.
20 Az õ tudománya által fakadtak ki a mélységbõl [a vizek,] és a felhõk csepegnek harmatot,
21 Fiam, ne távozzanak el a te szemeidtõl, õrizd meg az igaz [bölcseséget,] és a meggondolást!
22 És lesznek [ezek] élet a te lelkednek, és kedvesség a te nyakadnak.
23 Akkor bátorsággal járod a te útadat, és a te lábadat meg nem ütöd.
24 Mikor lefekszel, nem rettegsz; hanem lefekszel és gyönyörûséges lesz a te álmod.
25 Ne félj a hirtelen való félelemtõl, és a gonoszok pusztításától, ha eljõ;
26 Mert az Úr lesz a te bizodalmad és megõrzi a te lábadat a fogságtól.
27 Ne fogd meg a jótéteményt azoktól, a kiket illet, ha hatalmadban van annak megcselekedése.
28 Ne mondd a te felebarátodnak: menj el, azután térj meg, és holnap adok; holott nálad van, [a mit kér.]
29 Ne forralj a te felebarátod ellen gonoszt, holott õ együtt ül bátorságosan te veled.
30 Ne háborogj egy emberrel is ok nélkül, ha nem illetett gonoszszal téged.
31 Ne irígykedjél az erõszakos emberre, és néki semmi útát ne válaszd.
32 Mert útálja az Úr az engedetlent; és az igazakkal van az õ titka.
33 Az Úrnak átka van a gonosznak házán; de az igazaknak lakhelyét megáldja.
34 Ha kik csúfolók, õ megcsúfolja [azokat;] a szelídeknek pedig ád kedvességet.
35 A bölcsek tisztességet örökölnek; a bolondok pedig gyalázatot aratnak.
Példabeszédek 1-3
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Bevezetés
1 Ezek Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának bölcs mondásai.
2 Általuk ismerheted meg a bölcsességet,
helyreigazítanak és tanácsolnak téged,
segítenek megérteni a bölcs tanításokat.
3 Segítenek kiigazítani téged, hogy bölcs legyél,
megtanítanak helyesen cselekedni, igazságosnak lenni,
és becsületesen élni.
4 Az oktalan embert eszessé,
a fiatalokat is előrelátóvá és megfontolttá teszik.
5 Még a bölcsek is gyarapíthatják tudásukat,
ha megszívlelik.
Még az értelmesek is segítséget kapnak,
6 hogy megérthessék a bölcsek rejtett értelmű mondásait,
példázatait és hasonlatait.
7 Az Örökkévalót tisztelni és félni,
ez a bölcsesség forrása és kezdete!
Csak az öntelt ostobák gyűlölik a bölcsességet,
és vetik meg figyelmeztetését.
Kerüld a rossz társaságot!
8 Fiam,[a] kövesd apád útmutatását,
ne vesd meg, amire anyád tanított!
9 Ha megfogadod szüleid tanítását,
ékes korona lesz az a fejeden,
aranylánc a nyakadon.
10 Fiam, ha gonosztevők hívnak, hogy állj közéjük,
ne hallgass rájuk,
ne menj velük!
11 Azt mondják: „Gyere velünk, álljunk lesbe,
öljük meg, aki arra jön,
raboljuk ki az ártatlanokat!
12 Pusztítsuk el őket,
ahogy a halál elnyeli az élőket,
pusztítsuk el teljesen,
dobjuk őket sírgödörbe!
13 Drága kincseiket mind elvesszük,
hogy megtöltsük házainkat.
14 Állj be közénk, legyünk társak,
s minden zsákmányon osztozunk!”
15 Fiam, ne állj közéjük,
ösvényeikre rá se lépj,
16 mert csak rosszra igyekeznek,
gyilkolni sietnek!
17 Ha látja a madár, mikor hálót feszít a madarász,
nem repül bele, elkerüli.
18 De ezek a rablók a saját életük árán állnak lesbe,
mert saját csapdájukba esnek!
19 Bizony, mindenki így jár,
aki mohón rabolva gyűjt vagyont:
zsákmánya saját gazdáját pusztítja el!
Bölcsesség hívja az embereket
20 Bölcsesség[b] az utcákon kiált,
zsúfolt piactereken szól hangosan,
21 forgalmas kereszteződéseknél,
s a városkapuk előtt szól:
22 „Ó ti tudatlanok,
meddig ragaszkodtok még a tudatlansághoz?
Ti gúnyolódók,
meddig csúfolódtok még?
Ti öntelt ostobák,
meddig gyűlölitek az igazi tudást?
23 Bárcsak hallgatnátok figyelmeztetésemre,
akkor kijelenteném nektek titkaimat,
és megértetném veletek tanításomat!
24 De nem hallgattatok rám,
hiába ajánlottam fel segítségemet,
kezemet nyújtottam nektek,
de elfordultatok tőlem,
25 semmibe vettétek minden tanácsomat,
intésemmel nem törődtetek.
26 Ezért majd én is nevetek rajtatok,
mikor utolér a nyomorúság,
kigúnyollak,
mikor rátok szakad, amitől féltetek,
27 mikor lecsap rátok a rettegés, mint a vihar,
mint forgószél, zúdul rátok a veszedelem,
elborít a tengernyi baj és nyomorúság.
28 Akkor majd kiáltoztok utánam,
de nem felelek,
kerestek majd mindenütt,
de nem találtok.
29 Mivel gyűlöltétek a bölcsességet,
s nem tiszteltétek az Örökkévalót,
30 tanácsaimmal nem törődtetek,
és leráztátok fenyítéseimet,
31 aratjátok hát, amit vetettetek,
s jóllaktok azzal, amit gonoszul kifőztetek.
32 A tudatlanokat önelégültségük pusztítja el,
az öntelt ostobákat pedig elbizakodottságuk öli meg.
33 De aki engedelmesen hallgat rám,
biztonságban fog élni,
félelem nélküli nyugalomban,
távol a veszedelemtől.”
Hallgass a bölcsességre!
2 Fiam, fogadd meg szavamat,
jegyezd meg jól parancsaimat!
2 Ha figyelmesen hallgatsz a bölcsességre,
szívvel-lélekkel törekszel a megértésre,
3 ha Istenhez kiáltasz a helyes ítéletért,
hozzá könyörögsz értelemért,
4 ha keresed a bölcsességet, mint az ezüstöt,
kutatod, mint az elrejtett kincseket,
5 akkor majd igazán megérted,
hogy az Örökkévalót tisztelni és félni mit jelent.
Akkor igazán megismered Istent.
6 Mert az Örökkévaló a bölcsesség forrása,
szájából származik az értelem és tudás.
7 Az igazak számára bölcsességet tartogat,
amely megvédi azt, aki igazságosan él.
8 Megőrzi az igazak ösvényeit,
szemmel tartja és megóvja hűségeseinek lépéseit.
9 Ha őrá hallgatsz, megérted mi a helyes és igazságos,
ha őt követed, megtalálsz minden jó utat,
10 mert bölcsesség költözik szívedbe,
az ismeret örömmel tölti meg lelkedet,
11 okos előrelátás őrködik feletted,
értelem védelmez téged.
12 Megőriz a gonoszoktól,
akik gonoszul beszélnek,
13 akik a becsület útjáról letértek,
hogy sötét utakon járjanak,
14 akik örülnek, ha rosszat tehetnek,
élvezik, ami gonosz és megromlott,
15 akik görbe utakon járnak,
lopnak, csalnak és hazudnak.
16 Bölcsesség ment meg az idegen asszonytól, más feleségétől,
aki hízelgő szavakkal csábít,
17 aki férjéhez, ifjúsága társához, hűtlen,
s aki megtöri Istene szövetségét.
18 Ha ilyen asszony házába lépsz,
a halálba vezető útra térsz,
mert ösvényei a sírba vezetnek.
19 Akik hozzá bemennek, egy sem tér vissza,
az élet útját többé nem találják.
20 Bölcsesség vezet a jó úton,
hogy le ne térj az igazak ösvényéről.
21 Mert csak az igazak maradnak meg a földön,
csak az ártatlanok laknak rajta.
22 A gonoszokat mind kivágják,
a hűtleneket gyökerestül kiirtják róla!
Bölcsesség áldásai
3 Fiam, ne felejtsd el, amire tanítalak,
vésd szívedbe parancsaimat,
2 mert megszaporítják napjaidat és életed éveit,
jólétet és békességet hoznak neked!
3 A szeretetet és hűséget soha el ne hagyd,
kösd magadra, mint nyakláncot,
vésd a szívedbe őket!
4 Akkor Isten és az emberek
egyaránt szeretni fognak, és megbecsülnek.
5 Bízz az Örökkévalóban teljes szívvel,
és ne menj a saját fejed után!
6 Minden helyzetben ismerd fel az Örökkévalót és akaratát,
akkor majd ő egyengeti utadat,
és vezeti lépteidet!
7 Ne képzeld magad túl okosnak,
hanem tiszteld és féld az Örökkévalót,
a gonosznak pedig fordíts hátat!
8 Egészség lesz ez a testednek,
s még a csontjaid is felüdülnek.
9 Tiszteld az Örökkévalót vagyonodból,
minden jövedelmed színe-javából,
10 akkor gabonával telik meg éléskamrád,
szőlőprésed mustot áraszt!
11 Fiam, mikor az Örökkévaló figyelmeztet és fegyelmez,
ne utasítsd el,
ne sértődj meg, ha helyreigazít!
12 Mert akit szeret az Örökkévaló,
azt helyreigazítja és megfegyelmezi,
mint apa a fiát, akit nagyon szeret.
13 Boldog, aki megtalálta a bölcsességet,
áldott, aki értelmet talált!
14 Mert ez több hasznot hoz, mint az ezüst,
értékesebb, mint a színarany,
15 drágább, mint a rubin,
kívánatosabb, mint bármi más!
16 A bölcsesség jobbjában hosszú élet van,
bal kezében gazdagság és dicsőség,
17 útjai gyönyörűségesek,
jólétre és békességre vezetnek.
18 Élet fája a bölcsesség annak, aki megragadja,
és akik magukhoz ölelik, milyen boldogok!
19 Az Örökkévaló bölcsességgel teremtette a Földet,
és értelemmel feszítette ki az eget,
20 tudásával hasította fel a mélységet,
és zúdított esőt a fellegekből.
21 Fiam, ne téveszd a szemed elől,
ragaszkodj a bölcsességhez és megfontoltsághoz,
22 mert ezek éltetik a lelkedet,
nyakadat aranylánccal ékesítik!
23 Akkor biztos léptekkel járhatsz utadon,
s nem botlasz meg soha,
24 ha lefekszel, nem félsz semmitől,
nyugodtan alszol, és álmod könnyű,
25 nem rettegsz váratlan bajoktól,
sem a pusztító vihartól, amely a gonoszokra zúdul,
26 mert az Örökkévaló maga nyújt neked biztonságot,
s megóvja lábadat a csapdáktól.
27 Ne késlekedj jót tenni a rászorulóval,
ha módod van rá, hogy adj!
28 Ne mondd szomszédodnak, ha nálad van, amit kér:
„Jöjj vissza holnap, majd akkor adok!”
29 Ne tervezz rosszat szomszédod ellen,
aki bizalommal van irántad!
30 Ne pereskedj ok nélkül azzal,
aki nem bántott téged!
31 Ne irigyeld, aki erőszakos,
s ne kövesd a példáját soha,
32 mert az Örökkévaló utálja a gonoszokat,
de az igazakat bizalmába fogadja!
33 Az Örökkévaló megátkozza a gonosz ember családját,
de megáldja az igazak otthonát.
34 Az Örökkévaló megalázza azt, aki másokat megaláz,
de jóindulattal van az alázatosak iránt.
35 A bölcsek dicsőséget örökölnek,
a magabiztos ostobák pedig megszégyenülnek.
Footnotes
- Példabeszédek 1:8 Fiam Ezek a bölcs tanácsok talán eredetileg egy apa tanácsai az ifjúkor küszöbén lévő fiának. Lehetséges, hogy a király a saját fiának szánta, hogy bölcsességre, istenfélő életre tanítsa, és felkészítse az uralkodásra.
- Példabeszédek 1:20 Bölcsesség Az egész könyvben több helyen megszemélyesítve jelenik meg, mint istenfélő és bölcs asszony, aki az embereket tanítja Isten félelmére. A 9. fejezetben az ostobaság is hasonlóan megszemélyesítve szerepel: olyan asszonyként, aki a fiatalokat bűnre csábítja.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center