Add parallel Print Page Options

Mikor pedig meghallák Júda és Benjámin ellenségei, hogy a kik a fogságból visszatértek, templomot építenek az Úrnak, Izráel Istenének:

Menének Zorobábelhez és a családfõkhöz, s mondának nékik: Hadd építsünk együtt veletek, mert miképen ti, úgy mi is a ti Isteneteket keressük s néki áldozunk Esárhaddon, Assiria királyának idejétõl fogva, a ki ide hozott fel minket!

És monda nékik Zorobábel és Jésua és Izráel családainak többi fõi: Nem veletek együtt kell nékünk házat építeni a mi Istenünknek, hanem mi magunk fogunk építeni az Úrnak, Izráel Istenének, a miképen megparancsolta nékünk a király, Czírus, Persia királya.

És igyekezék e tartomány népe megkötni Júda népének kezeit és elrémíteni azt az építéstõl.

És felbérelni ellene tanácsosokat, hogy semmivé tegyék szándékát Czírusnak, Persia királyának egész idejében, Dárius persa király uralkodásáig.

És Ahasvérus uralkodásakor, uralkodásának kezdetén, vádolást írának Júda és Jeruzsálem lakói ellen.

Artaxerxes napjaiban pedig Bislám, Mithredathes és Tábeél s ennek többi társai írtak vala Artaxerxeshez a persiai királyhoz, s e levelet arám betûkkel írták, mely azután arám nyelvre fordíttatott át.

Rehum, a helytartó és Simsai, a kanczellár, írának egy levelet Jeruzsálem ellen Artaxerxes királyhoz ekképen.

[Írának pedig] ekkor Rehum, a helytartó és Simsai, a kanczellár és ezeknek többi társaik: a Dineusok, Afársatakeusok, Tarpeleusok, Afárseusok, Arkeveusok, Babilóniabeliek, Susánkeusok, Dehaveusok és a Hélameusok.

10 És a többi népek, a kiket a nagy és dicsõséges Asznapár vitt el és tett lakosokká Samária városában és a többi városokban, melyek a folyóvizen túl vannak és a többi.

11 Ez mássa a levélnek, melyet hozzá, Artaxerxes királyhoz küldének: "A te szolgáid, a folyóvizen túl lévõ férfiak, és a többi.

12 Tudtára légyen a királynak, hogy a zsidók, a kik feljöttek tõled, megérkezének hozzánk Jeruzsálembe; a visszavonó és gonosz várost építik, a kõfalakat készítik s a fundamentomokat javítgatják.

13 Mostan tudtára légyen a királynak, hogy ha ez a város megépíttetik s a kõfalak elkészülnek, adót, rovást és úti vámot nem fognak fizetni, s a királyok jövedelmét megkárosítják.

14 Mostan, mivel a palota savával sózunk s épen ezért a király kárát nem illik elnéznünk, ez okért küldjük e levelet és tudatjuk a királylyal,

15 Hogy nézzen utána valaki atyáid történeteinek könyvében, és meg fogod találni a történetek könyvében, és megtudod, hogy e város visszavonó és királyokat és tartományokat megkárosító város volt, s hogy eleitõl fogva lázadások történtek abban, ezért pusztíttatott is el e város.

16 Tudatjuk mi a királylyal, hogy ha ez a város megépülend és a kõfalak elkészülnek: ennek miatta birtokod a folyóvizen túl nem lészen."

17 A király választ küldött Rehumnak, a helytartónak és Simsainak, a kanczellárnak és többi társaiknak, a kik Samariában laknak vala, és minden folyóvizen túl lakozóknak: "Békesség és a többi.

18 A levél, melyet hozzánk küldtetek, világosan felolvastatott elõttem;

19 És megparancsolám, hogy nézzenek utána, és úgy találák, hogy ez a város eleitõl fogva királyok ellen támadó volt, és hogy pártütés és lázadás történt vala benne;

20 És hogy hatalmas királyok voltak Jeruzsálemben és uralkodtak minden a folyóvizen túl lakókon, és adó, rovás és úti vám fizettetett nékik.

21 Mostan azért parancsoljátok meg, hogy akadályozzák meg a férfiakat, s e város ne építtessék addig, míg tõlem parancsolat nem jövend;

22 És meglássátok, hogy ebben valami mulasztást el ne kövessetek, hogy ne nevekedjék a veszedelem a királyok megkárosítására!"

23 Mihelyt Artaxerxes király levelének mássa felolvastaték Rehum és Simsai, a kanczellár és társaik elõtt, menének nagy hamarsággal Jeruzsálembe a zsidókhoz, és megakadályozák õket erõvel és hatalommal.

24 Akkor megszünék az Úr házának építése, mely Jeruzsálemben van, és szünetelt Dárius, Persia királya uralkodásának második esztendejéig.

És prófétálának a próféták, Aggeus, a próféta és Zakariás az Iddó fia a zsidóknak, a kik valának Júdában és Jeruzsálemben, [szólván] nékik az Izráel Istenének nevében.

Akkor fölkelének Zorobábel, Sealtiél fia és Jésua, a Jósádák fia, és hozzá kezdének Isten háza építéséhez, mely Jeruzsálemben van, s velök valának Isten prófétái, támogatván õket.

Abban az idõben jöve hozzájok Tattenai folyóvizen túli helytartó, és Sethar-bóznai és társaik, és így szólának nékik: Ki adott néktek szabadságot, hogy e házat építsétek s e kõfalat készítsétek?

Ekkor megmondánk nékik ily módon, hogy kik ama férfiak névszerint, kik ez épületet építik.

És az õ Istenök szeme vala a zsidók vénein, hogy nem akadályozzák meg õket az építésben, míg az ügy Dárius elébe jutand, a mikor is levélben fognak felelni e dologra nézve.

Mássa a levélnek, melyet küldött Tattenai folyóvizen túli helytartó, és Sethar-bóznai és az õ társai, az Afarsakeusok, a kik a folyóvizen túl lakának, Dárius királyhoz.

Tudósítást küldének ugyanis hozzá, ekként levén az írva: "Dárius királynak minden békesség!

Tudtára legyen a királynak, hogy elmentünk Júda tartományába, a nagy Istennek házához, és az építtetik nagy kövekbõl, és fa rakatik a falakra, és e munka szorgalmatosan folyik, és jó szerencsés lészen az õ kezök által.

Ekkor megkérdénk azokat a véneket, ily módon szólván hozzájok: Ki adott néktek szabadságot, hogy e házat építsétek, s hogy e kõfalat készítsétek?

10 Sõt még neveiket is megkérdeztük tõlük, hogy tudassuk veled, hogy megírhassuk azon férfiak nevét, kik fejeik.

11 És ekképen felelének nékünk, mondván: Mi az Õ, a menny és föld Istenének szolgái vagyunk, és építjük e házat, mely ennekelõtte sok esztendõkön át meg vala építve, és Izráelnek egy nagy királya építé és végezé be azt.

12 De minekutána haragra ingerelték volt atyáink a mennynek Istenét, adá õket a Babilóniabeli Káldeus királynak, Nabukodonozornak kezébe, a ki e házat lerontotta, és a népet Babilóniába rabságra vitte.

13 Azonban Czírusnak, Babilónia királyának elsõ esztendejében Czírus király szabadságot adott, hogy Istennek ezt a házát megépítenék.

14 Sõt az Isten házához való arany és ezüst edényeket is, a melyeket Nabukodonozor hozott vala el a jeruzsálemi templomból s bevitte volt azokat a babilóniai templomba, kihozatá Czírus király a babilóniai templomból s adatá azokat annak a Sesbassár nevûnek, a kit helytartóul rendelt;

15 És monda néki: Vedd ez edényeket, menj és helyezd el azokat a jeruzsálemi templomba, és az Isten háza építtessék meg [elõbbi] helyén.

16 Ekkor ez a Sesbassár eljött, letevé az Isten házának alapkövét, mely Jeruzsálemben van, és attól fogva mindeddig építtetik, és még sem végzõdött be.

17 Mostan azért, ha tetszik a királynak, nézzen utána valaki a király kincstartó házában, ott Babilóniában, ha úgy van-é, hogy Czírus király szabadságot adott az Isten házának megépítésére, mely Jeruzsálemben van, s a király akaratját erre nézve küldje hozzánk."

Ekkor Dárius király megparancsolá, hogy nézzenek utána a könyvek tárházában, hol a kincseket tartják vala Babiloniában.

És találtaték Akhméta várában, a mely Média tartományában van, egy tekercs, melyre emlékezetül ez vala írva:

"Czírus király elsõ esztendejében, Czírus király parancsolatot adott Isten házára nézve, mely Jeruzsálemben van, hogy e ház építtessék meg, oly helyül, hol áldozatokat áldoznak; s alapzati felemeltetvén, magassága hatvan sing, szélessége is hatvan sing legyen.

A nagy kövek rétege három s a fa rétege legyen egy, a költség pedig a király házából adassék.

Sõt az Isten házának arany és ezüst edényeit is, a melyeket Nabukodonozor hozott vala el a jeruzsálemi templomból s vitt vala Babilóniába, adják vissza, hogy jussanak el azok a jeruzsálemi templomba, helyökre, s te helyezd el azokat az Isten házába."

Mostan azért Tattenai folyóvizen túli helytartó, Sethar- bóznai és társaik, és az Afarsakeusok, a kik a folyóvizen túl [laknak,] távol legyetek onnan!

Hagyjátok, hadd épüljön meg Istennek ama háza! A zsidók helytartója és a zsidók vénei építsék meg Isten ama templomát a maga helyén!

És megparancsolom azt is, hogy mit cselekedjetek a zsidók ama véneivel, hogy megépítsék Isten ama házát; tudniillik a király folyóvizen túl való adójának kincseibõl pontosan költség adassék ama férfiaknak, és pedig félbeszakítás nélkül,

És a mik szükségesek, tulkok, kosok, bárányok, égõáldozatra a menny Istenének, búza, só, bor, és olaj, a jeruzsálemi papok szava szerint adassanak nékik naponként és pedig mulasztás nélkül,

10 Hogy vihessenek jó illatú áldozatot a menny Istenének, és könyörögjenek a királynak és fiainak életéért.

11 És megparancsolom azt is, hogy valaki e rendelést megszegi, annak házából szakíttassék ki egy gerenda s felállíttatván szegeztessék reá, háza pedig szemétdombbá tétessék e miatt.

12 Az Isten pedig, a ki nevének ott szerze lakást, megrontson minden királyt és népet, a ki felemelendi kezét, hogy megszegje [e rendelést], hogy elpusztítsa Istennek ama házát, mely Jeruzsálemben van. Én, Dárius parancsoltam, pontosan megtörténjék.

13 Akkor Tattenai folyóvizen túli helytartó, Sethar-bóznai és társaik, miután Dárius [ily rendelést] küldött, ahhoz képest cselekedének pontosan.

14 És a zsidók vénei építének és jó szerencsések valának Aggeus próféta és Zakariás, Iddó fia prófétálása folytán, és megépítették és elvégezték Izráel Istenének akaratjából, és Czírus, Dárius és Artaxerxes, persiai királyok parancsolatjából.

15 Bevégezteték pedig e ház az Adár hó harmadik napjáig, mely Dárius király országlásának hatodik esztendejében vala.

16 És megtarták Izráel fiai, a papok, a Léviták és a fogságból visszajött többiek Isten házának felszentelését örömmel.

17 Vivének pedig Isten házának felszentelésénél áldozatul száz bikát, kétszáz kost, négyszáz bárányt és tizenkét kecskebakot bûnért való áldozatra egész Izráelért, Izráel nemzetségeinek száma szerint.

18 És rendelék a papokat az õ osztályaik és a Lévitákat az õ rendjeik szerint Istennek szolgálatára Jeruzsálemben, Mózes könyvének rendelése szerint,

19 És megtarták a rabságból visszajöttek a páskhát az elsõ hó tizennegyedik napján;

20 Mert megtisztultak vala a papok és Léviták: egyetemben mindnyájan tiszták valának, és megölék a húsvéti bárányt mindazokért, a kik a rabságból megjöttek, és atyjokfiaiért a papokért és önmagokért;

21 És megevék azt Izráel fiai, a kik a rabságból visszajöttek vala, és mindazok, a kik elkülönítették vala magokat a föld népeinek tisztátalanságától s hozzájok [állottak vala], hogy keressék az Urat, Izráel Istenét.

22 És azután megtarták a kovásztalan kenyerek ünnepét hét napon örömmel, mert megvidámította vala õket az Úr, hozzájok hajtván az Assiriabeli király szívét, hogy erõsítse kezöket az Istennek, Izráel Istenének háza építésében.

És ezek után Artaxerxes persa király uralkodásakor Ezsdrás, a Serája fia, ki Azariás fia, ki Hilkiás fia,

Ki Sallum fia, ki Sádók fia, ki Ahitub fia,

Ki Amária fia, ki Azariás fia, ki Mérájóth fia,

Ki Zerahja fia, ki Uzzi fia, ki Bukki fia,

Ki Abisua fia, ki Fineás fia, ki Eleázár fia, ki pedig Áronnak, a fõpapnak fia volt.

Ez az Ezsdrás feljöve Babilóniából, (õ, a ki bölcs írástudó vala a Mózes törvényében, melyet az Úr, Izráel Istene adott vala) és megadá néki a király az Úrnak, az õ Istenének rajta nyugovó kegyelme szerint minden kérését.

Feljövének pedig az Izráel fiai, a papok, a Léviták, az énekesek, a kapunállók és a Léviták szolgái közül [többen] Jeruzsálembe Artaxerxes király hetedik esztendejében.

És [Ezsdrás] megérkezék [velök] Jeruzsálembe az ötödik hónapban, a király hetedik esztendejében.

Ugyanis az elsõ hónak elsõ napján határozá el a Babilóniából való feljövetelt, és az ötödik hó elsõ napján érkezett Jeruzsálembe, az õ Istenének rajta nyugvó jó kegyelme szerint;

10 Mert Ezsdrás erõs szívvel törekedett keresni és cselekedni az Úr törvényét, és tanítani Izráelben a rendeléseket és ítéleteket.

11 És ez mássa a levélnek, melyet adott vala Artaxerxes király Ezsdrásnak, az írástudó papnak, a ki írástudó vala az Úr parancsolatainak beszédiben, Izráelnek adott rendeléseiben:

12 "Artaxerxes, a királyok királya Ezsdrás papnak, ki a menny Istenének törvényében bölcs írástudó és a többi.

13 Szabadságot adok, hogy valaki országomban Izráel népe, papjai és a Léviták közül Jeruzsálembe akar menni, veled elmehet.

14 Minthogy te elbocsáttatol a királytól és hét tanácsosától, hogy utána nézz Júdának és Jeruzsálemnek, a te Istened törvénye szerint, mely kezedben van,

15 És hogy elvigyed az ezüstöt és aranyat, melyet a király és tanácsosai önkénytesen ajándékoznak Izráel Istenének, kinek hajléka Jeruzsálemben van,

16 És mindazt az ezüstöt és aranyat, melyet kapni fogsz Babilónia egész tartományában, együtt a nép és a papok önkénytes ajándékával, mit [ezek] önkénytesen ajándékoznak az õ Istenök házának, mely Jeruzsálemben van.

17 Annálfogva gondosan végy e pénzen bikákat, kosokat és bárányokat s hozzájok való étel- és italáldozatokat, s áldozd meg azokat Istenetek házának oltárán, mely Jeruzsálemben van:

18 A megmaradott ezüsttel és arannyal pedig, a mit jónak láttok cselekedni te és atyádfiai, Istenetek akaratja szerint, azt cselekedjétek.

19 És az edényekkel, melyek néked adattak át a te Istened házának szolgálatára, számolj be Isten elõtt Jeruzsálemben.

20 Egyéb szükségét pedig Istened házának, mit csak teljesítened kell, teljesítsd a király kincstartó házából.

21 És én, Artaxerxes, a király, parancsolom minden a folyóvizen túl lakó kincstartóimnak, hogy minden, a mit csak kérend tõletek Ezsdrás pap, ki a menny Istenének törvényében írástudó, pontosan teljesíttessék,

22 [És pedig] száz tálentom ezüstig, száz kór búzáig, száz báth borig, száz báth olajig és sóban, a mennyi elég.

23 Minden, mi a menny Istenének akaratja szerint való, pontosan teljesíttessék a menny Istenének házáért, hogy meg ne haragudjék a királynak és fiainak országára.

24 Veletek pedig tudatjuk, hogy sem a papokra, sem a Lévitákra, sem az énekesekre, sem a kapunállókra, sem a Léviták szolgáira, sem Isten e háza szolgáira, adót, rovást és úti vámot [senkinek] vetni nem szabad.

25 És te Ezsdrás, a te Istened bölcs [törvénye] szerint, a mely kezedben van, rendelj ítélõket és birákat, a kik törvényt tegyenek minden a folyóvizen túl lakó nép között, mindazok között, a kik tudják Istenednek törvényeit, és a kik nem tudják, azokat tanítsátok!

26 Valaki pedig nem fogja cselekedni a te Istenednek törvényét és a király törvényét, ítélet hozassék felette pontosan, vagy halálra, vagy számkivetésre, vagy jószágvesztésre, vagy fogságra."

27 Áldott az Úr, atyáink Istene, a ki erre indítá a király szívét, hogy megékesítse az Úr házát, mely Jeruzsálemben van.

28 És [a ki] hozzám fordítá irgalmasságát a király elõtt és tanácsosai elõtt és a király minden hatalmas fejedelmei elõtt! És én megerõsödvén az Úrnak az én Istenemnek rajtam nyugovó kegyelme által, családfõket gyûjték össze Izráelbõl, [hogy feljönnének] velem.

Izráel ellenségei akadályozzák a Templom építését

Júda és Benjámin törzseinek ellenségei — akik a Jeruzsálem környéki tartományokban laktak — meghallották, hogy a száműzetésből visszatértek építik az Örökkévalónak, Izráel Istenének a Templomát. Ezért felkeresték Zerubbábelt és a családfőket, és ezt ajánlották nekik: „Hadd építsünk mi is veletek együtt! Hiszen mi is a ti Isteneteket imádjuk. Mi is neki mutatunk be áldozatokat, amióta Észar-Haddón, Asszíria királya ide telepített le bennünket.”

De Zerubbábel, Jésua, és Izráel többi családfői ezt válaszolták: „Nem, Istenünk Templomát nem építhetjük veletek együtt! Az Örökkévalónak, Izráel Istenének Templomát egyedül mi fogjuk felépíteni, ahogyan azt Círusz, Perzsia királya megparancsolta.”

Emiatt megharagudtak rájuk Júda ellenségei, és ettől kezdve mindent elkövettek, hogy a száműzetésből hazatérteket elbátortalanítsák, megfélemlítsék, és megakadályozzák az építésben. Lefizették a Perzsa Birodalom egyes tisztségviselőit, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a Templom építésének megakadályozására. Ez így is történt Círusz király uralkodása alatt, egészen addig, amíg Dárius király trónra nem lépett.

Xerxész[a] királynak — uralkodása kezdetén — Júda ellenségei vádló levelet is írtak azok ellen a zsidók ellen, akik Júdeában és Jeruzsálemben laktak.

Izráel ellenségei akadályozzák Jeruzsálem újjáépítését

Később, amikor Artahsaszta lett a király Perzsiában, hasonló levelet írtak a királynak a zsidók ellen. Ezt a levelet Bislám, Mitredát, Tábeél és a társaik írták arám nyelven és írással.

[8] [b] Majd Rehúm, a királyi kormányzó és Simsaj, a titkára is írtak egy hasonló levelet Jeruzsálem ellen Artahsaszta királynak:

„Rehúm kormányzó és Simsaj, a titkára írják ezt a levelet társaikkal együtt, a bírókkal, tisztviselőkkel, felügyelőkkel és hivatalnokokkal együtt, valamint az erekiek, bábeliek és súsániak, vagyis elámiak, 10 meg az összes többi népek nevében is, akiket a dicső és hatalmas Asznappaar király hurcolt száműzetésbe és telepített le Samária városaiban és az Eufrátesz folyótól nyugatra fekvő tartomány többi helyein.”

11 Az Artahsaszta királynak küldött levél szövegének ez a másolata:

„Az Eufrátesz folyótól nyugatra fekvő tartományban lakó szolgái jelentik Artahsaszta királynak:

12 Tudd meg, ó, Király, hogy a zsidók népéhez tartozók, akik Tőled jöttek ide, megérkeztek Jeruzsálembe, és most újjáépítik azt a gonosz és lázadó várost. Megerősítik a városfal alapjait, és újra felépítik a falakat.

13 Márpedig, ha egyszer ez a város felépül, és a várfalakat megépítik, akkor — tudd meg, Ó Király — a zsidók nem fognak többé semmiféle adót, vámot és egyéb hasonlót fizetni a Királynak, s ezzel kincstárát megkárosítják.

14 Mivel mi hűségesek vagyunk a Királyhoz, nem nézhetjük tétlenül, hogy a zsidók Felséged dicsőségét kisebbítsék — ezért küldjük ezt a levelet.

Egyúttal javasoljuk Felségednek, hogy 15 vizsgáltassa meg az ősei dicső tetteiről szóló évkönyveket. Ezekben meg fogja találni, hogy Jeruzsálem mindig is lázadó város volt. Minden korban bajt okozott a királyoknak és a tartományoknak, és ősidőktől fogva számos felkelés történt benne — ezért is rombolták le.

16 Felséges Király, biztosíthatunk róla, hogy ha ez a város ismét felépül, és a falait kijavítják, akkor az Eufrátesz folyótól nyugatra fekvő tartományban többé nem érvényesül uralmad.”

A király leállítja a Templom újjáépítését

17 A király erre a következő levélben válaszolt:

„Rehúm kormányzónak és Simsajnak, a titkárának, társaikkal együtt, akik Samáriában, és az Eufrátesz folyótól nyugatra fekvő tartomány többi helyein laknak.

Békesség nektek!

18 A levelet, amelyet nekünk írtatok, világosan felolvasták előttünk. 19 Parancsomra megvizsgálták az előttem uralkodó királyok évkönyveit. Azt találták, hogy az a város régtől fogva valóban sokszor fellázadt a királyok ellen, és abban lázadások és felkelések történtek. 20 Azt találták, hogy Jeruzsálemben hatalmas királyok uralkodtak, akik uralmukat az egész Eufráteszen túli tartományra kiterjesztették, és abban mindenféle adót szedtek.

21 Ezért most parancsoljátok meg azoknak a férfiaknak, hogy azonnal hagyják abba a munkát, és azt a várost ne építsék fel, mindaddig, amíg tőlem újabb parancs nem érkezik. 22 Vigyázzatok, hogy mindezt gondosan és haladéktalanul végrehajtsátok, nehogy a királynak bármi kára származzon belőle!”

23 Artahsaszta király levelét felolvasták Rehúm, Simsaj, és társaik előtt. Ők pedig azonnal Jeruzsálembe siettek a zsidókhoz, és kényszerítették őket, hogy hagyják abba az építést. 24 Emiatt szakadt félbe az Isten Templomának építése Jeruzsálemben.

A Templom építése tehát szünetelt egészen Dárius perzsa király uralkodásának második esztendejéig.[c]

Folytatják és befejezik a Templom újjáépítését

Abban az időben[d] két próféta: Zakariás, Iddó fia és Haggeus prófétáltak a Júdeában és Jeruzsálemben élő zsidóknak, Izráel Istene nevében, aki fölöttük volt. Akkor Zerubbábel, Sealtiél fia és Jésua, Jócádák fia ismét hozzáláttak, hogy Isten Templomának újjáépítését folytassák Jeruzsálemben. Isten prófétái pedig bátorították őket.

Azonban Tattenaj, az Eufrátesztől nyugatra fekvő tartomány kormányzója, és Setar-Bóznaj, meg a többi királyi hivatalnokok eljöttek Zerubbábelhez és társaihoz, és kérdőre vonták őket: „Ki adott nektek engedélyt arra, hogy ezt a templomot újjáépítsétek, és kőfalát felállítsátok?!” Azután megkérdezték őket: „Mi a nevük azoknak a férfiaknak, akik itt építenek?”

De Isten rajta tartotta a szemét a zsidók vezetőin — ezért Tattenaj és a többiek nem kényszerítették őket, hogy állítsák le az építkezést, amíg jelentést írnak Dárius királynak, és amíg a király írásos válasza meg nem érkezik. Így az építők folytatták a munkájukat.

Ez a szövege annak a levélnek, amelyet Tattenaj, az Eufrátesztől nyugatra fekvő tartomány kormányzója, és Setar-Bóznaj, meg a többi királyi hivatalnokok írtak Dárius királynak:

„Dárius királynak,

Békesség neked, ó Király!

Tudd meg, ó Király, hogy elmentünk Júdea tartományába, a hatalmas Isten házához. Láttuk, hogy az ott lakók építik ezt a templomot: nagy faragott kőtömbökből és gerendákból, amelyeket a falakra helyeznek. Az építkezés jól halad, és az építők szorgalmasan dolgoznak.

Megkérdeztük az építkezés vezetőitől, hogy ki adott nekik engedélyt a templom és a falak felépítésére. 10 Megkérdeztük a nevüket is, hogy feljegyezzük, és tudassuk veled, Király, hogy kik a vezetőik. 11 Ők így válaszoltak:

»Mi azt az Istent szolgáljuk, aki a Mennyet és a Földet teremtette. Most pedig azt a Templomot építjük újjá, amelyet sok évvel ezelőtt Izráel egyik hatalmas királya épített és fejezett be. 12 De őseink haragra ingerelték a Menny Istenét, aki emiatt a káldeus Nebukadneccar, a Babiloni Birodalom királya kezébe adta őket. Nebukadneccar király leromboltatta ezt a Templomot, népünket pedig száműzetésbe vitte Babilóniába. 13 Azonban Círusz, Babilónia királya, uralkodása első évében parancsot adott, hogy Istennek ezt a Templomát újra építsük fel. 14 Sőt, előhozatta Babilon templomából azokat az arany- és ezüsteszközöket és edényeket, amelyeket még Nebukadneccar király vitt el Isten Templomából, Jeruzsálemből. Círusz király ezeket átadta Sésbaccarnak, akit ő nevezett ki kormányzónak Jeruzsálembe.

15 Azt mondta neki: Vedd át ezeket az edényeket, azután menj, és helyezd el őket a Templomban, Jeruzsálemben! Épüljön fel Isten Temploma az eredeti helyén!

16 Ez a Sésbaccar el is jött ide Jeruzsálembe, és lerakta Isten Templomának az alapját. Attól kezdve mindmáig folyik annak építése, de még nem fejeződött be.«

17 Most azért, ha a király is úgy látja jónak, rendelje el, hogy keressék meg Babilóniában, a királyi évkönyvekben, hogy valóban adott-e Círusz király parancsot arra, hogy Isten Templomát építsék fel Jeruzsálemben.

Azután küldjön a Király nekünk értesítést, hogy miként határozott ebben a dologban.”

Megtalálják Círusz király rendeletét

Akkor Dárius király megparancsolta, hogy kutassák át a régi királyi iratokat, amelyeket Babilonban, a kincstárban őriztek. Találtak is egy könyvtekercset Ahmetá várában, Média tartományban, amelyre ez volt feljegyezve:

„Királyi Rendelet, amelyet feljegyeztek Círusz király uralkodásának első esztendejében, Isten jeruzsálemi temploma ügyében.

Círusz király a következőképpen rendelkezik:

»Épüljön fel újra a Templom, és mutassanak be ott áldozatokat! Erős alapra építsék! A Templom magassága és szélessége egyaránt 60 könyök[e] legyen! Három sor készüljön faragott kőtömbökből, és egy sor gerendából! Mindezeknek a költségét a királyi kincstárból fedezzék! Isten házának arany- és ezüsttárgyait, amelyeket Nebukadneccar hozott el a jeruzsálemi templomból Babilonba, adják vissza, és helyezzék azokat eredeti helyükre, Isten jeruzsálemi Templomába!«”

Dárius király rendelete

„Most azért, Tattenaj, az Eufrátesztől nyugatra fekvő tartomány kormányzója, és Setar-Bóznaj, meg a többi társaik, ne avatkozzatok bele a zsidók dolgába! Ezt én, Dárius király parancsolom nektek. Ne akadályozzátok Isten templomának építését! Hagyjátok, hogy a zsidók kormányzója, és a többi vezetőik újjáépítsék azt az eredeti helyén!

Ezennel azt is megparancsolom nektek, hogyan segítsétek a zsidók vezetőit az Isten templomának építésében. Ezeknek a férfiaknak az építéssel kapcsolatos összes költségét a királyi jövedelmekből kell fedeznetek! Az Eufrátesztől nyugatra fekvő tartományban szedett adókból fizessétek ezeket a költségeket úgy, hogy ők az építést folyamatosan végezhessék. Adjatok meg ezeknek a férfiaknak mindent, amire csak szükségük van! Ha áldozati állatokra van szükségük, hogy a Menny Istenének égőáldozatot mutassanak be, adjatok nekik bikaborjakat, kosokat és bárányokat! Ha a jeruzsálemi papoknak szükségük van az áldozatokhoz búzára, sóra, borra, olívaolajra — adjatok nekik naponta mindenből, amennyi kell! 10 Kapjanak meg mindent, hogy a Menny Istenének jó illatú áldozatokat mutassanak be, és imádkozzanak a király és fiai életéért!

11 Ezenkívül megparancsolom, hogy aki ezt a királyi rendeletet nem teljesíti, annak házából vegyenek ki egy gerendát, azt állítsák fel — őt magát húzzák karóba rajta! Az illető házát rombolják le, és tegyék szemétdombbá a gazdája miatt!

12 Az Isten, aki Jeruzsálemet kiválasztotta, hogy neve ott lakozzon, verjen meg minden királyt, vagy népet, aki megkíséreli, hogy ezt a rendeletet megszegje, vagy hogy Isten templomát Jeruzsálemben elpusztítsa!

Én, Dárius, adtam ki ezt a rendeletet — és elvárom, hogy pontosan teljesítsétek!”

A Templom befejezése és felszentelése

13 Tattenaj, az Eufrátesztől nyugatra fekvő tartomány kormányzója, és Setar-Bóznaj, meg a többi királyi tisztségviselő gondosan és engedelmesen végrehajtották a király rendeletét. 14 Így hát a zsidók vezetői tovább folytatták az építkezést, és jól haladtak vele — mivel Haggeus próféta és Zakariás próféta, Iddó fia a prófétálásukkal támogatták őket. Sikeresen be is fejezték a Templom újjáépítését — annak megfelelően, ahogyan azt Izráel Istene parancsolta, és aszerint, ahogy a Perzsa Birodalom királyai, Círusz, Dárius és Artahsaszta elrendelték. 15 A Templom tehát Dárius király uralkodásának hatodik évében,[f] Adár hónap harmadik napján elkészült.

16 Akkor Izráel egész népe — a papok, léviták és az egész nép, amely a száműzetésből hazatért — nagy örömmel megünnepelte Isten Templomának a felszentelését. 17 Erre az alkalomra feláldoztak 100 bikaborjat, 200 kost, 400 bárányt, valamint 12 kecskebakot bűnért való áldozatul — Izráel egész népéért — Izráel törzsei szerint egyet-egyet. 18 Azután az Isten Templomában való szolgálatára rendelték a papokat és a lévitákat a maguk rendje szerint — ahogy az meg van írva Mózes Törvényében.

Páska ünnep

[19] [g] Az első hónap 14 napján[h] mindazok a zsidók, akik hazatértek a száműzetésből, megtartották a Páska ünnepét. 20 A papok és a léviták valamennyien megtisztították magukat, és felkészültek az ünnepre. Majd levágták a páskabárányokat mindazok számára, akik a száműzetésből visszatértek, szolgatársaiknak, a papoknak, és saját maguknak is.

21 Így hát Izráel népe, amely hazatért a száműzetésből, részt vett a páska-vacsorán és elfogyasztotta a páskabárányt. Velük együtt részt vettek a páska-vacsorán azok is, akik csatlakoztak hozzájuk azáltal, hogy elkülönültek a tartományban élő más népektől, és azoknak tisztátalan dolgaitól. Mindezt azért tették, hogy az Örökkévalót, Izráel Istenét imádhassák. 22 Azután nagy örvendezéssel megtartották a Kovásztalan Kenyerek ünnepét is — hét napon át. Nagy volt az öröme az egész népnek, mert az Örökkévaló feléjük fordította Asszíria királyának jóindulatát, aki megsegítette őket Izráel Istene Templomának az újjáépítésében.

Ezsdrás és csoportja Jeruzsálembe érkezik

Ezek után,[i] Artahsaszta perzsa király uralkodásának idejében Babilóniából feljött Jeruzsálembe az írástudó Ezsdrás, akinek a származási vonala a következő: apja Szerája volt, aki Azarjá fia, aki Hilkijjá fia, aki Sallum fia, aki Cádók fia, aki Ahitúb fia, aki Amarjá fia, aki Azarjá fia, aki Merájót fia, aki Zerahjá fia, aki Uzzi fia, aki Bukki fia, aki Abisúa fia, aki Fineás fia, aki Eleázár fia, aki pedig Áronnak, a főpapnak a fia volt.

Ezsdrás, az írástudó, járatos volt Mózes Törvényében, amelyet az Örökkévaló, Izráel Istene adott. Istenének, az Örökkévalónak a keze nyugodott rajta, ezért a király Ezsdrás minden kérését teljesítette. 7-8 Vele együtt sokan mások is feljöttek: papok, léviták, énekesek, kapuőrök, templomszolgák. Mindez Artahsaszta király uralkodásának hetedik évében[j] történt. Ugyanis Ezsdrás — az általa vezetett csoport élén — az első hónap első napján indult el Babilóniából, és az ötödik hónap első napján érkezett meg Jeruzsálembe, mivel Istenének keze nyugodott rajta. 10 Teljes szívvel törekedett arra, hogy tanulmányozza az Örökkévaló Törvényét, engedelmesen kövesse és megvalósítsa annak tanításait, és Izráel népét is tanítsa a Törvény határozataira és rendelkezéseire.

Artahsaszta király levele

11 Ez annak a levélnek a szövege, amelyet Artahsaszta király adott Ezsdrásnak, aki pap és írástudó volt, és jól ismerte az Örökkévaló Izráelnek adott parancsait és rendelkezéseit:

[12] [k]„Artahsaszta, a királyok királya

Ezsdrás papnak, aki a Menny Istenének törvényében jártas írástudó.

Béke veletek!

13 Ezennel engedélyt adok rá, hogy aki birodalmamban Izráel népe, papjai vagy lévitái közül önként el akar költözni jelenlegi lakóhelyéről Jeruzsálembe, az szabadon veled mehet, Ezsdrás.

14 A Király — hét tanácsosával egyetértésben — kiküld téged, Ezsdrás, hogy menj el Júdeába és Jeruzsálembe, és vizsgáld meg, hogyan követi az ott lakó nép Istened törvényét, amely a kezedben van.

15 Kiküldünk téged, hogy vidd el az ezüstöt és az aranyat, amelyet a király és tanácsosai önként ajánlottak fel Izráel Istenének, akinek lakóhelye Jeruzsálemben van. 16 Ezen felül vidd el mindazt az ezüstöt és aranyat is, amelyet a nép és a papok adományoztak szabad akaratukból Istenük jeruzsálemi temploma számára!

17 Ezen a pénzen gondosan vásárolj borjakat, kosokat, bárányokat és egyéb, az étel- és italáldozatokhoz szükséges dolgokat — mindezeket pedig áldozd fel, és mutasd be Istened templomának oltárán Jeruzsálemben! 18 Ami ezüst és arany ezen felül megmarad, azzal úgy gazdálkodjatok, ahogyan Istenetek akarata szerint te és társaid jónak látjátok. 19 Azokat a templomi használatra szánt edényeket, amelyeket kaptál, vidd el, és add át Isten előtt Jeruzsálemben. 20 Ami pedig ezeken fölül szükséges az Istened templomában való szolgálathoz, s amit módodban áll megszerezni, vedd meg a királyi kincstár terhére.

21 Én, Artahsaszta Király parancsolom az Eufrátesztől nyugatra fekvő tartomány összes kincstárnokának, hogy amit csak Ezsdrás pap, a Menny Istenének törvényében jártas írástudó kér tőletek, mindent adjatok meg neki, mégpedig pontosan és késedelem nélkül! 22 Ennek felső határa a következő: 100 talentum[l] ezüst, 100 kór[m] búza, 100 bat[n] bor, 100 bat olívaolaj. Sóból korlátozás nélkül adható, amennyi szükséges. 23 Amit a Menny Istene parancsolt a templomi áldozatokkal kapcsolatban, azt pontosan és késedelem nélkül adjátok oda Ezsdrásnak, a Menny Istene templomának számára, hogy ez az Isten meg ne haragudjon a királyra, fiaira és országukra.

24 Tudjátok meg azt is, hogy azokra, akik Isten templomában szolgálnak: a papokra, lévitákra, énekesekre, kapuőrökre, templomszolgákra és egyéb munkásokra senki sem vethet ki adót, vámot, vagy egyéb kötelezettséget.

25 Téged pedig Ezsdrás pap, felhatalmazlak, hogy Istenednek bölcsessége szerint — amely a kezedben lévő törvényben van — válassz ki, és állíts szolgálatba polgári és vallási bírákat. Ők ítélkezzenek mindazok ügyeiben, akik ismerik és követik Istened törvényét az Eufrátesztől nyugatra fekvő tartományban. Ti pedig tanítsátok azokat, akik nem ismerik Istened Törvényét! 26 Aki nem engedelmeskedik Istened törvényének vagy a Király törvényének, azt — tettéhez mérten — pontosan és késedelem nélkül ítéljék halálbüntetésre, száműzetésre, vagyonelkobzásra vagy börtönbüntetésre, és az ítéletet hajtsák is végre.”

Ezsdrás hálát ad Istennek

27 Akkor Ezsdrás áldotta az Örökkévalót: „Áldott legyen az Örökkévaló, őseink Istene, aki arra indította a király szívét, hogy adományaival ékesítse az Örökkévaló Templomát Jeruzsálemben, 28 s aki irántam való hűséges szeretetét megmutatta a király és hatalmas tanácsosai és fejedelmei előtt!” Akkor én, Ezsdrás, felbátorodtam és megerősödtem, mert megértettem, hogy Istenem, az Örökkévaló keze rajtam nyugszik — ezért családfőket gyűjtöttem össze Izráel népéből, hogy velem együtt jöjjenek fel Jeruzsálembe.

Footnotes

  1. Ezsdrás 4:6 Xerxész Az eredeti szövegben „Ahasvérós”, a Perzsa Birodalom királya Kr.e. 485–465 között. Mindkét név ugyanazt a királyt jelenti.
  2. Ezsdrás 4:8 Ettől a verstől kezdve a 6:18-ig a kéziratok szövege a héberről az arám nyelvre vált.
  3. Ezsdrás 4:24 Dárius… esztendejéig Vagyis Kr.e. 520-ig. Tehát kb. 16 éven keresztül nem tudták folytatni az építést.
  4. Ezsdrás 5:1 Abban az időben Vagyis Dárius uralkodásának 2. évében, Kr.e. 520-ban. Lásd Zakariás és Haggeus könyvét.
  5. Ezsdrás 6:3 60 könyök Mai mértékkel kb. 31 méter.
  6. Ezsdrás 6:15 hatodik évében Vagyis Kr.e. 515-ben.
  7. Ezsdrás 6:19 Ezen a ponton a kéziratok szövege arámról visszavált héberre.
  8. Ezsdrás 6:19 napján Vagyis Kr.e. 515 március-áprilisban.
  9. Ezsdrás 7:1 Ezek után Az előző fejezet végén, és a jelen fejezet elején leírt események között 58 év telt el. Az Eszter könyvében található események ez alatt történtek.
  10. Ezsdrás 7:7 hetedik évében Vagyis Kr.e. 458-ban.
  11. Ezsdrás 7:12 Ezek a versek a kéziratok szövegében arám nyelven íródtak.
  12. Ezsdrás 7:22 100 talentum Mai mértékkel kb. 36 t.
  13. Ezsdrás 7:22 100 kór Mai mértékkel 22 000 liter.
  14. Ezsdrás 7:22 100 bat Mai mértékkel 2 200 liter.