Ezékiel 25-27
Hungarian Károli
25 És lõn az Úr beszéde hozzám, mondván:
2 Embernek fia! vesd tekintetedet Ammon fiaira, és prófétálj ellenök.
3 És mondjad Ammon fiainak: Halljátok az Úr Isten beszédét! így szól az Úr Isten: Mivelhogy ezt mondod: Haha! az én szenthelyemre, hogy megfertéztetett; és Izráel földjére, hogy elpusztíttatott; és Júda házára, hogy fogságba mentek:
4 Ezokáért ímé adlak téged Kelet fiainak örökségül, hogy felüssék sátraikat benned, s felállassák benned lakóhelyeiket, õk eszik meg gyümölcsödet, s õk iszszák meg tejedet.
5 És teszem Rabbát tevék legelõjévé, és Ammon fiait nyájak fekvõhelyévé, s megtudjátok, hogy én vagyok az Úr!
6 Mert így szól az Úr Isten: Mivelhogy tapsolsz kezeddel és tombolsz lábaddal és örülsz teljes megvetéssel lelkedben Izráel földje felett:
7 Ennekokáért ímé kinyújtom kezemet reád, s adlak ragadományul a népeknek, és kiváglak a népségek közül, és elvesztlek a tartományok közül, eltöröllek, hogy megtudjad, hogy én vagyok az Úr.
8 Azt mondja az Úr Isten: Mivelhogy Moáb és Seir ezt mondta: Ímé, Júda háza is olyan, mint a többi népek:
9 Ezokáért ímé megnyitom Moáb oldalát a városok felõl, az õ városai felõl mindenfelõl, az ország ékességét Beth-Hajesimóthot, Baál-Meont és Kirjátaim felé,
10 Megnyitom Kelet fiainak, Ammon fiaival együtt adom örökségül, hogy emlékezetben se legyenek többé Ammon fiai a népek között;
11 Moáb fölött is ítéletet tartok: hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr.
12 Így szól az Úr Isten: Mivelhogy Edom kegyetlen bosszúállást cselekedett Júda házán, és vétkezve vétkezett, hogy bosszút állott rajta:
13 Azért, így szól az Úr Isten, kinyújtom az én kezemet Edomra, és kivágok belõle embert és barmot, és teszem õt pusztasággá Temántól fogva, és Dedánig fegyver miatt hulljanak el.
14 És bosszúmat állom Edomon népemnek, Izráelnek keze által és cselekszenek Edommal az én búsulásom és haragom szerint, s megismerik bosszúállásomat, ezt mondja az Úr Isten.
15 Így szól az Úr Isten: Mivelhogy a Filiszteusok bosszúból cselekedtek s kegyetlen bosszút álltak lelkökben megvetéssel, hogy elveszessék [Izráelt] örök gyûlölséggel:
16 Ezokáért ezt mondja az Úr Isten: Ímé, én kinyújtom kezemet a Filiszteusokra, és kivágom a Keréteusokat, és elvesztem a tenger partján [lakók] maradékát;
17 És cselekszem rajtok nagy bosszúállásokat fenyítõ haragomban, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr, ha bosszúmat állom rajtok.
26 És lõn a tizenegyedik esztendõben, a hónap elsején, lõn az Úrnak beszéde hozzám, mondván:
2 Embernek fia! mivelhogy ezt mondá Tírus Jeruzsálemre: Haha! eltört a népek kapuja, felém fordulva [nyitva ]van; én megtelek, [ha] õ elpusztul;
3 Ezokáért így szól az Úr Isten: Ímé én, Tírus, te reád [megyek,] és hozok fel ellened sok nemzetet, miként a tenger fölhozza hullámit.
4 És elhányják Tírus kõfalait és lerontják tornyait, s levonszom még porát is róla, s kopasz sziklává teszem õt.
5 Hálók kivetõ helye lesz a tenger közepén, mert én szólottam, ezt mondja az Úr Isten, s legyen a nemzetek ragadománya.
6 És leányai, kik a mezõségen vannak, fegyverrel ölettessenek meg, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr.
7 Mert így szól az Úr Isten: Ímé, én hozom Tírus ellen Nabukodonozort, Babilon királyát északról, a királyok királyát; lovakkal, szekerekkel, lovagokkal, sereggel és sok néppel.
8 Leányaidat [ott] a mezõségen fegyverrel öli meg, és állat ellened tornyot, és tölt ellened sánczot, és emel ellened paizs-[fedelet.]
9 És faltörõ kosával ütteti kõfalaidat, s tornyaidat lerontja fegyvereivel.
10 Lovainak sokasága miatt belep téged poruk; a lovagoknak, kerekeknek és szekereknek robogása miatt megrendülnek kõfalaid, mikor bemegy kapuidon, a mint be szoktak menni a megtörött városba.
11 Lovainak körmeivel tapodja meg minden utczádat, népedet fegyverrel öli meg, s erõsséged oszlopai a földre dõlnek.
12 És prédára hányják gazdagságodat, és elragadozzák árúidat, és letörik kõfalaidat, s gyönyörûséges házaidat lerontják, és köveidet és fáidat, s [még] porodat [is] a víz közepére hányják.
13 És megszüntetem éneklésed hangosságát, és cziteráid zengése nem hallatik többé.
14 És kopasz sziklává teszlek; hálók kivetõ helye leszel, hogy többé meg ne építsenek; mert én, az Úr szóltam, ezt mondja az Úr Isten.
15 Így szól az Úr Isten Tírusnak: Bizonyára a te romlásod zuhanásától, mikor a sebesültek nyögnek, mikor a te benned valók öltön-ölettetnek, megrendülnek a szigetek!
16 És leszáll királyi székérõl a tenger minden fejedelme, és elvetik köntöseiket, s hímes ruháikat levetik: rettegésekbe öltöznek, a földön ülnek és rettegnek minden szempillantásban, s elborzadnak miattad.
17 És gyászéneket kezdenek rólad, és ezt mondják néked: Mimódon veszél el te, a kit laknak a tengerekrõl, te híres-neves város, mely hatalmas vala a tengeren, õ és lakosai, a kik félelmökre valának minden [mellettök] lakozóknak!
18 Ímé, rettegnek a szigetek zuhanásod napján, és megfélemlenek a tengerben való szigetek [ilyen] véged miatt.
19 Mert azt mondja az Úr Isten: Mikor én téged elpusztult várossá teszlek, mint a mely városokat nem laknak; mikor a mélység árját felhozom reád, hogy beborítsanak a sok vizek:
20 Akkor levonszlak téged azokkal, kik sírgödörbe szállanak, a hajdan népéhez; és lakatlak téged a mélységek országában, a hajdan pusztaságaiban, együtt azokkal, a kik sírgödörbe szálltak, hogy többé senki ne lakjék benned. És ha megmutattam dicsõségemet az élõknek földén:
21 Rémségesen cselekszem veled és nem leszel; s keresni fognak, de többé örökké meg nem találnak, ezt mondja az Úr Isten.
27 És lõn az Úr beszéde hozzám, mondván:
2 Te pedig, embernek fia, kezdj gyászéneket Tírusról.
3 És mondjad Tírusnak: Ki lakol a tenger révhelyein, ki a népek között kereskedik sok sziget felé, így szól az Úr Isten: Oh Tírus, te ezt mondtad: Én tökéletes szépségben vagyok.
4 A tengerek szívében vannak határaid, építõid tökéletessé tették szépségedet.
5 Senir cziprusaiból építették mindkét oldaladat, czédrust hoztak a Libánonról, hogy árbóczfát csináljanak néked.
6 Básán cserfáiból csinálták evezõidet; evezõpadjaidat a cziprusiak szigeteirõl való sudar czédrusba foglalt elefántcsontból csinálták.
7 Égyiptomi hímes fehér gyolcs vala vitorlád, hogy legyen zászlód; Elisának szigeteirõl való kék és piros bíbor volt [sátrad] borítékja.
8 Sidon és Arvad lakói voltak evezõid; a te bölcseid, oh Tírus, kik benned valának, azok voltak kormányosaid.
9 Gebal vénei és bölcsei voltak benned, kik hasadékaidat javítgaták; a tenger minden hajója és hajósa volt benned, hogy kicseréljék árúidat.
10 Perzsák és lidiaiak és libiaiak voltak seregedben hadakozó férfiaid, paizst és sisakot függesztettek fel benned, a mik ékessé tevének.
11 Arvad fiai és sereged voltak kõfalaidon köröskörül, és kemény vitézek voltak tornyaidban; paizsaikat felfüggesztették kõfalaidon köröskörül, mik tökéletessé tették szépségedet.
12 Tarsis volt a te kereskedõtársad, sok különféle gazdagsága miatt: ezüstöt, vasat, ónt és ólmot adtak õk árúidért.
13 Jáván, Tubál és Mések, ezek a te kalmáraid; rabszolgákat és rézedényeket adtak cserébe árúidért.
14 Tógarma házából lovakat és lovagokat és öszvéreket adtak néked árúkul.
15 Dedán fiai a te kalmáraid, sok sziget kereskedése van hatalmad alatt, elefántcsont-szarukat és ébenfát hoztak néked adóba.
16 Arám a te kereskedõtársad mestermûveid sokasága miatt; gránátot, bíbort, hímes ruhákat, fehér gyolcsot, korálokat és rubint adtak õk árúidért.
17 Júda és Izráel földe, ezek a te kalmáraid; búzát Minnithbõl és édes süteményt és mézet és olajat és balzsamot adtak csereárúidért.
18 Damaskus a te kereskedõtársad mestermûveid sokaságában, sok különféle gazdagságod miatt, - Helbon borával és hófehér gyapjúval.
19 Vedán és Jáván Uzálból adtak árúidért: kovácsolt vasat, kásiát és jó illatú nádat, ezeket csereárúidért.
20 Dedán a te kalmárod, lovagláshoz való nyeregtakarókkal.
21 Arábia és Kédár fejedelmei, õk mindnyájan hatalmad alatt kereskedének; bárányokkal, kosokkal és bakokkal kereskedének veled.
22 Séba és Raema kalmárai a te kalmáraid; mindenféle drága fûszerszámokat és mindenféle drágaköveket és aranyat adtak õk árúidért.
23 Hárán és Kanne és Eden, Seba kalmárai, Assiria [és] Kilmad [mind] a te kereskedõtársad.
24 Ezek a te kalmáraid tökéletes árúkkal, bíbor és hímes köntösökkel és drága ruháknak kötelekkel egybekötött és czédrusfából csinált szekrényeivel, a te sokadalmadban.
25 Tarsis hajói hordozták árúidat, és megtelél, és felette igen híressé levél a tengerek szívében.
26 Nagy vizekre vivének téged a te evezõid, a keleti szél összetört téged a tengerek szívében.
27 Gazdagságod és árúid, csereárúid, hajósaid és kormányosaid, hasadékaid javítgatói és csereárúid árúsai és minden hadakozó férfiaid, a kik benned vannak, és minden benned való sokaság, beleesnek a tengerek szívébe zuhanásod napján.
28 Kormányosaid kiáltásának hangjára megrendülnek a mezõségek.
29 És kiszállnak hajóikból mindnyájan, kik az evezõt fogják, hajósok [és] a tengernek minden kormányosi a szárazföldre lépnek.
30 És hallatják fölötted hangjokat, s keservesen kiáltanak, s port hintenek fejökre, hamuban fetrengenek.
31 És kopaszra nyiratkoznak miattad, és zsákba övezkednek, és sírnak feletted lelki keserûségben keserves sírással.
32 És kezdenek fölötted fájdalmukban gyászéneket, és így énekelnek rólad: Ki volt olyan, mint Tírus? mely [most] mint temetõ a tenger közepette!
33 Mikor kimennek vala árúid a tengerekbõl, sok népet megelégítél; gazdagságod és csereárúid sokaságával meggazdagítád a földnek királyait.
34 Most összeomlottál a tengerekrõl le a vizek mélységébe, csereárúid és egész sokaságod benned elsülyedt.
35 A szigetek minden lakosai elborzadnak miattad, s királyaik iszonyodva megiszonyodnak, arczaik rángatóznak.
36 A népek közt való kereskedõk fütyölnek feletted. Rémségessé lettél, s többé örökké nem leszel!
Ezékiel 25-27
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Prófécia Ammon népe ellen
25 Az Örökkévaló szava érkezett hozzám: 2 „Ember fia, fordulj az ammoniak felé, és prófétálj ellenük! 3 Mondd nekik: Ammon népe, halld meg Uram, az Örökkévaló szavát! Ezt üzeni Uram, az Örökkévaló: Mivel örültél annak, hogy Templomomat bemocskolták és lerombolták, kinevetted Izráel földjének pusztulását, és kárörvendő voltál, amikor Júda népét száműzetésbe hurcolták, 4 ezért kiszolgáltatlak a keleti népeknek, akik elfoglalják földedet. Seregük tábort ver országodban, letelepednek, és ők eszik meg földed gyümölcsét és termését, ők isszák meg állataid tejét! 5 Rabbá városát tevék legelőjévé teszem, Ammon országát meg juhnyájak pihenőhelyévé. Akkor majd megtudod, megérted és elismered, hogy én vagyok az Örökkévaló!”
6 Azt mondja Uram, az Örökkévaló: „Ammon népe, mivel megvetéssel örültél Izráel földje pusztulásának: tapsoltál, dobogtál, és teljes szívvel örvendeztél, 7 ezért megbüntetlek: zsákmányul vetlek a népek elé, kigyomlállak közülük, kipusztítalak az országok közül. Bizony, végzek veled! Akkor majd megtudod, megérted és elismered, hogy én vagyok az Örökkévaló!”
Prófécia Moáb népe ellen
8 Ezt mondja Uram, az Örökkévaló: „Moáb és Edom[a] népe ezt mondta: »Bizony, Júda népe is csak olyan, mint a többi nép!« 9 Ezért utat nyitok Moáb oldalában, és elvesztem a határán lévő városait, amelyekkel dicsekedett. Bét-Hajesimót, Baál-Meón és Kirjátaim városait 10 ellenségüknek, kelet népeinek adom. El is foglalják azokat, akárcsak Ammon országát. Nem emlegetik többé Ammont a nemzetek között! 11 Ugyanígy megbüntetem Moábot is — akkor majd megtudja, megérti és elismeri, hogy én vagyok az Örökkévaló!”
Prófécia Edom népe ellen
12 Ezt mondja Uram, az Örökkévaló: „Edom bosszút állt Júda népén, ezért kétszeresen bűnös lett.” 13 Ezért azt mondja Uram, az Örökkévaló: „Felemelem kezemet Edom ellen, és gyökerestől kiirtok belőle embert és állatot. Pusztává teszem: Témántól Dédánig minden lakosa fegyver által hal meg. 14 Bosszút állok Edomon — népem, Izráel által. Ők fogják végrehajtani rajta ítéletemet, izzó haragom szerint. Így fogják megismerni Edomban bosszúmat” — ezt mondja Uram, az Örökkévaló.
Prófécia a filiszteusok ellen
15 Ezt mondja Uram, az Örökkévaló: „Mivel a filiszteusok kegyetlenül bosszút álltak, s lelkük telve van ősrégi gyűlölettel és megvetéssel Izráel iránt, 16 ezért — azt mondja Uram, az Örökkévaló — felemelem kezemet a filiszteusok ellen, akik Kréta szigetéről jöttek, és kiirtom őket. Igen, elpusztítom a tengerpart lakosait! 17 Bosszút állok rajtuk, és súlyosan megbüntetem őket izzó haragomban. Akkor majd megtudják, megértik és elismerik, hogy én vagyok az Örökkévaló, aki bosszút áll!”
Prófécia Tírusz pusztulásáról
26 A száműzetés tizenegyedik évében[b], a hónap első napján az Örökkévaló szava érkezett hozzám: 2 „Ember fia, Tírusz lakói kárörvendően nevettek Jeruzsálem pusztulásán: »Nézzétek! Romba dőlt a népek kapuja! Feltárult, kinyílt előttünk! Most mi fogunk hasznot húzni Jeruzsálem pusztulásából!«”
3 Ezért azt mondja Uram, az Örökkévaló: „Ellened fordulok, Tírusz! Nemzetek seregeit hozom rád, egyiket a másik után, mint a tenger hullámait: 4 ledöntik falaidat, lerombolják tornyaidat.
Sőt, még a város porát is lesöpröm. Szigetéből csak kopár tengeri szikla marad, 5 amelyen hálóikat szárítják majd a halászok — ezt én mondom, az Örökkévaló! Bizony, Tírusz a nemzetek sokaságának a zsákmánya lesz. 6 A városhoz tartozó falvakat, amelyek a parti síkságon vannak, ellenség fegyvere pusztítja el. Így tudjátok meg, hogy én vagyok az Örökkévaló!”
Prófécia Nebukadneccar Tírusz elleni támadásáról
7 Ezt mondja Uram, az Örökkévaló: „Nézzétek! Elhozom északról Babilon királyát, Nebukadneccart. Elhozom a leghatalmasabb királyt Tírusz ellen, nagy seregével, harci szekereivel, lovasaival, gyalogosokkal, lovakkal. 8 Elpusztítja a Tíruszhoz tartozó falvakat, amelyek a parti síkságon vannak. A babilóniai sereg megostromolja Tírusz várát: sáncot és tornyokat emel ellene, ostromgépekkel támadja, pajzsok alatt megrohamozza, 9 faltörő kosokkal rombolja falait, bástyáit csákánnyal bontja meg.
10 Az ostromló sereg lovainak sokasága miatt elborít téged a por, Tírusz! Falaid megremegnek a robogó harci szekerek dübörgésétől és a vágtató lovak patáinak csattogásától, amikor Babilon királya bemegy a városba, amelynek falain rést ütött. 11 Bizony, Nebukadneccar lovának patái tiporják majd utcáidat, Tírusz! Népedet fegyverrel ölik meg, városod erős oszlopait a földre döntik! 12 Gazdagságodat elrabolják, kereskedőid áruit zsákmányul ejtik. A városfalakat lerombolják, palotáidat elpusztítják, és az összes törmeléket — a köveket és gerendákat — mind a tengerbe hordják. 13 Vidám énekeidnek véget vetek, húros hangszereidet nem pengeted többé.
14 Kopár tengeri sziklává teszlek, Tírusz, ahol csak a halászok szárítják hálóikat! Nem épülsz fel soha többé! — ezt én, az Örökkévaló mondom!”
A nemzetek siratják Tírusz pusztulását
15 Ezt mondja Uram, az Örökkévaló Tírusznak: „Bukásod hírére megremegnek a szigetek és a tenger partvidékének országai. Hallják Tírusz halálra sebzett lakóinak jajgatását, az ostromló sereg öldöklésének hírét, és reszketnek a félelemtől. 16 A tengeri országok királyai leszállnak trónjukról, leteszik palástjukat, levetik királyi ruhájukat, és rémületbe burkolóznak. A földre kuporodnak, rettegés vesz rajtuk erőt, szörnyülködnek és álmélkodnak majd pusztulásodon. 17 Gyászéneket énekelnek rólad, Tírusz:
»Hogy elpusztultál, te híres város[c],
tengereken járó hajósok ősi városa![d]
Milyen nagy hatalmad volt a tengereken,
és a tengeri országokon,
hogy rettegett tőled minden nép!
18 Most pedig remegnek a szigetek bukásod napján,
vesztedet látva félve reszketnek a tengerparti városok.«”
19 Ezt mondja Uram, az Örökkévaló: „Puszta romhalmazzá teszlek, lakatlan romvárossá, Tírusz! Tenger árja borít el, hullámzó vizek takarnak be. 20 A mélységbe taszítalak, a sírba szállók közé hullasz te is, a régi korok halottai közé kerülsz! A föld mélyében laksz, rég elpusztult városok népeivel, akik előtted régen leszálltak oda. Lakatlan leszel mindörökké, s örökre eltűnsz az élők földjéről. 21 Még híred is rémületessé teszem, s véget vetek neked örökre! Keresni fognak, de többé meg nem találnak.” — ezt mondja Uram, az Örökkévaló.
Gyászének Tíruszról
27 Az Örökkévaló szava érkezett hozzám: 2 „Ember fia, énekelj siratóéneket Tíruszról! 3 Ezt mondd Tírusznak, amely a tenger kapujában lakik, sok szigettel és tengeri országgal kereskedik: Ezt üzeni neked Uram, az Örökkévaló: Lám, azt mondtad magadról:
»Szépségem fölülmúlhatatlan,
milyen tökéletes vagyok!«
4 Valóban a tenger közepén laksz,
építőid mestermunkát végeztek,
mint gyönyörű hajót, úgy építettek!
5 Oldalaid szeníri ciprusból,
árbocod libanoni cédrusból,
6 evezőid básáni tölgyből készültek.
Fedélzeted ciprusi fenyő,
elefántcsont berakással díszes.
7 Hímzett vitorlád színes egyiptomi vászon,
s mint zászló lobog fölötted.
Elisá szigetéről hozott kék-bíbor színű ponyvád
lett a takaród.
8 Szidón és Arvad lakói húzták evezőidet,
Tírusz bölcsei voltak kormányosaid,
9 Gebál vezetői és bölcsei javítgatták hajódat.
Minden hajó és kereskedő hozzád jött,
hogy üzleteljen veled.
10 Zsoldosaid perzsák, lídek és pútiak,
pajzsokkal és sisakokkal ékesítették oldalad.
11 Városod falát Arvad harcosai vigyázták,
bástyáidon gammádiak őrködtek,
pajzsaikat körös-körül falaidra függesztették,
így ékesítették szépségedet.
12 Társis fiaival kereskedtél gazdagságod miatt, áruidért cserébe ezüstöt, vasat, ónt és ólmot hoztak. 13 Jáván, Túbal és Mesek kalmárai rabszolgákat és bronzedényeket adtak áruidért. 14 Tógarma népétől[e] kaptál cserébe lovakat, harci méneket és öszvéreket. 15 Dédán fiai voltak kalmáraid, kezedben voltak a szigetek, elefántcsontot és ébenfát hoztak neked. 16 Arám is veled kereskedett, áruidért cserébe smaragdot, bíbort, hímzett ruhákat, finom vásznat, korallt és rubint adott.
17 Júda és Izráel földje is piacodra hozta áruit: minníti búzát, fügét, mézet, olívaolajat és balzsamot[f]. 18 Kereskedtél Damaszkusszal is: az töméntelen árudért cserébe helbóni bort és fehér gyapjút adott neked. 19 Vedán és Jáván hoztak neked Uzzálból kovácsolt vasat, kassziát és édes illatú nádat[g], 20 Dédánból meg nyeregtakarókat hoztak. 21 Arábia és Kédár fejedelmei kezed alatt kereskedtek: bárányokat, kosokat és kecskéket hoztak vásárodra. 22 Seba és Ramá kalmárai is neked hajtottak hasznot: ők szállították a legfinomabb fűszereket, mindenféle drágakövet és aranyat. 23 Kereskedtek veled Hárán, Kanné, Eden, Seba, Asszíria és Kilmad kalmárai is. 24 Piacodra hozták áruikat: drága ruhákat, bíborszövetet, hímzett ruhát, tarka szőnyegeket, erős kötelet. 25 Társis hajói szállították áruidat.
Mint kalmárok hajója,
olyan voltál, Tírusz,
gazdagsággal megrakodva,
a tenger közepén.
26 Nagy és mély vizekre eveztél,
de a keleti szél összetörte
hajódat a tenger közepén!
27 Bizony, a tengerbe merült minden kincsed,
összes árud, rakományod,
egész gazdagságod!
Evezőseid, matrózaid, kormányosaid,
mesterembereid, zsoldosaid,
kalmáraid és kereskedőtársaid
pusztulásod napján mind
veled együtt süllyednek el!
28 Kormányosaid jajkiáltását hallják
a messzi kikötők,
pusztulásod hírére megremegnek.
29 Partra szállnak matrózok és kormányosok,
az evezősök otthagyják a hajót.
30 Jajgatva siratnak téged,
keservesen gyászolják vesztedet,
hamut szórnak fejükre
és a porban hevernek.
31 Kopaszra nyírják a fejüket, úgy siratnak,
zsákba öltözve keserű szívvel gyászolnak.
32 Gyászéneket kezdenek,
hangosan siratnak:
»Még ilyen pusztulást,
mint Tíruszé!
Elsüllyedt a tenger közepén,
mélység lett a temetője!
33 Ó Tírusz, kalmáraid
mennyi népet gazdagítottak,
kereskedésed javaiból
királyok is hasznot húztak!
34 Mégis összetörtél,
tengerbe süllyedtél,
áruid és hajósaid
mind a mélybe merültek!«
35 Szigetek és kikötők a híredre megrémültek,
veszteden királyaik ámulva remegnek,
sorsodtól rettegnek, s arcuk eltorzul.
36 A népek kereskedői rémülten felszisszennek,
iszonyat tölti el lelküket pusztulásod láttán,
mert nem épülsz fel már soha többé.”
Footnotes
- Ezékiel 25:8 Moáb és Edom Ez szerepel a masszoréta héber szövegben. Az ókori görög fordításból az „Edom” szó hiányzik.
- Ezékiel 26:1 tizenegyedik év Kr.e. 587. Lásd 2Kir 25:3.
- Ezékiel 26:17 híres város Vagy: „város, amelyet elsirattak”.
- Ezékiel 26:17 tengereken… városa Vagy: „amelybe a tengeren túlról jöttek lakói”.
- Ezékiel 27:14 népétől Vagy: „királyi családjától”.
- Ezékiel 27:17 balzsam Gyógyszerként használt, növényekből származó illatos kenőcs.
- Ezékiel 27:19 kassziát… nádat Ezek ókori illatszerek.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center