A A A A A
Bible Book List

Ámos 1-5 Hungarian Károli (KAR)

Ámós beszédei, a ki a Tékoabeli pásztorok közt volt, [azokról,] a miket Izráel felõl látott Uzziásnak, Júda királyának idejében, és Jeroboámnak, a Jóás fiának, Izráel királyának idejében, két esztendõvel a földindulás elõtt.

És mondá: A Sionról megharsan az Úr és Jeruzsálembõl megzendül, és elhervadnak a pásztorok legelõi, és megszárad a Kármel teteje.

Így szól az Úr: Három bûne miatt Damaskusnak, sõt négy miatt, nem fordítom el, mert vas-cséplõkkel cséplették meg a Gileádot.

Tüzet vetek azért Hazáel házára, és az emészti meg a Ben-Hadad palotáit.

És összetöröm Damaskus zárját, és kivágom a lakót Avennek völgyébõl és a királyi pálcza tartóját Beth-Édenbõl, és Aramnak népe Kirbe fogva vitetik, [ezt] mondja az Úr.

Így szól az Úr: Három bûne miatt Gázának, sõt négy miatt, nem fordítom el, mert az egész népet rabságra vitték, hogy az Edomitáknak adják el õket.

Tüzet vetek azért Gáza kõfalára, és az emészti meg az õ palotáit.

És kivágom a lakót Asdódból, és a királyi pálcza tartóját Askelonból, és Akronra is majd rávetem kezemet és a Filiszteusok maradéka elvész, azt mondja az én Uram, az Úr.

Így szól az Úr: Három bûne miatt Tírusnak, sõt négy miatt, nem fordítom el, mert az egész rabnépet Edomnak adták át, és nem emlékeztek meg a testvéri frigyrõl.

10 Tüzet vetek azért Tírus kõfalára, és az emészti meg az õ palotáit.

11 Így szól az Úr: Három bûne miatt Edomnak, sõt négy miatt, nem fordítom el, mert fegyverrel ûzte saját atyjafiát, és elfojtá [szívében] az irgalmasságot, és haragja szüntelen tépett, és dühösködését mindvégig fentartotta.

12 Tüzet vetek azért Témánra, és az emészti majd meg Boczra palotáit.

13 Így szól az Úr: Három bûne miatt Ammon fiainak, sõt négy miatt, nem fordítom el; mert széthasogatták Gileád terhes asszonyait, hogy kiszélesíthessék az õ határokat.

14 Tüzet vetek azért Rabba kõfalára, és az emészti meg az õ palotáit; [harczi] kiáltással a háború napján, [pusztító ]viharral a szélvésznek napján.

15 És számkivetésbe megy az õ királyuk; õ maga és vele fejedelmei is, [ezt] mondja az Úr!

Így szól az Úr: Három bûne miatt a Moábnak, sõt négy miatt, nem fordítom el; mert mészszé égette Edom királyának csontjait!

Tüzet vetek azért Moábra, és az emészti meg Kerijjoth palotáit, és meghal Moáb a zajban, [hadi] lárma közt, a kürt zengése közben.

Kivágom a birót közüle, és minden fejedelmit megölöm vele egyetemben, ezt mondja az Úr.

Így szól az Úr: Három bûne miatt a Júdának, sõt négy miatt, nem fordítom el; mert megvetették az Úrnak törvényét és nem tartották meg rendeléseit. Eltévelyítették õket az õ hazugságaik, a melyeket az õ atyáik követtek.

Tüzet vetek azért Júdára, és az emészti meg Jeruzsálem palotáit.

Így szól az Úr: Három bûne miatt az Izráelnek, sõt négy miatt, nem fordítom el; mert pénzért adták el az igazat, a szegényt pedig egy öltõ saruért.

A kik a föld porát áhítják a szegények fejére, és a nyomorultak útját elfordítják. Fiú és az atyja [egy] leányhoz járnak, hogy megfertõztessék az én szent nevemet.

Zálogos ruhákon nyujtózkodnak minden oltár mellett, és az elítéltek borát iszszák az õ istenök házában.

Pedig én irtottam ki elõlük az Emoreusokat, a kik magasak voltak, mint a czédrusok, erõsek, mint a cserfák. Mégis kiirtottam gyümölcsét felül és gyökerét alul.

10 És én hoztalak fel Égyiptom földérõl, és negyven esztendeig én hordoztalak a pusztában titeket, hogy bírjátok az Emoreusok földét.

11 És prófétákat támasztottam a ti fiaitok közül és nazirokat ifjaitok közül. Nem így van-é vajjon, Izráel fiai? ezt mondja az Úr.

12 De a nazirokat borral itattátok, és a prófétákra ráparancsoltatok, mondván: Ne prófétáljatok!

13 Ímé, én [is] lenyomlak titeket, ott a hol vagytok, mint a [cséplõ] szekér lenyomja a kévékkel teli [szérût.]

14 Elvész azért a futás a gyorstól, és nem erõsíti meg az erõst az õ ereje, és a hõs sem menekedhetik.

15 Nem állja meg [helyét] az íjj-hordozó sem, nem menekülhet el még a gyorslábú sem, és a lovon ülõ sem menekedhetik.

16 És a bátor szívû is a hõsök között meztelenül fut el azon a napon, ezt mondja az Úr.

Halljátok meg e beszédet, melyet az Úr szól ti felõletek, Izráel fiai; mindama nemzetség felõl, a melyet felhoztam Égyiptom földérõl, ezt mondván:

Csak titeket választottalak magamnak e földnek minden nemzetségei közül; azért büntetlek meg titeket minden gonoszságtokért.

Vajjon járnak-é ketten együtt, ha nem egyeztek meg egymással?

Ordít-é az oroszlán az erdõben, ha nincs mit ragadoznia? Hallatja-é hangját barlangjából a kölyök-oroszlán, ha semmit nem fogott?!

Tõrbe esik-é a madár a földön, ha nincs tõr [vetve] néki? Felpattan-é a tõr a földrõl, ha fogni nem fogott?

Ha megharsan a kürt a városban, nem riad-é meg a nép? Vajjon lehet-é baj a városban, a mit nem az Úr szerezne?

Mert semmit sem cselekszik az én Uram, az Úr, míg meg nem jelenti titkát az õ szolgáinak, a prófétáknak.

Ordít az oroszlán: ki ne rettegne? Az én Uram, az Úr szólt: ki ne prófétálna?

Adjatok hírt Asdód palotáiban és az Égyiptom földében való palotákban, és így szóljatok: Gyûljetek össze Samariának hegyein, és lássátok meg benne a sok háborgást, és az elnyomottakat az õ keblében.

10 Mert nem tudnak igazán cselekedni, azt mondja az Úr, õk, a kik halomra gyûjtik az erõszakosságot és zsarolást az õ palotáikban.

11 Annakokáért ezt mondja az Úr Isten: Ellenség [jön] és körülveszi [e] földet; ledönti hatalmadat és feldúlatnak a te palotáid.

12 Ezt mondja az Úr: A mint a pásztor az oroszlán szájából csak a két lábszárt menti meg, vagy a fül hegyét; akképen menekülnek meg Izráel fiai, a kik Samariában pamlag szegletében ülnek és a nyugágynak selymén.

13 Halljátok meg és adjátok tudtára a Jákób házának, azt mondja az Úr Isten, a Seregek Istene,

14 Hogy a mely napon megbüntetem Izráelt az õ vétkeiért, Béth-El oltáraiért is büntetek, és letöretnek az oltár szarvai, és a földre omlanak.

15 És ledöntöm a téli házat a nyári házzal együtt, és elpusztulnak az elefántcsont-házak is, megsemmisülnek a nagy házak, ezt mondja az Úr.

Halljátok meg e beszédet Básánnak ünõi, a kik Samaria hegyén vagytok; a kik nyomorgatjátok a szegényeket, megrontjátok az ügyefogyottakat, a kik azt mondják az õ uroknak: Hozd elõ, hadd igyunk!

Megesküdt az Úr Isten az õ szentségére, hogy ímé napok következnek reátok, a mikor szigonyokkal visznek el titeket, és a ti maradékotokat halászó horgokkal.

És a réseken mentek ki, mindenikõtök egyenest; és a Hermónba vettettek, ezt mondja az Úr.

Menjetek Béth-Elbe és vétkezzetek, szaporítsátok a vétkeket Gilgálban. Vigyétek fel reggelente áldozataitokat, és harmad-naponként tizedeiteket.

Kovászosból gyújtsatok hálaáldozatot; ajánljatok önkéntes áldozatokat, híreszteljétek; mert így szeretitek, Izráel fiai, azt mondja az Úr Isten.

De én is bocsátottam rátok fogak tisztaságát minden városaitokban és kenyérszükséget minden helységeitekben, és még sem tértetek vissza hozzám, ezt mondja az Úr.

De én is megvontam tõletek az esõt, három hónappal az aratás elõtt, és esõt adtam egy városra, más városra pedig nem adtam esõt. Az egyik rész esõt kapott, az a rész pedig, a melyre nem esett esõ, megszáradott.

És két-három város tántorgott egy-egy városba, vizet inni, de meg nem elégíttettek; és még sem tértetek vissza hozzám, ezt mondja az Úr.

Megvertelek titeket szárazsággal és ragyával; kerteiteknek, szõlõiteknek, fügefáitoknak és olajfáitoknak nagy részét megette a sáska; és még sem tértetek vissza én hozzám, ezt mondja az Úr.

10 Döghalált bocsátottam rátok, mint Égyiptomra; fegyverrel öltem ifjaitokat, fogságra [vitettem] lovaitokat; és táborotok bûzét egész orrotokig emeltem, és még sem tértetek vissza hozzám, ezt mondja az Úr.

11 Felforgattam közületek [többeket,] a mint felforgatta Isten Sodomát és Gomorát, és olyanokká lettetek, mint a tûzbõl kikapott üszök; és még sem tértetek vissza hozzám, ezt mondja az Úr.

12 Azért hát ekképen cselekeszem veled Izráel! Minthogy pedig ekképen cselekeszem veled, készülj Istened elé, oh Izráel!

13 Mert ímé, a ki hegyeket alkotott és a szelet teremtette, és a ki megjelenti az embernek az õ gondolatját, a ki a hajnalt sötétséggé változtatja és a föld magaslatain lépdel: az Úr õ, a Seregeknek Istene az õ neve.

Halljátok meg e beszédet, a melyet síródalként szólok ti rólatok, Izráelnek háza!

Elesett, nem kel fel többé Izráelnek szûze; végig terült az õ földén, és nincs, a ki felemelné.

Bizony így szól az Úr Isten: A mely város ezerrel indult ki, százzal marad csak meg; a mely pedig százzal indult ki, tízzel marad csak meg Izráel házául.

Bizony így szól az Úr az Izráel házához: Engem keressetek, és éltek!

És ne keressétek Béth-Elt; Gilgálba se menjetek; Beér-Sebába se menjetek át. Mert Gilgál fogságba megy. Béth-El pedig semmivé lesz.

Keressétek az Urat, és éltek, különben reátör, mint a tûz, a József házára és megemészti Béth-Elt, és nem lesz, a ki megoltsa.

A kik ürömmé változtatják az ítéletet és az igazságot földre tiporják.

A ki a fiastyúkot és a kaszáscsillagot teremtette; a ki reggellé változtatja a homályt és a nappalt éjszakává sötétíti; a ki hívja a tenger vizeit és kiönti azokat a földnek színére: az Úr annak a neve.

A ki pusztulással sujtja a hatalmasokat, és pusztulás száll az erõsségekre.

10 Gyûlölik azt, a ki feddõzik a kapuban, és útálják azt, a ki feddhetetlenül beszél.

11 Annakokáért, mivelhogy tiportátok a szegényt és gabona-ajándékot vesztek tõle: bár faragott kõbõl építtetek házakat, de nem lakoztok azokban, bár gyönyörûséges szõlõket plántáltok, de nem isztok azoknak borából.

12 Mert tudom, hogy sok a ti bûnötök, és nagyok a ti vétkeitek! Igazak nyomorgatói, váltságdíj-szedõk [vagytok;] és elnyomják a szegényeket a kapuban!

13 Azért hallgat az eszes ebben az idõben, mert gonosz idõ ez.

14 Keressétek a jót és ne a gonoszt, hogy éljetek, és akkor veletek lesz az Úr, a Seregek Istene, a mint mondjátok.

15 Gyûlöljétek a gonoszt és szeressétek a jót; állítsátok [vissza] a kapuban az igazságot; talán megkegyelmez az Úr, a Seregek Istene a József maradékinak.

16 Azt mondja azért az Úr, a Seregek Istene, az én Uram: Minden térségen siralom lesz és minden utczán ezt mondják: jaj, jaj! s a szántóvetõt [is] gyászra hívják, s a sírni tudókat siralomra;

17 És minden szõlõben siralom lesz, mert átmegyek te közötted, ezt mondja az Úr.

18 Jaj azoknak, a kik kívánják az Úrnak napját! Mire való néktek az Úrnak napja? Sötétség az és nem világosság.

19 Mintha valaki oroszlán elõl szaladna, és medve bukkanna rá; vagy pedig bemenne a házba és kezét a falhoz támasztaná, és kígyó marná meg.

20 Nem sötétség lesz-é az Úrnak napja és nem világosság?! Sötétség lesz az, s még hajnalfénye sem lesz.

21 Gyûlölöm, megvetem a ti ünnepeiteket, és nem gyönyörködöm a ti összejöveteleitekben.

22 Még ha égõáldozatokkal áldoztok is nékem, sõt ételáldozataitokat sem kedvelem; kövér hálaáldozataitokra rá se tekintek.

23 Távoztasd el tõlem énekeid zaját, hárfáid pengését sem hallgathatom.

24 Hanem folyjon az ítélet, mint a víz, és az igazság, mint a bõvizû patak.

25 Járultatok-é hozzám véres áldozatokkal s ételáldozatokkal a pusztában negyven éven át, oh Izráel háza?!

26 Majd viszitek hát Szikkútot, a ti királyotokat és Kijjunt, a ti képeiteket, a ti isteneitek csillagát, a melyet ti csináltatok magatoknak.

27 És Damaskuson túlra számûzlek titeket, azt mondja az Úr, a kinek neve Seregeknek Istene.

Ámos 1-5 Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)

Bevezetés

Ezek Ámósznak, egy juhász gazdának a szavai, aki Tékoa[a] városában élt. Ámósz akkor látta Izráelről ezeket a látomásokat, amikor Júdában Uzzijjá király, Izráelben pedig Jeroboám király, Jóás fia uralkodott, körülbelül két évvel a földrengés előtt.

Ezt mondta Ámósz:

„Az Örökkévaló kiált a Sionról,
    ahogy az oroszlán ordít,
és megzendül hangja Jeruzsálemből,
    mint a mennydörgés.
Kiszáradnak akkor
    a pásztorok legelői,
s még a Kármel tetejét is
    aszály perzseli.”

Arám büntetése

Ezt mondja az Örökkévaló:

„Megbüntetem Arám[b] népét,
    mivel bűnt bűnre halmoznak[c].
Így határoztam,
    és nem vonom vissza,
mert Gileád lakóit
    oly kegyetlenül pusztították,
ahogy a gabonát
    vasfogú cséplőszánnal csépelik.
Tüzet küldök hát Hazáél[d] házára,
    amely elégeti Benhadad[e] várait
    és palotáit.
Damaszkusz kapuiról leütöm a zárakat,
    kivágom Aven völgyéből[f] az uralkodót,
kiirtom Bét-Édenből[g] a fejedelmet,
    Arám népét[h] pedig fogságba küldöm Kírbe”[i]
    — az Örökkévaló mondta ezt.

A filiszteusok büntetése

Ezt mondja az Örökkévaló:

„Megbüntetem a filiszteusokat[j],
    mivel bűnt bűnre halmoztak.
Így határoztam,
    és nem vonom vissza,
mert egész falvakat
    ejtettek fogságba,
hogy eladják őket
    rabszolgának Edomba.
Tüzet küldök hát Gáza várfalaira,
    amely elégeti várait és palotáit,
kivágom Asdódból az uralkodót,
    kiirtom Askelónból a fejedelmet,
azután Ekron[k] ellen fordulok,
    és elpusztul a filiszteusoknak
    még a maradéka is”
    — az Örökkévaló mondta ezt.

Tírusz büntetése

Ezt mondja az Örökkévaló:

„Megbüntetem Tírusz[l] lakóit,
    mivel bűnt bűnre halmoztak.
Így határoztam,
    és nem vonom vissza,
mert egész falvakat[m]
    ejtettek fogságba,
hogy eladják őket
    rabszolgának Edomba,
s nem törődtek vele,
    hogy azok szövetséges
    testvéreik voltak.
10 Tüzet küldök hát Tírusz várfalaira,
    amely elégeti várait és palotáit.”

Edom büntetése

11 Ezt mondja az Örökkévaló:

„Megbüntetem Edom népét,
    mivel bűnt bűnre halmoztak.
Így határoztam,
    és nem vonom vissza,
mert kivont karddal üldözték
    a saját rokonaikat,
irgalom nélkül támadták őket,
    szüntelen haraggal,
    és könyörtelenül.
12 Ezért tüzet küldök Témánra,
    amely elégeti Bocra[n] várait és palotáit.”

Ammon büntetése

13 „Megbüntetem Ammon népét,
    mivel bűnt bűnre halmoztak.
Így határoztam,
    és nem vonom vissza,
mert Gileádban felhasogatták
    a terhes asszonyokat,
    hogy országuk területét kiterjesszék.
14 Tüzet gyújtok hát Rabbá[o] várfalain,
    amely elégeti várait és palotáit,
harci kiáltás és csatazaj közepette,
    a vihar és forgószél idején.
15 Királyukat száműzetésbe hurcolják,
    s vele mennek mind a főemberek is.”
    — az Örökkévaló mondta ezt.

Moáb büntetése

Ezt mondja az Örökkévaló:

„Megbüntetem Moáb népét,
    mivel bűnt bűnre halmoztak.
Így határoztam,
    és nem vonom vissza,
mert meggyalázták
    Edom királyának sírját,
    mésszé égették csontjait.
Tüzet küldök hát Moábra,
    amely elégeti Kerijjót[p]
    várait és palotáit.
Elpusztul Moáb a csatazajban,
    harci kiáltás
    és a sófár hangja közepette.
Kivágom belőle az uralkodót,
    megölöm minden vezetőjét”
    — az Örökkévaló mondta ezt.

Júda büntetése

Ezt mondja az Örökkévaló:

„Megbüntetem Júda népét,
    mivel bűnt bűnre halmoztak.
Így határoztam, és nem vonom vissza,
    mert semmibe vették Törvényemet
    — az Örökkévaló tanítását —,
    és nem engedelmeskedtek parancsaimnak.
Félrevezették őket bálványaik,
    amelyeket őseik is tiszteltek.
Tüzet küldök hát Júdára,
    amely elégeti Jeruzsálem
    tornyait és palotáit.”

Izráel büntetése

Ezt mondja az Örökkévaló:

„Megbüntetem Izráel népét,
    mivel bűnt bűnre halmoztak.
Így határoztam, és nem vonom vissza,
    mert eladták rabszolgának az igazat,
    már egy csekély adósság miatt is.
Eladták rabszolgának a szegényt,
    bár csak egy pár saru árával tartozott.
Letapossák a szegény nincstelent,
    mint a föld porát,
    félrelökik az útból a nyomorultat.
Apa és fia ugyanahhoz
    a szolgaleányhoz járnak[q],
    s nevemre gyalázatot hoznak.
Zálogba vett ruhákon[r] hevernek
    minden egyes oltár mellett,
és isteneik házában bort isznak,
    amelyet a megbírságoltaktól kaptak.

Pedig én voltam,
    aki kiirtottam az emóriakat[s],
akik magasak voltak,
    mint a cédrus,
és erősek,
    mint a tölgy!
Bizony, elpusztítottam őket
    gyökerestül-ágastul,
hogy földjüket Izráelnek adjam.

10 Én voltam, aki kihoztalak,
    Izráel, Egyiptom földjéről,
és vezettelek a lakatlan pusztában
    negyven esztendeig,
    hogy az emóriak földjét neked adjam!
11 Én voltam, aki fiaitok közül
    prófétákat választottam,
    ifjaitok közül nazírokat[t] neveltem!
Nem így van-e, Izráel?
    De bizony igen!”
    — az Örökkévaló mondta ezt.

12 „Ti pedig borral itattátok a nazírokat,
    a prófétákra meg ráparancsoltatok,
    hogy ne prófétáljanak!
13 Ó Izráel, terhemre vagytok,
    mint kévék megrakott szekérnek!
14 Ezért nem menekülhettek meg
    a büntetéstől:
    nem futhat el a gyorslábú sem,
az erőst is elhagyja ereje,
    a hős harcos sem marad életben,
15 nem tud ellenállni az íjász sem,
    nem menekülhet, aki gyorsan fut,
    sem aki lovon vágtat!
16 Azon a napon a bátor szívű hős is
    fegyverét eldobva, meztelen menekül!”
    — az Örökkévaló mondta ezt.

Csak titeket választottalak!

Ezért hát, Izráel fiai, halljátok meg az Örökkévaló szavát, amelyet ellenetek mondott, egész nemzetségetek ellen, amelyet Egyiptomból felhozott!

„Csak titeket választottalak
    a föld összes nemzetei közül,
    hogy közösségben éljetek velem,
ezért büntetlek meg titeket
    minden bűnötökért!
Hogyan is járhatnak ketten együtt,
    ha egymással meg nem egyeztek előbb?”

Ha az Örökkévaló szól, ki ne prófétálna?

Ordít-e az oroszlán a bozótban,
    ha nem talált zsákmányt?
Morog-e az oroszlán a barlangjában,
    ha nem szerzett prédát?
Csapdába esik-e a madár a földön,
    ha nem állítottak előbb csapdát neki?
Felpattan-e a csapda a földről,
    ha semmit sem fogott?
Ha megfújják a sófárt a városfalon,
    nem riad-e meg a nép?
Történhet-e valami baj a városban,
    ha nem az Örökkévaló szerezte azt?
Mert Uram, az Örökkévaló
    nem tesz semmit anélkül,
hogy titkát ki ne jelentené szolgáinak,
    a prófétáknak.
Mikor az oroszlán ordít,
    ki ne félne?
Amikor Uram, az Örökkévaló szól,
    ki ne prófétálna?[u]

Prófécia Izráel királysága ellen

Hirdessétek ezt Filisztea[v] és Egyiptom magas tornyairól:

„Gyűljetek össze Samária[w] hegyein,
    nézzétek ezt a zűrzavart a városban,
    lássátok az elnyomottak nyomorúságát!”

10 Ezt mondja az Örökkévaló Samária lakosairól:

„Már nem is tudnak jót tenni,
    csak erőszakkal szerzett kincseket
    gyűjtenek palotáikban.”

11 Ezért azt mondja Uram, az Örökkévaló:

„Elfoglalja földeteket az ellenség,
    lerombolja váraitokat,
    kirabolja palotáitokat.”

12 Ezt mondja az Örökkévaló: „Mikor az oroszlán elragad a nyájból egy juhot, abból a pásztornak csak egy-két lábszár, vagy a füle marad.

Ugyanígy, Samária lakosai közül is csak néhányan menekült marad életben, a többi mind elpusztul! A menekültek kezében szinte semmi sem marad: talán egy darab ruha, vagy egy takaró, a többi vagyonuk mind elpusztul!”

13 Ezt mondja Uram, az Örökkévaló, a Seregek Ura és Istene: „Halld meg ezt, és figyelmeztesd Jákób népét:

14 Amikor megbüntetem Izráelt
    bűnei miatt,
Bételt is megbüntetem:
    letöröm oltárainak[x] szarvait,
    és a földre dobom.
15 Szétrombolom a városi házakat
    és a vidéki nyaralókat,
összedőlnek az elefántcsonttal díszített paloták,
    elpusztulnak a kis és nagy házak egyaránt”.
    — ezt mondta az Örökkévaló.

Prófécia a gazdag samáriai asszonyok ellen

Halljátok meg ezt az üzenetet,
    ti gazdag samáriai asszonyok,
akik meghíztatok a jólétben,
    mint a básáni tehenek[y],
akik elnyomjátok a szegényeket,
    letiporjátok a nincsteleneket,
akik férjeitekkel bort hozattok,
    hogy annál mulassatok![z]

Megesküdött Uram, az Örökkévaló,
    a saját szentségére,
hogy eljön az idő,
    amikor foglyul ejtenek
és elhurcolnak titeket,
    gyermekeitekkel együtt,
ahogy hálóba kerítik a nagy halakat,
    és horoggal kifogják a kis halakat.
A városfal törésein át menekültök ki,
    és a Hermón felé hajtanak el benneteket
    — ezt mondja az Örökkévaló.

A nemzet, amely elutasítja a fenyítést

„Menjetek csak Bételbe,
    hogy ott vétkezzetek!
Menjetek csak Gilgálba,
    hogy bűnt bűnre halmozzatok![aa]
Vigyétek áldozataitokat minden reggel,
    meg tizedeiteket a háromnapos ünnepekre,
vigyétek csak a kovászos ételáldozatot,
    dicsekedjetek csak a hálaáldozattal,
    hadd lássa mindenki!
Hiszen ti így szeretitek[ab], Izráel fiai,
    nem igaz?!”
    — ezt üzeni nektek Uram, az Örökkévaló.

„Ezért éhínséget küldtem rátok minden városban,
    hogy még kenyér sem maradt házaitokban,
de mégsem fordultatok vissza hozzám!”
    — ezt mondja az Örökkévaló.

„Elvettem tőletek a tavaszi esőt,
    mikor a gabon legjobban kívánta volna.[ac]
Egyik városra küldtem esőt,
    a másik szárazon maradt.
Egyik mezőre esett,
    a másik teljesen kisült.
Két-három város lakói tántorogtak
    egy kúthoz ivóvízért,
de nem jutott mindenkinek,
    mégsem fordultatok vissza hozzám!”
    — ezt mondja az Örökkévaló.

„Kertjeitek és szőlőitek termését
    betegségekkel pusztítottam el,
füge- és olajfáitokat lerágták a sáskák,
    mégsem fordultatok vissza hozzám!”
    — ezt mondja az Örökkévaló.

10 „Betegséggel vertelek meg titeket,
    járványokkal, mint egykor
    Egyiptom lakóit,
ifjaitokat kiszolgáltattam
    a kard élének,
lovaitokat zsákmányul adtam
    ellenségeiteknek,
táborotokat orrfacsaró
    hullabűz borította,
    mégsem fordultatok vissza hozzám!”
    — ezt mondja az Örökkévaló.

11 „Úgy elpusztítottam néhány városotokat,
    ahogy eltöröltem Sodomát és Gomorát,
s mint a tűzből kikapott üszkös fadarab,
    olyan lett, aki megmaradt,
mégsem fordultatok vissza hozzám!”
    — ezt mondja az Örökkévaló.

12 „Emiatt így bánok majd veled, Izráel!
S mivel így bánok veled,
    készülj ítéletemre,
mert bizony Istened elé kell állanod!”

13 Ő az, aki hegyeket formál,
    és szelet teremt.
Ő teremti az ember szellemét,
    és gondolatait[ad] kijelenti az embereknek.
Ő változtatja a hajnalt sötétséggé,
    és lépdel a föld magaslatain.
Örökkévaló, Seregek Ura és Istene
    — ez az ő neve!

Siratóének Izráelről

Halld meg ezt, Izráel népe! Halld meg siratóénekem, amellyel gyászollak téged!

„Jaj, elesett Izráel szűz leánya,
    fel sem kel soha többé!
Olyanná lett, mint akit
    fegyver sújtott porba!
Saját földjén terült el,
    ott hagyták egyedül,
    nincs, aki fölemelje!”

Mert ezt mondja Uram, az Örökkévaló:

„Ha egy városból ezren indultok csatába,
    csak száz tér vissza élve,
ha százan indultok,
    csak tíz tér haza épségben.”

Engem keressetek, hogy éljetek!

Ezt üzeni az Örökkévaló Izráel népének:[ae]

„Engem keressetek,
    hogy éljetek!
Ne Bételbe igyekezzetek,
    ne Gilgálba siessetek!
Beérsebába[af] se menjetek át,
    hiszen Gilgál[ag] lakóit
száműzetésbe hurcolják,
    Bételt meg porig rombolják!”[ah]

6-7 Ti, akik elcsavarjátok[ai] a jogosságot,
    és lábbal tiporjátok az igazságosságot,
az Örökkévalót keressétek,
    és élni fogtok!
Különben olthatatlan tűz
    gyullad fel József házában[aj],
    amely még Bételt is porrá égeti!

Ő az, aki a Fiastyúkot
    és a Kaszás-csillagot teremtette,
a sűrű sötétséget hajnallá változtatja,
    a nappalt meg éjszakává.
Ő szólítja elő a tengerek vizét,
    és elborítja a föld színét vele.
Örökkévaló — ez az ő neve!
Ő sújt le a hatalmasokra,
    mint a villám,
    és hirtelen elpusztítja váraikat.

Fenyegető prófécia a gazdagok ellen

10 Ti gyűlölitek azt,
    aki nyilvánosan elítéli
    az igazságtalanságot,
és utáljátok,
    mert igazat mond.
11 Tudjátok meg hát:
mivel letapostátok a szegényeket,
    és elvettétek tőlük
    még a kenyérnek való gabonát is,
ezért hiába építitek
    előkelő házaitokat,
    nem fogtok bennük lakni soha!
Hiába gondozzátok szép szőlőiteket,
    meg sem kóstolhatjátok a borát!
12 Jól tudom, milyen sok bűn terhel titeket,
    s milyen sokat vétkeztetek:
nyomorgatjátok az igazakat,
    elfogadjátok a megvesztegetést,
megfosztjátok jogaiktól a szegényeket
    a bíróság előtt.
13 Ezért, aki értelmes,
    bölcsebb, ha hallgat,
    mert gonosz időket élünk.

14 Törekedjetek inkább a jóra,
    ne a rosszra,
akkor nyugodtan élhettek,
    s az Örökkévaló,
    a Seregek Ura és Istene
valóban veletek lesz,
    ahogyan mondogatjátok!
15 Gyűlöljétek a gonoszt,
    és szeressétek a jót,
állítsátok helyre
    az igazságos ítélkezést!
Akkor talán megkönyörül rajtatok
    az Örökkévaló,
    a Seregek Ura és Istene,
és megkegyelmez
    Izráel maradékának.

16 Ezt mondja Uram, az Örökkévaló,
    a Seregek Ura és Istene:
„Minden utcán keservesen
    jajgatni fognak,
    és a tereken rémülten kiáltoznak.
Siratni hívják még a földműveseket is,
    a siratóasszonyokkal[ak] együtt,
    hogy jajgassanak.
17 Bizony, minden szőlőskertben[al]
    sírni fognak,
    amikor átmegyek közöttetek!”
    — ezt mondja az Örökkévaló.

Az Örökkévaló napja

18 Jaj nektek, akik kívánjátok
    az Örökkévaló napját!
Mit reméltek az ő napjától?
    Hiszen számotokra sötét az a nap,
    nem világosság!
19 Úgy jártok vele,
    mint aki oroszlán elől fut,
    és medve támadja meg.
Vagy a házába menekülve
    a falhoz támaszkodik,
    s ott marja meg a vipera.
20 Hiszen számotokra sötétséget
    hoz az a nap,
    nem világosságot!
Bizony, sűrű homályt,
    amelyben még halvány fénysugár sincs!

Gyűlölöm vallásos ünnepeiteket!

21 „Gyűlölöm vallásos ünnepeiteket,
    nem szenvedhetem tovább!
    Nem gyönyörködöm ünnepi gyűléseitekben!
22 Hiába hoztok elém égő- és ételáldozatokat,
    nem fogadom el tőletek,
    hizlalt hálaáldozati állataitokra rá sem nézek!
23 Elegem van dicsőítő énekeitek zajából!
    Hallani sem bírom hárfátok dallamát!
24 Inkább áradjon az ítélet,
    zúduljon alá az igazság,
mint a hirtelen támadt árvíz,
    vagy a medréből kilépő folyó!”
25 „Izráel, égőáldozatokat és ételáldozatokat
    hoztál nekem negyven évig,
    a pusztai vándorlás idején.[am]
26 De hordoztátok isteneitek,
    Szikkút, Molok, Kijjún,
meg a csillagok isteneinek bálványait,[an]
    amelyeket magatoknak készítettetek!
27 Ezért hát messzire űzlek titeket,
    száműzetésbe hurcolnak benneteket,
Damaszkuszon is túlra!”
    — ezt mondja az, kinek neve Örökkévaló,
    a Seregek Ura és Istene.

Footnotes:

  1. Ámos 1:1 Tékoa Város Júda területén, Betlehemtől délre. Ámósz otthona itt volt, de prófétai szolgálata Izráelhez, az északi királysághoz kapcsolódott a Kr.e. 760 körüli években, néhány évtizeddel az asszír hódítás és pusztítás előtt.
  2. Ámos 1:3 Arám Szó szerint: „Damaszkusz”, vagyis az egész ország helyett annak fővárosát említi. Arám ókori ország volt a mai Szíria területén.
  3. Ámos 1:3 bűnt bűnre halmoznak Szó szerint: „Damaszkusz három bűnéért, sőt négyért”. Jellegzetes héber kifejezés, ma úgy mondanánk: „ezzel betelt a pohár”. Az 1:6, 9, 11, 13; 2:1, 4, és 6. versekben is.
  4. Ámos 1:4 Hazáél Ámósz idejében Hazáél volt Arám királya, aki meggyilkolta elődjét, Benhadad királyt, hogy annak trónját elfoglalhassa. Lásd 2Kir 8:7.
  5. Ámos 1:4 Benhadad Hazáél fia, Arám királya. Lásd 2Kir 13:3.
  6. Ámos 1:5 Aven völgye Ez a név azt jelenti: „Szerencsétlen és üres völgy”.
  7. Ámos 1:5 Bét-Éden Arám országának fővárosa a Libanon-hegységben. Neve azt jelenti: „A Paradicsom háza”.
  8. Ámos 1:5 Arám népe Arám országának lakói az arámok (arameusok) voltak.
  9. Ámos 1:5 Kír Vagy: „Kúr” — az asszírok által elfoglalt terület. Lásd Ám 9:7.
  10. Ámos 1:6 filiszteusokat Szó szerint: „Gázát”, amely jelentős városa volt a filiszteusoknak.
  11. Ámos 1:8 Gáza, Asdód, Askelón, Ekron A filiszteusok fontos városai.
  12. Ámos 1:9 Tírusz Jelentős föníciai város.
  13. Ámos 1:9 falvakat Vagyis egyes izráeli falvak lakóit.
  14. Ámos 1:12 Témán és Bocra Városok Edom északi, illetve déli részén. Edom népe Ézsautól, Jákób ikertestvérétől származott.
  15. Ámos 1:14 Rabbá Ammon fővárosa. Az ammoniak Lótnak, Ábrahám rokonának a leszármazottjai voltak.
  16. Ámos 2:2 Kerijjót Város Moáb országában, lehet, hogy a fővárost jelenti.
  17. Ámos 2:7 járnak Vagyis mindketten kihasználják a szolgálójukat, hogy szexuális kapcsolatot tartsanak fenn vele. Ezt a Mózesi Törvény szigorúan tiltotta.
  18. Ámos 2:8 Zálogba vett ruhákon Akkoriban a szegény adós sokszor csak a saját felsőruháját tudta zálogba adni a hitelezőnek. Ezt a ruhát a nap végén vissza kellett volna adni neki. 5Móz 24:12–13.
  19. Ámos 2:9 emóriak Az ígéret földjén, Kánaánban lakó egyik nép, akiket Isten parancsára Józsué vezetésével Izráelnek ki kellett irtani, mielőtt a helyükre települtek. Lásd 4Móz 13:33.
  20. Ámos 2:11 nazír Olyan férfi, vagy nő, aki egészen Isten szolgálatára szentelte magát. Ennek külső jele volt, hogy nem vágta le a haját, és nem ivott semmiféle szeszesitalt. 4Móz 6:1–21. A következő versben is.
  21. Ámos 3:8 A 4–8 versekben felsorolt példák mind ok-okozati kapcsolatokat mutatnak, és azt világítják meg, hogy a próféta „nem ok nélkül” mondja, amit mond, hanem azért, mert Isten parancsolta neki, hogy tolmácsolja üzenetét.
  22. Ámos 3:9 Filisztea Szó szerint: „Asdód” — vagyis Filisztea egyik városa. Itt egész Filiszteát jelképezi.
  23. Ámos 3:9 Samária A 9–15 versekben az északi királyságról van szó, amelynek fővárosa Samária, vallási központja pedig Bétel volt.
  24. Ámos 3:14 Bétel… oltárai Amikor Izráel királysága elszakadt Júdától, Izráel királya Jeruzsálem helyett új vallási központot jelölt ki: Bételt. Itt a Mózesi Törvények ellenére új papságot és vallási rendszert alakított ki, amelyben lényegében bálványimádás folyt: pl. arany bikaszobrot imádtak. 1Kir 12:26–33.
  25. Ámos 4:1 gazdag… básáni tehenek A „básáni” azt jelentette: Básánból való. Itt jelképesen a Samáriai gazdagok elkényeztetett asszonyait jelenti.
  26. Ámos 4:1 Ámósz prófétai szolgálata idején Samária jólétben és gazdagságban élt.
  27. Ámos 4:4 Menjetek… halmozzatok Bétel és Gilgál az északi királyság (Izráel) két fontos kultuszhelye volt, ahol bálványokat imádtak.
  28. Ámos 4:5 A 4–5 vers hangvétele gúnyos, mert a felsorolt áldozatok mind súlyosan sértik a Törvény előírásait. Bétel és Gilgál az északi királyságban (Izráel) szándékosan a Törvény ellenére létesített „szent helyek” voltak, és a bálványimádást szolgálták.
  29. Ámos 4:7 tavaszi… volna Szó szerint: „Visszatartottam tőletek az esőt három hónapig, az aratás előtt.” Izráelben ezt az időszakot nevezték késői esőknek. A gabona termése nagyrészt ettől függött.
  30. Ámos 4:13 gondolatait Jelentheti Isten gondolatait, vagy az ember gondolatait, de az előbbi valószínűbb.
  31. Ámos 5:4 népének Szó szerint: „házának”. Ez jelentheti a királyi családot is.
  32. Ámos 5:5 Bétel, Gilgál, Beérseba A bálványimádás helyei.
  33. Ámos 5:5 Gilgál Ennek a városnak a neve hasonlóan hangzik a héberben, mint az, hogy „száműzetésbe hurcolják”.
  34. Ámos 5:5 rombolják Ez hasonlóan hangzik a héberben, mint az, hogy „Bét-Áven”, amely ironikusan Bételt jelenti. „Bétel” jelentése: „Isten háza”, „Bét-Áven” jelentése pedig: „Gonoszság háza”.
  35. Ámos 5:6 elcsavarjátok Szó szerint: „ürömmé változtatjátok”. Az üröm keserű és mérgező növény.
  36. Ámos 5:6 József házában Vagyis az egész északi királyság, Izráel országa elpusztul. Bételben építette föl Jeroboám, Izráel első királya az északi királyság vallási központját.
  37. Ámos 5:16 siratóasszony A temetések alkalmával felfogadott „hivatásos” siratók, akik hangosan kiáltozva, jajgatva és énekelve gyászolták az elhunytat. Ez a szokás a magyar népnél egyes helyeken még ma is él.
  38. Ámos 5:17 szőlőskertben Vagyis: még ott is, ahol máskor vidámság és jókedv uralkodott, mint pl. a szüret idején a szőlőben.
  39. Ámos 5:25 Izráel… idején Ez a mondat kérdésnek is fordítható.
  40. Ámos 5:26 isteneitek… bálványait Vagy: „királyotok sátorát és bálványaitok zsámolyát”. Isten ebben a versben Asszíria bálványisteneit sorolja. Az ókori görög fordítás (LXX) a fentieken kívül még a Rafán (Romfa) nevű bálványt is említi.
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)

Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center

Viewing of
Cross references
Footnotes