Add parallel Print Page Options

A zenészek vezetőjének. A „Liliomok” kezdetű ének dallamára. Dávid tanítása, abból az időből, amikor a naharaimi és a cóbai arámok ellen harcolt, Jóáb pedig visszatért és legyőzte az edomiak tizenkétezer fős seregét a Sós-völgyben.

60 Ó Isten, mennyire megharagudtál ránk!
    Elfordultál tőlünk, szétszórtál bennünket!
Állíts helyre minket,
    és fordulj vissza hozzánk!
Megrendítetted és szétrepesztetted a földet.
    Gyógyítsd meg a töréseket,
    hogy ne pusztuljon el egészen!
Istenünk, sok csapással sújtottad népedet,
    a szenvedés bódító borával itattál bennünket.
De most magasra emelted zászlódat azoknak,
    akik félnek és tisztelnek téged,
hogy köréje gyűljenek,
    és megmeneküljenek az ellenség fegyverétől. Szela

Istenünk, szabadíts meg minket hatalmaddal!
Hallgass meg bennünket,
    hogy megmeneküljenek, akiket szeretsz!

Így szólt Isten templomában:
    „Örömmel adom örökségül
    Sikem városát és Szukkót völgyét!
Gileád és Manassé az enyém,
    Efraim a sisakom,
    Júda királyi jogarom!
Moáb mosdótálam, amelyben lábamat mosom,
    Edom szolgám lesz, aki sarumat hordozza.
A filiszteusokat legyőzöm,
    és diadalkiáltás hangzik fölöttük.”

9-10 De most elhagytál bennünket, Istenem!
    Nem jöttél seregünkkel a csatába.
Ki vezet be engem az erős városba,
    hogy elfoglaljam?
    Ki vezet el egészen Edomig?
11 Istenem, segíts meg bennünket
    ellenségeinkkel szemben!
    Hiszen semmit sem ér az emberek segítsége!
12 Isten segítségével hatalmas győzelmet aratunk,
    mert ő veri le ellenségeinket!