Zsoltárok 144

Hungarian Bible: Easy-to-Read Version

³ Örökkévaló, micsoda az ember, hogy törődsz vele?
    Az emberfia, hogy gondod van rá?
⁴ Hiszen az ember, mint a tűnő lehelet,
    életének napjai, mint a múló árnyék!

⁵ Hajtsd félre az egeket, és szállj le, Örökkévaló!
    Érintsd meg a hegyeket, hogy füstölögjenek!
⁶ Villámaiddal sújts ellenségeimre,
    szórd szét őket,
lődd ki nyilaidat,
    hogy összezavarodjanak!
⁷ Nyújtsd le kezed,
    és ments ki a bajból!
Húzz ki ellenségeim tengeréből,
    szabadíts meg az idegenek seregétől,
⁸ mert szájuk hazugságot szól,
    jobb kezük gonoszságot művel!

⁹ Istenem, új éneket éneklek neked!
    Tízhúrú hárfával dicsérlek téged!
¹⁰ A királyok kezedből kapják a győzelmet,
    te szabadítod meg szolgádat,
    Dávidot is a gonoszok kardjától!

¹¹ Szabadíts meg az idegenek seregétől,
    mert szájuk hazugságot szól,
    jobb kezük gonoszságot művel!
¹² Fiaink erősek legyenek, mint az ifjan nagyra nőtt facsemeték,
    leányaink, mint a palota gyönyörű faragott oszlopai!
¹³ Raktáraink legyenek színültig gabonával,
    juhaink szaporodjanak a legelőkön ezerszám!
¹⁴ Harcosaink fegyvere legyen erős,
    ellenség ne törhessen városainkba,
    senki ne vonuljon hadba,
    és kiáltás ne legyen utcáinkon!

¹⁵ Bizony, áldott az a nép,
    amelynek ilyen jól megy a sora!
Milyen boldog az a nemzet,
    amelynek Istene az Örökkévaló!