Add parallel Print Page Options

Dávid zsoltára.

110 Az Örökkévaló mondta ezt Uramnak:[a]
    „Ülj mellém, jobb oldalamra,
    míg ellenségeidet lábad alá vetem!”

Az Örökkévaló nyújtja ki
    hatalmad pálcáját Sionból:
„Hajtsd uralmad alá ellenségeidet,
    uralkodj közöttük is!”
Néped önként jelentkezik,
    amikor sereged összegyűjtöd, Örökkévaló.
Fiatal harcosaid
    megszentelt ruhákba öltöznek,
kora reggel köréd gyülekeznek,
    mint hajnalban születő harmat a mezőn.[b]

Megesküdött az Örökkévaló,
    és soha vissza nem vonja:
„Örökké pap vagy te,
    Melkisédek papsága szerint.”

Az Úr áll jobb kezed felől,
    ő szórja szét haragja napján a királyokat!
Ítéletet tart a népek fölött,
    megtölti a völgyeket holtakkal,
összezúzza a fejedelmeket
    mindenütt a Földön.

Lehajol, iszik az út menti patakból,
    azután győztesen felemeli fejét![c]

Footnotes

  1. Zsoltárok 110:1 Az Örökkévaló… Uramnak Lásd Zsid 1:13.
  2. Zsoltárok 110:3 Szó szerint: „Hatalmad napján, néped önkéntes áldozatként ajánlja fel magát neked, szent öltözetben. Mint a hajnal méhéből a harmat, ifjaid (serege) úgy sereglik köréd.”
  3. Zsoltárok 110:7 azután… fejét Szó szerint: „fölemeli fejét”. Jelentheti átvitt értelemben azt is, hogy „megerősödik” vagy „győztes lesz”.