A A A A A
Bible Book List

Zsidókhoz 4 Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)

Istennek az az ígérete, hogy bemehetünk a nyugalmába, még ma is érvényes. Nagyon vigyázzunk tehát, nehogy elmulasszuk ezt a lehetőséget! Hiszen nekünk is ugyanúgy hirdették az örömüzenetet, mint Izráel népének. De nekik akkor nem használt az üzenet, mert amikor hallották, nem hittel fogadták, hanem elutasították. Mi megyünk be abba a nyugalomba, akik hittel fogadjuk! Ahogyan Isten mondta:

„Haragomban megesküdtem:
    sohasem fognak bemenni nyugalmamba.”[a]

Igen, ezt Isten mondta, pedig ő a világ teremtése óta mindent előre elkészített! Mert valahol az Írásban ezt mondta a hetedik napról: „A hetedik napon Isten abbahagyta minden munkáját.”[b] Itt mégis azt mondja: „Sohasem fognak bemenni nyugalmamba!”[c]

Máig is érvényes tehát, hogy egyesek be fognak menni Isten nyugalmába. Ugyanakkor azok, akik akkor régen először hallották az örömhírt, nem léptek be, mert engedetlenek voltak. Ezért Isten újra ad egy lehetőséget, és ezt így nevezi: „ma”. Erről a napról sok idő múltán maga Isten mondta Dávid által azt, amit már az előbb is idéztünk:

„Ma, ha meghalljátok Isten hangját,
    ne makacskodjatok!”[d]

Mert, ha Józsué lett volna az, aki bevezeti Izráel népét Isten nyugalma helyére, Isten nem szólt volna később egy másik napról. Van tehát egy másik fajta szombati nyugalom, amely elkészítve várja Isten népét. 10 A teremtéskor Isten befejezte a munkáját, és utána megnyugodott. Ezért, aki belép Isten nyugalmába, az is abbahagyja a saját erőfeszítéseit, ahogyan Isten is tette. 11 Tegyünk meg mindent, ami tőlünk telik, hogy beléphessünk abba a nyugalomba! Egyikünk se vesszen el a hitetlenség miatt, mint ahogy azok elvesztek, akik akkor engedetlenek voltak!

Isten beszéde élő és hatékony

12 Mert amit Isten kimond, az a szó,[e] élő, erőteljes és hatékony. Isten szava élesebb, mint a legélesebb kétélű kard. Mélyen belénk hatol, egészen addig, ahol a szellem és a lélek közötti határ húzódik. Isten beszéde behatol a csontjaink találkozásáig, sőt a csontjaink belsejébe is: megítéli és szétválogatja szívünk gondolatait és szándékait. 13 Senki és semmi sem rejtőzhet el Isten tekintete elől! Ő mindent tisztán és világosan lát, tekintete előtt minden és mindenki meztelen. Ő az, akinek egyszer mindannyian számot fogunk adni!

Jézus a Főpapunk, aki által Istenhez jöhetünk

14 Nekünk hatalmas Főpapunk van: maga Jézus, az Isten Fia, aki felment a Mennybe! Ezért szilárdan ragaszkodjunk ahhoz, amit hittel megvallottunk! 15 Mert olyan Főpapunk van, aki megérti gyengeségeinket, hiszen ő is ki volt téve azoknak a kísértéseknek, amelyek az embereket érik. Mindenféle próbán győzelmesen ment keresztül, és sohasem vétkezett. 16 Ha pedig Jézus a Főpapunk, akkor bátran és bizalommal lépjünk oda az Atya-Isten kegyelmének Trónjához! Nála bőségesen megtaláljuk mindazt a megbocsátást, segítséget és kedvességet, amire éppen szükségünk van — s mindezt a legalkalmasabb időben.

Footnotes:

  1. Zsidókhoz 4:3 Idézet: Zsolt 95:11.
  2. Zsidókhoz 4:4 Idézet: 1Móz 2:2.
  3. Zsidókhoz 4:5 Idézet: Zsolt 95:11.
  4. Zsidókhoz 4:7 Idézet: Zsolt 95:7–8.
  5. Zsidókhoz 4:12 szó „Isten szava”, vagy „igéje”, azaz beszéde, tanítása, üzenete, parancsa.
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)

Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center

Zsidókhoz 4 Hungarian Károli (KAR)

Óvakodjunk tehát, hogy mivel megvan az õ nyugodalmába való bemenetel ígérete, valaki közületek fogyatkozásban levõnek ne láttassék.

Mert nékünk is hirdettetett az evangyéliom, miképen azoknak: de nem használt nékik a hallott beszéd, mivel nem párosították hittel azok, a kik hallották.

Mert mi, hívõk, bemegyünk a nyugodalomba, miképen megmondotta: A mint megesküdtem az én haragomban, nem fognak bemenni az én nyugodalmamba; jóllehet munkáit a világ megalapításától kezdve bevégezte.

Mert valahol a hetedik napról ekképen szólott: És megnyugovék Isten a hetedik napon minden õ cselekedeteitõl.

És ugyanabban ismét: Nem mennek be az én nyugodalmamba.

Mivelhogy annakokáért áll az, hogy némelyek bemennek abba, és a kiknek elõször hirdettetett az evangyéliom, nem mentek be engedetlenség miatt:

Ismét határoz egy napot: Ma, szólván Dávid által annnyi idõ multán, a mint elõbb mondva volt. Ma, ha az õ szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveiteket.

Mert ha õket Józsué nyugodalomba helyezte volna, nem szólana azok után más napról.

Annakokáért megvan a szombatja az Isten népének.

10 Mert a ki bement az õ nyugodalmába, az maga is megnyugodott cselekedeteitõl, a miképen Isten is a magáéitól,

11 Igyekezzünk tehát bemenni abba a nyugodalomba, hogy valaki a hitetlenségnek ugyanazon példájába ne essék.

12 Mert az Istennek beszéde élõ és ható, és élesebb minden kétélû fegyvernél, és elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és a velõknek megoszlásáig, és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait.

13 És nincsen oly teremtmény, a mely nyilvánvaló nem volna elõtte, sõt mindenek meztelenek és leplezetlenek annak szemei elõtt, a kirõl mi beszélünk.

14 Lévén annakokáért nagy fõpapunk, a ki áthatolt az egeken, Jézus, az Istennek Fia, ragaszkodjunk vallásunkhoz.

15 Mert nem oly fõpapunk van, a ki nem tudna megindulni gyarlóságainkon, hanem a ki megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan, kivéve a bûnt.

16 Járuljunk azért bizodalommal a kegyelem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk és kegyelmet találjunk, alkalmas idõben való segítségül.

Hebrews 4 The Message (MSG)

When the Promises Are Mixed with Faith

1-3 For as long, then, as that promise of resting in him pulls us on to God’s goal for us, we need to be careful that we’re not disqualified. We received the same promises as those people in the wilderness, but the promises didn’t do them a bit of good because they didn’t receive the promises with faith. If we believe, though, we’ll experience that state of resting. But not if we don’t have faith. Remember that God said,

Exasperated, I vowed,
    “They’ll never get where they’re going,
    never be able to sit down and rest.”

3-7 God made that vow, even though he’d finished his part before the foundation of the world. Somewhere it’s written, “God rested the seventh day, having completed his work,” but in this other text he says, “They’ll never be able to sit down and rest.” So this promise has not yet been fulfilled. Those earlier ones never did get to the place of rest because they were disobedient. God keeps renewing the promise and setting the date as today, just as he did in David’s psalm, centuries later than the original invitation:

Today, please listen,
    don’t turn a deaf ear . . .

8-11 And so this is still a live promise. It wasn’t canceled at the time of Joshua; otherwise, God wouldn’t keep renewing the appointment for “today.” The promise of “arrival” and “rest” is still there for God’s people. God himself is at rest. And at the end of the journey we’ll surely rest with God. So let’s keep at it and eventually arrive at the place of rest, not drop out through some sort of disobedience.

12-13 God means what he says. What he says goes. His powerful Word is sharp as a surgeon’s scalpel, cutting through everything, whether doubt or defense, laying us open to listen and obey. Nothing and no one is impervious to God’s Word. We can’t get away from it—no matter what.

The High Priest Who Cried Out in Pain

14-16 Now that we know what we have—Jesus, this great High Priest with ready access to God—let’s not let it slip through our fingers. We don’t have a priest who is out of touch with our reality. He’s been through weakness and testing, experienced it all—all but the sin. So let’s walk right up to him and get what he is so ready to give. Take the mercy, accept the help.

The Message (MSG)

Copyright © 1993, 1994, 1995, 1996, 2000, 2001, 2002 by Eugene H. Peterson

Viewing of
Cross references
Footnotes