Add parallel Print Page Options

Anyai jótanácsok a király számára

31 Lemúél masszái király beszéde, amelyre anyja tanította.

Mit mondjak, fiam, méhemnek gyermeke, akiért fogadalmat tettem?

Ne vesztegesd erődet nőkre, ne járj azokhoz, akik királyokat rontanak meg!

Lemúél! Nem illik a királyokhoz a borivás, nem illik az a királyokhoz, sem a fejedelmekhez a szeszes ital kívánása.

Mert ha iszik, elfeledkezik a rendeletekről, és helytelenül ítélkezik a nyomorultak ügyében.

Adjatok szeszes italt a veszendőnek, és bort az elkeseredett embernek.

Igyék, hogy megfeledkezzék szegénységéről, és ne gondoljon tovább nyomorúságára.

Nyisd meg szádat a némáért, a mulandó emberek ügyéért!

Nyisd meg szádat, ítélkezz igazságosan, ítéld meg a nyomorultnak és szegénynek a jogát!

A derék asszony dicsérete

10 Derék asszonyt kicsoda találhat? Értéke sokkal drágább az igazgyöngynél.

11 Ura szívből bízik benne, vagyona el nem fogy.

12 Egész életén át javát munkálja urának, nem kárát.

13 Szerez gyapjút és lent, és jókedvűen dolgozik kezével.

14 Hasonló a kereskedők hajóihoz: távolból is hoz eledelt.

15 Fölkel még éjjel, ételt ad háza népének, és rendelkezést szolgálóinak.

16 Ha az a szándéka, mezőt vásárol, keze munkájával szőlőt telepít.

17 Megkeményíti derekát, megfeszíti karjait.

18 Érzi, milyen hasznos tevékenysége, éjjel sem alszik el mécsese.

19 Ügyesen kezeli a guzsalyt, tenyerében tartja az orsót.

20 Tenyere nyitva van a nyomorult előtt, kezét nyújtja a szegénynek.

21 Nem félti háza népét a hóeséskor sem, mert egész háza népe meleg ruhába öltözött.

22 Színes szőtteseket készít magának, lenvászon és bíbor az öltözete.

23 Férjét jól ismerik a városkapukban, ahol az ország véneivel ül együtt.

24 Finom inget készít, és eladja, övet is ad el a kalmárnak.

25 Erő és méltóság árad róla, és nevetve néz a holnap elé.

26 Szája bölcsességre nyílik, és nyelve szeretetre tanít.

27 Ügyel háza népe dolgaira, nem kenyere a semmittevés.

28 Fölkelnek előtte fiai, és boldognak mondják, ura pedig így dicséri:

29 Sok nő végez derék munkát, de te felülmúlod mindegyiket!

30 Csalóka a báj, mulandó a szépség, de az Urat félő asszony dicséretre méltó.

31 Hadd élvezze munkája gyümölcsét, dicsérjék tetteiért minden helyen!

31  Lemuel király beszédei, próféczia, melylyel tanította vala õt az anyja.

Mit [szóljak,] fiam? mit, én méhem gyermeke? mit, én fogadásimnak gyermeke?

Ne add asszonyoknak a te erõdet, és a te útaidat a királyok eltörlõinek.

Távol legyen a királyoktól, oh Lemuel, távol legyen a királyoktól a bornak itala; és az uralkodóktól a részegítõ ital keresése.

Hogy mikor iszik, el ne felejtkezzék a törvényrõl, és el ne fordítsa valamely nyomorultnak igazságát.

Adjátok a részegítõ italt az elveszendõnek, és a bort a keseredett szívûeknek.

Igyék, hogy felejtkezzék az õ szegénységérõl, és az õ nyavalyájáról ne emlékezzék meg többé.

Nyisd meg a te szádat a mellett, a ki néma, és azoknak dolgában, a kik adattak veszedelemre.

Nyisd meg a te szádat, ítélj igazságot; forgasd ügyét a szegénynek és a szûkölködõnek!

10 Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket.

11 Bízik ahhoz az õ férjének lelke, és annak marhája el nem fogy.

12 Jóval illeti õt és nem gonosszal, az õ életének minden napjaiban.

13 Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel kedvvel.

14 Hasonló a kereskedõ hajókhoz, nagy messzirõl behozza az õ eledelét.

15 Felkel még éjjel, eledelt ád az õ házának, és rendel ételt az õ szolgálóleányinak.

16 Gondolkodik mezõ felõl, és megveszi azt; az õ kezeinek munkájából szõlõt plántál.

17 Az õ derekát felövezi erõvel, és megerõsíti karjait.

18 Látja, hogy hasznos az õ munkálkodása; éjjel sem alszik el az õ világa.

19 Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel fogja az orsót.

20 Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szûkölködõnek.

21 Nem félti az õ házanépét a hótól; mert egész házanépe karmazsinba öltözött.

22 Szõnyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az õ öltözete.

23 Ismerik az õ férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel.

24 Gyolcsot szõ, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedõnek.

25 Erõ és ékesség az õ ruhája; és nevet a következõ napnak.

26 Az õ száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén.

27 Vigyáz a házanépe dolgára, és restségnek étkét nem eszi.

28 Felkelnek az õ fiai, és boldognak mondják õt; az õ férje, és dicséri õt:

29 Sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat!

30 Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának!

31 Adjatok ennek az õ keze munkájának gyümölcsébõl, és dicsérjék õt a kapukban az õ cselekedetei!