A A A A A
Bible Book List

Jóel 2 Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)

Az Örökkévaló napja közel!

Fújjátok meg a sófárt a Sionon!
    Fújjatok riadót[a] szent hegyemen!
Reszkessen a föld minden lakója,
    mert közel az Örökkévaló napja,
    itt van már a küszöbön!
Sötétség és homály napja az,
    komor fellegek és köd uralja!
Mire felkél a hajnal,
    seregek borítják el a hegyeket.
Micsoda hatalmas,
    erős hadsereg!
Nem volt ilyen még soha,
    nem is lesz többé,
    míg ember él a földön!

Előttük mintha pusztító tűz perzselne,
    utánuk mintha láng lobogna.
Előttük a táj, mint az Édenkert,
    utánuk csak üszkös rom
    és pusztaság marad,
semmi sem menekül meg tőlük.
Mint a vágtató lovak,
    úgy rohannak,
mint rohamozó lovasok,
    úgy száguldanak.
Robognak a hegyek tetején,
    mint harci szekerek dübörögnek,
mint a tarlótűz ropogása,
    rémítő zajjal robognak,
    ütközetre rohannak.
Elrémülnek láttukra a népek,
    minden arc elsápad.

Mint erős harcosok,
    rohannak a csatába.
Mint ostromló katonák,
    felhágnak a falakra.
Mind egyenesen rohannak,
    soraik fel nem bomlanak.
Mindegyik a maga ösvényén halad,
    társát nem akadályozza.
Nekirontanak a fegyvereknek,
    de még sebet sem kapnak.
Lerohanják a várost,
    futkosnak a kőfal tetején,
felmásznak a házfalon,
    betörnek az ablakon, mint a tolvaj.
10 Még a föld is belereszket,
    megremeg az ég is,
elsötétül a Nap és Hold,
    a csillagok sem ragyognak,
11 mikor az Örökkévaló szava mennydörög,
    mikor hatalmas seregét szólítja.
Rettenetes az ő serege!
    Ellenállhatatlan,
    mert az Örökkévaló parancsát teljesíti!
Bizony, nagy és rettenetes
    az Örökkévaló napja!
Ki tudja elviselni?

Felhívás böjtre és imádkozásra

12 „De még most is hívlak benneteket!
    — mondja az Örökkévaló. —
Jöjjetek vissza hozzám teljes szívvel,
    böjtölve, sírva és gyászolva!
13 De szíveteket szaggassátok meg,
    ne ruháitokat![b]
Így térjetek vissza az Örökkévalóhoz,
    Istenetekhez,
    mert ő irgalmas és kegyelmes,
türelme hosszú, szeretete erős,
    és örül, ha büntető ítéletét
    nem kell végrehajtania.
14 Talán megkönyörül rajtatok,
    és ítéletét mégsem hajtja végre,
    hanem áldást hagy maga után.
S akkor ismét hozhattok az Örökkévalónak,
    Isteneteknek, étel- és italáldozatot!

Könyörülj meg népeden, Örökkévaló!

15 Fújjátok meg a sófárt a Sionon!
    Hirdessetek szent böjtöt,
    hívjátok össze a népgyűlést,
16 gyűjtsétek össze a népet,
    tartsatok szent gyűlést,
gyűjtsétek össze a vezetőket,
    hozzátok a gyermekeket,
    még a csecsemőket is!
Jöjjön ki házából az ifjú férj,
    jöjjön fiatal felesége is,
    senki se maradjon távol!
17 A papok, az Örökkévaló szolgái,
    sírjanak a Templom és az oltár között,[c]
    és mondják:
„Könyörülj meg népeden, Örökkévaló,
    ne engedd, hogy örökséged
    gyalázzák a nemzetek!
Ne uralkodjanak rajtuk,
    s ne gúnyolhassák őket:
    »Lássuk hát, hol van most Istenetek!«”

Az Örökkévaló megkegyelmez népének

18 Akkor fellángolt az Örökkévaló
    féltő szeretete,
    és népének megkegyelmezett.
19 Ezt mondta nekik:
    „Most már adok nektek
    búzát, bort és olajat,
hogy jóllakjatok,
    és bőségben éljetek!
S többé nem hagyom,
    hogy a nemzetek gúnyoljanak titeket!
20 Elűzöm földetekről az északi sereget[d],
    messze hajítom,
    kietlen sivatagba vetem,
elejét a Keleti-tengerbe,
    végét a Nyugati-tengerbe taszítom.
Szörnyű dolgokat tett,
    ezért romlásának bűze az egekig ér,
pusztulásának büdösségét
    messze földön érzik.

Kipótolom nektek az esztendőket

21 Ujjongj és örülj, te föld,
    ne félj, mert nagy dolgokat
    tesz veled az Örökkévaló!
22 Mezei vadak, ne féljetek!
    Kizöldülnek a pusztai legelők megint,
újra teremnek a gyümölcsfák,
    a szőlő és füge termésüket érlelik.

23 Sion fiai, ti is ujjongjatok,
    örüljetek az Örökkévalóban, Istenetekben,
mert újra esőt ad nektek
    alkalmas időben.
Hullat rátok korai esőt idejében,
    és késői esőt az első hónapban.
24 A szérűskertek megtelnek gabonával,
    a szőlőprésből bőven ömlik a must,
    az olajprésből meg az olívaolaj.

25 Kipótolom az elmaradt termést,
    amelyet a sáskák raja[e] felemésztett,
a meddő éveket, amelyeket elpusztított
    rátok küldött nagy seregem!
26 Bőven ehettek, megelégedtek,
    dicséritek Istenetek, az Örökkévaló nevét,
    mert csodálatosan bánt veletek!
Nem vall szégyent népem soha többé!
27 Akkor majd megtudjátok,
    hogy Izráel népe között lakom,
hogy én vagyok az Örökkévaló, Istenetek,
    és nincs más kívülem!
Nem vall szégyent
    népem soha többé!

Kiöntöm Szellemem minden emberre

28 Ezek után kiöntöm Szellemem
    minden emberre.
Fiaitok és leányaitok prófétálni fognak,
    az idősek álmokat látnak,
    a fiatalok pedig látomásokat kapnak.
29 Kiöntöm Szellemem
    azokban a napokban még a szolgákra is,
    férfiakra és nőkre egyaránt.
30 Csodálatos jeleket mutatok
    égen és földön:
    vért, tüzet és füstoszlopokat.
31 A Nap elsötétül,
    a Hold vérszínűre változik,
mielőtt az Örökkévaló nagy
    és rettenetes napja megérkezik.
32 De mind megmenekülnek,
    akik segítségül hívják az Örökkévaló nevét,
mert ők Sion hegyén és Jeruzsálemben
    menedéket találnak
    — megmondta ezt az Örökkévaló előre —,
és a megmaradók között lesznek azok,
    akiket ő elhív.”

Footnotes:

  1. Jóel 2:1 Fújjátok… riadót A sófár hangja jeladás volt: veszély esetén, ünnepek idején, és a népgyűlés összehívására is szolgált. A 15. versben is.
  2. Jóel 2:13 De… ruháitokat A ruha megszaggatása Izráelben a gyász, a bűnbánat és a szomorúság kifejezése volt.
  3. Jóel 2:17 Templom… között A Jeruzsálemi Templom épülete előtt nagy udvar volt, s ennek közepén állt az oltár.
  4. Jóel 2:20 északi sereg Izráelt többnyire észak felől támadták az ellenséges (asszír, babilóniai, stb.) seregek.
  5. Jóel 2:25 sáskák raja Utalás a Joel 1:4-ben említett pusztító sáskajárásra.
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)

Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center

Joel 2 Living Bible (TLB)

Sound the alarm in Jerusalem! Let the blast of the warning trumpet be heard upon my holy mountain! Let everyone tremble in fear, for the day of the Lord’s judgment approaches.

It is a day of darkness and gloom, of black clouds and thick darkness. What a mighty army! It covers the mountains like night! How great, how powerful these “people” are! The likes of them have not been seen before, and never will again throughout the generations of the world! Fire goes before them and follows them on every side! Ahead of them the land lies fair as Eden’s Garden in all its beauty, but they destroy it to the ground; not one thing escapes. They look like tiny horses, and they run as fast. Look at them leaping along the tops of the mountain! Listen to the noise they make, like the rumbling of chariots, or the roar of fire sweeping across a field, and like a mighty army moving into battle.

Fear grips the waiting people; their faces grow pale with fright. These “soldiers” charge like infantry; they scale the walls like picked and trained commandos. Straight forward they march, never breaking ranks. They never crowd each other. Each is right in place. No weapon can stop them. They swarm upon the city; they run upon the walls; they climb up into the houses, coming like thieves through the windows. 10 The earth quakes before them and the heavens tremble. The sun and moon are obscured and the stars are hid.

11 The Lord leads them with a shout. This is his mighty army, and they follow his orders. The day of the judgment of the Lord is an awesome, terrible thing. Who can endure it?

12 That is why the Lord says, “Turn to me now, while there is time. Give me all your hearts. Come with fasting, weeping, mourning. 13 Let your remorse tear at your hearts and not your garments.” Return to the Lord your God, for he is gracious and merciful. He is not easily angered; he is full of kindness and anxious not to punish you.

14 Who knows? Perhaps even yet he will decide to leave you alone and give you a blessing instead of his terrible curse. Perhaps he will give you so much that you can offer your grain and wine to the Lord as before!

15 Sound the trumpet in Zion! Call a fast and gather all the people together for a solemn meeting. 16 Bring everyone—the elders, the children, and even the babies. Call the bridegroom from his quarters and the bride from her privacy.

17 The priests, the ministers of God, will stand between the people and the altar, weeping; and they will pray, “Spare your people, O our God; don’t let the heathen rule them, for they belong to you. Don’t let them be disgraced by the taunts of the heathen who say, ‘Where is this God of theirs? How weak and helpless he must be!’”

18 Then the Lord will pity his people and be indignant for the honor of his land! 19 He will reply, “See, I am sending you much corn and wine and oil, to fully satisfy your need. No longer will I make you a laughingstock among the nations. 20 I will remove these armies from the north and send them far away; I will turn them back into the parched wastelands where they will die; half shall be driven into the Dead Sea and the rest into the Mediterranean, and then their rotting stench will rise upon the land. The Lord has done a mighty miracle for you.”

21 Fear not, my people; be glad now and rejoice, for he has done amazing things for you. 22 Let the flocks and herds forget their hunger; the pastures will turn green again. The trees will bear their fruit; the fig trees and grapevines will flourish once more. 23 Rejoice, O people of Jerusalem, rejoice in the Lord your God! For the rains he sends are tokens of forgiveness. Once more the autumn rains will come, as well as those of spring. 24 The threshing floors will pile high again with wheat, and the presses overflow with olive oil and wine.

25 “And I will give you back the crops the locusts ate!—my great destroying army that I sent against you. 26 Once again you will have all the food you want.

“Praise the Lord, who does these miracles for you. Never again will my people experience disaster such as this. 27 And you will know that I am here among my people Israel, and that I alone am the Lord your God. And my people shall never again be dealt a blow like this.

28 “After I have poured out my rains again, I will pour out my Spirit upon all of you! Your sons and daughters will prophesy; your old men will dream dreams, and your young men see visions. 29 And I will pour out my Spirit even on your slaves, men and women alike, 30 and put strange symbols in the earth and sky—blood and fire and pillars of smoke.

31 “The sun will be turned into darkness and the moon to blood before the great and terrible Day of the Lord shall come.

32 “Everyone who calls upon the name of the Lord will be saved; even in Jerusalem some will escape, just as the Lord has promised, for he has chosen some to survive.

Living Bible (TLB)

The Living Bible copyright © 1971 by Tyndale House Foundation. Used by permission of Tyndale House Publishers Inc., Carol Stream, Illinois 60188. All rights reserved.

Viewing of
Cross references
Footnotes