Add parallel Print Page Options

Jób hatodik válasza

21 Akkor Jób így felelt:

„Azzal vigasztaljatok,
    hogy meghallgattok figyelmesen!
Engedjetek engem is beszélni,
    s várjátok ki türelmesen, míg befejezem,
    azután gúnyolódjatok csak tovább!

Mert én nem emberekre panaszkodom!
    Nem ok nélkül türelmetlenkedem.
Nézzetek csak meg engem, és rémüljetek el!
    Tegyétek kezetek a szátokra!
Ha arra gondolok, mi történt velem,
    elfog a rémület, és testem beleremeg.

Miért élhetnek a gonoszok hosszú életet?
    Miért öregedhetnek meg gazdagságban, erőben?
Szemük láttára nőnek fel gyermekeik,
    meglátják felcseperedni unokáikat is.
Otthonukban béke és biztonság,
    nem éri őket Isten büntetése.
10 Nyájaik szaporodnak, csordáik gyarapodnak,
    teheneik erős borjakat ellenek.
11 Gyermekeik előttük játszanak,
    ugrándoznak, mint a bárányok,
12 énekelnek, táncolnak,
    hangszerekkel vigadnak.
13 Gondtalan bőségben töltik napjaikat,
    szenvedés nélkül, békésen szállnak alá a sírba.
14 Pedig ezt mondták Istennek:
    »Ne törődj velünk, mert mi sem törődünk veled!«
15 »Ugyan, kicsoda a Mindenható, hogy őt szolgáljuk?!
    Ugyan, mi hasznunk belőle, ha őt imádjuk?!«

16 Pedig a gonoszok sorsa nincs a saját kezükben!
    Tanácsuk távol legyen tőlem!
17 De vajon gyakran kialszik a gonoszok mécsese?
    Sokszor jön rájuk veszedelem?
Mikor kell érezniük Isten haragját,
    és bünteti-e őket fájdalommal?
18 Vajon elsöpri Isten a gonoszokat,
    mint szélvihar a szalmaszálat,
    mint forgószél a polyvát?
19 Talán azt mondjátok: »Igen, de Isten a fiakat bünteti
    apáik vétkeiért!«
Nem így van! Büntesse meg Isten őket magukat!
    Tanulják meg a gonoszok,
    hogy mindenki a maga vétkéért szenved!
20 Hadd lássa meg saját szemével,
    milyen keserves a büntetés!
    Ő maga igyon a Mindenható haragjából!
21 Mert, ha élete végéhez ért,
    ha már meghalt,
ugyan törődik-e még gyermekeivel,
    akiket itt hagyott?

22 Ki taníthatná bölcsességre Istent?
    Hiszen ő ítéli még a magasságban élőket is!

23 Az egyik ember gazdagságban hal meg,
    kényelemben és békességben.
24 Teste jól táplált,
    erős és egészséges.
25 A másik meg keserű lélekkel száll a sírba,
    mert soha nem volt része jólétben, örömben.
26 Mégis, mindketten a porban fekszenek,
    és férgek takarják be őket.

27 Látjátok, tudom, mit forgattok a fejetekben,
    s milyen terveket szőttetek ellenem.
28 Hiszen azt mondtátok: »Hol lakik
    az a híres gazdag ember?
Hol találjuk a bűnös Jób házát?«

29 Beszéltetek-e az utazókkal,
    meghallgattátok-e bölcs szavukat?
30 Nem azt mondták ők is, hogy Isten a gonoszokat
    a veszedelem napjáig megkíméli,
    s haragja napjára tartogatja?
31 De ki veti szemükre a gonoszoknak vétkeiket?
    Ki fizet meg nekik azért, amit másokkal tettek?
32 Bizony, a gonoszokat díszes kísérettel temetik,
    síremléküket is gondosan ápolják.
33 A gonosz még a sírjában is elégedetten fekszik,
    mert tömegek kísérik utolsó útjára,
    és ezrek vonulnak előtte.

34 Ilyen üres fecsegéssel akartok engem vigasztalni?
    Hiszen minden szavatok hamis és igazságtalan!”

21  Felele pedig Jób, és monda:

Jól hallgassátok meg az én beszédemet, és legyen ez a ti vigasztalástok [helyett.]

Szenvedjetek el engem, a míg szólok, azután gúnyoljátok ki beszédemet.

Avagy én embernek panaszolkodom-é? Miért ne volna hát keserû a lelkem?

Tekintsetek reám és álmélkodjatok el, és tegyétek kezeteket szátokra.

Ha visszaemlékezem, mindjárt felháborodom, és reszketés fogja el testemet.

Mi az oka, hogy a gonoszok élnek, vénséget érnek, sõt még meg is gyarapodnak?

Az õ magvok elõttök nõ fel õ velök, és az õ sarjadékuk szemeik elõtt.

Házok békességes a félelemtõl, és az Isten vesszeje nincsen õ rajtok.

10 Bikája folyat és nem terméketlen, tehene megellik és el nem vetél.

11 Kieresztik, mint nyájat, kisdedeiket, és ugrándoznak az õ magzataik.

12 Dobot és hárfát ragadnak, és örvendeznek a síp zengésének.

13 Jóllétben töltik el napjaikat, és egy pillanat alatt szállnak alá a sírba;

14 Noha azt mondják Istennek: Távozzál el tõlünk, mert a te utaidnak tudásában nem gyönyörködünk!

15 Micsoda a Mindenható, hogy tiszteljük õt, és mit nyerünk vele, ha esedezünk elõtte?

16 Mindazáltal az õ javok nincsen hatalmukban, azért a gonoszok tanácsa távol legyen tõlem!

17 Hányszor aluszik el a gonoszok szövétneke, és jõ rájok az õ veszedelmök! [Hányszor] osztogatja részöket haragjában.

18 Olyanok lesznek, mint a pozdorja a szél elõtt, és mint a polyva, a melyet forgószél ragad el.

19 Isten az õ fiai számára tartja fenn annak büntetését. Megfizet néki, hogy megérzi majd.

20 Maga látja meg a maga veszedelmét, és a Mindenható haragjából iszik.

21 Mert mi gondja van néki házanépére halála után, ha az õ hónapjainak száma letelt?!

22 Ki taníthatja Istent bölcseségre, hisz õ ítéli meg a magasságban levõket is!

23 Ez meghal az õ teljes boldogságában, egészen megelégedetten és nyugodtan;

24 Fejõedényei tejjel vannak tele, csontjainak velõje nedvességtõl árad.

25 Amaz elkeseredett lélekkel hal meg, mert nem élhetett a jóval.

26 Együtt feküsznek a porban, és féreg lepi õket.

27 Ímé, jól tudom a ti gondolatitokat és a hamisságokat, a melyekkel méltatlankodtok ellenem;

28 Mert ezt mondjátok: Hol van ama fõembernek háza, hol van a gonoszok lakozásának sátora?

29 Avagy nem kérdeztétek-é meg azokat, a kik [sokat] utaznak és jeleiket nem ismeritek-é?

30 Bizony a veszedelemnek napján elrejtetik a gonosz, a haragnak napján kiszabadul.

31 Kicsoda veti szemére az õ útját, és a mit cselekedett, kicsoda fizet meg néki azért?

32 Még ha a sírba vitetik is ki, a sírdomb felett is él.

33 Édesek lesznek néki a sírnak hantjai, és maga után vonsz minden embert, a mint számtalanok [mentek el] elõtte.

34 Hogyan vigasztalnátok hát engem hiábavalósággal? Feleselésetek igazságtalanság marad.