A A A A A
Bible Book List

2 Mózes 21-22 Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)

Különböző törvények és parancsok

21 Isten szólt Mózeshez: „Hirdesd ki a következő törvényeket Izráel népének:

A pénzért vásárolt izráeli rabszolga csak 6 évig szolgáljon. A hetedik év kezdetén szabadon elmehet, és semmit sem kell fizessen a felszabadulásáért. Ha a szolga egyedül volt, amikor urához került, akkor egyedül is menjen el, amikor fölszabadul. Ha ellenben a feleségével együtt került urához, akkor a feleségével együtt is szabaduljon föl. Ha egyedül jött, s később ura megházasította, a szolgálat évei alatt pedig gyermekei is születtek, akkor a felszabadulása idején csak egyedül mehet el. A felesége és a gyermekei az uránál kell maradjanak.

Ha a felszabadított rabszolga a korábbi uránál akar maradni, akkor világosan jelentse ki: »Szeretem uramat, feleségemet és gyermekeimet, ezért nem akarok fölszabadulni, hanem maradni akarok!« Ezután ura állítsa Isten[a] elé, majd vigye az ajtófélfához vagy az ajtóhoz, és a rabszolga fülét szúrja keresztül egy árral. Ezután a rabszolga élete végéig maradjon uránál, és szolgálja őt.

Ha egy izráeli apa eladja a leányát rabszolgának egy másik izráeli férfinek, akkor az ilyen rabszolganő fölszabadulására más törvények vonatkoznak, mint a férfi rabszolgákra. Ha a rabszolganőt ura nem veszi feleségül, de egy idő múlva már nincs vele megelégedve, akkor sem küldheti el magától. Nem adhatja el őt idegennek sem, mert hűtlen lett hozzá. Meg kell engednie, hogy ezt a rabszolganőt annak valamelyik rokona megváltsa és fölszabadítsa.

Ha a rabszolganőt az izráeli férfi nem magának, hanem a fiának veszi meg, akkor úgy kell bánnia vele, mintha a saját lánya lenne.

10 Ha ura feleségül veszi a rabszolganőt, majd később egy másik asszonyt is, akkor az első feleségével továbbra is úgy kell bánjon, mint addig: gondoskodnia kell ételéről, ruházatáról, és nem csorbíthatja házastársi jogait sem. 11 Ha ura nem teljesíti mind a három feltételt, akkor a rabszolganőt váltságdíj nélkül fel kell szabadítania.”

12 „Aki úgy megüt egy embert, hogy az belehal, annak halállal kell bűnhődnie. 13 Ha pedig baleset történik, és valaki ennek folytán véletlenül a másik halálát okozza, akkor Isten engedte, hogy ez megtörténjen. Ilyen esetben a nem szándékos gyilkos számára lesznek olyan menedékhelyek, ahová elfuthat. Ezeket a helyeket majd ki fogom jelölni.

14 Aki viszont haragszik a másikra, és előre megfontolt szándékkal gyilkolja meg, azt mindenképpen halállal kell büntetnetek, még akkor is, ha oltáromhoz menekül.

15 Aki apját vagy anyját megveri, halállal lakoljon.

16 Aki embert rabol, az halállal lakoljon, akár nála találják foglyát, akár eladta már az illetőt.

17 Aki apját vagy anyját szidalmazza vagy átkozza[b], az halállal lakoljon.

18 Előfordul, hogy férfiak összevesznek, és az egyik — kővel, vagy ököllel — úgy megüti a másikat, hogy az ágynak esik, de nem hal meg. 19 Ha ilyenkor a sértett egy idő múlva fölgyógyul, és botra támaszkodva járni is tud, akkor a támadót nem kell külön megbüntetni, de köteles a sértettnek a betegsége miatt kiesett jövedelmét pótolni, és gondozni őt, amíg teljesen föl nem épül.

20 Ha valaki a saját rabszolgáját — akár férfi, akár nő az — úgy megveri bottal, hogy az emiatt a helyszínen meghal, annak a gazdának bűnhődnie kell. 21 De ha a rabszolga egy vagy két nap múlva már ismét képes a munkáját ellátni, akkor a gazdáját nem kell megbüntetni, hiszen a rabszolga a ő tulajdona.

22 Előfordul, hogy férfiak verekednek, és eközben akaratlanul megütnek vagy ellöknek egy terhes asszonyt, aki emiatt elvetél. Ha ezenkívül súlyosabb baj nem történik, akkor a tettes fizessen kártérítést az asszony férjének. Ennek összegét a bírák szabják meg. 23 Ha viszont valamilyen súlyosabb veszteség vagy baj származik az asszony sérüléséből, akkor a tettes büntetése az asszony veszteségéhez igazodjon. Életét adja kárpótlásul annak életéért, 24 szemét a szeméért, fogát a fogáért, kezét a kezéért, lábát a lábáért, 25 égetést égetésért, sebet sebért, ütést ütésért.

26 Ha valaki a saját rabszolgáját — akár férfi, akár nő az — úgy megüti, hogy az egyik szemére megvakul, 27 vagy az egyik foga kitörik, akkor kárpótlásul fel kell szabadítania!”

Állatok által okozott balesetek

28 „Ha bika vagy ökör úgy felöklel egy férfit vagy asszonyt, hogy az meghal, az állatot meg kell kövezni, de a húsát nem szabad megenni. Az állat gazdája azonban ártatlan. 29 De ha az állat korábban is öklelős természetű volt, és a gazdáját erre figyelmeztették, akkor a gazdája felelős érte, hiszen zárt helyen kellett volna tartania. Ilyen esetben az állatot meg kell kövezni, és a gazdája halállal bűnhődjön. 30 Abban az esetben, ha az öklelés miatt elhunyt ember családja elfogad váltságdíjat az állat gazdájától, a gazdának nem kell meghalnia. Viszont ki kell fizetnie életéért a váltságdíjat annak megfelelően, ahogy a bírák azt kivetik rá.

31 Ez a szabály érvényes akkor is, ha az öklelős állat valakinek a leányát vagy fiát ölte meg. 32 Ha az állat rabszolgát vagy rabszolganőt öklelt föl, az állat gazdája fizessen kártérítésül a rabszolga urának 30 sékel ezüstöt,[c] és az állatot kövezzék meg.

33 Előfordulhat, hogy valaki nyitva felejti a ciszterna nyílását, vagy ciszternát ás, de nem fedi be azt. Ha ilyenkor egy ökör vagy szamár beleesik, 34 a ciszterna tulajdonosa meg kell térítse az állat árát a gazdájának, az elpusztult állat pedig az övé lesz.

35 Ha valakinek az ökre vagy bikája úgy felökleli a másik ember ökrét vagy bikáját, hogy az elpusztul, akkor adják el az élő állatot, és az árát felezzék meg. Hasonlóképpen felezzék meg az elhullott állatot is. 36 De ha az ökör vagy bika korábban is öklelős természetű volt, akkor gazdája felelős azért, ami történt, mert nem vigyázott az öklelős állatra. Ilyen esetben az elhullott állatért cserébe egy másikat kell adjon, és az elhullott állat lesz az övé.”

22 „Ha valaki marhát vagy juhot[d] lop, és azt levágja, vagy eladja, akkor kártérítésül a marháért öt másikat, a juhért négyet adjon az ellopott helyett. 2-4 Ha a tolvajnak nincs semmije, és nem tudja megtéríteni az okozott kárt, akkor őt magát adják el rabszolgának, és annak árából rendezzék a kártérítést. Ha viszont élve megtalálják nála a lopott állatokat, azokat vissza kell adja, és kárpótlásul mindegyikért még egy ugyanolyan állatot is kell adnia a tulajdonosnak. Ez minden háziállatra vonatkozik: szarvasmarhára, szamárra, juhra és kecskére egyaránt.

Ha a tolvajt rajtakapják, amikor éjjel be akar törni egy házba, és úgy megverik, hogy meghal, az nem számít gyilkosságnak, és aki megölte, nem bűnös. De ha ugyanez nappal történik, az már gyilkosságnak számít, és aki megöli a tolvajt, vétkes gyilkosság bűnében.

Ha valaki ráengedi az állatait másnak a szántóföldjére vagy szőlőskertjére, és az állatok lelegelik azt, térítse meg az okozott kárt a saját legjobb szántóföldjének, vagy szőlőjének terméséből.

Ha valaki a saját földjén tüzet gyújt, amely a tövises sövényen keresztül átterjed a szomszéd területére, és ott elégeti a lábon álló vagy már learatott termést, akkor az okozott kárt teljes egészében meg kell térítenie.

Előfordul, hogy valaki pénzt vagy értéktárgyakat ad át szomszédjának megőrzésre, de azokat valaki ellopja. Ha a tolvajt elfogják, kétszeresen meg kell fizessen a lopásért. De ha nem találják a tolvajt, akkor a szomszédot Isten[e] elé kell állítani, hogy kiderüljön, nem ő maga lopta-e el, amit rábíztak.

Minden olyan esetben, amikor egy bizonyos dolog tulajdonjogát két ember vitatja, menjenek Isten elé mind a ketten. Akit Isten bűnösnek jelent ki, az fizessen a másik félnek büntetésül kétszer annyit, mint amennyit a vitatott dolog ér. Ez a törvény ugyanúgy érvényes, ha szarvasmarháról, szamárról, juhról, kecskéről, ruháról vagy bármilyen elveszett dologról van szó.

10 Előfordul, hogy valaki a szamarát, ökrét, juhait vagy más háziállatát rábízza szomszédjára, hogy viseljen rá gondot egy ideig. Ha ilyenkor a rábízott állat elhullik, megsérül, vagy ellopták, de erre nincs szemtanú, 11 akkor a szomszéd esküdjön meg az Örökkévalóra, hogy nem ő okozta a kárt. A tulajdonos köteles elfogadni ezt az esküt, és nem követelhet kártérítést. 12 Azonban, ha a szomszéd lopta el azt az állatot, fizessen kártérítést a tulajdonosnak. 13 Ha az állatot ragadozó vad tépte szét, a szomszéd bizonyítékul mutassa be a széttépett állat maradványait. Ebben az esetben nem tartozik a tulajdonosnak kártérítéssel.

14 Ha valaki kölcsönkér a szomszédjától egy háziállatot, és az megsérül, vagy elhullik, amikor a tulajdonosa nem volt jelen, akkor fizessen kártérítést. 15 De ha a baj akkor történik, amikor az állat tulajdonosa is jelen van, akkor nem kell kártérítést fizetnie a kölcsönkérőnek. Ha az állatot eleve úgy kérte, hogy a használatáért díjat fizet, akkor csak ezt a díjat kell a kölcsönvevőnek megfizetnie.”

16 „Ha egy férfi elcsábít egy szűz leányt, aki még nincs eljegyezve, és vele hál, akkor fizesse meg a jegyajándékot a leány apjának, és vegye feleségül a leányt. 17 Ha viszont a leány apja semmiképpen nem akarja a leányát hozzáadni, a csábítónak akkor is meg kell fizetnie a szokásos jegyajándékot.

18 Varázsló asszonyt ne hagyj életben!

19 Aki állattal létesít szexuális kapcsolatot, halállal bűnhődjön!

20 Aki nem az Örökkévalónak, hanem más isteneknek mutat be áldozatot, azt feltétlenül ki kell végezni!

21 A közöttetek lakó idegen nemzetiségűekkel bánjatok méltányosan és igazságosan, hiszen ti magatok is jövevények voltatok Egyiptomban!

22 Az özvegyeket és árvákat ne nyomd el! 23 Ha mégis kegyetlenül bánsz velük, és ők hozzám kiáltanak, biztos lehetsz benne, hogy meghallgatom őket! 24 Ha pedig emiatt megharagszom rád, és karddal öllek meg, akkor a te feleséged is özvegy lesz, gyermekeid pedig árvák lesznek.

25 Ha népem közül való szegényeknek kölcsönt adsz, ne bánj velük uzsorás módjára, és ne követelj tőlük kamatot! 26 Ha a felsőruháját zálogba veszed tőle, akkor azt még naplemente előtt add vissza neki. 27 Lehet, hogy ez a ruha testének egyetlen takarója. Ha nem adod neki vissza, mivel takarózzon az éjjeli hidegben? Bizony, ha emiatt hozzám kiált, meghallgatom, mert én könyörületes vagyok.

28 Ne szólj tiszteletlenül Istenről![f] Néped vezetőjét ne átkozd!

29 Ne késlekedjél behozni gabonádból, borodból és olívaolajadból az áldozni valót!

Elsőszülött fiadat add nekem! 30 Add nekem szarvasmarháid, juhaid és kecskéid közül is az elsőszülötteket. De az első hét napon még legyen az anyja mellett, csak a nyolcadik napon add nekem.

31 Legyetek számomra elkülönített, szent nép! Ezért ne egyetek olyan állat húsából, amelyet valamilyen ragadozó vadállat széttépett, hanem adjátok a kutyáknak!”

Footnotes:

  1. 2 Mózes 21:6 Isten Vagy: „vigye oda, arra a helyre, ahol Istent imádják”, vagy: „a bírák”.
  2. 2 Mózes 21:17 szidalmazza vagy átkozza Az eredeti szó azt is jelenti: „megveti, megalázza”.
  3. 2 Mózes 21:32 30 sékel ezüst Ennyi volt az ára egy rabszolgának. Mai mértékkel kb. 35 dkg ezüst.
  4. 2 Mózes 22:1 juhot Ez a szó egyaránt jelenthet juhot vagy kecskét.
  5. 2 Mózes 22:8 Isten Vagy: „a bírák”. A 9. versben is.
  6. 2 Mózes 22:28 A 28. versben a „tiszteletlenül szólni” igen széles értelmű: „szidalmazni”, „gyalázni”, stb.
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)

Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center

  Back

1 of 1

You'll get this book and many others when you join Bible Gateway Plus. Learn more

Viewing of
Cross references
Footnotes