Acts 1
New Revised Standard Version Catholic Edition
The Promise of the Holy Spirit
1 In the first book, Theophilus, I wrote about all that Jesus did and taught from the beginning 2 until the day when he was taken up to heaven, after giving instructions through the Holy Spirit to the apostles whom he had chosen. 3 After his suffering he presented himself alive to them by many convincing proofs, appearing to them during forty days and speaking about the kingdom of God. 4 While staying[a] with them, he ordered them not to leave Jerusalem, but to wait there for the promise of the Father. “This,” he said, “is what you have heard from me; 5 for John baptized with water, but you will be baptized with[b] the Holy Spirit not many days from now.”
The Ascension of Jesus
6 So when they had come together, they asked him, “Lord, is this the time when you will restore the kingdom to Israel?” 7 He replied, “It is not for you to know the times or periods that the Father has set by his own authority. 8 But you will receive power when the Holy Spirit has come upon you; and you will be my witnesses in Jerusalem, in all Judea and Samaria, and to the ends of the earth.” 9 When he had said this, as they were watching, he was lifted up, and a cloud took him out of their sight. 10 While he was going and they were gazing up toward heaven, suddenly two men in white robes stood by them. 11 They said, “Men of Galilee, why do you stand looking up toward heaven? This Jesus, who has been taken up from you into heaven, will come in the same way as you saw him go into heaven.”
Matthias Chosen to Replace Judas
12 Then they returned to Jerusalem from the mount called Olivet, which is near Jerusalem, a sabbath day’s journey away. 13 When they had entered the city, they went to the room upstairs where they were staying, Peter, and John, and James, and Andrew, Philip and Thomas, Bartholomew and Matthew, James son of Alphaeus, and Simon the Zealot, and Judas son of[c] James. 14 All these were constantly devoting themselves to prayer, together with certain women, including Mary the mother of Jesus, as well as his brothers.
15 In those days Peter stood up among the believers[d] (together the crowd numbered about one hundred twenty persons) and said, 16 “Friends,[e] the scripture had to be fulfilled, which the Holy Spirit through David foretold concerning Judas, who became a guide for those who arrested Jesus— 17 for he was numbered among us and was allotted his share in this ministry.” 18 (Now this man acquired a field with the reward of his wickedness; and falling headlong,[f] he burst open in the middle and all his bowels gushed out. 19 This became known to all the residents of Jerusalem, so that the field was called in their language Hakeldama, that is, Field of Blood.) 20 “For it is written in the book of Psalms,
‘Let his homestead become desolate,
and let there be no one to live in it’;
and
‘Let another take his position of overseer.’
21 So one of the men who have accompanied us during all the time that the Lord Jesus went in and out among us, 22 beginning from the baptism of John until the day when he was taken up from us—one of these must become a witness with us to his resurrection.” 23 So they proposed two, Joseph called Barsabbas, who was also known as Justus, and Matthias. 24 Then they prayed and said, “Lord, you know everyone’s heart. Show us which one of these two you have chosen 25 to take the place[g] in this ministry and apostleship from which Judas turned aside to go to his own place.” 26 And they cast lots for them, and the lot fell on Matthias; and he was added to the eleven apostles.
Atti 1
Nuova Riveduta 2006
Introduzione. Ascensione di Gesù(A)
1 (B)Nel mio primo libro, o Teofilo, ho parlato di tutto quello che Gesù cominciò a fare e a insegnare 2 fino al giorno che fu elevato in cielo, dopo aver dato mediante lo Spirito Santo delle istruzioni agli apostoli che aveva scelti.
3 Ai quali anche, dopo che ebbe sofferto, si presentò vivente con molte prove, facendosi vedere da loro per quaranta giorni, parlando delle cose relative al regno di Dio.
4 Trovandosi con essi, ordinò loro di non allontanarsi da Gerusalemme, ma di attendere l’attuazione della promessa del Padre, «la quale», egli disse, «avete udita da me. 5 Perché Giovanni battezzò, sì con acqua, ma voi sarete battezzati in Spirito Santo fra non molti giorni». 6 Quelli dunque che erano riuniti gli domandarono: «Signore, è in questo tempo che ristabilirai il regno a Israele?» 7 Egli rispose loro: «Non spetta a voi sapere i tempi o i momenti che il Padre ha riservato alla propria autorità. 8 Ma voi riceverete potenza quando lo Spirito Santo verrà su di voi, e mi sarete testimoni[a] in Gerusalemme, e in tutta la Giudea e Samaria, e fino all’estremità della terra».
9 Dette queste cose, mentre essi guardavano, fu elevato; e una nuvola, accogliendolo, lo sottrasse ai loro sguardi. 10 E come essi avevano gli occhi fissi al cielo, mentre egli se ne andava, due uomini in vesti bianche si presentarono a loro e dissero: 11 «Uomini di Galilea, perché state a guardare verso il cielo? Questo Gesù, che vi è stato tolto ed è stato elevato in cielo, ritornerà nella medesima maniera in cui lo avete visto andare in cielo».
L’attesa dello Spirito Santo
12 (C)Allora essi tornarono a Gerusalemme dal monte chiamato dell’Uliveto, che è vicino a Gerusalemme, non distandone che un cammin di sabato[b]. 13 Quando furono entrati, salirono nella sala di sopra dove di consueto si trattenevano Pietro e Giovanni, Giacomo e Andrea, Filippo e Tommaso, Bartolomeo e Matteo, Giacomo d’Alfeo e Simone lo Zelota, e Giuda di Giacomo. 14 Tutti questi perseveravano concordi nella preghiera[c], con le donne e con Maria, madre di Gesù, e con i fratelli di lui.
Mattia scelto al posto di Giuda
15 (D)In quei giorni Pietro, alzatosi in mezzo ai fratelli[d] (il numero delle persone riunite era di circa centoventi), disse:
16 «Fratelli[e], era necessario che si adempisse la profezia della Scrittura pronunciata dallo Spirito Santo[f] per bocca di Davide riguardo a Giuda, che fece da guida a quelli che arrestarono Gesù. 17 Perché egli era uno di noi[g] e aveva ricevuto la sua parte di questo ministero[h]. 18 Egli dunque acquistò un campo con il salario della sua iniquità; poi, essendosi precipitato, gli si squarciò il ventre, e tutte le sue interiora si sparsero. 19 Questo è divenuto così noto a tutti gli abitanti di Gerusalemme, che quel campo è stato chiamato nella loro lingua “Acheldama”, cioè “campo di sangue”. 20 Infatti sta scritto nel libro dei Salmi:
“La sua dimora diventi deserta e più nessuno abiti in essa”[i]; e:
“Il suo incarico lo prenda un altro”[j].
21 Bisogna dunque che tra gli uomini che sono stati in nostra compagnia tutto il tempo che il Signore Gesù visse con noi[k], 22 a cominciare dal battesimo di Giovanni fino al giorno che egli, tolto da noi, è stato elevato in cielo, uno diventi testimone con noi della sua risurrezione».
23 Essi ne presentarono due: Giuseppe, detto Barsabba, che era soprannominato Giusto, e Mattia. 24 Poi in preghiera dissero: «Tu, Signore, che conosci i cuori di tutti, mostra quale di questi due hai scelto 25 per prendere, in questo ministero e apostolato, il posto[l] che Giuda ha abbandonato per andarsene al suo luogo». 26 Tirarono quindi a sorte e la sorte cadde su Mattia, che fu aggiunto agli undici apostoli.
Footnotes
- Atti 1:8 Cosi TR e M; NA e sarete miei testimoni…
- Atti 1:12 Un cammin di sabato, circa un chilometro; era vietato percorrere una distanza superiore in un giorno di sabato, secondo il costume giudaico.
- Atti 1:14 TR e M nella preghiera e nella supplica.
- Atti 1:15 TR e M in mezzo ai discepoli.
- Atti 1:16 Fratelli, lett. uomini fratelli.
- Atti 1:16 La profezia della Scrittura pronunciata dallo Spirito Santo, lett. la Scrittura che lo Spirito Santo predisse; TR e M questa Scrittura che lo Spirito Santo predisse.
- Atti 1:17 Era uno di noi, lett. era annoverato tra noi.
- Atti 1:17 Parecchi considerano i vv. 18-19 come una parentesi dell’autore del libro anziché come parte del discorso di Pietro.
- Atti 1:20 +Sl 69:25.
- Atti 1:20 +Sl 109:8.
- Atti 1:21 Visse con noi, lett. entrò e uscì fra di noi.
- Atti 1:25 TR e M la parte/la sorte.
Apostelgeschichte 1
Schlachter 2000
Einleitung
1 Den ersten Bericht habe ich verfasst, o Theophilus, über alles, was Jesus anfing zu tun und zu lehren,
2 bis zu dem Tag, da er [in den Himmel] aufgenommen wurde, nachdem er den Aposteln[a], die er erwählt hatte, durch den Heiligen Geist Befehl gegeben hatte.
3 Ihnen erwies er sich auch nach seinem Leiden als lebendig durch viele sichere Kennzeichen, indem er ihnen während 40 Tagen erschien und über das Reich Gottes redete.
Die Ankündigung des verheißenen Heiligen Geistes
4 Und als er mit ihnen zusammen war, gebot er ihnen, nicht von Jerusalem zu weichen, sondern die Verheißung des Vaters abzuwarten, die ihr [— so sprach er —] von mir vernommen habt,
5 denn Johannes hat mit Wasser getauft, ihr aber sollt mit Heiligem Geist getauft werden[b] nicht lange nach diesen Tagen.
6 Da fragten ihn die, welche zusammengekommen waren, und sprachen: Herr, stellst du in dieser Zeit für Israel die Königsherrschaft wieder her?
7 Er aber sprach zu ihnen: Es ist nicht eure Sache, die Zeiten oder Zeitpunkte[c] zu kennen, die der Vater in seiner eigenen Vollmacht festgesetzt hat;
8 sondern ihr werdet Kraft empfangen, wenn der Heilige Geist auf euch gekommen ist, und ihr werdet meine Zeugen sein in Jerusalem und in ganz Judäa und Samaria und bis an das Ende der Erde!
Die Himmelfahrt Jesu Christi
9 Und als er dies gesagt hatte, wurde er vor ihren Augen emporgehoben, und eine Wolke nahm ihn auf von ihren Augen weg.
10 Und als sie unverwandt zum Himmel blickten, während er dahinfuhr, siehe, da standen zwei Männer in weißer Kleidung bei ihnen,
11 die sprachen: Ihr Männer von Galiläa, was steht ihr hier und seht zum Himmel? Dieser Jesus, der von euch weg in den Himmel aufgenommen worden ist, wird in derselben Weise wiederkommen, wie ihr ihn habt in den Himmel auffahren sehen!
Die Apostel in Jerusalem
12 Da kehrten sie nach Jerusalem zurück von dem Berg, welcher Ölberg heißt, der nahe bei Jerusalem liegt, einen Sabbatweg[d] entfernt.
13 Und als sie hineinkamen, gingen sie hinauf in das Obergemach, wo sie sich aufzuhalten pflegten, nämlich Petrus und Jakobus und Johannes und Andreas, Philippus und Thomas, Bartholomäus und Matthäus, Jakobus, der Sohn des Alphäus, und Simon der Zelot und Judas, der Sohn des Jakobus.
14 Diese alle blieben beständig und einmütig im Gebet und Flehen, zusammen mit den Frauen und Maria, der Mutter Jesu, und mit seinen Brüdern.
Matthias wird durchs Los als zwölfter Apostel bestimmt
15 Und in diesen Tagen stand Petrus mitten unter den Jüngern auf und sprach (es waren aber etwa 120 Personen beisammen):
16 Ihr Männer und Brüder, es musste dieses Schriftwort erfüllt werden, das der Heilige Geist durch den Mund Davids vorausgesagt hat über Judas, welcher denen, die Jesus gefangen nahmen, zum Wegweiser wurde.
17 Denn er war zu uns gezählt und hatte das Los dieses Dienstes empfangen.
18 Dieser erwarb einen Acker aus dem Lohn der Ungerechtigkeit, und er stürzte kopfüber hinab, barst mitten entzwei, und alle seine Eingeweide traten heraus.
19 Und das ist allen bekannt geworden, die in Jerusalem wohnen, sodass jener Acker in ihrer eigenen Sprache Akeldama genannt worden ist, das heißt: »Blutacker«.
20 Denn es steht geschrieben im Buch der Psalmen: »Seine Behausung soll öde werden, und niemand soll darin wohnen«, und: »Sein Amt empfange ein anderer«.[e]
21 So muss nun von den Männern, die mit uns gegangen sind die ganze Zeit über, in welcher der Herr Jesus unter uns ein- und ausging,
22 von der Taufe des Johannes an bis zu dem Tag, da er von uns hinweg aufgenommen wurde — einer von diesen muss mit uns Zeuge seiner Auferstehung werden.
23 Und sie stellten zwei dar: Joseph, genannt Barsabas, mit dem Beinamen Justus, und Matthias.
24 Und sie beteten und sprachen: Herr, du Kenner aller Herzen, zeige an, welchen von diesen beiden du erwählt hast,
25 das Los dieses Dienstes und Apostelamtes zu empfangen, von dem Judas abgewichen ist, um hinzugehen an seinen eigenen Ort!
26 Und sie warfen das Los über sie, und das Los fiel auf Matthias, und er wurde zu den elf Aposteln hinzugezählt.
Apostolok 1
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Jézus a Szent Szellem eljövetelét ígéri
1 Kedves Teofilus, első könyvemben mindarról írtam neked, amit Jézus tett és tanított 2 addig a napig, amikor felvitték a Mennybe. Mielőtt felvitték volna, Jézus még beszélt az apostolokkal, akiket kiválasztott: a Szent Szellem által útbaigazította őket, és parancsokat adott nekik. 3 Ez Jézus szenvedése és halála után történt. Ő azonban negyven napon keresztül többször is megjelent az apostoloknak, beszélt nekik Isten Királyságáról, és sokféle módon meggyőzően bizonyította, hogy él. 4 Az egyik ilyen alkalommal, amikor együtt ettek, ezt parancsolta nekik: „Az Atya megígért nektek valamit, ahogyan már beszéltem erről. Ne menjetek el Jeruzsálemből, amíg ő be nem teljesíti az ígéretét! 5 Mert János vízbe merített be, titeket azonban néhány nap múlva Szent Szellembe fognak bemeríteni.”
Jézust felemelik a Mennybe
6 Amikor az apostolok együtt voltak, megkérdezték Jézust: „Uram, nem mostanában fogod helyreállítani Izráel népe számára a királyságot?”
7 Ő így válaszolt: „Azokat az időpontokat és időszakokat, amelyeknek kijelölését az Atya saját magának tartotta fenn, nektek nem szükséges ismernetek. 8 Ellenben, amikor a Szent Szellem leszáll rátok, erőt kaptok, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt szerte a világon mindenhol.”
9 Miután Jézus ezt mondta, a szemük láttára felemelkedett, majd egy felhő beburkolta és eltakarta a tanítványok tekintete elől. 10 Az apostolok még mindig merően néztek a távolodó Jézus után, amikor hirtelen megállt mellettük két fehér ruhás férfi, 11 és megszólította őket: „Galileai férfiak, miért álltok itt az ég felé meredve? Ez a Jézus, akit felvittek tőletek a Mennybe, ugyanúgy jön majd vissza, ahogyan felmenni láttátok.”
Júdás helyett Mátyást választják az apostolok közé
12 Ezután az apostolok az Olajfák hegyéről visszamentek Jeruzsálembe, amely körülbelül egy kilométerre volt onnan, 13 majd felmentek abba az emeleti szobába, ahol a szállásuk volt: Péter, János, Jakab, András, Fülöp, Tamás, Bertalan, Máté, azután Jakab, az Alfeus fia, azután a zélóta Simon és Júdás, a Jakab fia.
14 Mindannyian együtt voltak, állandóan és egy szívvel-lélekkel imádkoztak. Asszonyok is voltak velük — többek között Jézus anyja, Mária — meg Jézus testvérei is.
15 Ezekben a napokban történt, hogy amikor körülbelül százhúszan gyűltek össze, Péter felállt a testvérek között, és azt mondta: 16-17 „Testvéreim, be kellett teljesednie az Írásnak, amit a Szent Szellem Dávid által már régen megmondott Júdásról. Bár ő korábban közénk tartozott, és velünk együtt szolgált, mégis ő vezette azokat, akik Jézust letartóztatták.
18 (Júdás a gonoszságáért pénzt kapott, s ezen egy telket vettek. Amikor a holtteste lezuhant, a belső részei kiomlottak. 19 Mindenki megtudta ezt Jeruzsálemben, és ezért adták annak a teleknek ezt a nevet: »akeldama«. Ez az ő nyelvükön azt jelenti: vérmező.)
20 A Zsoltárok Könyvében így van ez megírva:
»Legyen az ő lakóhelye elhagyatott,
senki ne lakjon ott!«[a]
És az is meg van írva:
»Valaki más foglalja el a helyét a vezetők között!«[b]
21-22 Ezért választanunk kell valakit, aki velünk együtt tanúskodik Jézus feltámadásáról. Olyan valakit, aki közénk tartozott egész idő alatt, amíg az Úr Jézus velünk volt — attól fogva, hogy Bemerítő János bemerítette őt, egészen addig, amíg tőlünk a Mennybe felvitték.”
23 Két férfit javasoltak: Józsefet (akit Barsabbásnak és Jusztusznak, vagyis igazságosnak is hívtak), és Mátyást. 24-25 Azután így imádkoztak: „Urunk! Te mindenki szívét ismered. Mutasd meg, hogy e kettő közül melyiket választottad ki arra, hogy apostol legyen, és átvegye azt a szolgálatot, amelyet Júdás elhagyott, hogy oda jusson, ahová való!” 26 Azután sorsot húztak, és a választás Mátyásra esett, aki ettől fogva az apostolok közé tartozott.
Footnotes
- Apostolok 1:20 Idézet: Zsolt 69:25.
- Apostolok 1:20 Idézet: Zsolt 109:8.
Actes 1
La Bible du Semeur
Introduction
1 Cher Théophile,
Dans mon premier livre[a], j’ai exposé tout ce que Jésus a commencé de faire et d’enseigner 2 jusqu’au jour où il fut enlevé au ciel après avoir donné, par le Saint-Esprit[b], ses instructions à ceux qu’il s’était choisis comme apôtres.
3 Après sa mort, il se présenta à eux vivant et leur donna des preuves nombreuses de sa résurrection. Il leur apparut pendant quarante jours et leur parla du royaume de Dieu.
Dans l’attente de l’Esprit
La promesse de l’Esprit
4 Or, un jour qu’il prenait un repas avec eux[c], il leur recommanda de ne pas quitter Jérusalem, mais d’y attendre que son Père leur accorde le don qu’il leur avait promis.
– C’est le don que je vous ai annoncé, leur dit-il. 5 Car Jean a baptisé dans l’eau, mais vous, c’est dans le Saint-Esprit que vous serez baptisés dans peu de jours.
6 Comme ils étaient réunis autour de lui, ils lui demandèrent : Seigneur, est-ce à ce moment-là que tu rendras le royaume à Israël[d] ?
7 Il leur répondit : Il ne vous appartient pas de connaître les temps et les moments que le Père a fixés de sa propre autorité. 8 Mais le Saint-Esprit descendra sur vous : vous recevrez sa puissance et vous serez mes témoins à Jérusalem, dans toute la Judée et la Samarie, et jusqu’au bout du monde[e].
Le retour à Jérusalem
9 Après ces mots, ils le virent s’élever dans les airs et un nuage le cacha à leur vue. 10 Ils gardaient encore les yeux fixés au ciel pendant qu’il s’éloignait, quand deux hommes vêtus de blanc se présentèrent devant eux et leur dirent : 11 Hommes de Galilée, pourquoi restez-vous ainsi à regarder le ciel ? Ce Jésus qui a été enlevé au ciel du milieu de vous, en redescendra un jour de la même manière que vous l’avez vu y monter.
12 Alors les apôtres quittèrent la colline qu’on appelle mont des Oliviers, située à environ un kilomètre[f] de Jérusalem, et rentrèrent en ville. 13 Dès leur arrivée, ils montèrent à l’étage supérieur de la maison où ils se tenaient d’habitude[g]. C’étaient Pierre, Jean, Jacques et André, Philippe et Thomas, Barthélemy et Matthieu, Jacques, fils d’Alphée, Simon le Zélé[h], et Jude, fils de Jacques. 14 Eux tous, d’un commun accord, se retrouvaient souvent pour prier, avec quelques femmes, avec Marie la mère de Jésus, et avec les frères de Jésus.
Le choix d’un douzième apôtre
15 Un de ces jours-là, Pierre se leva au milieu des frères. Ils étaient là environ cent vingt.
16 – Mes frères, dit-il, il fallait que les prophéties de l’Ecriture s’accomplissent : car le Saint-Esprit, par l’intermédiaire de David, a parlé à l’avance de Judas, qui a servi de guide à ceux qui ont arrêté Jésus. 17 Cet homme était l’un des nôtres et il a eu sa part dans le service qui nous avait été confié. 18 Avec l’argent qu’il a reçu en paiement de son crime, il a acheté un champ ; il y est tombé la tête la première, il s’est éventré, et ses intestins se sont répandus sur le sol. 19 Tous les habitants de Jérusalem l’ont appris : c’est pourquoi ils ont appelé ce champ : Akeldama, ce qui, dans leur langue, signifie : « le champ du sang ».
20 Or, il est écrit dans le livre des Psaumes :
Que sa maison reste vide
et qu’elle soit privée d’habitants[i] .
Et plus loin :
Qu’un autre prenne sa charge[j] !
21 Nous devons donc choisir l’un de ceux qui nous ont accompagnés durant tout le temps où le Seigneur Jésus sillonnait le pays avec nous, 22 depuis le moment où Jean l’a baptisé jusqu’au jour où il a été enlevé du milieu de nous. Cet homme sera ainsi, avec nous, un témoin de sa résurrection.
23 On présenta deux hommes : Joseph, appelé Barsabbas, surnommé le Juste, et Matthias. 24 Et l’on fit alors cette prière :
Toi, Seigneur, tu connais le cœur de tous les hommes. Désigne toi-même celui de ces deux frères que tu as choisi 25 pour occuper, dans cette charge d’apôtre, la place que Judas a désertée afin d’aller à celle qui lui revenait.
26 Puis ils tirèrent au sort. Matthias fut désigné. C’est lui qui fut adjoint aux onze apôtres.
Footnotes
- 1.1 Voir Lc 1.1-4. Les Actes sont la suite de l’Evangile selon Luc.
- 1.2 Autres traductions : à ceux qu’il avait choisis comme apôtres par le Saint-Esprit, ou : il fut enlevé au ciel par le Saint-Esprit.
- 1.4 Autre traduction : un jour qu’il était avec eux.
- 1.6 Autre traduction : tu rétabliras le royaume au profit d’Israël ?
- 1.8 Luc annonce ici le plan de son livre : témoins à Jérusalem (chap. 1 à 7), en Judée et dans la Samarie (chap. 8 à 9) puis jusqu’au bout du monde (chap. 10 à 28).
- 1.12 C’était la distance de marche autorisée le jour du sabbat par la tradition rabbinique.
- 1.13 Les apôtres se tenaient dans une pièce aménagée sur le toit en terrasse, comme il y en avait souvent dans les maisons israélites.
- 1.13 Voir note Mt 10.4.
- 1.20 Ps 69.26.
- 1.20 Ps 109.8.
New Revised Standard Version Bible: Catholic Edition, copyright © 1989, 1993 the Division of Christian Education of the National Council of the Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved.
Copyright © 2006 Società Biblica di Ginevra
Copyright © 2000 by Geneva Bible Society
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center
La Bible Du Semeur (The Bible of the Sower) Copyright © 1992, 1999 by Biblica, Inc.®
Used by permission. All rights reserved worldwide.