Acts 6:8-7:5
New Revised Standard Version Catholic Edition
The Arrest of Stephen
8 Stephen, full of grace and power, did great wonders and signs among the people. 9 Then some of those who belonged to the synagogue of the Freedmen (as it was called), Cyrenians, Alexandrians, and others of those from Cilicia and Asia, stood up and argued with Stephen. 10 But they could not withstand the wisdom and the Spirit[a] with which he spoke. 11 Then they secretly instigated some men to say, “We have heard him speak blasphemous words against Moses and God.” 12 They stirred up the people as well as the elders and the scribes; then they suddenly confronted him, seized him, and brought him before the council. 13 They set up false witnesses who said, “This man never stops saying things against this holy place and the law; 14 for we have heard him say that this Jesus of Nazareth[b] will destroy this place and will change the customs that Moses handed on to us.” 15 And all who sat in the council looked intently at him, and they saw that his face was like the face of an angel.
Stephen’s Speech to the Council
7 Then the high priest asked him, “Are these things so?” 2 And Stephen replied:
“Brothers[c] and fathers, listen to me. The God of glory appeared to our ancestor Abraham when he was in Mesopotamia, before he lived in Haran, 3 and said to him, ‘Leave your country and your relatives and go to the land that I will show you.’ 4 Then he left the country of the Chaldeans and settled in Haran. After his father died, God had him move from there to this country in which you are now living. 5 He did not give him any of it as a heritage, not even a foot’s length, but promised to give it to him as his possession and to his descendants after him, even though he had no child.
Atti 6:8-7:5
Nuova Riveduta 2006
Arresto di Stefano
8 (A)Ora Stefano, pieno di grazia e di potenza[a], faceva grandi prodigi e segni tra il popolo. 9 Ma alcuni della sinagoga detta «dei Liberti»[b], dei Cirenei, degli Alessandrini, di quelli di Cilicia e d’Asia si misero a discutere con Stefano; 10 e non potevano resistere alla sapienza e allo Spirito con cui egli parlava. 11 Allora istigarono degli uomini che dissero: «Noi lo abbiamo udito mentre pronunciava parole di bestemmia contro Mosè e contro Dio». 12 Essi misero in agitazione il popolo, gli anziani, gli scribi; e, venutigli addosso, lo afferrarono e lo condussero al sinedrio; 13 e presentarono dei falsi testimoni, che dicevano: «Quest’uomo non cessa di proferire parole [di bestemmia] contro {questo} luogo santo e contro la legge. 14 Infatti lo abbiamo udito affermare che quel Nazareno, Gesù, distruggerà questo luogo e cambierà gli usi che Mosè ci ha tramandati».
15 E tutti quelli che sedevano nel sinedrio, fissati gli occhi su di lui, videro il suo viso simile a quello di un angelo.
Discorso di Stefano
7 (B)Il sommo sacerdote disse: «Le cose stanno proprio così?»
2 Egli rispose: «Fratelli e padri[c], ascoltate. Il Dio della gloria apparve ad Abraamo, nostro padre, mentre egli era in Mesopotamia, prima che si stabilisse in Caran, 3 e gli disse: “Esci dal tuo paese e dal tuo parentado, e va’ nel paese che io ti mostrerò”[d]. 4 Allora egli lasciò il paese dei Caldei e andò ad abitare in Caran; e di là, dopo che suo padre morì, Dio lo fece venire in questo paese che ora voi abitate. 5 In esso però non gli diede in proprietà neppure un palmo di terra[e], ma gli promise di darla in possesso a lui e alla sua discendenza dopo di lui, quando egli non aveva ancora nessun figlio.
Footnotes
- Atti 6:8 TR e M pieno di fede e di potenza.
- Atti 6:9 Sinagoga detta «dei Liberti», così chiamata perché fondata da Giudei fatti prigionieri dai Romani e, in seguito, liberati.
- Atti 7:2 Fratelli e padri, lett. uomini fratelli e padri.
- Atti 7:3 +Ge 12:1.
- Atti 7:5 Un palmo di terra, lett. un passo di un piede (cfr. De 2:5).
Apostelgeschichte 6:8-7:5
Schlachter 2000
Die falsche Anklage gegen Stephanus
8 Und Stephanus, voll Glauben und Kraft, tat Wunder und große Zeichen unter dem Volk.
9 Aber etliche aus der sogenannten Synagoge der Libertiner[a] und Kyrenäer und Alexandriner und derer von Cilicien und Asia standen auf und stritten mit Stephanus.
10 Und sie konnten der Weisheit und dem Geist, in dem er redete, nicht widerstehen.
11 Da stifteten sie Männer an, die sagten: Wir haben ihn Lästerworte reden hören gegen Mose und Gott!
12 Und sie wiegelten das Volk und die Ältesten und die Schriftgelehrten auf und überfielen ihn, rissen ihn fort und führten ihn vor den Hohen Rat.
13 Und sie stellten falsche Zeugen, die sagten: Dieser Mensch hört nicht auf, Lästerworte zu reden gegen diese heilige Stätte und das Gesetz!
14 Denn wir haben ihn sagen hören: Jesus, der Nazarener wird diese Stätte zerstören und die Gebräuche ändern, die uns Mose überliefert hat!
15 Und als alle, die im Hohen Rat saßen, ihn anblickten, sahen sie sein Angesicht wie das Angesicht eines Engels.
Das Zeugnis des Stephanus vor dem Hohen Rat
7 Da sprach der Hohepriester: Verhält sich denn dies so?
2 Er aber sprach: Ihr Männer, Brüder und Väter, hört! Der Gott der Herrlichkeit erschien unserem Vater Abraham, als er in Mesopotamien war, bevor er in Haran wohnte,
3 und sprach zu ihm: »Geh hinaus aus deinem Land und aus deiner Verwandtschaft und zieh in das Land, das ich dir zeigen werde!«[b]
4 Da ging er aus dem Land der Chaldäer und wohnte in Haran. Und nach dem Tod seines Vaters führte er ihn von dort herüber in dieses Land, das ihr jetzt bewohnt.
5 Und er gab ihm kein Erbteil darin, auch nicht einen Fußbreit, und verhieß, es ihm zum Eigentum zu geben und seinem Samen[c] nach ihm, obwohl er kein Kind hatte.
Apostolok cselekedetei 6:8-7:5
Hungarian New Translation
Istvánt elfogják és vádolják
8 István pedig - kegyelemmel és erővel telve - nagy csodákat és jeleket tett a nép között.
9 Megjelentek azonban néhányan a szabadosok, a ciréneiek és az alexandriaiak zsinagógájából, valamint néhányan a ciliciaiak és ázsiaiak közül, és vitatkoztak Istvánnal;
10 de nem tudtak szembeszállni azzal a bölcsességgel és Lélekkel, amellyel beszélt.
11 Ekkor felbújtottak embereket, akik ezt mondták: "Hallottuk, amikor káromolta Mózest és az Istent."
12 Ezzel fellázították a népet, a véneket és az írástudókat, rárohanva elfogták őt, és a nagytanács elé hurcolták.
13 Hamis tanúkat is állítottak, akik ezt mondták: "Ez az ember állandóan e szent hely és a törvény ellen beszél.
14 Hallottuk is, amikor azt mondta, hogy az a názáreti Jézus lerombolja ezt a helyet, és megváltoztatja azokat a szokásokat, amelyeket Mózes hagyott ránk."
15 Ekkor a nagytanácsban ülők mind rátekintettek, és látták, hogy az arca olyan, mint egy angyalé.
István védőbeszéde
7 A főpap megkérdezte: "Valóban így van ez?"
2 Ő erre így szólt: "Atyámfiai, férfiak és atyák, halljátok! A dicsőség Istene megjelent a mi atyánknak, Ábrahámnak, amikor Mezopotámiában volt, mielőtt letelepedett Háránban,
3 és ezt mondta neki: Menj ki földedről és rokonaid közül, és menj arra a földre, amelyet mutatok neked.
4 Ekkor kiment a káldeusok földjéről, és letelepedett Háránban. Miután pedig meghalt az apja, Isten áttelepítette őt onnan erre a földre, amelyen ti most laktok.
5 Nem adott neki ebből örökségül egy talpalatnyit sem, de megígérte, hogy neki adja azt birtokul és majd utódjának, pedig nem volt gyermeke.
Actes 6:8-7:5
La Bible du Semeur
Etienne témoin de Jésus-Christ
8 Etienne était rempli de la grâce et de la puissance divines et accomplissait de grands prodiges et des signes miraculeux au milieu du peuple. 9 Alors des membres de la synagogue dite des Affranchis[a], composée de Juifs de Cyrène, d’Alexandrie, de Cilicie et de la province d’Asie, se mirent à discuter avec lui, 10 mais ils se montraient incapables de résister à la sagesse de ses paroles, que lui donnait l’Esprit.
11 Là-dessus, ils payèrent des gens pour dire : Nous l’avons entendu prononcer des paroles blasphématoires contre Moïse et contre Dieu.
12 Ils ameutèrent ainsi le peuple, les responsables du peuple et les spécialistes de la Loi. Survenant à l’improviste, ils s’emparèrent d’Etienne et l’amenèrent au Grand-Conseil. 13 Là, ils firent comparaître de faux témoins qui déposèrent contre lui :
Cet homme que voici, dirent-ils, ne cesse de discourir contre ce lieu saint et contre la Loi de Moïse. 14 En effet, nous l’avons entendu dire que ce Jésus de Nazareth détruirait ce lieu et changerait les coutumes que Moïse nous a transmises.
15 Tous ceux qui siégeaient au Grand-Conseil avaient les yeux fixés sur Etienne et son visage leur apparut comme celui d’un ange.
7 Le grand-prêtre lui demanda : Reconnais-tu les faits qui te sont reprochés ?
2 Etienne dit alors :
Chers frères et pères de notre peuple, écoutez-moi : le Dieu glorieux apparut jadis à notre ancêtre Abraham, quand il vivait encore en Mésopotamie, avant de s’établir à Harân, 3 et il lui dit : Quitte ton pays et ta parenté, et va dans le pays que je t’indiquerai[b]. 4 C’est ainsi qu’Abraham quitta la Chaldée et vint se fixer à Harân. De là, après la mort de son père, Dieu le fit venir dans le pays où vous habitez actuellement. 5 Pourtant, il ne lui donna ici aucune propriété, pas même un mètre carré de terre. Mais il lui promit de lui donner le pays tout entier, à lui et à ses descendants après lui, alors qu’à cette époque il n’avait pas encore d’enfant[c].
Acts 7:47-60
New Revised Standard Version Catholic Edition
47 But it was Solomon who built a house for him. 48 Yet the Most High does not dwell in houses made with human hands;[a] as the prophet says,
49 ‘Heaven is my throne,
and the earth is my footstool.
What kind of house will you build for me, says the Lord,
or what is the place of my rest?
50 Did not my hand make all these things?’
51 “You stiff-necked people, uncircumcised in heart and ears, you are forever opposing the Holy Spirit, just as your ancestors used to do. 52 Which of the prophets did your ancestors not persecute? They killed those who foretold the coming of the Righteous One, and now you have become his betrayers and murderers. 53 You are the ones that received the law as ordained by angels, and yet you have not kept it.”
The Stoning of Stephen
54 When they heard these things, they became enraged and ground their teeth at Stephen.[b] 55 But filled with the Holy Spirit, he gazed into heaven and saw the glory of God and Jesus standing at the right hand of God. 56 “Look,” he said, “I see the heavens opened and the Son of Man standing at the right hand of God!” 57 But they covered their ears, and with a loud shout all rushed together against him. 58 Then they dragged him out of the city and began to stone him; and the witnesses laid their coats at the feet of a young man named Saul. 59 While they were stoning Stephen, he prayed, “Lord Jesus, receive my spirit.” 60 Then he knelt down and cried out in a loud voice, “Lord, do not hold this sin against them.” When he had said this, he died.[c]
Read full chapter
Atti 7:47-60
Nuova Riveduta 2006
47 Fu invece Salomone che gli costruì una casa. 48 L’Altissimo però non abita in edifici[a] fatti da mano d’uomo, come dice il profeta:
49 “Il cielo è il mio trono, e la terra lo sgabello dei miei piedi. Quale casa mi costruirete”, dice il Signore, “o quale sarà il luogo del mio riposo?
50 Non ha la mia mano creato tutte queste cose?”[b]
51 (A)«Gente di collo duro e incirconcisa di cuore e d’orecchi, voi opponete sempre resistenza allo Spirito Santo; come fecero i vostri padri, così fate anche voi. 52 Quale dei profeti non perseguitarono i vostri padri? Essi uccisero quelli che preannunciavano la venuta del Giusto, del quale voi ora siete divenuti i traditori e gli uccisori; 53 voi, che avete ricevuto la legge promulgata dagli angeli e non l’avete osservata».
Stefano, primo martire della fede
54 Essi, udendo queste cose, fremevano di rabbia in cuor loro e digrignavano i denti contro di lui. 55 Ma Stefano, pieno di Spirito Santo, fissati gli occhi al cielo, vide la gloria di Dio e Gesù che stava alla destra di Dio, 56 e disse: «Ecco, io vedo i cieli aperti e il Figlio dell’uomo in piedi alla destra di Dio». 57 Ma essi, gettando grida altissime, si turarono gli orecchi e si avventarono tutti insieme sopra di lui; 58 e, cacciatolo fuori dalla città, cominciarono a lapidarlo. I testimoni deposero i loro mantelli ai piedi di un giovane, chiamato Saulo. 59 E continuarono a lapidare Stefano mentre pregava[c] e diceva: «Signore Gesù, accogli il mio spirito». 60 Poi, messosi in ginocchio, gridò ad alta voce: «Signore, non imputare loro questo peccato». E detto questo si addormentò.
Read full chapter
Apostelgeschichte 7:47-60
Schlachter 2000
47 Salomo aber erbaute ihm ein Haus.
48 Doch der Höchste wohnt nicht in Tempeln, die von Händen gemacht sind, wie der Prophet spricht:
49 »Der Himmel ist mein Thron und die Erde der Schemel für meine Füße. Was für ein Haus wollt ihr mir bauen, spricht der Herr, oder wo ist der Ort, an dem ich ruhen soll?
50 Hat nicht meine Hand das alles gemacht?«[a] —
51 Ihr Halsstarrigen und Unbeschnittenen an Herz und Ohren! Ihr widerstrebt allezeit dem Heiligen Geist; wie eure Väter, so auch ihr!
52 Welchen Propheten haben eure Väter nicht verfolgt? Und sie haben die getötet, die vorher das Kommen des Gerechten ankündigten, dessen Verräter und Mörder ihr nun geworden seid
53 — ihr, die ihr das Gesetz auf Anordnung von Engeln empfangen und es nicht gehalten habt!
Die Steinigung des Stephanus
54 Als sie aber das hörten, schnitt es ihnen ins Herz, und sie knirschten mit den Zähnen über ihn.
55 Er aber, voll Heiligen Geistes, blickte zum Himmel empor und sah die Herrlichkeit Gottes, und Jesus zur Rechten Gottes stehen;
56 und er sprach: Siehe, ich sehe den Himmel offen und den Sohn des Menschen zur Rechten Gottes stehen!
57 Sie aber schrien mit lauter Stimme, hielten sich die Ohren zu und stürmten einmütig auf ihn los;
58 und als sie ihn zur Stadt hinausgestoßen hatten, steinigten sie ihn. Und die Zeugen legten ihre Kleider zu den Füßen eines jungen Mannes nieder, der Saulus hieß.
59 Und sie steinigten den Stephanus, der betete und sprach: Herr Jesus, nimm meinen Geist auf!
60 Und er kniete nieder und rief mit lauter Stimme: Herr, rechne ihnen diese Sünde nicht an! Und nachdem er das gesagt hatte, entschlief er.
Read full chapterFootnotes
- (7,50) Jes 66,1-2.
Apostolok cselekedetei 7:47-60
Hungarian New Translation
47 de Salamon épített neki házat.
48 A Magasságos azonban nem emberkéz alkotásaiban lakik, ahogyan a próféta mondja:
49 A menny az én királyi trónusom, a föld pedig lábam zsámolya. Miféle házat építhetnél nekem - mondja az Úr -, vagy hol van az én nyugalmam helye?
50 Nem az én kezem alkotta-e mindezt?
51 Ti kemény nyakú, körülmetéletlen szívű és fülű emberek, mindig ellene szegültök a Szentléleknek, atyáitokhoz hasonlóan ti is.
52 A próféták közül kit nem üldöztek a ti atyáitok? Meg is ölték azokat, akik megjövendölték az Igaznak eljövetelét. Most pedig az ő árulóivá és gyilkosaivá lettetek ti,
53 akik bár angyalok közvetítésével kaptátok a törvényt, mégsem tartottátok meg."
Istvánt megkövezik
54 Amikor ezeket hallották, haragra gerjedtek szívükben, és fogukat csikorgatták ellene.
55 Ő azonban Szentlélekkel telve az égre függesztette a tekintetét, és látta Isten dicsőségét és Jézust, amint az Isten jobbja felől áll.
56 Ekkor így szólt: "Íme, látom az eget megnyílva, és az Emberfiát, amint az Isten jobbja felől áll."
57 Erre hangosan kiáltoztak, bedugták a fülüket, és egy akarattal rárohantak;
58 azután kiűzték a városon kívülre, és megkövezték. A tanúk pedig felsőruháikat egy Saul nevű ifjú lába elé tették le.
59 Amikor megkövezték Istvánt, az így imádkozott: "Úr Jézus, vedd magadhoz lelkemet!"
60 Azután térdre esett, és hangosan felkiáltott: "Uram, ne ródd fel nekik ezt a bűnt!" És amikor ezt mondta, meghalt.
Read full chapter
Actes 7:47-60
La Bible du Semeur
47 Mais ce fut Salomon qui bâtit le Temple. 48 Cependant, le Dieu très-haut n’habite pas dans des édifices construits par des mains humaines. C’est ce que dit le prophète :
49 Mon trône, c’est le ciel,
et mon marchepied, c’est la terre.
Quelle est donc la maison |que vous me bâtirez, |dit le Seigneur,
quelle demeure |pour mon lieu de repos ?
50 Toutes ces choses, |n’est-ce pas moi qui les ai faites[a] ?
51 O vous hommes obstinés qui, comme de véritables incirconcis, gardez votre cœur et vos oreilles fermés, vous résistez toujours à l’Esprit Saint ! 52 Vous ressemblez bien à vos ancêtres ! Y a-t-il un seul prophète que vos ancêtres n’aient pas persécuté ? Ils ont tué ceux qui annonçaient la venue du seul Juste. Et vous, maintenant, vous l’avez trahi et assassiné ! 53 Oui, vous avez bien reçu la Loi de Dieu par l’intermédiaire des anges, mais vous ne l’avez jamais observée …
L’exécution d’Etienne
54 A ces mots, ceux qui siégeaient au Grand-Conseil devinrent fous de rage : ils grinçaient des dents contre Etienne. 55 Mais lui, rempli du Saint-Esprit, leva les yeux au ciel et vit la gloire de Dieu, et Jésus debout à la droite de Dieu. Alors, il s’écria : 56 Ecoutez : je vois le ciel ouvert et le Fils de l’homme debout à la droite de Dieu.
57 A ces mots, ils se mirent à vociférer et à se boucher les oreilles. D’un même élan, ils se ruèrent sur lui, 58 le traînèrent hors de la ville et le lapidèrent. Les témoins avaient déposé leurs vêtements aux pieds d’un jeune homme nommé Saul.
59 Pendant qu’ils jetaient des pierres sur lui, Etienne priait ainsi : Seigneur Jésus, reçois mon esprit !
60 Puis il tomba à genoux et, de toutes ses forces, lança un dernier cri : Seigneur, ne leur demande pas compte de ce péché !
Après avoir dit ces mots, il expira.
Read full chapter
John 4:46-54
New Revised Standard Version Catholic Edition
Jesus Heals an Official’s Son
46 Then he came again to Cana in Galilee where he had changed the water into wine. Now there was a royal official whose son lay ill in Capernaum. 47 When he heard that Jesus had come from Judea to Galilee, he went and begged him to come down and heal his son, for he was at the point of death. 48 Then Jesus said to him, “Unless you[a] see signs and wonders you will not believe.” 49 The official said to him, “Sir, come down before my little boy dies.” 50 Jesus said to him, “Go; your son will live.” The man believed the word that Jesus spoke to him and started on his way. 51 As he was going down, his slaves met him and told him that his child was alive. 52 So he asked them the hour when he began to recover, and they said to him, “Yesterday at one in the afternoon the fever left him.” 53 The father realized that this was the hour when Jesus had said to him, “Your son will live.” So he himself believed, along with his whole household. 54 Now this was the second sign that Jesus did after coming from Judea to Galilee.
Read full chapterFootnotes
- John 4:48 Both instances of the Greek word for you in this verse are plural
Giovanni 4:46-54
Nuova Riveduta 2006
46 Egli dunque[a] venne di nuovo a Cana di Galilea, dove aveva cambiato l’acqua in vino. Vi era un ufficiale del re[b], il cui figlio era infermo a Capernaum. 47 Come egli ebbe udito che Gesù era venuto dalla Giudea in Galilea, andò da lui e lo pregò che scendesse e guarisse suo figlio, perché stava per morire. 48 Perciò Gesù gli disse: «Se non vedete segni e miracoli, voi non crederete». 49 L’ufficiale del re gli disse: «Signore, scendi prima che il mio bambino muoia». 50 Gesù gli disse: «Va’, tuo figlio vive». Quell’uomo credette alla parola che Gesù gli aveva detta, e se ne andò. 51 E mentre già stava scendendo, i suoi servi gli andarono incontro e gli dissero che suo figlio viveva[c]. 52 Allora egli domandò [loro] a che ora avesse cominciato a stare meglio; ed essi gli risposero: «Ieri, all’ora settima, la febbre lo ha lasciato». 53 Così il padre riconobbe che quella era l’ora in cui Gesù gli aveva detto: «Tuo figlio vive»; e credette, lui con tutta la sua casa.
54 Gesù fece questo secondo segno[d] tornando dalla Giudea in Galilea.
Read full chapterFootnotes
- Giovanni 4:46 TR e M Gesù dunque…
- Giovanni 4:46 Re, Erode Antipa, tetrarca di Galilea.
- Giovanni 4:51 TR e M gli andarono incontro e lo informarono, dicendo: «Tuo figlio vive».
- Giovanni 4:54 Secondo segno, il primo è quello di Cana; cfr. Gv 2:11.
Johannes 4:46-54
Schlachter 2000
46 Jesus kam nun wieder nach Kana in Galiläa, wo er das Wasser zu Wein gemacht hatte. Und da gab es einen königlichen Beamten, dessen Sohn lag krank in Kapernaum.
47 Als dieser hörte, dass Jesus aus Judäa nach Galiläa gekommen sei, ging er zu ihm und bat ihn, er möchte herabkommen und seinen Sohn gesund machen; denn er lag im Sterben.
48 Da sprach Jesus zu ihm: Wenn ihr nicht Zeichen und Wunder seht, so glaubt ihr nicht!
49 Der königliche Beamte spricht zu ihm: Herr, komm herab, ehe mein Kind stirbt!
50 Jesus spricht zu ihm: Geh hin, dein Sohn lebt! Und der Mensch glaubte dem Wort, das Jesus zu ihm sprach, und ging hin.
51 Als er aber noch unterwegs war, kamen ihm seine Knechte entgegen und berichteten ihm und sprachen: Dein Sohn lebt!
52 Nun erkundigte er sich bei ihnen nach der Stunde, in welcher es mit ihm besser geworden war. Und sie sprachen zu ihm: Gestern um die siebte Stunde verließ ihn das Fieber.
53 Da erkannte der Vater, dass es eben in der Stunde geschehen war, in welcher Jesus zu ihm gesagt hatte: Dein Sohn lebt! Und er glaubte samt seinem ganzen Haus.
54 Dies ist das zweite Zeichen, das Jesus wiederum tat, als er aus Judäa nach Galiläa kam.
Read full chapter
János 4:46-54
Hungarian New Translation
Jézus meggyógyítja a kapernaumi királyi tisztviselő gyermekét(A)
46 Azután ismét a galileai Kánába ment, ahol a vizet borrá változtatta. Kapernaumban pedig volt egy királyi tisztviselő, akinek betegen feküdt a fia.
47 Amikor meghallotta, hogy Jézus megérkezett Júdeából Galileába, elment hozzá, és kérte, hogy jöjjön és gyógyítsa meg a fiát, mert halálán van.
48 Erre Jézus ezt mondta neki: "Ha nem láttok jeleket és csodákat, nem hisztek."
49 A királyi tisztviselő újra kérte őt: "Uram, jöjj, mielőtt meghal a gyermekem."
50 Jézus erre így válaszolt: "Menj el, a te fiad él." Hitt az ember a szónak, amelyet Jézus mondott neki, és elindult.
51 Még útban volt hazafelé, amikor szembejöttek vele a szolgái a hírrel, hogy a gyermeke él.
52 Ekkor megkérdezte tőlük, hány órakor lett jobban. Azt mondták neki, hogy tegnap délután egy órakor hagyta el a láz.
53 Megállapította tehát az apa, hogy éppen abban az órában, amelyben ezt mondta neki Jézus: "A te fiad él." És hitt ő, valamint egész háza népe.
54 Ezt pedig második jelként tette Jézus, miután megérkezett Júdeából Galileába.
Read full chapter
Jean 4:46-54
La Bible du Semeur
46 Il repassa par Cana en Galilée, où il avait changé l’eau en vin. Or, à Capernaüm vivait un haut fonctionnaire[a] dont le fils était très malade. 47 Quand il apprit que Jésus était revenu de Judée en Galilée, il alla le trouver et le supplia de venir guérir son fils qui était sur le point de mourir.
48 Jésus lui dit : A moins de voir des signes miraculeux et des choses extraordinaires, vous ne croirez donc pas ?
49 Mais le fonctionnaire insistait : Seigneur, viens vite avant que mon petit garçon meure.
50 – Va, lui dit Jésus, rentre chez toi, ton fils vit.
Cet homme crut Jésus sur parole et il repartit chez lui.
51 Sur le chemin du retour, plusieurs de ses serviteurs vinrent à sa rencontre et lui annoncèrent : Ton fils vit !
52 Il leur demanda à quelle heure son état s’était amélioré.
Ils lui répondirent : C’est hier, vers une heure de l’après-midi, que la fièvre l’a quitté.
53 Le père constata que c’était l’heure même où Jésus lui avait dit : « Ton fils vit. » Dès lors il crut, lui et toute sa maison.
54 Tel est le deuxième signe miraculeux que Jésus accomplit en Galilée, après son retour de Judée.
Read full chapterFootnotes
- 4.46 Attaché au service du roi Hérode Antipas.
New Revised Standard Version Bible: Catholic Edition, copyright © 1989, 1993 the Division of Christian Education of the National Council of the Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved.
Copyright © 2006 Società Biblica di Ginevra
Copyright © 2000 by Geneva Bible Society
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society
La Bible Du Semeur (The Bible of the Sower) Copyright © 1992, 1999 by Biblica, Inc.®
Used by permission. All rights reserved worldwide.