A A A A A
Bible Book List

5 Mózes 32Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)

32 Halljátok énekem, egek!
    Figyelj szavamra, Föld!
Tanításom záporozzon a földre,
    szavam hulljon, mint harmat a rétre,
mint langyos nyári eső a fűre,
    tavaszi zápor a sarjadó vetésre.

Dicsérjétek Istenünket,[a]
    mert az Örökkévaló nevét hirdetem!
Kőszikla ő! Minden tette tökéletes,
    minden döntése igazságos.
Hűséges Isten, nincs benne hamisság,
    mindenben egyenes és igaz.

De ez a nemzedék megromlott,
    már nem is a gyermekei többé!
Bizony elfajzott
    és elvetemült nemzedék ez!
Hát így viszonzod
    az Örökkévaló jóságát,
    ostoba és esztelen nemzedék?
Hiszen Atyád ő, aki teremtett,
    Alkotód, aki nemzetté nevelt!

Emlékezz hát a régi időkre,
    gondold végig sok-sok nemzedék éveit!
Kérdezd apádat, majd ő elmondja,
    és az öregeket, ők elbeszélik:
amikor a Felséges
    örökséget osztott a nemzeteknek,
    mikor Ádám fiait szétválasztotta,
s földjük határait kijelölte,
    Izráel fiainak[b] száma szerint,
akkor Jákób fiait
    magának választotta,
így lett Izráel az Örökkévaló
    saját tulajdona, öröksége.

10 Puszta földön találta,
    kietlen, szeles, vad sivatagban,
karjával körülölelte, gondozta
    és óvta, mint a szeme fényét.
11 Mint sas a fészkét oltalmazza,
    fiókáit védi és betakarja,
majd kiterjeszti szárnyát,
    kicsinyeit felkapja,
    tulajdon tollain hordozza,
12 úgy vezette népét
    az Örökkévaló egymaga.
    Más isten nem volt vele.
13 Népét az Örökkévaló
    a föld magaslatain járatta,
    mezők termésével táplálta,
még a kősziklából is mézzel etette,
    kovakőből is olajjal itatta.
14 Táplálta tehenek vajával,
    juhok tejével,
básáni bakok, bárányok
    és kosok húsával,
a legjobb búzával,
    és szőlő vérével, a legjobb borral.

15 De mikor meghízott Jesurún,[c]
    gazdája ellen rugdosott.
Meghíztál, Izráel,
    kövér lettél, elhájasodtál!
Elhagytad Teremtődet,
    az Örökkévalót,
megvetetted
    szabadításod Kőszikláját!
16 Féltékenységre ingerelték
    más istenekkel,
utálatos bálványokkal bosszantották.
17 Gonosz szellemeknek áldoztak,
    nem Istennek,
más isteneknek,
    akiket nem ismertek.
Újaknak, akik csak most jöttek,
    s akiket Izráel ősei sem ismertek.
18 Kőszikládat, aki nemzett,
    elfeledted,
elfordultál Istenedtől,
    aki világra hozott!

19 Látta ezt az Örökkévaló,
    és felháborodott,
eltaszította haragjában
    fiait és leányait.
20 „Elrejtem arcomat előlük
    — mondta —,
    lássam, mire mennek nélkülem!
Mert elvetemült nemzedék ez,
    hűtlen és állhatatlan gyermekek.
21 Féltékenységre ingereltek
    azzal, ami nem Isten,
felbosszantottak ostoba bálványaikkal.
Hát én is féltékennyé teszem őket
    oly néppel, amely nem a népem,
bosszantom őket
    ostoba nemzetekkel.
22 Haragom tüze lángra lobban,
    s mindent megemészt
    a Seol fenekéig,
elégeti a földet és minden termését,
    fölgyújtja még a hegyek alapját is.
23 Csapásokkal sújtom népemet,
    nyilaimat szórom rájuk,
24 éhség sorvasztja,
    emésztő láz
    és halálos járvány pusztítja,
vérengző vadak foga szaggatja,
    porban csúszó kígyók mérge
    öldösi őket.
25 Kívül fegyver gyilkolja népem,
    otthon a rettegés,
nem kímél sem férfit, sem szüzet,
    csecsemőt és öreget
    egyaránt elér.

26 Gondoltam, szétzúzom őket egészen,
    még emléküket is
    eltörlöm az emberek közül,
27 ha nem tartanék
    az ellenség gúnyolódásától,
    hogy öntelten félremagyarázzák:
»Nem az Örökkévaló tette ezt velük,
    erős kezünk győzte le őket!«”

28 Milyen értelmetlen ez a nép,
    nincs köztük bölcs tanácsadó!
29 Ha bölcsek lennének,
    megértenék sorsukat.
30 Hogyan üldözhet egy ezret
    hogyan futamíthat meg kettő tízezret,
ha Kősziklánk nem dob oda nekik,
    ha az Örökkévaló nem szolgáltat ki
    bennünket ellenségeinknek?
31 Mert isteneik meg sem állhatnak
    Kősziklánk, az Örökkévaló előtt
    — még ellenségeink is jól tudják ezt.
32 Szőlőjük Sodoma szőlőjéből származik,
    gyümölcsfáik Gomora kertjéből valók.
Szőlőjük keserű fürtöket terem,
    s a szőlőszemek mérgezők,
33 boruk, mint a sárkányok mérge,
    viperák gyilkos marása.

34-35 „Enyém a büntetés joga,
    enyém a bosszúállás
    — mondja az Örökkévaló —,
megőrzöm ezt magamnak,
    lepecsételt kincseim között.
Én megfizetek nekik,
    s akkor elhullanak,
mert közel a veszedelem napja,
    amely rájuk vár,
    és sebesen közeledik.”

36 Megítéli népét az Örökkévaló,
    de szolgáin megkönyörül,
ha látja, hogy elfogyott erejük,
    nincs többé sem szolga,
    sem szabad.

37 „Hol vannak hát isteneitek?
    — kérdezi tőlük. —
Hol van kősziklátok,
    akiben biztatok?
Segítsenek most bálványaitok,
38     akik megették áldozataitok húsát,
    megitták az italáldozat borát!
Most védjenek meg titeket,
    ha tudnak!

39 Lássátok meg végre,
    hogy egyedül én vagyok Isten,
ÉN VAGYOK,
    és nincs más Isten kívülem!
Én ölök és elevenítek,
    megsebesítek és meggyógyítok,
    s kezemből ki nem ragadhat senki sem!
40 Fölemelem kezemet az égre,
    és magamra esküszöm.
Amilyen biztos, hogy örökké élek,
    olyan biztos, hogy ezt megteszem:
41 Villámló kardomat megélesítem,
    marokra fogom, megsuhintom,
    ítélethez fog kezem,
bosszút állok ellenségeimen,
    és gyűlölőimnek megfizetek.
42 Nyilaim vértől részegednek,
    kardom jóllakik hússal,
a megöltek és foglyok vérével,
    az ellenség vezéreivel.”

43 Ujjongjatok, ti nemzetek,
    az ő népével együtt!
Mert megtorolja
    szolgáinak meggyilkolását,
bosszút áll ellenségein,
    de népét és földjét
    a bűntől megtisztítja.[d]

44 Így énekelte ezt az éneket Mózes, Józsuéval együtt, Izráel egész gyülekezete pedig hallgatta.

Mózes fölmegy a Nebó-hegyre

45 Miután Mózes befejezte az éneket, 46 ezt mondta nekik: Szívleljétek meg, és véssétek emlékezetetekbe a Törvény minden igéjét, amelyet ma elmondtam nektek! Tanítsátok meg rá gyermekeiteket is, és parancsoljátok meg nekik, hogy engedelmeskedjenek azoknak. 47 Nem üres beszédek ezek, hanem az életet jelentik a számotokra! A Törvény megtartása által lakhattok hosszú ideig azon a földön, amelyre a Jordánon átkelve bementek, hogy birtokba vegyétek azt.

48 Ugyanazon a napon szólt az Örökkévaló Mózeshez: 49 „Menj föl az Abárim-hegységbe, a Nebó-hegyre, amely Moáb földjén van, Jerikóval szemben! Onnan tekintsd meg Kánaán földjét, amelyet Izráel népének adok, hogy birtokba vegyék azt. 50 Ott fogsz meghalni, azon a hegyen, és pihenni térsz őseidhez, ahogyan testvéred, Áron is meghalt a Hór-hegyen, és pihenni tért őseihez. 51 Azért határoztam így, mert mindketten vétkeztetek ellenem Meríbat-Kádés vizénél, a Cin-pusztában, amikor nem szenteltetek meg[e] engem Izráel népe előtt. 52 A távolból megláthatod azt a földet, amelyet Izráel népének adok, de oda nem mehetsz be.”

Footnotes:

  1. 5 Mózes 32:3 Dicsérjétek Istenünket Vagy: „Hirdessétek Isten dicsőségét…”.
  2. 5 Mózes 32:8 Izráel fiainak Ez a masszoréta héber szöveg fordítása. Az ókori görög fordításban (LXX), és néhány qumráni héber kéziratban ezen a helyen „Isten fiainak” szerepel.
  3. 5 Mózes 32:15 Jesurún Ez Izráel egyik jelképes neve, azt jelenti: „igazságos”.
  4. 5 Mózes 32:43 a bűntől megtisztítja Szó szerint: „eltakarja”, „engesztelést szerez érte”.
  5. 5 Mózes 32:51 nem szenteltetek meg Más szóval: „nem képviseltetek engem a nép előtt úgy, ahogy kellett volna”, vagy: „nem tiszteltetek a nép előtt”. Lásd 4Móz 20:1–13.
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)

Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center

  Back

1 of 1

You'll get this book and many others when you join Bible Gateway Plus. Learn more

Viewing of
Cross references
Footnotes