Add parallel Print Page Options

A New Covenant on Hearts of Flesh

Are we beginning to commend ourselves again? Or do we need, as some do, letters of recommendation to you or from you? You are our letter, written on our hearts, known and read by everyone. It is clear that you are a letter from Messiah delivered by us—written not with ink but with the Ruach of the living God, not on tablets of stone but on tablets of human hearts.[a]

Such is the confidence we have through Messiah toward God— not that we are competent in ourselves to consider anything as coming from ourselves, but our competence is from God. He also made us competent as servants of a new covenant[b]—not of the letter, but of the Ruach. For the letter kills, but the Ruach gives life.

Now if the ministry of death, carved in letters on stone, came with such glory that Bnei-Yisrael could not look intently upon Moses’ face because of its glory[c]—although it was passing away— how will the ministry of the Ruach not be even more glorious? For if there is glory in the ministry of condemnation,[d] the ministry of righteousness overflows even more in glory. 10 For even what was glorious is not glorious in comparison to the glory that surpasses it. 11 For if what is passing away is glorious, much more what remains is glorious.

12 Therefore, having such a hope, we act with great boldness. 13 We are not like Moses, who used to put a veil over his face in order for Bnei-Yisrael not to look intently upon the end of what was passing away. 14 But their minds were hardened. For up to this very day the same veil remains unlifted at the reading of the ancient covenant, since in Messiah it is passing away. 15 But to this day, whenever Moses is read, a veil lies over their heart. 16 But whenever someone turns to the Lord, the veil is taken away. [e] 17 Now the Lord is the Spirit and where the Ruach Adonai is, there is freedom. [f] 18 But we all, with unveiled face beholding as in a mirror the glory of the Lord, are being transformed into the same image from glory to glory—just as from the Lord, who is the Spirit.

Ἀρχόμεθα πάλιν ἑαυτοὺς [a]συνιστάνειν; [b]ἢ μὴ χρῄζομεν ὥς τινες συστατικῶν ἐπιστολῶν πρὸς ὑμᾶς ἢ ἐξ [c]ὑμῶν; ἡ ἐπιστολὴ ἡμῶν ὑμεῖς ἐστε, ἐγγεγραμμένη ἐν ταῖς καρδίαις ἡμῶν, γινωσκομένη καὶ ἀναγινωσκομένη ὑπὸ πάντων ἀνθρώπων· φανερούμενοι ὅτι ἐστὲ ἐπιστολὴ Χριστοῦ διακονηθεῖσα ὑφ’ ἡμῶν, ἐγγεγραμμένη οὐ μέλανι ἀλλὰ πνεύματι θεοῦ ζῶντος, οὐκ ἐν πλαξὶν λιθίναις ἀλλ’ ἐν πλαξὶν καρδίαις σαρκίναις.

Πεποίθησιν δὲ τοιαύτην ἔχομεν διὰ τοῦ Χριστοῦ πρὸς τὸν θεόν. οὐχ ὅτι [d]ἀφ’ ἑαυτῶν ἱκανοί ἐσμεν λογίσασθαί τι ὡς ἐξ [e]αὑτῶν, ἀλλ’ ἡ ἱκανότης ἡμῶν ἐκ τοῦ θεοῦ, ὃς καὶ ἱκάνωσεν ἡμᾶς διακόνους καινῆς διαθήκης, οὐ γράμματος ἀλλὰ πνεύματος, τὸ γὰρ γράμμα ἀποκτέννει, τὸ δὲ πνεῦμα ζῳοποιεῖ.

Εἰ δὲ ἡ διακονία τοῦ θανάτου ἐν [f]γράμμασιν [g]ἐντετυπωμένη λίθοις ἐγενήθη ἐν δόξῃ, ὥστε μὴ δύνασθαι ἀτενίσαι τοὺς υἱοὺς Ἰσραὴλ εἰς τὸ πρόσωπον Μωϋσέως διὰ τὴν δόξαν τοῦ προσώπου αὐτοῦ τὴν καταργουμένην, πῶς οὐχὶ μᾶλλον ἡ διακονία τοῦ πνεύματος ἔσται ἐν δόξῃ; εἰ γὰρ [h]τῇ διακονίᾳ τῆς κατακρίσεως δόξα, πολλῷ μᾶλλον περισσεύει ἡ διακονία τῆς [i]δικαιοσύνης δόξῃ. 10 καὶ γὰρ οὐ δεδόξασται τὸ δεδοξασμένον ἐν τούτῳ τῷ μέρει [j]εἵνεκεν τῆς ὑπερβαλλούσης δόξης· 11 εἰ γὰρ τὸ καταργούμενον διὰ δόξης, πολλῷ μᾶλλον τὸ μένον ἐν δόξῃ.

12 Ἔχοντες οὖν τοιαύτην ἐλπίδα πολλῇ παρρησίᾳ χρώμεθα, 13 καὶ οὐ καθάπερ Μωϋσῆς ἐτίθει κάλυμμα ἐπὶ τὸ πρόσωπον [k]αὐτοῦ, πρὸς τὸ μὴ ἀτενίσαι τοὺς υἱοὺς Ἰσραὴλ εἰς τὸ τέλος τοῦ καταργουμένου. 14 ἀλλὰ ἐπωρώθη τὰ νοήματα αὐτῶν. ἄχρι γὰρ τῆς σήμερον [l]ἡμέρας τὸ αὐτὸ κάλυμμα ἐπὶ τῇ ἀναγνώσει τῆς παλαιᾶς διαθήκης μένει μὴ ἀνακαλυπτόμενον, [m]ὅτι ἐν Χριστῷ καταργεῖται, 15 ἀλλ’ ἕως σήμερον ἡνίκα [n]ἂν ἀναγινώσκηται Μωϋσῆς κάλυμμα ἐπὶ τὴν καρδίαν αὐτῶν κεῖται· 16 ἡνίκα [o]δὲ ἐὰν ἐπιστρέψῃ πρὸς κύριον, περιαιρεῖται τὸ κάλυμμα. 17 ὁ δὲ κύριος τὸ πνεῦμά ἐστιν· οὗ δὲ τὸ πνεῦμα [p]κυρίου, ἐλευθερία. 18 ἡμεῖς δὲ πάντες ἀνακεκαλυμμένῳ προσώπῳ τὴν δόξαν κυρίου κατοπτριζόμενοι τὴν αὐτὴν εἰκόνα μεταμορφούμεθα ἀπὸ δόξης εἰς δόξαν, καθάπερ ἀπὸ κυρίου πνεύματος.

Footnotes

  1. ΠΡΟΣ ΚΟΡΙΝΘΙΟΥΣ Β΄ 3:1 συνιστάνειν WH NIV RP ] συνιστᾶν Treg
  2. ΠΡΟΣ ΚΟΡΙΝΘΙΟΥΣ Β΄ 3:1 WH Treg NIV ] Εἰ RP
  3. ΠΡΟΣ ΚΟΡΙΝΘΙΟΥΣ Β΄ 3:1 ὑμῶν WH Treg NIV ] +συστατικῶν RP
  4. ΠΡΟΣ ΚΟΡΙΝΘΙΟΥΣ Β΄ 3:5 ἀφ’ ἑαυτῶν ἱκανοί ἐσμεν WH Treg NIV ] ἱκανοί ἐσμεν ἀφ’ ἑαυτῶν RP
  5. ΠΡΟΣ ΚΟΡΙΝΘΙΟΥΣ Β΄ 3:5 αὑτῶν WH Treg NIV ] ἑαυτῶν RP
  6. ΠΡΟΣ ΚΟΡΙΝΘΙΟΥΣ Β΄ 3:7 γράμμασιν WH NIV RP ] γράμματι Treg
  7. ΠΡΟΣ ΚΟΡΙΝΘΙΟΥΣ Β΄ 3:7 ἐντετυπωμένη WH Treg NIV ] + ἐν RP
  8. ΠΡΟΣ ΚΟΡΙΝΘΙΟΥΣ Β΄ 3:9 τῇ διακονίᾳ Treg NIV ] ἡ διακονία WH RP
  9. ΠΡΟΣ ΚΟΡΙΝΘΙΟΥΣ Β΄ 3:9 δικαιοσύνης WH Treg NIV ] + ἐν RP
  10. ΠΡΟΣ ΚΟΡΙΝΘΙΟΥΣ Β΄ 3:10 εἵνεκεν WH Treg NIV ] ἕνεκεν RP
  11. ΠΡΟΣ ΚΟΡΙΝΘΙΟΥΣ Β΄ 3:13 αὐτοῦ WH Treg NIV ] ἑαυτοῦ RP
  12. ΠΡΟΣ ΚΟΡΙΝΘΙΟΥΣ Β΄ 3:14 ἡμέρας WH Treg NIV ] – RP
  13. ΠΡΟΣ ΚΟΡΙΝΘΙΟΥΣ Β΄ 3:14 ὅτι WH Treg NIV ] ὅ τι RP
  14. ΠΡΟΣ ΚΟΡΙΝΘΙΟΥΣ Β΄ 3:15 ἂν ἀναγινώσκηται WH Treg NIV ] ἀναγινώσκεται RP
  15. ΠΡΟΣ ΚΟΡΙΝΘΙΟΥΣ Β΄ 3:16 δὲ ἐὰν WH NIV] δὲ ἂν Treg RP
  16. ΠΡΟΣ ΚΟΡΙΝΘΙΟΥΣ Β΄ 3:17 κυρίου WH Treg NIV ] + ἐκεῖ RP