2 Krónika 35
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Jósiás király Páska ünnepet tart(A)
35 Jósiás király Páska ünnepet tartott az Örökkévalónak Jeruzsálemben. Az első hónap tizennegyedik napján levágták a páskabárányt. 2 A király a papokat szolgálatba állította, és arra buzdította őket, hogy végezzék a feladatukat az Örökkévaló házában.
3 A lévitáknak, akik Izráel népét tanították, és az Örökkévaló szolgálatára voltak szentelve, ezt mondta: „Helyezzétek a Szövetségládáját a Templomba, amelyet Salamon, Dávid fia, Izráel királya épített! Többé nem kell azt a vállaitokon hordoznotok. Most már szolgáljatok Isteneteknek, az Örökkévalónak, és népének, Izráelnek.
4 Készüljetek fel a szolgálatra családjaitok és szolgálati beosztásotok szerint, annak megfelelően, ahogyan azt Dávid, Izráel királya és a fia, Salamon király megszabta a számotokra! 5 Álljatok fel a szent helyen csoportokban, hogy testvéreiteket, Izráel népének nemzetségeit szolgálhassátok. Minden egyes nemzetséget a léviták egy-egy csoportja szolgálja.
6 Azután vágjátok le a páskabárányt, szenteljétek meg magatokat, készítsétek el a páskavacsorát az Örökkévaló szavai szerint, ahogyan azt Mózesnek meghagyta!”
7 Jósiás király saját vagyonából ajándékozott az ünnepre összegyűlt népnek 30 000 bárányt és kecskegidát, hogy ezeket vágják le áldozatul a Páska ünnepére. Ezen felül még 3 000 bikát is ajándékozott nekik. 8 Hasonlóképpen a király főemberei is ajándékoztak állatokat a népnek, a papoknak és a lévitáknak. Hilkijjá, Zekarjáhú és Jehiél, akik Isten házának vezetői voltak, szintén ajándékoztak 2 600 páskabárányt és 300 bikát a papoknak. 9 Kónanjáhú és testvérei, Semajáhú és Netanél, azután Hasabjáhú, Jeiél és Józábád a léviták vezetői voltak. Ők is adtak a lévitáknak 5 000 páskabárányt és 500 bikát.
10 Amikor mindent előkészítettek a Páska ünnepére, a papok és a léviták mindannyian a helyükre álltak — ahogyan a király rendelte. 11 Azután levágták a páskabárányt, amelynek vérét a léviták a papoknak adták, akik a vért az oltárra hintették. A léviták megnyúzták a páskabárányt. 12 Az égőáldozatra szánt állatokat elkülönítették, és a nemzetségeknek adták, hogy ők vigyék oda, és ajánlják fel az Örökkévalónak — úgy, ahogyan Mózes Törvényében elő van írva. Hasonlóképpen jártak el a bikákkal is.
13 A léviták megsütötték a páskabárányt, a szent ajándékul adott állatok húsát pedig megfőzték fazekakban, üstökben és más edényekben az előírás szerint. Amikor ezekkel elkészültek, kiosztották a népnek. 14 Miután ezzel végeztek, a léviták elkészítették a páskabárányt a saját számukra és a papoknak is. A papok, Áron leszármazottjai ugyanis késő éjjelig el voltak foglalva az áldozatokkal: az égőáldozatok és az egyéb áldozati állatok zsíros részeinek az oltáron való elégetésével. Ezért készítették el a léviták a papok számára is a páskabárányt.
15 Az énekesek is a helyükön álltak, és végezték a szolgálatukat — ahogyan Dávid király, Ászáf, Hémán és Jedútún, a király mellett szolgáló próféta elrendelte. A kapuőrök is a maguk helyén álltak, mindegyik a maga kapujánál. Nem kellett elhagyniuk a helyüket az ünnep miatt, mert testvéreik, a léviták elkészítették számukra is a páskát.
16 Ezen a napon minden szertartást elvégeztek az Örökkévaló tiszteletére: megtartották a Páska ünnepét és az Örökkévaló oltárán bemutatták az égőáldozatokat — ahogyan Jósiás király elrendelte. 17 Így tartották meg a Páska ünnepét és hét napon át a Kovásztalan Kenyerek ünnepét azok, akik Izráel népéből feljöttek Jeruzsálembe. 18 Sámuel próféta ideje óta nem tartottak Izráelben ehhez hasonló Páska ünnepet. Izráel királyai közül senki sem tartott olyan ünnepet, amilyet Jósiás király a papokkal, lévitákkal, Jeruzsálem lakosaival és azokkal együtt, akik Júdából és Izráelből feljöttek az ünnepre. 19 Ezt a Páska ünnepet Jósiás király uralkodásának tizennyolcadik évében tartották.
Jósiás halála(B)
20 Miután Jósiás így helyreállította a Templomot, Nékó, Egyiptom királya hadsereget vezetett Karkemis városa ellen, amely az Eufrátesz folyó mellett fekszik. Jósiás király azonban seregével kivonult Nékó ellen. 21 Akkor Nékó követeket küldött Jósiáshoz ezzel az üzenettel:
„Júda királya, neked semmi közöd ehhez a hadjárathoz! Most nem ellened jöttem, hanem egy másik uralkodó ellen, akivel hadban állok. Isten azt parancsolta, hogy siessek, ezért ne állj az utamba, és ne ellenkezz Istennel, aki velem van, mert különben elpusztít téged!”
22 Jósiás azonban nem tért ki Nékó útjából, hanem elhatározta, hogy harcolni fog ellene. Ezért más ruhát vett fel, hogy ne ismerjék fel a csatában. Nem hallgatott Nékó szavára, amely valóban Istentől származott, hanem a Meggidó-síkságon megütközött Nékó seregével. 23 Csata közben az íjászok nyila eltalálta Jósiás királyt, aki szólt a szolgájának: „Vigyél ki innen, mert súlyosan megsebesültem!”
24 Akkor a szolgái levették a királyt a harci szekeréről, és egy másik kocsin Jeruzsálembe vitték. Jósiás ebbe a sebesülésébe bele is halt Jeruzsálemben, ahol eltemették őseinek sírboltjába. Egész Júda és Jeruzsálem népe meggyászolta. 25 Jeremiás siratóéneket szerzett Jósiás halálára. Akik siratóéneket szoktak énekelni, mind a mai napig megemlékeznek énekeikben Jósiásról. Ez szokássá lett Izráelben. Ezeket az énekeket fel is jegyezték a Siratóénekek Könyvébe.
26-27 Jósiás király egyéb tetteit, amelyeket az Örökkévaló Törvénye szerint vitt végbe, kezdettől végig feljegyezték Izráel és Júda Királyainak Könyvében.
2 Krónika 35
Hungarian Károli
35 És megtartá Jósiás Jeruzsálemben a húsvétünnepet az Úrnak; és megölék a páskha[bárányt] az elsõ hónap tizennegyedik napján.
2 És állítá a papokat az õrállásukra, és buzdítá õket az Úr házának szolgálatára.
3 És monda a Lévitáknak, a kik az egész Izráelt oktatják, és magokat az Úrnak szentelék: Helyheztessétek a szent ládát a házba, a melyet készített volt Salamon a Dávid fia, az Izráel királya; nem kell most vállatokon hordoznotok; hanem szolgáljatok az Úrnak, a ti Istenteknek, és az õ népének az Izráelnek.
4 És készítsétek el [magatokat] a ti családjaitok és csoportjaitok szerint, a mint Dávid az Izráel királya elrendelte volt, és megírta az õ fia Salamon.
5 És álljatok a szent helyen, a nép közül való testvéreitek családjainak csoportjai és a Léviták családjának [egy]-[egy] csoportja szerint.
6 Azután öljétek meg a páskha[bárányt,] és szenteljétek meg magatokat, és készítsétek el azt a ti atyátokfiainak, hogy az Úrnak Mózes által tett beszéde szerint cselekedjetek.
7 És ada Jósiás a nép fiai számára juhokat, bárányokat és gödölyéket, mindezeket a húsvéti áldozatokra; mindenkinek, valaki ott találtatik vala, szám szerint harminczezeret, és háromezer tulkot; ezek mind a királyéból valának.
8 Az õ fejedelmei is szabad akaratjokból a községnek, a papoknak és a Lévitáknak adakozának; Hilkia, Zakariás és Jéhiel, az Isten házának fejedelmei, adának a papoknak a húsvét áldozatira kétezerhatszáz [juhot] és háromszáz tulkot.
9 Konánia pedig és Semája és Nétanéel az õ atyjafiai, Hasábia, Jéhiel és Józabád, a Léviták fejedelmei, adának a Lévitáknak a húsvét áldozatira ötezer [juhot] és ötszáz tulkot.
10 Készen levén a szolgálat, a papok helyeikre állának, a Léviták is csapatjaik szerint, a mint a király parancsolta.
11 Megölék azért a páskha[bárányt,] és a papok hintik vala kezökbõl a [vért], a Léviták pedig a [bárányok] bõrét húzzák le.
12 És külön választák az egészen égõáldozatra valókat, hogy adnák azokat a nép közül való családok csoportjainak, hogy áldoznának az Úrnak, a mint a Mózes könyvében megiratott; azonképen a tulkokból is [elválaszták.]
13 És megsüték a páskha[bárányt] szokás szerint a tûznél; a megszenteltetett állatokat pedig megfõzék fazekakban, vasfazekakban és üstökben: és nagy hamarsággal adák az egész községnek.
14 Ezek után magoknak és a papoknak is elkészíték [a páskhabárányt], mert a papok, az Áron fiai az égõáldozatoknak és a kövérségeknek megáldozásával el valának foglalva [késõ] éjszakáig, azért a Léviták készíték el mind magoknak, mind a papoknak, az Áron fiainak.
15 Az éneklõk is, az Asáf fiai, szolgálatukban valának, Dávidnak, Asáfnak, Hémánnak és Jédutunnak, a király prófétájának parancsolatja szerint; az ajtónállók is mindnyájan az ajtóknál valának; nem távozhatának szolgálatukból, hanem az õ atyjokfiai, a Léviták készíték vala el nékik.
16 És elkészüle az Úrnak minden szolgálata azon a napon, hogy megtartanák a páskhát, egészen égõáldozatokkal áldozván az Úr oltárán, a Jósiás király parancsolatja szerint.
17 Megtartották tehát az Izráel fiai, a kik jelen lehetének, a páskhát abban az idõben, és a kovász nélkül való kenyerek ünnepét hét napon át.
18 Ehez hasonló páskhát nem tartottak Izráelben a Sámuel próféta idejétõl fogva; Izráel királyai közül is senki sem tartott olyan páskhát, a milyet Jósiás tartott és a papok, a Léviták, egész Júda, és a kik Izráelbõl jelen voltak, és Jeruzsálem lakosai.
19 Jósiás királyságának tizennyolczadik évében tartatott ez a páskha.
20 Mindezek után, hogy az [Isten] házát Jósiás helyreállítá, feljöve Nékó, Égyiptom királya, hogy az Eufrátes mellett való Kárkemis városát elfoglalná; és Jósiás ellene ment.
21 És noha követeket külde õ hozzá [Nékó], ezt mondván: Mi közöm te hozzád nékem, Júda királya? Mert én most nem ellened [megyek], hanem az én országom ellensége ellen, és Isten parancsolta, hogy siessek; ne tusakodjál az Isten ellen, a ki én velem van, hogy el ne veszessen téged;
22 Mindazáltal Jósiás nem tére ki õ elõle, hanem, hogy megütköznék vele, öltözetit megváltoztatá, és nem hallgatott Nékó beszédeire, a [melyek] az Isten szájából [származtak vala.] Elméne azért, hogy megütközzék vele Megiddó mezején.
23 Akkor a kézívesek nyilakat lövének Jósiás királyra, és monda a király az õ szolgáinak: Vigyetek ki engem innét; mert nagyon megsebesültem.
24 Levévén azért õt az õ szolgái a szekérbõl, másik szekerére helyezék, és vivék Jeruzsálembe: És meghala, és eltemetteték az õ atyáinak sírjába; s egész Júda és Jeruzsálem siránkozék Jósiás felett.
25 Jerémiás is siratá Jósiást, és siralmas énekekkel siratják vala õt az éneklõ férfiak és asszonyok mindnyájan mind e mai napig, a melyek szokásossá lettek Izráelben, s ímé azok meg vannak írva a [Jerémiás] siralmaiban.
26 Jósiásnak pedig többi dolgai, és a szerint való jó tettei, a mint az Úrnak törvényében meg van írva;
27 És az õ elsõ és utolsó dolgai, ímé meg vannak írva az Izráel és Júda királyainak könyvében.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center