Add parallel Print Page Options

10  A Séba királynéasszonya pedig hallván Salamonnak hírét és az Úr nevét, eljöve, hogy megkisértgesse õt nehéz kérdésekkel.

És bejöve Jeruzsálembe igen nagy sereggel és tevékkel, a melyek hoznak vala fûszerszámokat, igen sok aranyat és drágaköveket, és Salamonhoz méne, és szóla vele mindenekrõl, a melyek szívén voltak.

És Salamon megfelelt néki mindenre, semmi sem volt a király elõtt elrejtve, a mire ne tudott volna néki felelni.

És a mikor látta Séba királynéasszonya Salamonnak minden bölcseségét, és a házat, a melyet épített vala;

És az õ asztalának étkeit, és szolgáinak lakásait, és szolgái udvarlásának módját, és azok öltözeteit, és pohárszékeit, és az õ áldozatját, a melylyel az Úrnak házában áldozott: a lélekzete is elállott;

És monda a királynak: Mind igaz, a mit az én földemben hallottam volt a te dolgaid felõl és a te bölcseségedrõl,

De én hinni sem akartam azokat a beszédeket, míg én magam el nem jöttem, és szemeimmel nem láttam. És ímé nékem a felét sem beszélték el: te meghaladtad bölcseséggel és jósággal a hírt, a melyet hallottam felõled.

Boldogok a te embereid, boldogok ezek a te szolgáid, a kik udvarlanak néked mindenkor, és hallhatják a te bölcseségedet:

Legyen az Úr, a te Istened áldott, a ki kedvelt téged, hogy az Izráel királyi székibe ültetett, mert szerette az Úr az Izráelt mindörökké, és királylyá tett téged, hogy ítéletet és igazságot szolgáltass.

10 És ada a királynak száz és húsz tálentom aranyat, és igen sok fûszerszámot és drágakövet. Nem hoztak azután ilyen és ennyi sokaságú fûszerszámot, a mennyit Séba királynéasszonya ada Salamon királynak.

11 És a Hírám hajója is, mely aranyat hozott Ofirból, ébenfát is hozott Ofirból nagy bõséggel és drágaköveket.

12 És csinála a király az ébenfából oszlopokat az Úr házába és a király házába, és az éneklõknek hegedûket és lantokat; nem hoztak soha többé olyan ébenfákat, és nem is láttak olyanokat mind e mai napig.

13 És Salamon király ada a Séba királynéasszonyának mindent, a mit csak kívánt és kért tõle, azokon kivül, a melyeket gazdagságához képest ada Salamon király néki. Annakutána megtére, és méne az õ földébe szolgáival egyetemben.

14 Vala pedig mértéke az aranynak, a mely kezéhez jõ vala Salamonnak minden esztendõben, hatszáz és hatvanhat tálentom arany.

15 Azonkivül, [a mi jõ vala] az árus emberektõl és a fûszerszámokkal kereskedõ kalmároktól, és mind az Arábiabeli királyoktól, és annak a földnek tiszttartóitól.

16 És csináltata Salamon király kétszáz paizst tiszta vert aranyból; mindenik paizsra hatszáz aranyat adott.

17 És háromszáz kerek paizst vert aranyból, három font aranyat ada mindenik paizsra: és azokat a király helyhezteté a Libánon erdõ házába.

18 És készíte a király elefántcsontból egy nagy királyi széket és beborítá azt finom aranynyal.

19 Hat grádicsa volt e királyi széknek és e szék teteje kerekded vala hátul, és karjai valának mindkétfelõl az ülés mellett, és két oroszlán álla ott a karoknál.

20 És tizenkét oroszlán álla ott kétfelõl a grádics hat lépésén. Senki soha olyant nem csinált egyetlen országban sem.

21 És Salamon királynak összes ivóedényei is aranyból voltak, és a Libánon erdõ házának összes edényei tiszta aranyból; nem volt azok között semmi ezüst, mert [annak] semmi becse nem vala Salamon idejében.

22 Mert a király Társis hajója, a mely a tengeren Hírám hajójával járt, minden három esztendõben egyszer fordult meg, s hozott a Társis hajó aranyat, ezüstöt, elefántcsontokat, majmokat és pávákat.

23 És feljebb magasztaltaték Salamon király gazdagsággal és bölcseséggel a földön való minden királyoknál.

24 És mind az egész föld kivánja vala látni Salamont, hogy hallhatnák az õ bölcseségét, melyet Isten az õ szívébe adott volt.

25 És azok néki ajándékot hoznak vala, ezüst és arany edényeket, öltözeteket, hadi szerszámokat, fûszerszámokat, lovakat, öszvéreket, esztendõnként.

26 És gyûjte Salamon szekereket és lovagokat, úgy hogy ezer és négyszáz szekere, és tizenkétezer lovagja volt néki, a kiket helyheztete a szekerek városaiba, és a király mellé Jeruzsálemben.

27 És felhalmozá a király Jeruzsálemben az ezüstöt mint a követ, és a czédrust, mint a vad fügefákat, a melyek nagy tömegben vannak a mezõn.

28 És Salamonnak Égyiptomból hozának lovakat, és a király kereskedõi sereggel vették volt a [lovakat] megszabott áron.

29 És egy-egy szekér hatszáz ezüst siklusért és egy-egy ló százötven siklusért ment fel és jött ki Égyiptomból, és ugyancsak õk szállították [ezeket] a Hitteusok királyainak és Siria királyainak.

11  Salamon király pedig megszerete sok idegen asszonyt, még pedig a Faraó leányán kivül a Moábiták, Ammoniták, Edomiták, Sídonbeliek és Hitteusok leányait,

Olyan népek közül, a kik felõl azt mondotta volt az Úr az Izráel fiainak: Ne menjetek hozzájok, és õket se engedjétek magatokhoz jõni, bizonyára az õ isteneik után hajtják a ti szíveteket. Ezekhez ragaszkodék Salamon szeretettel.

És valának néki feleségei, hétszáz királynéasszony és háromszáz ágyas; és az õ feleségei elhajták az õ szívét.

És mikor megvénült Salamon, az õ feleségei elhajták az õ szívét az idegen istenek után, úgy hogy nem volt már az õ szíve tökéletes az Úrhoz, az õ Istenéhez, a mint az õ atyjának, Dávidnak szíve.

Mert Salamon követi vala Astoretet, a Sídonbeliek istenét, és Milkómot, az Ammoniták útálatos bálványát.

És gonosz dolgot cselekedék Salamon az Úr szemei elõtt, és nem követé olyan tökéletességgel az Urat, mint Dávid, az õ atyja.

Akkor építe Salamon templomot Kámosnak, a Moábiták útálatos bálványának a hegyen, a mely Jeruzsálem átellenében van, és Moloknak, az Ammon fiai útálatos bálványának.

És ekképen cselekedék [Salamon] mind az õ idegen feleségeivel, a kik az õ isteneiknek tömjéneztek és áldoztak.

Megharaguvék azért az Úr Salamonra, hogy elhajlott az õ szíve az Úrtól, Izráel Istenétõl, a ki megjelent volt néki kétszer is,

10 És azt parancsolta volt néki, hogy ne kövessen idegen isteneket, és mégsem õrizte meg az Úr parancsolatját.

11 Monda azért az Úr Salamonnak: Miután ez történt veled, és nem õrizted meg az én szövetségemet és az én rendelésimet, a melyeket parancsoltam néked: elszakasztván elszakasztom tõled az országot, és adom a te szolgádnak.

12 Mindazáltal míg élsz, nem cselekeszem ezt Dávidért, a te atyádért; hanem a te fiadnak kezétõl szakasztom el azt.

13 De nem szakasztom el az egész birodalmat; hanem egy nemzetséget adok a te fiadnak Dávidért, az én szolgámért és Jeruzsálemért, a melyet magamnak választottam.

14 És ellenséget támaszta az Úr Salamonra, az Edombeli Hadádot, a ki az Edombeli királyi nembõl való vala.

15 Mert mikor Dávid az Edomiták ellen ment volt, és Joáb, a sereg fõvezére elment volt a megöletteknek temetésére, és levágott minden férfiú nemet Edomban, -

16 Mert hat hónapig volt ott Joáb az egész Izráellel, míg minden férfiúi nemet ki nem vesztett Edomban, -

17 Akkor szaladott vala el Hadád és vele együtt valami Edomiták az õ atyjának szolgái közül õ vele, bemenvén Égyiptomba. Hadád pedig [akkor még] kis gyermek volt.

18 Kik felkelvén Midiánból, menének Páránba, és melléjök vévén a Páránbeli férfiak közül, bemenének Égyiptomba a Faraóhoz, az Égyiptombeli királyhoz, a ki házat ada néki, és ételt, [italt] szolgáltata néki, és jószágot is ada néki.

19 Igen kedvében lõn azért Hadád a Faraónak, úgyannyira, hogy feleségül adá néki az õ feleségének hugát, Táfnes királyasszonynak hugát.

20 És a Táfnes huga szülé néki Génubátot, az õ fiát, és elválasztá azt Táfnes a Faraó házában, és Génubát ott volt a Faraó házában, a Faraó fiai között.

21 Mikor pedig Hadád meghallotta Égyiptomban, hogy Dávid elaludt az õ atyáival, és hogy Joáb is, a seregnek fõvezére, meghalt, monda Hadád a Faraónak: Bocsáss el engem, hadd menjek el az én földembe.

22 És felele néki a Faraó: Mi nélkül szûkölködöl én nálam, hogy a te földedbe igyekezel menni? Felele az: Semmi nélkül [nem szûkölködöm,] de [kérlek] bocsáss el engem.

23 És támaszta az Isten néki [más] ellenséget [is,] Rézont, az Eljada fiát, a ki elfutott vala Hadadézertõl, a Sóbabeli királytól, az õ urától.

24 És [hadakozó] férfiakat gyûjtött maga mellé, és õ vala a sereg hadnagya, mikor megölé õket Dávid; azután Damaskusba menvén ott lakának, és uralkodának Damaskusban.

25 És ellensége volt Izráelnek Salamonnak egész életében, a nyomorúságon kivül, a melyet Hadád szerze, és gyûlölte Izráelt, és uralkodott Siriában.

26 Azután Jeroboám, a Nébát fia, Seredából való Efrateus, - a kinek anyja Sérua, egy özvegy asszony volt - a Salamon szolgája emelte fel kezét a király ellen.

27 Annak pedig, a miért felemelte kezét a király ellen, ez volt az oka: Mikor Salamon megépítette Millót, és berakatta az õ atyjának, a Dávid városának romlását;

28 Jeroboám erõs férfiú vala; és látván Salamon, hogy az õ szolgája az õ dolgában szorgalmatos, reá bízá a József háza gondviselésének egész terhét.

29 És történt ebben az idõben, hogy mikor kiment [egysze]r Jeroboám Jeruzsálembõl, találkozék az úton Ahijával, a Silóbeli prófétával, és rajta új köpönyeg volt, és csak ketten valának a mezõn együtt.

30 És megragadván Ahija az új ruhát, a mely azon volt, hasítá azt tizenkét részre.

31 És monda Jeroboámnak: Vedd el magadnak a tíz részt; mert ezt mondja az Úr, Izráel Istene: Ímé elszakasztom ez országot Salamon kezétõl, és néked adom a tíz nemzetséget;

32 Egy nemzetséget hagyok pedig õ nála az én szolgámért, Dávidért, és Jeruzsálem városáért, a melyet magamnak választottam az Izráel minden nemzetségei közül,

33 Még pedig azért, mert elhagytak engem, és imádták Astoretet, a Sídonbeliek istenét, és Kámost, a Moábiták istenét, és Milkomot, az Ammon fiainak istenét, és nem jártak az én utaimban, hogy azt cselekedték volna, a mi tetszett volna az én szemeimnek: az én rendelésimet és végzéseimet, a mint Dávid, az õ atyja.

34 De nem veszem el az egész birodalmat az õ kezétõl, hanem akarom, hogy fejedelem legyen életének minden idejében, Dávidért az én szolgámért, a kit választottam; mivelhogy megõrizte az én parancsolatimat és rendeléseimet;

35 Hanem az õ fiának kezétõl [már] elveszem a királyságot, és néked adom azt, tudniillik a tíz nemzetséget.

36 Az õ fiának pedig egy nemzetséget adok, hogy Dávidnak, az én szolgámnak legyen elõttem szövétneke mindenkor Jeruzsálemben, a városban, a melyet magamnak választottam, hogy ott helyheztessem az én nevemet.

37 Téged pedig felveszlek, és uralkodol mindenekben a te lelkednek kívánsága szerint, és király lész az Izráelen.

38 És ha te minden parancsolatimnak engedéndesz, és járándasz az én utaimban, és azt cselekedénded, a mi tetszik nékem, megõrizvén az én rendelésimet és parancsolatimat, a mint Dávid, az én szolgám cselekedett: én veled leszek, és építek néked állandó házat, a mint Dávidnak építettem, és néked adom az Izráelt.

39 És megsanyargatom ezért a Dávid magvát: de még sem örökre.

40 Igyekezik vala pedig Salamon megölni Jeroboámot; ezért felkelvén Jeroboám, futa Égyiptomba, Sésákhoz, az Égyiptombeli királyhoz, és [ott] volt Égyiptomban, Salamon haláláig.

41 Salamonnak egyéb dolgai pedig és minden cselekedetei, a melyeket cselekedett, és bölcsesége avagy nem írattattak-é meg a Salamon cselekedeteirõl írott könyvben?

42 Az az idõ pedig, a melyben uralkodott Salamon Jeruzsálemben az egész Izráelen: negyven esztendõ.

43 És elaluvék Salamon az õ atyáival, és eltemetteték az õ atyjának, Dávidnak városában. És Roboám, az õ fia uralkodék helyette.

Sába királynője meglátogatja Salamont(A)

10 Sába királynője is hallotta Salamon hírnevét és az Örökkévaló nevét. Ezért útra kelt, hogy Salamont nehéz kérdésekkel próbára tegye. A királynő nagy kísérettel utazott: sok szolgával és nagy tevekaravánnal, amely drága fűszereket, drágaköveket és rengeteg aranyat szállított. Amikor megérkezett Jeruzsálembe, találkozott Salamonnal, és beszélt vele mindenről, amit a szívében forgatott. Salamonnak nem esett nehezére válaszolni a kérdéseire: mindegyikre meg tudott felelni. Sába királynője látta Salamon bölcsességét, megnézte a királyi palotát, amelyet Salamon épített, látta, milyen ételeket szolgálnak fel a király asztalánál, látta a főembereket a király mellett ülni, elcsodálkozott az ételek és italok felszolgálóin és a ruháikon, látta, amint a király áldozatokat mutat be az Örökkévaló Templomában — mindezek láttán a lélegzete is elakadt az ámulattól.

Majd ezt mondta a királynak: „Amit országomban hallottam a bölcsességedről, tetteidről és mondásaidról, az mind igaznak bizonyult! De nem akartam elhinni, amíg a saját szememmel meg nem győződtem róla. Bizony, nekem még a felét sem mondták el annak, amit itt láttam. Bölcsességed és gazdagságod fölülmúlta híredet! Boldogok tisztségviselőid[a] és szolgáid, hogy hallhatják bölcsességedet! Áldott legyen Istened, az Örökkévaló, aki kedvét leli benned, és Izráel trónjára ültetett! Bizony, szereti az Örökkévaló Izráel népét mindörökké, ezért tett téged Izráel királyává, hogy igazságosan uralkodj és igazságot szolgáltass népednek.”

10 Sába királynője igen sok ajándékot adott Salamonnak: 120 talentum[b] aranyat, rengeteg illatszert, füstölőszert és drágaköveket. Senki más nem ajándékozott ilyen sok illatszert és füstölőszert Salamonnak, mint a királynő.

11 Hírám király szolgái, Salamon szolgáival együtt nemcsak aranyat, hanem sok almug fát[c] és drágakövet is hoztak Ófirból. 12 Salamon ebből oszlopokat készíttetett az Örökkévaló Templomába és a királyi palotába, ezenkívül az énekesek számára hangszereket is: hárfákat és lantokat. Ilyen sok almug fát azóta sem láttak Júdában.

13 Salamon király is megajándékozta Sába királynőjét mindazzal, amit csak kívánt, vagy kért tőle — azon kívül, amit királyi ajándékul önként adott neki. Ezután Sába királynője szolgáival együtt visszatért országába.

Salamon gazdagsága(B)

14 Salamon kincstárába évente 666 talentum arany[d] érkezett, 15 azon kívül, amit az árusok és a kereskedők befizettek. Arábia királyai és Salamon országának helytartói is rendszeresen hoztak a királynak aranyat.

16-17 Salamon készíttetett 200 nagyméretű és 300 kisebb vert arany pajzsot — ezek egyenként 600 sékel, illetve 3 mina[e] aranyból készültek. A pajzsokat a palotának abban a termében helyezte el, amelyet „Libanoni erdő házának” neveztek.

18 Salamon készíttetett egy nagy királyi trónt, amelyet elefántcsont faragványok díszítettek, és a legfinomabb arannyal vontak be. 19 Hat lépcső vezetett fel a trónhoz, amelynek kerek háttámlája volt. A trónszék két karfája mellett egy-egy oroszlán szobra állt. 20 A lépcsőkön jobbról-balról szintén oroszlánszobrok álltak: összesen tizenkettő. Ehhez hasonló trónt nem készítettek azelőtt más királyságban.

21 Salamon minden ivóedénye aranyból készült, akárcsak a királyi palota „Libanoni erdő házának” az összes eszköze[f] is. A palotában nem használtak ezüsteszközöket, mert Salamon idejében az ezüstöt nem sokra becsülték.

22 A király minden harmadik évben Hírám király szolgáival együtt hajókat küldött Társisba, ahonnan aranyat, ezüstöt, elefántcsontot, majmokat és pávákat hoztak.

23 Salamon király gazdagság és bölcsesség tekintetében fölülmúlta a Föld minden más királyát. 24 Ezért az emberek minden országból igyekeztek Salamont meglátogatni, hogy hallják bölcsességét, amellyel Isten megajándékozta. 25 Amikor meglátogatták, évről-évre rengeteg ajándékot hoztak: ezüst-, és aranytárgyakat, díszes ruhákat, fegyvereket, drága illatszereket, füstölőszereket, lovakat és öszvéreket.

26 Salamon hadseregében 1 400 harci szekér és 12 000 ló volt. Ezeket külön városokban — a szekerek városaiban — állomásoztatta, egy részük pedig állandóan a király mellett, Jeruzsálemben teljesített szolgálatot.

27 Uralkodása idején Jeruzsálemben olyan közönséges lett az ezüst, mint a kő, és annyi volt a cédrusfából készült épület, mint a vadfüge a síkságon. 28 Salamon kereskedői megszabott áron lovakat vásároltak Egyiptomból és Kevéből[g]. 29 Vásároltak harci szekereket is Egyiptomból, darabját 600 sékel ezüstért, a hozzá való lovakat pedig 150 sékel[h] ezüstért. Ezeket azután eladták a hettiták és arámok királyainak.

Salamont sok felesége bálványimádásra viszi

11 Salamon sok olyan nőt megszeretett, akik nem Izráelből, hanem más népek közül származtak: a fáraó leányát meg a moábiak, az ammoniak, az edomiak, a szidóniak és a hettiták közül való nőket. Pedig az Örökkévaló megparancsolta Izráel népének: „Ne házasodjatok össze idegen népek fiaival és leányaival, mert az idegen házastársak bizonyosan elfordítják az Örökkévalótól a szíveteket az ő isteneikhez!” Salamon mégis ragaszkodott ezekhez az idegen származású asszonyokhoz, és megszerette őket. Ezek közül vett magának 700 feleséget — idegen népek uralkodóinak és főembereinek a leányait —, s rajtuk kívül még 300 ágyasa is volt. Bizony, ezek az idegen asszonyok az ő szívét is elfordították az Isten iránti hűségtől.

Amikor Salamon megöregedett, már nem ragaszkodott Istenéhez, az Örökkévalóhoz teljes szívvel, mint ahogyan apja, Dávid király tette. Azért történt ez, mert Salamon szívét az asszonyai elcsábították, és rávették arra, hogy más isteneket tiszteljen és imádjon. Így Salamon Astóretet, a szidóniak istennőjét és Milkómot az ammoniak utálatos bálványát is tisztelte. Olyan dolgokat tett Salamon, amelyeket az Örökkévaló súlyos bűnöknek tart. Salamon már nem követte teljes szívvel az Örökkévalót, mint ahogy apja, Dávid tette.

Még áldozóhelyeket is épített Salamon a Jeruzsálem mellett emelkedő hegyen Kemósnak, a moábiak utálatos bálványának, meg Moloknak, az ammoniak szörnyű bálványistenének tiszteletére. Hasonló áldozóhelyeket épített Salamon az idegen népek közül származó asszonyai számára, akik ott a saját isteneiknek tömjént füstölögtettek és áldozatokat mutattak be.

Salamon tehát nem maradt hűséges Izráel Istenéhez, az Örökkévalóhoz, aki pedig kétszer is megjelent neki. Emiatt az Örökkévaló megharagudott Salamonra. 10 Bár az Örökkévaló megparancsolta neki, hogy ne imádjon más isteneket, Salamon nem engedelmeskedett neki. 11 Ezért az Örökkévaló azt mondta Salamonnak: „Mivel ezt tetted, és így megtörted a szövetséget, és nem tartottad meg rendelkezéseimet, amelyeket parancsoltam neked, ezért én is elszakítom tőled királyságodat, és a szolgádnak adom. 12 Apádra, Dávidra való tekintettel azonban ameddig élsz, ezt nem teszem meg, hanem a királyságot csak a fiad kezéből ragadom ki. 13 De még tőle sem veszem el az egészet, hanem meghagyok a kezében egyetlen törzset, szolgámra, Dávidra való tekintettel, és Jeruzsálemért, amelyet kiválasztottam.”

Salamon ellenségei

14 Az Örökkévaló ellenséget támasztott Salamonnak: Hadadot, aki az edomi királyi családból származott. 15-16 Hadad története a következő: Dávid még régebben háborút viselt az edomiak ellen. Jóáb vezetésével Izráel serege hat hónapig harcolt az edomiakkal, s ezalatt szinte minden férfit megöltek Edom népéből. Azután eltemették a halottakat. 17 Ekkor történt, hogy Hadadot — aki még kisgyermek volt — apjának szolgái megmentették, és Egyiptomba akartak menekülni vele. 18 Előbb Midjánba, majd Páránba mentek, ahol még további menekültek is csatlakoztak hozzájuk. Azután az egész edomi csoport Egyiptomba futott, és menedéket kértek a fáraótól, aki befogadta őket az országába, és letelepítette őket. A fáraó lakóházat és földbirtokot adományozott Hadadnak, és gondoskodott az élelmezéséről.

19 A fáraó jóindulattal volt Hadad iránt, és feleségül adta hozzá a feleségének, Taphenész királynőnek a nővérét. 20 Ebből a házasságból született Hadad fia, Genubat, akit Taphenész a fáraó udvarában neveltetett fel, a fáraó gyerekeivel együtt.

21 Amikor Hadad meghallotta, hogy Dávid király elhunyt, és Jóáb, a sereg vezére is meghalt, ezt mondta a fáraónak: „Kérlek, engedd meg, hogy visszatérjek szülőföldemre!”

22 A fáraó megkérdezte tőle: „Talán hiányt szenvedtél valamiben, hogy haza akarsz menni?”

„Nem, uram, mindennel elláttál engem, csupán engedélyedet kérem, hogy visszaköltözhessek a saját országomba.”

23 Másik ellenséget is támasztott az Örökkévaló Salamonnak: Rezónt, Eljádá fiát, aki urától, Hadadezertől, Cóbá királyától menekült el. 24 Amikor Dávid király megverte Cóbá hadseregét, Rezón maga köré gyűjtött egy rablócsapatot, és a vezérük lett, majd Damaszkuszban telepedett le, és ott uralkodott. 25 Ő lett Arám királya, és Salamon egész uralkodása idején ellensége volt Izráelnek. Ő is sok bajt okozott Izráelnek, akárcsak Hadad.

26 Jeroboám, az efrátai Nebát fia Cerédában élt, anyja, Cerúja özvegyasszony volt. Jeroboám Salamon egyik udvari tisztviselője volt, de föllázadt a király ellen.

27 Ez pedig így történt: Salamon király építkezései során megerősítette Millót, és Dávid városának falait kijavította. 28 Jeroboám ezeknél az építési munkáknál dolgozott, de nem kényszermunkás volt, hanem szabad ember. Amikor Salamon látta, hogy ez a fiatalember milyen szorgalmasan végzi a munkáját, kinevezte a József törzseihez tartozó kényszermunkások felügyelőjévé.

29 Ebben az időben történt, hogy egyszer Jeroboám elment Jeruzsálemből, és útközben találkozott a sílói Ahijjá prófétával, aki éppen egy új köpeny viselt. Nem volt senki más a közelben, csak ők ketten voltak a mezőn. 30 Ahijjá ekkor fogta a köpenyét, és 12 darabra szakította, 31 majd ezt mondta Jeroboámnak: „Vegyél el magadnak 10 részt, mert ezt mondja neked az Örökkévaló, Izráel Istene: »Kiszakítom Salamon kezéből a királyságot, és tíz törzset neked adok belőle, Jeroboám. 32 Egy törzset meghagyok neki, szolgámra, Dávidra való tekintettel, és Jeruzsálemért, amelyet kiválasztottam Izráel törzsei közül.

33 A többit azonban elveszem Salamontól, mert elfordult tőlem, és más isteneket imádott:[i] Astóretet, a szidóniak istennőjét, Kemóst, a moábiak istenét és Milkómot, az ammoniak istenét. Elveszem tőle, mert azzal ellentétben, ahogy apja, Dávid élt és cselekedett, Salamon nem az én utamon járt: nem azt tette, amit én jónak tartok, és nem engedelmeskedett rendelkezéseimnek és határozataimnak.

34 Azonban nem veszem ki Salamon kezéből az egész királyságot. Ő uralkodó marad egész életében — így határoztam szolgám, Dávid kedvéért, akit kiválasztottam, mert ő engedelmeskedett parancsaimnak és határozataimnak. 35 Salamon fiának a kezéből ragadom ki majd az országot, és akkor adok neked tíz törzset belőle.

36 De egy törzset meghagyok Salamon fiának uralma alatt, hogy szolgámnak, Dávidnak utódai közül maradjon valaki,[j] aki Jeruzsálemben uralkodik — abban a városban, amelyet kiválasztottam, hogy nevem oda helyezzem.

37 Téged pedig, Jeroboám, fölemellek, és királlyá teszlek Izráel fölött[k], hogy uralkodj mindenen, amit a szíved kíván. 38 Ha engedelmeskedsz mindannak, amit parancsolok neked, ha az én utamon jársz, ha azt teszed, amit én jónak látok, és megtartod rendelkezéseimet és parancsaimat, ahogyan szolgám, Dávid tette, akkor veled leszek, és maradandó királyi dinasztiát[l] építek neked, ahogyan Dávidnak is építettem, és neked adom Izráelt. 39 Így fogom megalázni Dávid utódait amiatt, amit Salamon tett, de nem örökre.«”

40 Salamon ki akarta végeztetni Jeroboámot, ő azonban Egyiptomba menekült, Sisák fáraóhoz. Ott keresett menedéket, és ott is maradt egészen Salamon haláláig.

Salamon halála(C)

41 Salamon többi dolgait, és mindazt, amit tett, meg a bölcsességét följegyezték a Salamon történetének könyvében. 42 Salamon király negyven esztendeig uralkodott Jeruzsálemben egész Izráel fölött. 43 Azután meghalt, és eltemették apjának, Dávidnak városában. Fia, Roboám követte a trónon.

Footnotes

  1. 1 Királyok 10:8 tisztségviselőid Szó szerint: „embereid”. Az ókori görög fordításban (LXX): „feleségeid”.
  2. 1 Királyok 10:10 120 talentum Mai mértékkel kb. 4,3 t.
  3. 1 Királyok 10:11 almug fát Vagy: algum fát. Nem lehet biztosan tudni, de valószínű, hogy az indiai szantálfáról van szó.
  4. 1 Királyok 10:14 666 talentum arany Mai mértékkel ez kb. 24 t.
  5. 1 Királyok 10:16 600 sékel, illetve 3 mina Mai mértékkel ez kb. 7 kg, illetve kb. 2 kg.
  6. 1 Királyok 10:21 eszköze Ez jelenthet „fegyvert” is.
  7. 1 Királyok 10:28 Kevéből A mai Törökország déli részén fekvő ókori tartomány. Nevezték Ciliciának is.
  8. 1 Királyok 10:29 600 sékel… 150 sékel Ez kb. 7 kg illetve 2 kg.
  9. 1 Királyok 11:33 mert… imádott Itt az ókori görög fordítást (LXX) és a Szíriai kéziratot követtük. A masszoréta héber szövegben ez áll: „mert elfordultak tőlem, és más isteneket imádtak…”.
  10. 1 Királyok 11:36 Dávidnak… valaki Szó szerint: „Dávidnak maradjon mécsese”.
  11. 1 Királyok 11:37 Izráel fölött Vagyis az északi tíz törzs fölött.
  12. 1 Királyok 11:38 királyi dinasztiát Szó szerint: „házat” — vagyis uralkodóházat.

20 Mikor pedig látjátok Jeruzsálemet hadseregektõl körülvéve, akkor tudjátok meg, hogy elközelgett az õ elpusztulása.

21 Akkor a kik Júdeában [lesznek,] fussanak a hegyekre; és a kik annak közepette, menjenek ki abból; és a kik a mezõben, ne menjenek be abba.

22 Mert azok a bosszúállásnak napjai, hogy beteljesedjenek mind azok, a mik megírattak.

23 Jaj pedig a terhes és szoptató asszonyoknak azokban a napokban; mert nagy szükség lesz e földön, és harag e népen.

24 És elhullanak fegyvernek éle által, és fogva vitetnek minden pogányok közé; és Jeruzsálem megtapodtatik a pogányoktól, míglen betelik a pogányok ideje.

25 És lesznek jelek a napban, holdban és csillagokban; és a földön pogányok szorongása a kétség miatt, mikor a tenger és a hab zúgni fog,

26 Mikor az emberek elhalnak a félelem miatt és azoknak várása miatt, a mik e föld kerekségére következnek: mert az egek erõsségei megrendülnek.

27 És akkor meglátják az embernek Fiát eljõni a felhõben, hatalommal és nagy dicsõséggel.

28 Mikor pedig ezek kezdenek meglenni, nézzetek fel és emeljétek fel a ti fejeteket; mert elközelget a ti váltságtok.

29 Monda pedig nékik egy példázatot: Tekintsétek meg a fügefát és minden fákat:

30 Mikor immár hajtanak, és [ezt] látjátok, ti magatoktól tudjátok, hogy már közel van a nyár.

31 Ezenképen ti is, mikor látjátok, hogy ezek meglesznek, tudjátok meg, hogy közel van az Isten országa.

32 Bizony mondom néktek, hogy e nemzetség el nem múlik, mígnem mind ezek meglesznek.

33 Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképen el nem múlnak.

34 De vigyázzatok magatokra, hogy valamikor meg ne nehezedjék a ti szívetek dobzódásnak, részegségnek és ez élet gondjainak miatta, és váratlanul reátok ne jõjjön az a nap:

35 Mert mintegy tõr, úgy lep meg mindeneket, a kik az egész föld színén lakoznak.

36 Vigyázzatok azért minden idõben, kérvén, hogy méltókká tétessetek arra, hogy elkerüljétek mindezeket, a mik bekövetkeznek, és megállhassatok az embernek Fia elõtt!

37 Tanít vala pedig naponta a templomban; éjszakára pedig kimenvén, a hegyen vala, mely Olajfák [hegyének] neveztetik.

38 És kora reggel hozzá megy vala az egész nép, hogy õt hallgassa a templomban.

Read full chapter

Prófécia Jeruzsálem lerombolásáról

20 „Amikor látjátok, hogy Jeruzsálemet hadseregek veszik körül, akkor tudjátok meg, hogy közel van a pusztulása. 21 Akkor azok, akik Júdeában vannak, meneküljenek a hegyekbe. Akik a városban vannak, menjenek ki onnan, akik pedig vidéken vannak, ne menjenek be a városba, 22 mert azok az isteni igazságszolgáltatás napjai lesznek. Akkor teljesednek be mindazok, amelyek az Írásban fel vannak jegyezve. 23 Jaj a gyermeket váró asszonyoknak és szoptatós anyáknak azokban a napokban! Nagy nyomorúság lesz ezen a földön, és súlyos harag nehezedik erre a népre! 24 Egy részüket fegyverrel ölik meg, más részüket fogságba viszik, szerte a világon minden nép közé. Jeruzsálemet pedig letapossák, és megszállják az Izráelen kívüli népek, s ez mindaddig így is marad, ameddig le nem telik az ő idejük.”

Az Emberfia eljön a felhőkön(A)

25 „Csodálatos jelek fognak mutatkozni a Napban, a Holdban és a csillagokban, a földön pedig a viharos tenger hullámai zúgnak. A nemzetek megrémülnek, tanácstalanságukban kétségbeesnek, és összezavarodnak. 26 Az emberek elájulnak, sőt meghalnak rémületükben, mikor látják, hogy mi közeledik a föld lakosaira. Még az égben lévő hatalmak is meginognak. 27 Akkor majd mindenki meglátja az Emberfiát, amint eljön a felhőkön, nagy erővel és dicsőségben!

28 Amikor pedig ezek az események elkezdődnek, egyenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik a megváltásotok!”

Jézus szavai mindig érvényesek maradnak(B)

29 Azután Jézus mondott a tanítványainak egy példázatot is: „Figyeljétek meg a fügefát és a többi fákat! 30 Amikor látjátok, hogy kihajtanak, magatok is tudjátok, hogy már közel van a nyár. 31 Ehhez hasonlóan, amikor majd látjátok, hogy ezek megtörténnek, ismerjétek fel, hogy Isten Királysága már közel van!

32 Igazán mondom nektek: ez a nemzet[a] el nem múlik, amíg mindezek a dolgok be nem teljesednek. 33 Az ég és a föld elmúlik, de amit én mondok, az soha nem múlik el: mindig érvényes marad!”

Mindenkor álljatok készen!

34 „Vigyázzatok magatokra! Ne engedjétek, hogy a lelketeket túlságosan lefoglalja vagy megterhelje valamilyen kábulat, részegség vagy gond! Különben az a nap olyan váratlanul ér benneteket, mint a csapda. 35 Mert eljön az a nap minden emberre, aki csak a föld színén lakik. 36 Ti azonban mindig éberen őrködjetek! Imádkozzatok, hogy legyen erőtök kimenekülni azokból a dolgokból, amelyek bekövetkeznek, és hogy majd bizalommal állhassatok meg az Emberfia előtt!”

37 Jézus nappal a Templom területén tanított, de este kiment az Olajfák hegyére, és ott töltötte az éjszakát. 38 Az egész nép már korán reggel sietett hozzá a Templom területére, hogy hallgassa őt.

Read full chapter

Footnotes

  1. Lukács 21:32 nemzet Vagy: „nemzetség”, „generáció”.