Bible Book List

1 Peter 1-2 New Revised Standard Version Catholic Edition (NRSVCE)


Peter, an apostle of Jesus Christ,

To the exiles of the Dispersion in Pontus, Galatia, Cappadocia, Asia, and Bithynia, who have been chosen and destined by God the Father and sanctified by the Spirit to be obedient to Jesus Christ and to be sprinkled with his blood:

May grace and peace be yours in abundance.

A Living Hope

Blessed be the God and Father of our Lord Jesus Christ! By his great mercy he has given us a new birth into a living hope through the resurrection of Jesus Christ from the dead, and into an inheritance that is imperishable, undefiled, and unfading, kept in heaven for you, who are being protected by the power of God through faith for a salvation ready to be revealed in the last time. In this you rejoice,[a] even if now for a little while you have had to suffer various trials, so that the genuineness of your faith—being more precious than gold that, though perishable, is tested by fire—may be found to result in praise and glory and honor when Jesus Christ is revealed. Although you have not seen[b] him, you love him; and even though you do not see him now, you believe in him and rejoice with an indescribable and glorious joy, for you are receiving the outcome of your faith, the salvation of your souls.

10 Concerning this salvation, the prophets who prophesied of the grace that was to be yours made careful search and inquiry, 11 inquiring about the person or time that the Spirit of Christ within them indicated when it testified in advance to the sufferings destined for Christ and the subsequent glory. 12 It was revealed to them that they were serving not themselves but you, in regard to the things that have now been announced to you through those who brought you good news by the Holy Spirit sent from heaven—things into which angels long to look!

A Call to Holy Living

13 Therefore prepare your minds for action;[c] discipline yourselves; set all your hope on the grace that Jesus Christ will bring you when he is revealed. 14 Like obedient children, do not be conformed to the desires that you formerly had in ignorance. 15 Instead, as he who called you is holy, be holy yourselves in all your conduct; 16 for it is written, “You shall be holy, for I am holy.”

17 If you invoke as Father the one who judges all people impartially according to their deeds, live in reverent fear during the time of your exile. 18 You know that you were ransomed from the futile ways inherited from your ancestors, not with perishable things like silver or gold, 19 but with the precious blood of Christ, like that of a lamb without defect or blemish. 20 He was destined before the foundation of the world, but was revealed at the end of the ages for your sake. 21 Through him you have come to trust in God, who raised him from the dead and gave him glory, so that your faith and hope are set on God.

22 Now that you have purified your souls by your obedience to the truth[d] so that you have genuine mutual love, love one another deeply[e] from the heart.[f] 23 You have been born anew, not of perishable but of imperishable seed, through the living and enduring word of God.[g] 24 For

“All flesh is like grass
    and all its glory like the flower of grass.
The grass withers,
    and the flower falls,
25 but the word of the Lord endures forever.”

That word is the good news that was announced to you.

The Living Stone and a Chosen People

Rid yourselves, therefore, of all malice, and all guile, insincerity, envy, and all slander. Like newborn infants, long for the pure, spiritual milk, so that by it you may grow into salvation— if indeed you have tasted that the Lord is good.

Come to him, a living stone, though rejected by mortals yet chosen and precious in God’s sight, and like living stones, let yourselves be built[h] into a spiritual house, to be a holy priesthood, to offer spiritual sacrifices acceptable to God through Jesus Christ. For it stands in scripture:

“See, I am laying in Zion a stone,
    a cornerstone chosen and precious;
and whoever believes in him[i] will not be put to shame.”

To you then who believe, he is precious; but for those who do not believe,

“The stone that the builders rejected
    has become the very head of the corner,”


“A stone that makes them stumble,
    and a rock that makes them fall.”

They stumble because they disobey the word, as they were destined to do.

But you are a chosen race, a royal priesthood, a holy nation, God’s own people,[j] in order that you may proclaim the mighty acts of him who called you out of darkness into his marvelous light.

10 Once you were not a people,
    but now you are God’s people;
once you had not received mercy,
    but now you have received mercy.

Live as Servants of God

11 Beloved, I urge you as aliens and exiles to abstain from the desires of the flesh that wage war against the soul. 12 Conduct yourselves honorably among the Gentiles, so that, though they malign you as evildoers, they may see your honorable deeds and glorify God when he comes to judge.[k]

13 For the Lord’s sake accept the authority of every human institution,[l] whether of the emperor as supreme, 14 or of governors, as sent by him to punish those who do wrong and to praise those who do right. 15 For it is God’s will that by doing right you should silence the ignorance of the foolish. 16 As servants[m] of God, live as free people, yet do not use your freedom as a pretext for evil. 17 Honor everyone. Love the family of believers.[n] Fear God. Honor the emperor.

The Example of Christ’s Suffering

18 Slaves, accept the authority of your masters with all deference, not only those who are kind and gentle but also those who are harsh. 19 For it is a credit to you if, being aware of God, you endure pain while suffering unjustly. 20 If you endure when you are beaten for doing wrong, what credit is that? But if you endure when you do right and suffer for it, you have God’s approval. 21 For to this you have been called, because Christ also suffered for you, leaving you an example, so that you should follow in his steps.

22 “He committed no sin,
    and no deceit was found in his mouth.”

23 When he was abused, he did not return abuse; when he suffered, he did not threaten; but he entrusted himself to the one who judges justly. 24 He himself bore our sins in his body on the cross,[o] so that, free from sins, we might live for righteousness; by his wounds[p] you have been healed. 25 For you were going astray like sheep, but now you have returned to the shepherd and guardian of your souls.


  1. 1 Peter 1:6 Or Rejoice in this
  2. 1 Peter 1:8 Other ancient authorities read known
  3. 1 Peter 1:13 Gk gird up the loins of your mind
  4. 1 Peter 1:22 Other ancient authorities add through the Spirit
  5. 1 Peter 1:22 Or constantly
  6. 1 Peter 1:22 Other ancient authorities read a pure heart
  7. 1 Peter 1:23 Or through the word of the living and enduring God
  8. 1 Peter 2:5 Or you yourselves are being built
  9. 1 Peter 2:6 Or it
  10. 1 Peter 2:9 Gk a people for his possession
  11. 1 Peter 2:12 Gk God on the day of visitation
  12. 1 Peter 2:13 Or every institution ordained for human beings
  13. 1 Peter 2:16 Gk slaves
  14. 1 Peter 2:17 Gk Love the brotherhood
  15. 1 Peter 2:24 Or carried up our sins in his body to the tree
  16. 1 Peter 2:24 Gk bruise
New Revised Standard Version Catholic Edition (NRSVCE)

New Revised Standard Version Bible: Catholic Edition, copyright © 1989, 1993 the Division of Christian Education of the National Council of the Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved.

1 Pietro 1-2 Nuova Riveduta 2006 (NR2006)

Indirizzo e saluti

Pietro, apostolo di Gesù Cristo, agli eletti che vivono come forestieri dispersi nel Ponto, nella Galazia, nella Cappadocia, nell’Asia e nella Bitinia[a], eletti secondo la prescienza di Dio Padre, mediante la santificazione dello Spirito, a ubbidire e a essere cosparsi del sangue di Gesù Cristo: grazia e pace vi siano moltiplicate.

Sicura speranza della salvezza

Benedetto sia il Dio e Padre del nostro Signore Gesù Cristo, che nella sua grande misericordia ci ha fatti rinascere a una speranza viva mediante la risurrezione di Gesù Cristo dai morti, per un’eredità incorruttibile, senza macchia e inalterabile. Essa è conservata in cielo per voi, che siete custoditi dalla potenza di Dio mediante la fede, per la salvezza che sta per essere rivelata negli ultimi tempi.

Perciò voi esultate anche se ora, per breve tempo, è necessario che siate afflitti da svariate prove, affinché la vostra fede, che viene messa alla prova, che è ben più preziosa dell’oro che perisce, e tuttavia è provato con il fuoco, sia motivo di lode, di gloria e di onore al momento della manifestazione di Gesù Cristo. Benché non lo abbiate visto[b], voi lo amate; credendo in lui, benché ora non lo vediate, voi esultate di gioia ineffabile e gloriosa, ottenendo il fine della {vostra} fede: la salvezza delle anime.

10 Intorno a questa salvezza indagarono e fecero ricerche i profeti, che profetizzarono sulla grazia a voi destinata. 11 Essi cercavano di sapere l’epoca e le circostanze[c] cui faceva riferimento lo Spirito di Cristo che era in loro, quando anticipatamente testimoniava delle sofferenze di Cristo e delle glorie che dovevano seguirle. 12 E fu loro rivelato che non per se stessi, ma per voi[d], amministravano quelle cose che ora vi sono state annunciate da coloro che vi hanno predicato il vangelo, mediante lo Spirito Santo inviato dal cielo: cose nelle quali gli angeli bramano penetrare con i loro sguardi.

Esortazione a santità di vita

13 Perciò, dopo aver predisposto la vostra mente all’azione[e], state sobri, e abbiate piena speranza nella grazia che vi sarà recata al momento della rivelazione di Gesù Cristo. 14 Come figli ubbidienti, non conformatevi alle passioni del tempo passato, quando eravate nell’ignoranza; 15 ma come colui che vi ha chiamati è santo, anche voi siate santi in tutta la vostra condotta, 16 poiché sta scritto:

«Siate santi, perché io sono santo»[f].

17 E se invocate come Padre colui che giudica senza favoritismi, secondo l’opera di ciascuno, comportatevi con timore durante il tempo del vostro soggiorno terreno, 18 sapendo che non con cose corruttibili, con argento o con oro, siete stati riscattati dal vostro vano modo di vivere tramandatovi dai padri, 19 ma con il prezioso sangue di Cristo, come quello di un agnello senza difetto né macchia. 20 Già designato prima della fondazione del mondo, egli è stato manifestato negli ultimi tempi per voi; 21 per mezzo di lui credete in Dio che lo ha risuscitato dai morti e gli ha dato gloria affinché la vostra fede e la vostra speranza siano in Dio.

22 Avendo purificato le anime vostre con l’ubbidienza alla verità [mediante lo Spirito] per giungere a un sincero amore fraterno, amatevi intensamente a vicenda di {puro} cuore, 23 perché siete stati rigenerati non da seme corruttibile, ma incorruttibile, cioè mediante la parola vivente e permanente di Dio[g].

24 Infatti,

«ogni carne è come l’erba, e ogni sua gloria[h] come il fiore dell’erba. L’erba diventa secca e il fiore cade,
25 ma la parola del Signore rimane in eterno»[i].

E questa è la parola della Buona Notizia che vi è stata annunciata.

Gesù Cristo, pietra angolare

Sbarazzandovi di ogni cattiveria, di ogni frode, dell’ipocrisia, delle invidie e di ogni maldicenza, come bambini appena nati, desiderate il puro latte spirituale[j], perché con esso cresciate per la salvezza[k], se [davvero] avete gustato che il Signore è buono[l].

Accostandovi a lui, pietra vivente, rifiutata dagli uomini ma davanti a Dio scelta e preziosa, anche voi, come pietre viventi, siete edificati per formare una casa spirituale, un sacerdozio santo, per offrire sacrifici spirituali, graditi a Dio per mezzo di Gesù Cristo. Infatti si legge nella Scrittura:

«Ecco, io pongo in Sion una pietra angolare, scelta, preziosa e chiunque crede in essa non resterà confuso»[m].

Per voi dunque che credete essa è preziosa; ma per gli increduli[n] la pietra che i costruttori hanno rigettata è diventata la pietra angolare,[o] pietra d’inciampo e sasso di ostacolo[p].

Essi, essendo disubbidienti, inciampano nella parola; e a questo sono stati anche destinati. Ma voi siete una stirpe eletta, un sacerdozio regale, una gente santa, un popolo che Dio si è acquistato[q], perché proclamiate le virtù di colui che vi ha chiamati dalle tenebre alla sua luce meravigliosa; 10 voi, che prima non eravate un popolo, ma ora siete il popolo di Dio; voi, che non avevate ottenuto misericordia[r], ma ora avete ottenuto misericordia.

La vita cristiana

11 Carissimi, io vi esorto, come stranieri e pellegrini, ad astenervi dalle carnali concupiscenze che danno l’assalto contro l’anima, 12 avendo una buona condotta fra i pagani, affinché laddove sparlano di voi, chiamandovi malfattori, osservino le vostre opere buone e diano gloria a Dio nel giorno in cui li visiterà.

13 Siate [dunque] sottomessi, per amore del Signore, a ogni umana istituzione: al re, come al sovrano; 14 ai governatori, come mandati da lui per punire i malfattori e per dare lode a quelli che fanno il bene. 15 Perché questa è la volontà di Dio: che, facendo il bene, turiate la bocca all’ignoranza degli uomini stolti. 16 Fate questo come uomini liberi, che non si servono della libertà come di un velo per coprire la malizia, ma come servi di Dio. 17 Onorate tutti. Amate i fratelli. Temete Dio. Onorate il re.

18 Domestici, siate con ogni timore sottomessi ai vostri padroni; non solo ai buoni e ragionevoli, ma anche a quelli che sono difficili. 19 Perché è una grazia se qualcuno sopporta, per motivo di coscienza dinanzi a Dio, sofferenze che si subiscono ingiustamente. 20 Infatti, che vanto c’è se voi sopportate pazientemente quando siete malmenati per le vostre mancanze? Ma se soffrite perché avete agito bene, e lo sopportate pazientemente, questa è una grazia davanti a Dio. 21 Infatti a questo siete stati chiamati, poiché anche Cristo ha sofferto per voi[s], lasciandovi[t] un esempio perché seguiate le sue orme.

22 Egli non commise peccato e nella sua bocca non si è trovato inganno[u].

23 Oltraggiato, non rendeva gli oltraggi; soffrendo, non minacciava, ma si rimetteva a colui che giudica giustamente; 24 egli ha portato i nostri peccati nel suo corpo, sul legno della croce, affinché, morti al peccato, vivessimo per la giustizia, e mediante le sue lividure siete stati guariti[v]. 25 Poiché eravate erranti come pecore, ma ora siete tornati al pastore e guardiano delle vostre anime.


  1. 1 Pietro 1:1 Ponto, Galazia, Cappadocia, Asia, Bitinia: provincie che coprivano quasi tutto il territorio dell’Asia Minore, dove il Cristianesimo era penetrato soprattutto mediante i viaggi e la predicazione di Paolo; cfr. At 2:9; 19:10.
  2. 1 Pietro 1:8 M non lo abbiate conosciuto.
  3. 1 Pietro 1:11 Altri traducono: sapere quale persona o tempo.
  4. 1 Pietro 1:12 TR ma per noi.
  5. 1 Pietro 1:13 Dopo aver predisposto la vostra mente all’azione, lett. cinti i fianchi della vostra mente.
  6. 1 Pietro 1:16 +Le 19:2.
  7. 1 Pietro 1:23 TR e M la parola di Dio vivente e che dura in eterno.
  8. 1 Pietro 1:24 TR e M e ogni gloria dell’uomo…
  9. 1 Pietro 1:25 +Is 40:6-8.
  10. 1 Pietro 2:2 Spirituale, lett. razionale (cfr. Ro 12:1); altri traducono: puro latte della parola.
  11. 1 Pietro 2:2 TR e M omettono per la salvezza.
  12. 1 Pietro 2:3 +Sl 34:8.
  13. 1 Pietro 2:6 +Is 28:16.
  14. 1 Pietro 2:7 TR e M ma per coloro che disubbidiscono.
  15. 1 Pietro 2:7 Pietra angolare, lett. testa d’angolo; +Sl 118:22.
  16. 1 Pietro 2:8 +Is 8:14.
  17. 1 Pietro 2:9 +At 20:28; Es 19:6.
  18. 1 Pietro 2:10 Cfr. Os 1:10; 2:23.
  19. 1 Pietro 2:21 TR e M per noi.
  20. 1 Pietro 2:21 TR lasciandoci.
  21. 1 Pietro 2:22 +Is 53:9.
  22. 1 Pietro 2:24 +Is 53:5.
Nuova Riveduta 2006 (NR2006)

Copyright © 2006 Società Biblica di Ginevra

1 Petrus 1-2 Schlachter 2000 (SCH2000)

Zuschrift und Gruß

Petrus, Apostel Jesu Christi, an die Fremdlinge in der Zerstreuung in Pontus, Galatien, Kappadozien, Asia und Bithynien[a],

die auserwählt sind gemäß der Vorsehung Gottes, des Vaters, in der Heiligung des Geistes, zum Gehorsam und zur Besprengung mit dem Blut Jesu Christi: Gnade und Friede werde euch mehr und mehr zuteil!

Die lebendige Hoffnung der Gläubigen

Gelobt sei der Gott und Vater unseres Herrn Jesus Christus, der uns aufgrund seiner großen Barmherzigkeit wiedergeboren hat zu einer lebendigen Hoffnung durch die Auferstehung Jesu Christi aus den Toten,

zu einem unvergänglichen und unbefleckten und unverwelklichen Erbe, das im Himmel aufbewahrt wird für uns,

die wir in der Kraft Gottes bewahrt werden durch den Glauben zu dem Heil[b], das bereit ist, geoffenbart zu werden in der letzten Zeit[c].

Dann werdet ihr euch jubelnd freuen, die ihr jetzt eine kurze Zeit, wenn es sein muss, traurig seid in mancherlei Anfechtungen[d],

damit die Bewährung eures Glaubens (der viel kostbarer ist als das vergängliche Gold, das doch durchs Feuer erprobt wird) Lob, Ehre und Herrlichkeit zur Folge habe bei der Offenbarung Jesu Christi.

Ihn liebt ihr, obgleich ihr ihn nicht gesehen habt; an ihn glaubt ihr, obgleich ihr ihn jetzt nicht seht, und über ihn werdet ihr euch jubelnd freuen mit unaussprechlicher und herrlicher Freude,

wenn ihr das Endziel eures Glaubens davontragt, die Errettung der Seelen![e]

10 Wegen dieser Errettung haben die Propheten gesucht und nachgeforscht, die von der euch zuteilgewordenen Gnade geweissagt haben.

11 Sie haben nachgeforscht, auf welche und was für eine Zeit der Geist des Christus in ihnen hindeutete, der die für Christus bestimmten Leiden und die darauf folgenden Herrlichkeiten zuvor bezeugte.

12 Ihnen wurde geoffenbart, dass sie nicht sich selbst, sondern uns dienten mit dem, was euch jetzt bekannt gemacht worden ist durch diejenigen, welche euch das Evangelium verkündigt haben im Heiligen Geist, der vom Himmel gesandt wurde — Dinge, in welche auch die Engel hineinzuschauen begehren.

Ermahnung zu einem heiligen Wandel

13 Darum umgürtet die Lenden eurer Gesinnung[f], seid nüchtern und setzt eure Hoffnung ganz auf die Gnade, die euch zuteilwird in der Offenbarung Jesu Christi.

14 Als gehorsame Kinder[g] passt euch nicht den Begierden an, denen ihr früher in eurer Unwissenheit dientet,

15 sondern wie der, welcher euch berufen hat, heilig ist, sollt auch ihr heilig sein in eurem ganzen Wandel[h].

16 Denn es steht geschrieben: »Ihr sollt heilig sein, denn ich bin heilig!«[i]

17 Und wenn ihr den als Vater anruft, der ohne Ansehen der Person richtet nach dem Werk jedes Einzelnen, so führt euren Wandel in Furcht, solange ihr euch hier als Fremdlinge aufhaltet.

18 Denn ihr wisst ja, dass ihr nicht mit vergänglichen Dingen, mit Silber oder Gold, losgekauft worden seid aus eurem nichtigen, von den Vätern überlieferten Wandel,

19 sondern mit dem kostbaren Blut des Christus als eines makellosen und unbefleckten Lammes.

20 Er war zuvor ersehen vor Grundlegung der Welt, aber wurde offenbar gemacht in den letzten Zeiten um euretwillen,

21 die ihr durch ihn an Gott glaubt, der ihn aus den Toten auferweckt und ihm Herrlichkeit gegeben hat, damit euer Glaube und eure Hoffnung auf Gott gerichtet seien.

22 Da ihr eure Seelen im Gehorsam gegen die Wahrheit gereinigt habt durch den Geist zu ungeheuchelter Bruderliebe, so liebt einander beharrlich und aus reinem Herzen;

23 denn ihr seid wiedergeboren[j] nicht aus vergänglichem, sondern aus unvergänglichem Samen, durch das lebendige Wort Gottes, das in Ewigkeit bleibt.

24 Denn »alles Fleisch ist wie Gras und alle Herrlichkeit des Menschen wie die Blume des Grases. Das Gras ist verdorrt und seine Blume abgefallen; aber das Wort des Herrn bleibt in Ewigkeit.«[k]

25 Das ist aber das Wort, welches euch als Evangelium verkündigt worden ist.

So legt nun ab alle Bosheit und allen Betrug und Heuchelei und Neid und alle Verleumdungen,

und seid als neugeborene Kindlein begierig nach der unverfälschten Milch des Wortes[l], damit ihr durch sie heranwachst,

wenn ihr wirklich geschmeckt habt, dass der Herr freundlich ist.

Jesus Christus als Eckstein des Hauses Gottes. Die Berufung der Gemeinde als heiliges Priestertum

Da ihr zu ihm gekommen seid, zu dem lebendigen Stein, der von den Menschen zwar verworfen, bei Gott aber auserwählt und kostbar ist,

so lasst auch ihr euch nun als lebendige Steine aufbauen, als ein geistliches Haus, als ein heiliges Priestertum, um geistliche Opfer darzubringen, die Gott wohlgefällig[m] sind durch Jesus Christus.

Darum steht auch in der Schrift: »Siehe, ich lege in Zion einen auserwählten, kostbaren Eckstein, und wer an ihn glaubt, soll nicht zuschanden werden«.[n]

Für euch nun, die ihr glaubt, ist er kostbar; für die aber, die sich weigern zu glauben, gilt: »Der Stein, den die Bauleute verworfen haben, gerade der ist zum Eckstein geworden«,

ein »Stein des Anstoßes« und ein »Fels des Ärgernisses«.[o] Weil sie sich weigern, dem Wort zu glauben, nehmen sie Anstoß, wozu sie auch bestimmt sind.

Ihr aber seid ein auserwähltes Geschlecht, ein königliches Priestertum, ein heiliges Volk, ein Volk des Eigentums, damit ihr die Tugenden[p] dessen verkündet, der euch aus der Finsternis berufen hat zu seinem wunderbaren Licht

10 — euch, die ihr einst nicht ein Volk wart, jetzt aber Gottes Volk seid, und einst nicht begnadigt wart, jetzt aber begnadigt seid.

Der Wandel des Gläubigen als Fremdling in dieser Welt

11 Geliebte, ich ermahne euch als Gäste und Fremdlinge[q]: Enthaltet euch der fleischlichen Begierden, die gegen die Seele streiten;

12 und führt einen guten Wandel unter den Heiden, damit sie da, wo sie euch als Übeltäter verleumden, doch aufgrund der guten Werke, die sie gesehen haben, Gott preisen am Tag der Untersuchung.

13 Ordnet euch deshalb aller menschlichen Ordnung unter um des Herrn willen, es sei dem König als dem Oberhaupt

14 oder den Statthaltern als seinen Gesandten zur Bestrafung der Übeltäter und zum Lob derer, die Gutes tun.

15 Denn das ist der Wille Gottes, dass ihr durch Gutestun die Unwissenheit der unverständigen Menschen zum Schweigen bringt;

16 als Freie, und nicht als solche, die die Freiheit als Deckmantel für die Bosheit benutzen, sondern als Knechte Gottes.

17 Erweist jedermann Achtung, liebt die Bruderschaft, fürchtet Gott, ehrt den König!

Das Verhältnis der Gläubigen zu Vorgesetzten. Das herrliche Vorbild Jesu Christi

18 Ihr Hausknechte, ordnet euch in aller Furcht euren Herren unter, nicht nur den guten und milden, sondern auch den verkehrten!

19 Denn das ist Gnade, wenn jemand aus Gewissenhaftigkeit gegenüber Gott Kränkungen erträgt, indem er zu Unrecht leidet.

20 Denn was ist das für ein Ruhm, wenn ihr geduldig Schläge ertragt, weil ihr gesündigt habt? Wenn ihr aber für Gutestun leidet und es geduldig ertragt, das ist Gnade bei Gott.

21 Denn dazu seid ihr berufen, weil auch Christus für uns gelitten und uns ein Vorbild hinterlassen hat, damit ihr seinen Fußstapfen nachfolgt.

22 »Er hat keine Sünde getan, es ist auch kein Betrug in seinem Mund gefunden worden«;[r]

23 als er geschmäht wurde, schmähte er nicht wieder, als er litt, drohte er nicht, sondern übergab es dem, der gerecht richtet.

24 Er hat unsere Sünden selbst an seinem Leib getragen auf dem Holz, damit wir, den Sünden gestorben, der Gerechtigkeit leben mögen; durch seine Wunden seid ihr heil geworden.

25 Denn ihr wart wie Schafe, die in die Irre gehen;[s] jetzt aber habt ihr euch bekehrt zu dem Hirten und Hüter[t] eurer Seelen.


  1. (1,1) Die genannten römischen Provinzen umfassten große Teile Kleinasiens.
  2. (1,5) od. der Errettung.
  3. (1,5) Hier steht für »Zeit« gr. kairos, d.h. die besondere, von Gott festgesetzte Zeit. Dasselbe Wort auch in 1Pt 1,11; 4,17; 5,6.
  4. (1,6) od. Prüfungen / Versuchungen.
  5. (1,9) Andere übersetzen ab V. 6: Darüber freut ihr euch, die ihr jetzt eine kurze Zeit … 8 … und über ihn freut ihr euch mit unaussprechlicher und verherrlichter Freude, weil ihr das Endziel … davontragt…
  6. (1,13) Ein Bild für geistliche Bereitschaft: »Bereitet euch innerlich auf Kämpfe und Prüfungen vor«. Die langen Gewänder der orientalischen Männer mussten mit einem Gürtel hochgebunden werden, um Bewegungsfreiheit bei der Arbeit und beim Kampf zu gewähren.
  7. (1,14) w. Kinder des Gehorsams.
  8. (1,15) od. Verhalten / Lebensweise.
  9. (1,16) 3Mo 11,44.
  10. (1,23) od. von Neuem gezeugt.
  11. (1,24) Jes 40,6-8.
  12. (2,2) Andere Übersetzung: nach der vernünftigen, unverfälschten Milch (gr. logikos von logos = Wort).
  13. (2,5) od. wohlannehmbar.
  14. (2,6) Jes 28,16.
  15. (2,8) Ps 118,22; Jes 8,14.
  16. (2,9) Andere Übersetzung: Vollkommenheiten / Herrlichkeiten.
  17. (2,11) gemeint sind Menschen, die sich nur vorübergehend an einem Ort aufhalten und dort kein Bürgerrecht haben; vgl. Ps 39,13.
  18. (2,22) Jes 53,9.
  19. (2,25) vgl. Jes 53,5-6.
  20. (2,25) od. seid ihr umgekehrt zu dem Hirten und Aufseher.
Schlachter 2000 (SCH2000)

Copyright © 2000 by Geneva Bible Society

1 Péter 1-2 Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)

Péter, Jézus Krisztus apostola üdvözletét küldi Isten kiválasztott népének, akik szétszóródva élnek Pontuszban, Galáciában, Kappadóciában, Kis-Ázsiában és Bitiniában. Az Atya-Isten már réges-régen elhatározta, hogy kiválaszt és szent népévé tesz benneteket a Szent Szellem által. Isten arra választott ki benneteket, hogy engedelmeskedjetek neki, és hogy megtisztítson titeket a Jézus Krisztus vére, vagyis áldozati halála által. Isten adjon nektek egyre több kegyelmet és békességet!

Élő reménység

Áldott legyen az Isten, Urunknak, Jézus Krisztusnak Atyja, aki nagy irgalmából újjá szült bennünket Jézus Krisztusnak a halálból való feltámasztása által. Ez pedig élő reménységet jelent a számunkra. Most tehát reménységgel várjuk, hogy megkapjuk örökségünket, amelyet semmi sem tehet tönkre, s amely soha meg nem fakul, és sohasem veszít az értékéből, mert a Mennyben őrzik a számunkra. Mindez a tiétek, akiket Isten hatalma védelmez a hitetek által, ameddig a teljes üdvösséget el nem éritek. Ez már el van készítve, hogy az idők végén mindenki számára lelepleződjön. Ezért tölt el benneteket nagy öröm — annak ellenére, hogy most még egy kis ideig különböző megpróbáltatások szomorúságot okoznak nektek.

A valódi hit

S hogy miért van ez így? Mert szükséges, hogy ezek a nehézségek próbára tegyék a hiteteket, vajon valódi-e. Az igazi hit ugyanis értékesebb a színtiszta aranynál. Az aranyat tűzzel tisztítják meg, mégsem marad meg örökké. Hitetek viszont, miután kipróbálták és valódinak bizonyult, dicséretet, elismerést és dicsőséget szerez nektek, amikor Jézus Krisztus megjelenik. Igaz, ti nem ismertétek Jézust személyesen, de mégis szeretitek őt. Bár most sem látjátok, mégis hisztek benne, és dicsőséges öröm tölt el benneteket, amelyet lehetetlen szavakkal kifejezni. Így éritek el a hitetek célját: a lelketek üdvösségét.

A régi próféták üzenete

10 Ezt az üdvösséget próbálták megérteni, ezt kutatták nagy szorgalommal a régi időkben a próféták is, akik Isten kegyelméről prófétáltak, amely most megérkezett hozzátok. 11 Azt szerették volna tudni, hogy mikor és hogyan fog megtörténni az, amit Krisztus Szelleme mutatott nekik. A Szent Szellem a prófétákban élt, és előre megmutatta Krisztus szenvedéseit és az utána következő dicsőségét. 12 Azt is megmagyarázta a prófétáknak, hogy a munkájukkal nem saját maguknak, hanem az utánuk következő nemzedékeknek szolgálnak.

Ti vagytok ez a nemzedék, és a ti javatokra szolgál mindaz, amit a próféták mondtak! Ugyanerről beszéltek azok is, akik mostanában az örömhírt elvitték hozzátok. Isten azért küldte a Mennyből a Szent Szellemet, hogy segítsen nekik hirdetni az örömüzenetet, amelybe még az angyalok is vágyakozva szeretnének betekintést kapni!

Szentek legyetek!

13 Ezért szedjétek rendbe a gondolataitokat, készüljetek fel, és legyetek józanok! Amikor Jézus Krisztus megjelenik, ő majd Isten kegyelmét hozza magával a számotokra. Ebben a kegyelemben reménykedjetek teljes erővel!

14 Régebben, amikor még nem ismertétek Jézus Krisztust, a bennetek lévő gonosz kívánságok szerint éltetek. Most azonban Isten engedelmes gyermekei lettetek. Ezért ne éljetek tovább úgy, mint régen, 15 hanem életetek minden területén szentek legyetek, mivel Isten is szent, aki elhívott benneteket! 16 Mert ezt mondja Isten az Írásban: „Szentek legyetek, mert én szent vagyok!”[a]

17 Amikor imádkoztok, édesapátoknak hívjátok Istent! De tudjátok meg, hogy ő kivételezés nélkül és igazságosan fog ítélni mindenkit! Ezért Isten iránti tisztelettel és félelemmel éljetek, mint akik csak átutazóban vagytok a Földön!

Jézus Krisztus vére

18 Tartsátok szem előtt, hogy régen számotokra nem volt az életnek igazi értelme. Ezt az életmódot az őseitek hagyományozták rátok, de Isten kiszabadított benneteket ebből a céltalan életből. Ez azonban nagyon sokba került! Nem arany- vagy ezüstpénzzel fizetett értetek, amely elveszti az értékét, 19 hanem Krisztus vérével, amely mindennél értékesebb. Ez a vér olyan, mint a hibátlan áldozati bárány vére. 20 Isten már a világ teremtése előtt kiválasztotta Krisztust, aki csak most, ezekben az utolsó napokban jelent meg értetek. 21 Sőt, a halálból is feltámasztotta őt, és dicsőséget adott neki. Krisztus által hisztek és reménykedtek ti is Istenben.


22 Mivel engedelmeskedtetek az igazságnak, ezzel megtisztítottátok lelketeket. Most tehát éljetek képmutatás nélkül, őszinte testvéri szeretetben! Isten szeretetével, tiszta szívvel, és teljes erőtökkel szeressétek egymást! 23 Újjászülettetek, de az új életetek már nem halandó forrásból származik, mint a földi élet, hanem halhatatlanból. Ez a forrás pedig Isten beszéde, amely élő és örökké érvényes. 24 Ahogyan az Írás mondja:

„Minden ember olyan, mint a fű,
    és minden emberi dicsőség,
    mint a mező virága.
Elszárad a fű, lehull a virág,
25     de az Örökkévaló beszéde
    mindig érvényes marad.”[b]

Ezt a beszédet hallottátok ti is, amikor az örömüzenetet hirdették nektek.

A sarokkő és az élő kövek

Most azért takarítsatok ki a lelketekből minden gonoszságot és képmutatást! Ne hazudjatok, ne csapjatok be senkit, ne irigykedjetek, és ne mondjatok rosszat senkiről! Olyanok vagytok, mint az újszülött csecsemők, tehát kívánjátok a tiszta szellemi „tejet”, vagyis Isten beszédét, amelynek segítségével felnövekedhettek egészen az üdvösség teljességéig. Hiszen már megtapasztaltátok az Úr jóságát![c]

Az Úr Jézus az „Élő Kő”,[d] akit az emberek visszautasítottak. Isten számára azonban nagyon értékes, mert őt választotta ki. Ezért jöjjetek Jézushoz! Hiszen ti is olyanok vagytok, mint az élő kövek, akikből a szellemi templom[e] épül fel. Ebben a templomban ti vagytok a szent papok, akik a szellemi áldozatokat viszik Istennek. Ezeket Isten azért fogadja szívesen, mert Jézus Krisztus által hozzátok elé. Az Írás azt mondja:

„Nézzétek, én választottam ki egy drága sarokkövet,
    és leteszem Sionban!
Aki benne bízik, nem csalódik soha.”[f]

Ez a kő, vagyis Jézus értékes kincs a számotokra, akik hisztek benne. De a hitetlenekre ez vonatkozik:

„Az a kő lett az épület sarokköve,
    amelyet az építők félredobtak.”[g]

Igen, a hitetleneknek Jézus

„az a kő, amelyben az emberek megbotlanak,
    és a szikla, amely miatt elesnek.”[h]

Mivel nem akarnak engedelmeskedni Isten beszédének, kikerülhetetlenül megbotlanak benne és elesnek.

Ti azonban kiválasztott nép vagytok, papok királysága és szent nemzet. Olyan nép, amely csak Isten tulajdona. Azért választott ki benneteket, hogy mindenkinek hirdessétek Isten nagy tetteit, és nyilvánvalóvá tegyétek az ő kiválóságát. Mert ő hívott ki bennünket a sötétségből a világosság csodálatos birodalmába, ahol ő maga is lakik.

10 Ti a múltban nem tartoztatok Istenhez,
    most azonban Isten népévé lettetek.
Régen nem ismertétek Isten kegyelmét,[i]
    most pedig a kegyelmébe fogadott benneteket.

Csak átutazóban vagytok a Földön

11 Szeretett testvéreim, kérlek benneteket — mint akik csak átutazóban vagytok a földön, és a valódi otthonotok nem itt van — tartsátok magatokat távol a régi emberi természet kívánságaitól, amelyek arra törekednek, hogy uralomra jussanak fölöttetek! 12 Itt körül vagytok véve olyanokkal, akik nem hisznek Istenben, és sokszor azzal vádolnak titeket, hogy gonosztevők vagytok. Tehát éljetek úgy, hogy mindenki lássa, milyen jó dolgokat tesztek, s hogy milyen jól és békességben éltek! Akkor még a hitetlenek is dicsőíteni fogják Istent a jó tetteitek miatt azon a napon, amikor ő eljön.

Engedelmeskedjetek azoknak, akik hatalmat kaptak!

13 Az Úr iránti tiszteletből engedelmeskedjetek mindenkinek, aki ezen a világon valamilyen hatalmat kapott![j] Engedelmeskedjetek a császárnak, akié a legfőbb hatalom, 14 és azoknak a kisebb vezetőknek is, akiket a császár nevezett ki! Hiszen ők azért kapták a hatalmukat, hogy megbüntessék a gonosztevőket, és megjutalmazzák azokat, akik jót tesznek.

15 Mert Isten azt akarja, hogy jó dolgokat tegyetek, és így némítsátok el a tudatlanok ostobaságait. 16 Éljetek szabadságban, és legyetek Isten rabszolgái! De a szabadságotokkal ne éljetek vissza! Ne használjátok arra, hogy valami gonoszságot leplezzetek vele! 17 Tiszteljetek minden embert! Isten családjában minden testvéreteket szeressétek! Méltó módon tiszteljétek Istent! A királyt is tiszteljétek!

18 Rabszolgák, fogadjátok el uraitok hatalmát, engedelmeskedjetek nekik, és tiszteljétek őket, de ne csak azokat, akik jók és emberségesek, hanem azokat is, akik igazságtalanok!

Krisztus szenvedésének példája

19 Dicséretre méltó és jó dolog, ha valakinek istenfélő magatartása miatt kell igazságtalanul szenvednie. 20 Ha viszont azért szenved, mert vétkezett, akkor nem nagy dicsőség, ha megérdemelt büntetését türelmesen elviseli. Ellenben ha jót tesztek, és amiatt kell szenvednetek, ezt pedig türelmesen viselitek, az tetszik Istennek! 21 Hiszen éppen erre hívott el benneteket! Gondoljátok meg, hogy Krisztus is szenvedett értünk! Ezzel példát adott nekünk, hogy ebben is kövessük. Ahogyan az Írás mondja:

22 „Ő nem követett el semmi bűnt,
    és soha semmi gonoszságot nem mondott.”[k]

23 Mikor szidalmazták és gyalázták, Jézus ezt nem viszonozta. Mikor bántották és verték, nem fenyegetőzött, hanem teljesen rábízta magát az igazságosan ítélő Istenre. 24 Krisztus a mi bűneinket magára vette, sőt, a saját testében felvitte a keresztfára, amikor megölték. Azért tette ezt, hogy mi is meghaljunk a bűn számára, viszont Isten mértéke szerint helyesen éljünk.

Krisztus sebei által gyógyultatok meg a betegségeitekből. 25 Olyanok voltatok, mint a nyájtól elkószált és eltévedt juhok. De most visszatértetek a Pásztorhoz: ő vigyáz a lelketekre, védelmez és őriz benneteket.


  1. 1 Péter 1:16 Idézet: 3Móz 11:44–45; 19:2; 20:7.
  2. 1 Péter 1:25 Idézet: Ézs 40:6–8.
  3. 1 Péter 2:3 Hiszen… jóságát Lásd Zsolt 34:9.
  4. 1 Péter 2:4 Élő Kő Itt Jézus Krisztust jelenti, aki a legfontosabb abban a szellemi „Templomban”, ahol Isten lakik.
  5. 1 Péter 2:5 templom Isten szellemi háza, vagyis temploma, ahol ő lakik, és ahol az övéi imádják őt. Jelképesen azoknak a közösségét jelenti, akik Jézus Krisztusban hisznek.
  6. 1 Péter 2:6 Idézet: Ézs 28:16.
  7. 1 Péter 2:7 Idézet: Zsolt 118:22.
  8. 1 Péter 2:8 Idézet: Ézs 8:14.
  9. 1 Péter 2:10 Régen… kegyelmét Lásd Hózs 2:23.
  10. 1 Péter 2:13 aki… hatalmat kapott Szó szerint: „minden emberi teremtésnek” — vagyis: uralkodóknak, kormányzóknak, elnököknek, vagy másféle vezetőknek.
  11. 1 Péter 2:22 Idézet: Ézs 53:9.
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)

Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center

1 Pierre 1-2 La Bible du Semeur (BDS)


Pierre, apôtre de Jésus-Christ, salue ceux que Dieu a choisis et qui vivent comme des résidents étrangers, dispersés[a] dans les provinces du Pont, de Galatie, de Cappadoce, d’Asie et de Bithynie[b]. Dieu, le Père, vous a choisis d’avance[c], conformément à son plan, et vous avez été purifiés par l’Esprit, pour obéir à Jésus-Christ et bénéficier de l’aspersion de son sang[d]. Que la grâce et la paix vous soient abondamment accordées.

L’espérance du salut

Une espérance vivante

Béni soit Dieu, le Père de notre Seigneur Jésus-Christ. Dans sa grande compassion, il nous a fait naître à une vie nouvelle, pour nous donner une espérance vivante par la résurrection de Jésus-Christ. Car il a préparé pour nous un héritage qui ne peut ni se détruire, ni se corrompre, ni perdre sa beauté. Il le tient en réserve pour vous dans les cieux, vous qu’il garde, par sa puissance, au moyen de la foi, en vue du salut qui est prêt à être révélé au moment de la fin.

Voilà ce qui fait votre joie, même si, actuellement, il faut que vous soyez attristés pour un peu de temps par diverses épreuves: celles-ci servent à éprouver la valeur de votre foi. Le feu du creuset n’éprouve-t-il pas l’or qui pourtant disparaîtra un jour? Pourtant, votre foi qui a résisté à l’épreuve a une valeur beaucoup plus précieuse. Elle vous vaudra louange, gloire et honneur, lorsque Jésus-Christ apparaîtra.

Jésus, vous ne l’avez pas vu, et pourtant vous l’aimez; mais en plaçant votre confiance en lui sans le voir encore, vous êtes remplis d’une joie glorieuse et inexprimable, car vous obtenez en retour votre salut qui est le but de votre foi.

Les prophètes l’ont annoncée pour nous

10 Ce salut a fait l’objet des recherches et des investigations des prophètes qui ont annoncé d’avance la grâce qui vous était destinée. 11 Ils cherchaient à découvrir à quelle époque et à quels événements se rapportaient les indications données par l’Esprit de Christ. Cet Esprit était en eux et annonçait à l’avance les souffrances du Messie et la gloire dont elles seraient suivies. 12 Il leur fut révélé que le message dont ils étaient chargés n’était pas pour eux, mais pour vous. Et ce message vous a été communiqué maintenant par ceux qui vous ont annoncé la Bonne Nouvelle sous l’action de l’Esprit Saint envoyé du ciel; les anges eux-mêmes ne se lassent pas de le découvrir[e].

Les impératifs de la vie chrétienne


13 C’est pourquoi, tenez votre esprit en éveil[f] et faites preuve de modération; mettez toute votre espérance dans la grâce qui vous sera accordée le jour où Jésus-Christ apparaîtra.

Etre saints

14 Comme des enfants obéissants, ne vous laissez plus diriger par les passions qui vous gouvernaient autrefois, au temps de votre ignorance. 15 Au contraire, tout comme celui qui vous a appelés est saint, soyez saints dans tout votre comportement. 16 Car voici ce que Dieu dit dans l’Ecriture: Soyez saints, car je suis saint[g].

Vivre dans la crainte de Dieu

17 Dans vos prières, vous appelez Père celui qui juge impartialement tout homme selon ses actes. Par conséquent, pendant tout le temps de votre séjour en ce monde, que la crainte de Dieu inspire votre conduite.

18 Vous avez été libérés de cette manière futile de vivre que vous ont transmise vos ancêtres et vous savez à quel prix. Ce n’est pas par des biens périssables comme l’argent et l’or. 19 Non, il a fallu que Christ, tel un agneau pur et sans défaut[h], verse son sang précieux en sacrifice pour vous. 20 Dès avant la création du monde, Dieu l’avait choisi[i] pour cela, et il a paru, dans ces temps qui sont les derniers, pour agir en votre faveur. 21 Par lui, vous croyez en Dieu, qui l’a ressuscité et lui a donné la gloire. Ainsi votre foi et votre espérance sont tournées vers Dieu.


22 Par votre obéissance à la vérité[j], vous avez purifié votre être afin d’aimer sincèrement vos frères et sœurs. Aimez-vous donc ardemment les uns les autres de tout votre cœur[k]. 23 Car vous êtes nés à une vie nouvelle, non d’un homme mortel, mais d’une semence immortelle: la Parole vivante et éternelle de Dieu. 24 En effet, il est écrit:

Tout homme est pareil à l’herbe,
et toute sa gloire comme la fleur des champs.
L’herbe se dessèche et sa fleur tombe,
25 mais la Parole du Seigneur subsiste éternellement[l] .

Or, cette Parole, c’est l’Evangile qui vous a été annoncé.

Croître en se nourrissant de la Parole

Rejetez donc toutes les formes de méchanceté et de ruse, l’hypocrisie, la jalousie, et toute médisance. Comme des enfants nouveau-nés, désirez ardemment le lait pur de la Parole, afin qu’il vous fasse grandir en vue du salut, puisque, vous avez goûté combien le Seigneur est bon[m].

Former un temple pour Dieu

Approchez-vous de lui, car il est la pierre vivante que les hommes ont rejetée mais que Dieu a choisie et à laquelle il attache une grande valeur. Et vous aussi, comme des pierres vivantes, vous qui formez un temple[n] spirituel, édifiez-vous pour constituer une sainte communauté de prêtres, chargés de lui offrir des sacrifices spirituels qu’il pourra accepter favorablement par Jésus-Christ. Voici, en effet, ce qu’on trouve dans l’Ecriture à ce sujet:

Moi, je place en Sion une pierre angulaire
choisie, d’une grande valeur.
Celui qui met sa confiance en elle
ne connaîtra jamais le déshonneur[o] .

Pour vous donc qui croyez: l’honneur! Mais pour ceux qui ne croient pas:

La pierre que les constructeurs ont rejetée
est devenue la pierre principale,
la pierre d’angle[p] ,
une pierre qu’on heurte,
un rocher qui fait trébucher[q] .

Parce qu’ils refusent de croire à la Parole, il leur arrive ce qui était prévu pour eux[r]: ils tombent à cause de cette pierre.

Mais vous, vous êtes un peuple élu, une communauté de rois-prêtres, une nation sainte, un peuple que Dieu a pris pour sien, pour que vous célébriez bien haut les œuvres merveilleuses[s] de celui qui vous a appelés à passer des ténèbres à son admirable lumière. 10 Car vous qui autrefois n’étiez pas son peuple, vous êtes maintenant le peuple de Dieu. Vous qui n’aviez pas obtenu compassion, vous avez désormais obtenu compassion[t].

Vivre dans un monde hostile

Une bonne conduite au milieu des incroyants

11 Mes chers amis, vous êtes dans ce monde comme des résidents temporaires, des étrangers; c’est pourquoi je vous le demande: ne cédez pas aux désirs de l’homme livré à lui-même: ils font la guerre en vous. 12 Ayez une bonne conduite au milieu des païens. Ainsi, dans les domaines mêmes où ils vous calomnient en vous accusant de faire le mal, ils verront vos bonnes actions et loueront Dieu le jour où il interviendra dans leur vie[u].

La soumission volontaire

13 Pour l’amour du Seigneur, soumettez-vous à vos semblables, qui sont des créatures de Dieu: au roi qui détient le pouvoir suprême, 14 comme à ses gouverneurs chargés de punir les malfaiteurs et d’approuver les gens honnêtes. – 15 Car voici ce que Dieu veut: c’est qu’en pratiquant le bien, vous réduisiez au silence toutes les calomnies portées contre vous par les insensés, dans leur ignorance. 16 Vous agirez ainsi en hommes libres, sans faire pour autant de votre liberté un voile pour couvrir une mauvaise conduite, car vous êtes des serviteurs de Dieu. – 17 Témoignez à tout homme le respect auquel il a droit, aimez vos frères et sœurs en la foi, «craignez Dieu, respectez le roi»!

Les esclaves et leurs maîtres

18 Serviteurs, soumettez-vous à votre maître avec toute la crainte qui lui est due, non seulement s’il est bon et bienveillant, mais aussi s’il est dur. 19 En effet, c’est un privilège que de supporter des souffrances imméritées, par motif de conscience envers Dieu. 20 Quelle gloire y a-t-il, en effet, à endurer un châtiment pour avoir commis une faute? Mais si vous endurez la souffrance tout en ayant fait le bien, c’est là un privilège devant Dieu.

21 C’est à cela que Dieu vous a appelés, car Christ aussi a souffert pour vous, vous laissant un exemple, pour que vous suiviez ses traces. 22 Il n’a commis aucun péché, ses lèvres n’avaient produit la tromperie[v]. 23 Injurié, il ne ripostait pas par l’injure. Quand on le faisait souffrir, il ne formulait aucune menace, mais remettait sa cause entre les mains du juste Juge. 24 Il a pris nos péchés sur lui et les a portés dans son corps, sur la croix, afin qu’étant morts pour le péché, nous menions une vie juste. Oui, c’est par ses blessures que vous avez été guéris[w]. 25 Car vous étiez comme des brebis errantes mais, à présent, vous êtes retournés vers le berger qui veille sur vous.


  1. 1.1 Ce terme désignait généralement les Juifs de la diaspora, c’est-à-dire des pays autres que celui d’Israël. Il s’applique aux chrétiens dispersés dans les provinces nommées de l’Empire romain (voir Jc 1.1 et note).
  2. 1.1 Cinq provinces d’Asie Mineure (l’actuelle Turquie).
  3. 1.2 Voir 1.20 et Rm 8.29. D’autres comprennent: vous a choisis selon ce qu’il connaissait d’avance.
  4. 1.2 Le vocabulaire de ce verset est emprunté à celui des sacrifices de l’ancienne alliance: l’aspersion du sang purifiait les objets et les personnes, préfigurant la mort de Christ qui nous purifie de nos péchés (voir Ex 24.3-8; 29.21; Lv 16.14-15). Ceux qui étaient aspergés avec le sang étaient mis symboliquement au bénéfice du sacrifice offert.
  5. 1.12 Autre traduction: désirent le découvrir.
  6. 1.13 Littéralement: ceignez les reins de votre esprit. Les contemporains de l’apôtre portaient une longue tunique qu’ils laissaient flottante dans la maison, mais lorsqu’ils voulaient marcher ou travailler, ils mettaient une ceinture autour des reins pour ne pas être gênés par les plis amples de cette tunique.
  7. 1.16 Lv 19.2.
  8. 1.19 C’étaient les conditions requises pour tout agneau offert en sacrifice (Ex 12.5; voir 1 Co 5.7). Pierre était présent lorsque Jean-Baptiste a désigné Jésus comme l’agneau qui ôte les péchés du monde (Jn 1.29).
  9. 1.20 Autre traduction: Il l’avait connu d’avance.
  10. 1.22 Certains manuscrits précisent: par l’Esprit.
  11. 1.22 Certains manuscrits ont: d’un cœur pur.
  12. 1.25 Es 40.6-8 .
  13. 2.3 Ps 34.9.
  14. 2.5 Le temple de l’ancienne alliance préfigurait la maison spirituelle constituée à présent par l’ensemble des croyants (1 Co 3.16; Ep 2.19-22).
  15. 2.6 Es 28.16 cité selon l’ancienne version grecque.
  16. 2.7 Ps 118.22 .
  17. 2.8 Es 8.14 .
  18. 2.8 Autre traduction: ce à quoi ils étaient destinés.
  19. 2.9 Ex 19.5-6; Es 43.20-21.
  20. 2.10 Os 1.6, 9; 2.1, 25.
  21. 2.12 Autre traduction: et rendront gloire à Dieu le jour où il viendra les juger.
  22. 2.22 Es 53.9. Les versets 22-25 s’inspirent de la prophétie d’Esaïe 53 sur le Serviteur souffrant.
  23. 2.24 Es 53.5.
La Bible du Semeur (BDS)

La Bible Du Semeur (The Bible of the Sower) Copyright © 1992, 1999 by Biblica, Inc.®
Used by permission. All rights reserved worldwide.

Viewing of
Cross references