Add parallel Print Page Options

A bűnbeesés és büntetése

Az Örökkévaló Isten sokféle vadállatot teremtett, de mind között a kígyó volt a legravaszabb. A kígyó egyszer megszólította az asszonyt, és ezt kérdezte tőle: „Csakugyan azt mondta Isten, hogy ti nem ehettek a kert egyetlen fájának gyümölcséből sem?”

Az asszony ezt válaszolta: „Nem, dehogy! A kert minden fájáról szabadon ehetünk, csak egyről nem. Arról az egyről, amely a kert belsejében van, Isten mondta, hogy ne együnk a gyümölcséből, sőt, hozzá se nyúljunk, mert különben meghalunk.”

De a kígyó így felelt: „Ugyan, dehogy fogtok meghalni! Isten ezt csak azért mondta, mert jól tudja, hogy amikor esztek annak a fának a gyümölcséből, felnyílik a szemetek, és olyanok lesztek, mint Isten: megismeritek mi a jó és mi a rossz.”

Az asszony látta, hogy milyen gyönyörű a fa, és azt gondolta, hogy a gyümölcsök biztosan jóízűek lehetnek. Elhitte, hogy a gyümölcsök bölccsé teszik — ezért leszakított egyet, és megette. Majd adott a gyümölcsből a vele lévő férjének is, aki szintén evett belőle. Hirtelen, mintha mindkettőjüknek felnyílt volna a szeme, mindent másképp láttak. Azt is azonnal észrevették, hogy meztelenek — ezért összekötözött fügefalevelekből valami ágyékkötő-félét készítettek, és azt vették magukra.

Mikor az alkonyat közeledett, és feltámadt az esti szellő, az Örökkévaló Isten sétára indult a kertben. Ádám és felesége meghallották, hogy közeledik, és elbújtak előle a fák közé. De az Örökkévaló Isten kiáltott: „Ádám, merre vagy?”

10 „Meghallottam, hogy jössz, és féltem tőled, mert meztelen vagyok, ezért elbújtam” — felelt Ádám.

11 „De honnan tudod, hogy meztelen vagy? Ki mondta neked? Talán ettél annak a fának a gyümölcséből, amelytől eltiltottalak?” — kérdezte Isten.

12 „Az asszony, akit mellém adtál, ő kínált meg abból a gyümölcsből — úgy ettem” — magyarázkodott Ádám.

13 Akkor az Örökkévaló Isten az asszonyhoz fordult: „Mit tettél?”

„A kígyó, ő csapott be engem, azért ettem” — mentegetőzött az asszony.

14 Az Örökkévaló Isten ezután a kígyóhoz szólt:

„Átkozott legyél,
    mivel ezt tetted!
Átkozottabb leszel,
    mint a többi vadállat!
Egész életedben hason csúszva járj,
    és a föld porát egyed!
15 Ellenségeddé teszem az asszonyt,
    téged pedig az ő ellenségévé teszlek.
Leszármazottaid és az asszony leszármazottjai
    folytonosan harcolni fognak egymással.
Az asszony leszármazottja[a] a fejedre tapos,
    te pedig a sarkába harapsz.”

16 Majd Isten az asszonyhoz fordult:

„Megsokasítom a terhességeddel járó nehézségeket,[b]
    és fájdalommal szülöd gyermekeidet.[c]
Szeretnél uralkodni a férjeden,[d]
    mégis ő fog uralkodni rajtad.”

17 Azután Ádámnak ezt mondta:

„Parancsoltam neked,
    hogy ne egyél annak a fának a gyümölcséből,
de te inkább a feleségedre hallgattál,
    az ő szavának engedtél,
    és ettél abból a gyümölcsből.
Ezért megátkozom a földet miattad:
    egész életedben sok bajlódással és fáradsággal,
    naponta kell művelned,
    hogy megadja kenyeredet.
18 Szántófölded töviseket és gyomokat nevel,
te pedig azokat a növényeket[e] eszed,
    amelyeket a földeden magadnak termelsz.
19 Bizony, arcod verítékével kell megszerezned
    mindennapi kenyeredet!
Halálod napjáig keményen dolgozol,
    amíg visszatérsz a földbe,
    amelyből kiformáltalak,
mert porból vagy,
    és ismét porrá leszel.”

20 Ezután Ádám elnevezte a feleségét Évának, mert Éva[f] lett az ősanyja minden utána következő embernek. 21 Majd az Örökkévaló Isten állatbőrökből jobb ruhákat készített Ádámnak és a feleségének, és abba öltöztette őket.

22 Akkor az Örökkévaló Isten ezt mondta: „Most hát az ember olyanná lett, mint egyikünk: ismeri a jót és a rosszat. Nem engedhetjük meg, hogy kinyújtsa kezét, és szakítson az Élet Fájának gyümölcséből és örökké éljen.” 23 Ezért kiűzte az embert az Éden kertjéből, hogy művelje a földet, amelyből az ember testét kiformálta. 24 Miután kiűzte őket, az Éden kertje elé kerubokat állított, lángoló karddal, amely minden irányban villogott. Azért állította oda a kerubokat, hogy őrizzék az Élet Fájához vezető utat.

Footnotes

  1. 1 Mózes 3:15 leszármazottja Szó szerint: „mag”. Ebben a versben többször is előfordul. A héber szó egyaránt jelenthet egyetlen, vagy sok-sok leszármazottat is.
  2. 1 Mózes 3:16 Megsokasítom… nehézségeket Vagy: „Sokat kell dolgoznod, és ezen felül gyakran terhes leszel.”
  3. 1 Mózes 3:16 és… gyermekeidet Vagy: „Nehéz munkád mellett még gyermekeket is szülsz.”
  4. 1 Mózes 3:16 Szeretnél… férjeden Vagy: „Vágyakozol a férjed után”.
  5. 1 Mózes 3:18 növényeket Lásd 1:28–29.
  6. 1 Mózes 3:20 Éva Ez a szó a héberben nagyon hasonlóan hangzik, mint az „élő” szó.