
1 Sámuel 3 Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)Az Örökkévaló megszólítja Sámuelt3 A fiatal Sámuel Éli felügyelete alatt részt vett az Örökkévaló szolgálatában. Abban az időben ritkán érkezett kijelentés, vagy látomás az Örökkévalótól. 2 Éli ebben az időben már nagyon idős volt, és látása annyira megromlott, hogy szinte vak volt. Történt egy este, hogy Éli lefeküdt aludni. 3 A mécsesek égtek Isten mécstartóján az Örökkévaló házában, ahol a Szövetségláda volt, és Sámuel is lefeküdt aludni. 4 Ekkor az Örökkévaló szólította: „Sámuel, Sámuel!”[a] Ő felelt: „Igen, jövök!” 5 — és azonnal az alvó Élihez futott: „Itt vagyok, Uram, mert hívtál!” „Nem hívtalak, fiam, menj csak vissza aludni!” — mondta Éli. Sámuel visszament a fekvőhelyére, 6 de az Örökkévaló ismét szólította: „Sámuel!” Ekkor a fiú fölkelt, és megint Élihez szaladt: „Itt vagyok, Uram, mert hívtál!” „Nem hívtalak, fiam, menj vissza aludni!” — mondta Éli. 7 Sámuel ugyanis még nem ismerte az Örökkévalót, akiezt megelőzően még nem szólt hozzá közvetlenül.[b] 8 Az Örökkévaló harmadszor is szólította Sámuelt, aki megint Élihez szaladt: „Itt vagyok, Uram, mert hívtál!” Ekkor Éli végre felismerte, hogy az Örökkévaló szólítja Sámuelt. 9 „Menj csak vissza fiam, és feküdj le. Ha ismét szólít, így felelj neki: »Szólj, Örökkévaló, mert szolgád figyel rád!«” Sámuel visszament a helyére, és lefeküdt. 10 Az Örökkévaló ismét megállt Sámuel mellett, és szólította, mint azelőtt: „Sámuel, Sámuel!” A fiú így felelt: „Szólj, Örökkévaló, mert szolgád figyel rád!” 11 Az Örökkévaló akkor ezt mondta: „Lásd meg, Sámuel! Hamarosan olyat teszek Izráelben, hogy mindenkinek belecsendül a füle, aki hallja! 12 Beteljesítem, amit korábban már megmondtam Éli családjáról, semmit el nem hagyok abból. 13 Megmondtam Élinek, hogy örökre meg fogom büntetni a családját azok miatt a bűnök miatt, amelyekről neki is tudomása volt. Jól tudta, hogy fiai gyalázzák az Örökkévalót,[c] mégsem állította meg őket. 14 Emiatt megesküdtem, hogy Éli családjának bűneit sohasem lehet jóvátenni sem véresáldozattal, sem lisztáldozattal.” 15 Sámuel reggelig a helyén feküdt, majd fölkelt, és kinyitotta az Örökkévaló házának ajtóit. Élinek azonban félt megmondani, amit az Örökkévalótól hallott. 16 De Éli előszólította Sámuelt: „Hol vagy fiam, Sámuel?” „Itt vagyok, Uram!” — felelt a fiú. 17 „Mit mondott neked az Örökkévaló? — kérdezte Éli. — El ne titkold előlem! Vigyázz, mert Isten megbüntet, ha nem mondasz el mindent, amit tőle hallottál!” 18 Ekkor Sámuel mindent elmondott Élinek, nem titkolt el semmit. Éli így szólt: „Ő az Örökkévaló! Tegyen úgy, ahogy jónak látja.” 19 Sámuel felnövekedett. Az Örökkévaló vele volt, és gondja volt arra, hogy amit Sámuel prófétált, az mind beteljesedjen. 20 Ezért megtudta egész Izráel népe — Dántól Beérsebáig, vagyis az egész országban — felismerte, hogy Sámuel az Örökkévaló megbízható prófétája. 21 Ebben az időben az Örökkévaló újra meg újra megjelent Silóban, és üzenetei[d] által kijelentette magát Sámuelnek, aki Silóban lakott. Footnotes:
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU) Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center |