A A A A A
Bible Book List

1 Sámuel 18Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)

Jonatán szövetséget köt Dáviddal

18 Saul a szolgálatába fogadta Dávidot, és nem küldte vissza a szülői házhoz.

Miután Saul befejezte a beszélgetést Dáviddal, Jonatán úgy megszerette Dávidot, mint a saját lelkét. Szövetséget kötöttek egymással, és a lelkük szinte összeforrt. Jonatán Dávidnak ajándékozta a ruháját, köpenyét, kardját, íját, sőt még az övét is.

Saul féltékeny lesz Dávidra

Saul ettől kezdve sokszor küldte harcolni Dávidot, aki minden esetben győzelmet aratott, akárhova küldte is őt a király. Ezért Saul kinevezte őt a harcosok élére. Dávidot az egyszerű katonáktól a tisztekig mindenki megszerette.

Történt egyszer, hogy Izráel serege — amelyben Dávid is harcolt — Saul vezetésével éppen a filiszteusok ellen vívott győztes csatából tartott hazafelé. Az asszonyok minden városból Saul és a sereg elé vonultak, hogy üdvözöljék őket. Nagy örömmel énekeltek, táncoltak, hangszerekkel zenéltek, és így dicsérték a győzteseket:

„Megölt Saul ezreket,
    Dávid meg tízezreket!”

Saulnak ez nagyon rosszul esett, és megharagudott miatta. Azt gondolta: „Lám, Dávidnak tízszer annyi filiszteus megölését tulajdonítják, mint nekem! Ha ez így megy tovább, még a királyság is az övé lesz!”[a] Ettől kezdve gyanakvással figyelte Dávid minden lépését.

Saul meg akarja gyilkolni Dávidot

10 A következő napon, amikor Saul a házában ült, ismét megszállta a gonosz szellem, amelyet Isten küldött. Emiatt Saul magánkívül volt. Dávid eközben Saul előtt pengette a hárfáját, ahogy ilyen esetekben máskor is szokta. Saul kezében ott volt a lándzsája, 11 és hirtelen azt gondolta: „Most megölöm Dávidot! A falhoz szegezem!” — s azzal a lándzsáját Dávid felé hajította, aki azonban félrehajolt előle. Ez kétszer is megtörtént, 12 és Saul megértette, hogy az Örökkévaló Dáviddal van, tőle viszont eltávozott. Emiatt félni kezdett Dávidtól, 13 és jobbnak látta, ha elküldi őt maga mellől.

Kinevezte hát Dávidot egy katonai egység parancsnokának, és harcolni küldte a csapata élén. Ettől kezdve Dávid gyakran vezette harcba az embereit, 14 és minden alkalommal győzelemmel tért haza, mert az Örökkévaló vele volt és segítette őt. 15 Saul látta, hogy Dávid minden csatában győztesnek bizonyul, emiatt még inkább félt tőle. 16 Ugyanakkor egész Izráel és Júda népe nagyon megszerette Dávidot, aki vezette őket a harcokban.

Saul feleségül adja a leányát Dávidhoz

17 Ezután történt, hogy Saul ezt mondta Dávidnak: „Feleségül adom hozzád Mérabot, a legidősebb leányomat, csak légy hűséges harcosom, és harcolj az Örökkévalóért!” De magában azt gondolta, hogy így majd előbb-utóbb a filiszteusok ölik meg Dávidot, és nem neki kell eltennie láb alól.

18 Dávid azonban elhárította ezt a megtiszteltetést: „Ugyan, ki vagyok én, hogy a király veje lehetnék? Mi az én apám családja Izráelben?”

19 Így azután, amikor eljött az ideje, hogy Mérabot Dávidhoz adják feleségül, Saul mégis úgy határozott, hogy inkább a mehólai Adriélhez adja a leányát.

20 Saul kisebbik leánya, Mikál azonban megszerette Dávidot. Ezt Saul is meghallotta, és helyeselte. 21 Ugyanis azt remélte, hogy Mikál révén mégis sikerül csapdába csalnia Dávidot, akit a filiszteusok előbb-utóbb majd csak elpusztítanak. Ezért másodszor is ajánlatot tett neki: „Dávid, most aztán tényleg a vőm leszel!”

22 Ugyanakkor Saul szólt az udvari embereinek, hogy titokban beszéljék rá Dávidot a házasságra. „Mondjátok neki — sugalmazta Saul —, hogy a király kedveli Dávidot, és az udvari szolgák körében is nagyon népszerű, hát miért ne venné feleségül a király leányát!”

23 Azok valóban megpróbálták Dávidot rábeszélni, de ő elhárította magától ezeket az érveket: „Ti valóban azt hiszitek, hogy olyan csekélység a király leányát feleségül venni? Hogy gondolhatnék én ilyesmire, holott én szegény vagyok, s a származásom sem előkelő!”

24 A szolgák jelentették Saulnak, hogy Dávid mit mondott. 25 De Saul nem adta föl. Újra Dávidhoz küldte a szolgáit: „Akkor mondjátok neki ezt: »Ne félj, Dávid, a király nem kíván tőled nagy jegyajándékot[b] a leányáért cserébe. Mindössze annyit vár a vőlegénytől, hogy öljön meg száz filiszteust, és hozzon erről bizonyítékot[c]. Így álljon bosszút a király ellenségein.«” Saul ezt is csak azért tervelte ki, hogy Dávidot a filiszteusok fegyvere által ölesse meg.

26-27 Az udvari emberek ismét megpróbálták rábeszélni Dávidot, s ezúttal sikerült is nekik. Most már Dávid is szeretett volna a király veje lenni. El is indult, és embereivel együtt levágott 100[d] férfit a filiszteusok közül. Még le sem telt a kitűzött határidő, már hozta is a bizonyítékot a királynak, hogy feleségül vehesse a leányát.

Így azután Saul Mikált Dávidhoz adta feleségül.

28 Saul jól látta, hogy az Örökkévaló valóban Dáviddal van, és Mikál is szereti a férjét. 29 Emiatt még jobban félt Dávidtól, és haláláig ellenségévé lett.

30 Ebben az időben a filiszteusok fejedelmei állandóan támadták Izráelt. Azonban valahányszor csatára került sor, Dávid mindig nagyobb győzelmeket aratott, mint Saul többi vezérei. Ezért Dávid igen nagy hírnévre tett szert.

Footnotes:

  1. 1 Sámuel 18:8 Ha… lesz Az ókori görög fordítás (LXX) egyes régi kézirataiból ez a mondat hiányzik.
  2. 1 Sámuel 18:25 jegyajándék Akkoriban a vőlegény nagy összeget adott a menyasszony apjának, és ajándékokat a családjának, mielőtt jegyesét feleségül vette volna.
  3. 1 Sámuel 18:25 bizonyítékot Szó szerint „(a megölt) filiszteusok előbőrét”. A filiszteusok ugyanis nem gyakorolták a körülmetélést. A 27. versben is.
  4. 1 Sámuel 18:26 100 Az ókori görög fordítás (LXX) és 2Sám 3:14 szerint. A masszoréta héber szövegben 200 szerepel.
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)

Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center

  Back

1 of 1

You'll get this book and many others when you join Bible Gateway Plus. Learn more

Viewing of
Cross references
Footnotes