Add parallel Print Page Options

Prófécia Samária pusztulásáról

28 Jaj neked, büszkeség koszorúja!
    Jaj nektek, Efraim[a] részegei!
Jaj a dicsőséges és gyönyörű városnak,[b]
    mely hervadó virágkoszorú
    a részegesek gyümölcstermő völgyének a fején!
Jaj nektek, mert az Úr egy erőset küld,
    egy hatalmast hoz ellenetek!
Mint a pusztító zivatar,
    tomboló jégeső,
szélvihar és árvíz
    — földre sújtja őket erős kezével.
Bizony, sárba tapossa akkor
    Efraim részegeseinek büszke koszorúját!
A dicsőséges és gyönyörű város,
    a hervadó virágkoszorú a gyümölcstermő völgy fején
úgy jár, mint a füge első termése:
    alig veszik kézbe, máris lenyelik!

Azon a napon az Örökkévaló, a Seregek Ura lesz
    a dicsőséges korona,
a szépséges koszorú
    népe maradékának!
Ő lesz az igazság szelleme azokban,
    akik uralkodnak és ítélnek.
Ő lesz az ereje azoknak,
    akik visszaverik az ellenséget,
    és megvédik a város kapuit.

A hűtlen papok és hamis próféták

Még ezek is ittasan tántorognak,
    részegen támolyognak,
részeg minden pap és próféta,
    összezavarodtak a bor miatt,
    ingadoznak az ital miatt.
Nem értik meg a látomást,
    bizonytalankodnak, mikor dönteni kellene.
Asztalaikat okádás mocska borítja,
    egy tenyérnyi hely sem maradt tiszta.
Kit fognak ezek bölcsességre tanítani?
    Kivel akarják megértetni az üzenetet?
Talán kisdedekkel,
    akiket éppen elválasztottak?
Vagy csecsemőkkel,
    akiket anyjuk még szoptat?
10 Mert „parancsra új parancs,
    szabályra új szabály,
parancsra új parancs,
    szabályra új szabály,
még egy kicsi, még egy kicsi…”.[c]
    — tanításuk ebből áll.

11 Ezért az Örökkévaló dadogók ajkával és idegen nyelveken szól majd e néphez. 12 Mert ezt mondta nekik régen: „Itt az igazi nyugalom és megpihenés! Nálam a felüdülés a megfáradtaknak!”

De nem akarták meghallani, 13 s az Örökkévaló beszédét így értették:

„Parancsra új parancs,
    szabályra új szabály,
parancsra új parancs,
    szabályra új szabály,
    még egy kicsi, még egy kicsi…”.

Emiatt jártukban megbotlanak, hanyatt esnek, összetörnek, csapdába esnek, és fogságba kerülnek!

Az Örökkévaló leteszi Sionban az alapkövet

14 Halljátok meg az Örökkévaló szavát, ti gúnyolódók, akik Jeruzsálemben e népet vezetitek! 15 Azt mondtátok:

„Szövetséget kötöttünk a halállal,
    megegyeztünk a Seollal:
ha eljön a pusztító áradat,
    minket ugyan el nem ér!
Mert a hazugság lesz a menedékünk,
    elrejtőzünk a hamisságban.”

16 Ezért azt üzeni nektek az Örökkévaló Isten:

„Nézzétek! Én magam helyezek el
    Sionban egy alapkövet.
Kipróbált ez a kő,
    az épület drága sarokköve,
biztos alap, amely meg nem inog.
    Aki benne bízik, nem csalódik soha.[d]
17 Erre építkezem,
    az ítélet kezemben a mérőzsinór,
    függőónom[e] az igazságosság.
De jégeső söpri el a hazugság-menedéket,
    áradás sodorja el a hamisság-rejteket!
18 Szövetségetek a halállal mit sem ér,
    egyezségetek a Seollal meg nem áll,
mert a pusztító áradat bizony elborít,
    a földre tipor titeket is!
19 Valahányszor eljön az áradat,
    elér benneteket!
Eljön minden reggel,
    eljön délben, vagy éjjel.
    Micsoda rettegés zuhan reátok,
amikor mindez beteljesül,
    és végre megértitek!
20 Úgy jártok, mint a példázat mondja:
    »Rövid az ágy, hogy kinyújtózz benne,
    keskeny a takaró, hogy betakarjon.«”

21 Mert az Örökkévaló felkel, és harcolni fog,
    mint egykor a Perácim-hegyen,
megharagszik, mint a Gibeon-völgyben,[f]
    és szokatlan dolgot tesz.
Véghezviszi tervét,
    amely mindenkit meglep.
22 Most azért ne gúnyolódjatok!
Különben köteleitek még szorosabbak lesznek,
    mert hallottam, hogy Uram, a Seregek Ura
véglegesen határozott felőletek:
    egész országotokra pusztulást rendelt,
    visszavonhatatlanul!

Példázat a földművesről

23 Figyeljetek rám!
    Értsétek meg, amit mondok!
    Hallgassatok meg figyelmesen!
24 Mikor a földműves vetni akar,
    szüntelen csak szántja-e földjét?
Folyton-folyvást barázdákat hasít,
    egész nap csak boronál?
25 Ugye, hogy nem?
    Amint végzett a szántással, boronálással,
    azonnal vetéshez lát!
Elveti a magokat:
    fekete és illatos köményt,
búzát és árpát, szép sorban,
    majd tönkölyt a tábla szélére,
    mindent a maga helyére.
26 Mert így tanította Istene,
    így szoktatta őt rendre.
27 Hiszen a fekete köményt
    nem súlyos cséplőszánnal csépelik.
Az illatos köményt sem
    a szekér kerekével törik össze.
Kézzel csépelik a fekete köményt,
    és pálcával verik ki az illatos köményt.
28 Vajon összetörik-e csépléskor a gabonamagot?
    Semmiképpen!
Csépelik ugyan, de nem örökké.
    Bár megjáratják rajta a cséplőszekeret,
    és tapossák a lovak,[g]
de össze nem törik,
    csak a magját csépelik ki.

29 Ez a példázat is az Örökkévalótól, a Seregek Urától származik,
    aki fölülmúlhatatlan bölcsességben,
    és ellenállhatatlan tervei véghezvitelében!

Footnotes

  1. Ézsaiás 28:1 Efraim Itt az északi királyságot, Izráel országát jelenti.
  2. Ézsaiás 28:1 város Samária, Izráel királyságának fővárosa.
  3. Ézsaiás 28:10 parancsra… kicsi A héberben: „szav laszav, kav lakav, zeér sám”. Ez úgy hangzik, mint egy gyermekmondóka, vagy mint az ábécé tanítását segítő versike. A 13. versben is.
  4. Ézsaiás 28:16 nem csalódik soha Ez az ókori LXX görög fordításból származik. A héber szövegben ez áll: „… nem fog elmenekülni (félelmében)”.
  5. Ézsaiás 28:17 mérőzsinór, függőón Az építkezésnél ezekhez igazítják az épület vízszintes és függőleges vonalait. Így biztosítják, hogy azok a terv szerint épüljenek föl.
  6. Ézsaiás 28:21 Perácim-hegyen… Gibeon-völgyben Lásd 1Krón 14:8–17.
  7. Ézsaiás 28:28 lovak Vagy: „lovasok”, „lovas katonák”.