Add parallel Print Page Options

A „Vesszőszál”, akin megnyugszik az Örökkévaló Szelleme

11 Vesszőszál sarjad Isai[a] törzsének tövéből,
    friss hajtás hajt ki gyökeréből,[b]
akin megnyugszik az Örökkévaló Szelleme:
    bölcsesség és értelem Szelleme,
tanács és erő Szelleme,
    az Örökkévaló ismeretének és félelmének Szelleme.
Az Örökkévaló tiszteletében és félelmében leli örömét.
Nem aszerint ítél, amit szemével lát,
    nem aszerint dönt, amit fülével hall,
hanem igazságosan uralkodik a szegények fölött,
    és helyesen dönt a föld alázatosainak ügyében.
Szavának botjával lesújt a földre,
    ajkának leheletével megöli a gonosztevőket.
Derekára köti az igazságosságot, mint övet,
    körülövezi magát hűséggel.

Uralma alatt farkas és bárány együtt lakik,
    a párduc és kecskegida együtt heverésznek,
a borjú, oroszlán és hízott birka együtt legelnek,
    s egy fiúcska terelgeti őket.
Tehén és medve együtt legelésznek,
    s kicsinyeik békésen játszanak egymással.
    Az oroszlán is szénát eszik, mint az ökör.
A csecsemő nyugodtan játszik a viperalyuknál,
    a kisgyermek bátran nyúl a mérges kígyóhoz,
mert szent hegyemen senki sem árt a másiknak,
    se nem pusztít.
Mert az Örökkévaló ismeretével betelik a föld,
    ahogy a tengert a víz beborítja.

10 A vesszőszál, Isai gyökerének sarja,
    lobogó zászló lesz magasan a népek fölött.
Őt keresik, hozzá jönnek mind a nemzetek,
    és megtisztelik lakóhelyét.

Izráel szétszórt népének összegyűjtése

11 Akkor az Úr másodszor nyújtja ki karját,
    hogy népe maradékát megváltsa.
Megszabadítja, akik megmaradtak
    Asszíriában, Egyiptomban,
    Patrószban, Etiópiában,
    Élámban, Sineárban, Hamátban,
    a tenger szigetein és partvidékein.
12 Mert magasra emeli zászlaját,
    jelt ad a nemzeteknek,
és összegyűjti Izráel szétszórt fiait
    az egész földről,
összeszedi Júda elszéledt leányait
    a négy égtáj felől.
13 Efraim féltékenysége megszűnik,
    s Júdából a gyűlölködőket kiirtják.
Efraim nem irigykedik többé Júdára,
    s Júda sem támad Efraimra.
14 Sőt, együtt csapnak le,
    mint a sas, a filiszteusokra,
    együtt fosztják ki kelet fiait,[c]
elfoglalják Edom és Moáb földjét,
    s Ammon fiai meghódolnak előttük.
15 Az Örökkévaló végleg elpusztítja
    Egyiptom tengerének öblét.[d]
Majd kezét az Eufrátesz fölé emeli,
    lesújt rá erős szélviharral,
hét ágra választja szét,
    és népét száraz lábbal vezeti keresztül.
16 Utat készít népe maradékának,
    amely Asszíriából kiszabadul,
amint utat nyitott,
    mikor Izráel kijött Egyiptomból.

Footnotes

  1. Ézsaiás 11:1 Isai Dávid király apja.
  2. Ézsaiás 11:1 hajtás… gyökeréből Vesszőszál, facsemete vagy a kivágott fa gyökeréből kinövő sarjhajtás. Világos jelkép, amely a Messiásra utal. Ez a szó több helyen előfordul még a Szentírásban, s általában a „Csemete” szóval fordítják: Ézs 53:2, Zak 3:8 és 6:12, Jer 23:5 és 33:15.
  3. Ézsaiás 11:14 kelet fiai A Babilóniai birodalomban, és a körülötte élő népeket jelenti.
  4. Ézsaiás 11:15 öblét Szó szerint: „nyelvét”.

11  És származik egy vesszõszál Isai törzsökébõl, s gyökereibõl egy virágszál nevekedik.

A kin az Úrnak lelke megnyugoszik: bölcseségnek és értelemnek lelke, tanácsnak és hatalomnak lelke, az Úr ismeretének és félelmének lelke.

És gyönyörködik az Úrnak félelmében, és nem szemeinek látása szerint ítél, és nem füleinek hallása szerint bíráskodik:

Igazságban ítéli a gyöngéket, és tökéletességben bíráskodik a föld szegényei felett; megveri a földet szájának vesszejével, és ajkai lehével megöli a hitetlent.

Derekának övedzõje az igazság lészen, és veséinek övedzõje a hûség.

És lakozik a farkas a báránynyal, és a párducz a kecskefiúval fekszik, a borjú és az oroszlán-kölyök és a kövér barom együtt lesznek, és egy kis gyermek õrzi azokat;

A tehén és medve legelnek, [és] együtt feküsznek fiaik, az oroszlán, mint az ökör, szalmát eszik;

És gyönyörködik a csecsszopó a viperák lyukánál, és a csecstõl elválasztott a baziliskus lyuka felett terjengeti kezét:

Nem ártanak és nem pusztítnak sehol szentségemnek hegyén, mert teljes lészen a föld az Úr ismeretével, mint a vizek a tengert beborítják.

10 És lesz ama napon, hogy Isai gyökeréhez, a ki a népek zászlója lészen, eljõnek a pogányok, és az õ nyugodalma dicsõség lészen.

11 És lesz ama napon: az Úr másodszor nyujtja ki kezét, hogy népe maradékát megvegye, a mely megmaradt Assiriától, Égyiptomtól, Pathrosztól, Szerecsenországtól, Elámtól, Sinártól, Hamáthtól és a tenger szigeteitõl.

12 És zászlót emel a pogányok elõtt, és összegyûjti Izráel elszéledt fiait, és Júdának szétszórt leányait egybegyûjti a földnek négy szárnyairól.

13 Megszünik Efraimnak irígysége, és Júdából a gyûlölködõk kivágattatnak; Efraim nem irígykedik Júdára, és Júda sem támad többé Efraimra.

14 És repülnek a Filiszteusoknak hátára napnyugot felé, és kelet fiaiban együtt vetnek zsákmányt, [és] kezet vetnek Edomra és Moábra, és az Ammoniták engednek nékik.

15 És az Úr megátkozza Égyiptom tengerének nyelvét, és kezét felemeli az Eufráth fölé erõs száraztó szélben, és hét patakra csapja azt, és [népét] sarus lábbal vezeti át,

16 És [csinált] út lészen népe maradékának, a mely megmaradt Assiriától, a mint volt Izráelnek, mikor kijött Égyiptomnak földébõl.