Add parallel Print Page Options

Énekek éneke, mely Salamoné.

Csókoljon meg engem az õ szájának csókjaival;
mert a te szerelmeid jobbak a bornál.

A te drága kenetid jók illatozásra;
a te neved kiöntött drága kenet;
azért szeretnek téged a leányok.

Vonj engemet te utánad, hadd fussunk!
Bevitt engem a király az õ ágyasházába;
örvendezünk és vígadunk te benned,
elõszámláljuk a te szerelmeidet, melyek jobbak a bornál,
méltán szeretnek téged.

Fekete vagyok, de szép, Jeruzsálem leányai;
mint Kédár sátrai [és] Salamon szõnyegei.

Ne nézzetek engem, hogy én fekete vagyok, hogy a nap lesütött engem;
az én anyámnak fiai ellenem megharagudtak,
a szõlõknek õrizõjévé tettek engem, -
a magam szõlõjét nem õriztem.

Mondd meg nékem, [te,] a kit az én lelkem szeret,
hol legeltetsz, hol deleltetsz délben;
mert miért legyek én olyan, mint a ki elfátyolozza magát, társaid nyájainál?

Mivelhogy nem tudod, oh asszonyok között legszebb!
jõjj ki a nyájnak nyomdokain,
és õrizd a te kecskéidet a pásztoroknak sátorai körül.

A Faraó szekereiben való paripákhoz hasonlítlak téged, én mátkám.

10 Szépek a te orczáid a [halántékra való] lánczokban,
a te nyakad a gyöngysorokban.

11 Arany lánczokat csinálunk néked,
ezüstbõl csinált gyöngyökkel.

12 Mikor a király az õ asztalánál ül,
nárdusnak jóillatja származik én tõlem.

13 [Olyan] az én szerelmesem nékem, mint egy kötés mirha,
mely az én kebeleim között hál.

14 [Mint] az Engedi szõlõiben a cziprusfürt,
[olyan] nékem az én szerelmesem.

15 Ímé, szép vagy én mátkám, ímé, szép vagy,
a te szemeid [olyanok, mint] a galambok.

16 Ímé, te [is] szép vagy én szerelmesem, gyönyörûséges,
és a mi nyoszolyánk zöldellõ.

17 A mi házainknak gerendái czédrusfák,
és a mi mennyezetünk cziprusfa.