Add parallel Print Page Options

Moáb büntetése

Ezt mondja az Örökkévaló:

„Megbüntetem Moáb népét,
    mivel bűnt bűnre halmoztak.
Így határoztam,
    és nem vonom vissza,
mert meggyalázták
    Edom királyának sírját,
    mésszé égették csontjait.
Tüzet küldök hát Moábra,
    amely elégeti Kerijjót[a]
    várait és palotáit.
Elpusztul Moáb a csatazajban,
    harci kiáltás
    és a sófár hangja közepette.
Kivágom belőle az uralkodót,
    megölöm minden vezetőjét”
    — az Örökkévaló mondta ezt.

Júda büntetése

Ezt mondja az Örökkévaló:

„Megbüntetem Júda népét,
    mivel bűnt bűnre halmoztak.
Így határoztam, és nem vonom vissza,
    mert semmibe vették Törvényemet
    — az Örökkévaló tanítását —,
    és nem engedelmeskedtek parancsaimnak.
Félrevezették őket bálványaik,
    amelyeket őseik is tiszteltek.
Tüzet küldök hát Júdára,
    amely elégeti Jeruzsálem
    tornyait és palotáit.”

Izráel büntetése

Ezt mondja az Örökkévaló:

„Megbüntetem Izráel népét,
    mivel bűnt bűnre halmoztak.
Így határoztam, és nem vonom vissza,
    mert eladták rabszolgának az igazat,
    már egy csekély adósság miatt is.
Eladták rabszolgának a szegényt,
    bár csak egy pár saru árával tartozott.
Letapossák a szegény nincstelent,
    mint a föld porát,
    félrelökik az útból a nyomorultat.
Apa és fia ugyanahhoz
    a szolgaleányhoz járnak[b],
    s nevemre gyalázatot hoznak.
Zálogba vett ruhákon[c] hevernek
    minden egyes oltár mellett,
és isteneik házában bort isznak,
    amelyet a megbírságoltaktól kaptak.

Pedig én voltam,
    aki kiirtottam az emóriakat[d],
akik magasak voltak,
    mint a cédrus,
és erősek,
    mint a tölgy!
Bizony, elpusztítottam őket
    gyökerestül-ágastul,
hogy földjüket Izráelnek adjam.

10 Én voltam, aki kihoztalak,
    Izráel, Egyiptom földjéről,
és vezettelek a lakatlan pusztában
    negyven esztendeig,
    hogy az emóriak földjét neked adjam!
11 Én voltam, aki fiaitok közül
    prófétákat választottam,
    ifjaitok közül nazírokat[e] neveltem!
Nem így van-e, Izráel?
    De bizony igen!”
    — az Örökkévaló mondta ezt.

12 „Ti pedig borral itattátok a nazírokat,
    a prófétákra meg ráparancsoltatok,
    hogy ne prófétáljanak!
13 Ó Izráel, terhemre vagytok,
    mint kévék megrakott szekérnek!
14 Ezért nem menekülhettek meg
    a büntetéstől:
    nem futhat el a gyorslábú sem,
az erőst is elhagyja ereje,
    a hős harcos sem marad életben,
15 nem tud ellenállni az íjász sem,
    nem menekülhet, aki gyorsan fut,
    sem aki lovon vágtat!
16 Azon a napon a bátor szívű hős is
    fegyverét eldobva, meztelen menekül!”
    — az Örökkévaló mondta ezt.

Footnotes

  1. Ámos 2:2 Kerijjót Város Moáb országában, lehet, hogy a fővárost jelenti.
  2. Ámos 2:7 járnak Vagyis mindketten kihasználják a szolgálójukat, hogy szexuális kapcsolatot tartsanak fenn vele. Ezt a Mózesi Törvény szigorúan tiltotta.
  3. Ámos 2:8 Zálogba vett ruhákon Akkoriban a szegény adós sokszor csak a saját felsőruháját tudta zálogba adni a hitelezőnek. Ezt a ruhát a nap végén vissza kellett volna adni neki. 5Móz 24:12–13.
  4. Ámos 2:9 emóriak Az ígéret földjén, Kánaánban lakó egyik nép, akiket Isten parancsára Józsué vezetésével Izráelnek ki kellett irtani, mielőtt a helyükre települtek. Lásd 4Móz 13:33.
  5. Ámos 2:11 nazír Olyan férfi, vagy nő, aki egészen Isten szolgálatára szentelte magát. Ennek külső jele volt, hogy nem vágta le a haját, és nem ivott semmiféle szeszesitalt. 4Móz 6:1–21. A következő versben is.