1 Sámuel 24
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Dávid nem áll bosszút Saulon
24 Miután Saul a filiszteusokat elűzte, visszatért. Ekkor jelentették neki, hogy Dávid a pusztában bujkál, Éngedi környékén.
2 Saul ekkor maga mellé vette 3 000 legjobb katonáját, akiket egész Izráelből válogatott össze, és elindult, hogy Dávidot és embereit megkeresse a Vadkecskék Kősziklái közelében, Éngedi környékén. 3 Útközben egy juhkarámhoz érkeztek. Volt itt egy barlang, ahová Saul bement, hogy a szükségét végezze. Történetesen akkor Dávid és csapata éppen a barlang legbelső részében rejtőzött. 4 Dávidnak ezt mondták az emberei: „Látod, erről a kedvező lehetőségről mondta neked az Örökkévaló: »Nézd, kezedbe adom ellenségedet, és azt tehetsz vele, amit akarsz.«”
Akkor Dávid óvatosan odalopakodott Saul közelébe, és a köpenyének sarkát levágta. Saul azonban mindebből semmit sem vett észre. 5 Emiatt azonban Dávidot később nagyon bántotta a lelkiismerete, 6 és azt mondta az embereinek, mikor visszalopakodott hozzájuk: „Mentsen meg az Örökkévaló attól, hogy valaha ártsak uramnak! Semmiképpen nem fogok kezet emelni arra, akit az Örökkévaló kent föl királynak!” 7 Ezzel lecsendesítette és visszatartotta őket attól, hogy rátámadjanak Saulra.
Saul közben kiment a barlangból, és továbbindult.
8 Egy kis idő múlva Dávid is előjött a barlangból, és Saul után kiáltott: „Uram, királyom!”
Saul visszanézett, s ekkor Dávid tisztelettel a földig hajolt előtte. 9 Majd ezt mondta: „Királyom, miért hallgatsz azok szavára, akik szerint én ártani akarok neked? 10 Most magad is meggyőződhettél róla, hogy téged a barlangban az Örökkévaló kiszolgáltatott nekem! Bár voltak, akik arra biztattak, hogy öljelek meg, én mégis megkíméltelek! Azt mondtam, hogy nem emelek kezet uramra, mert ő az Örökkévaló fölkent királya. 11 Nézd, atyám, itt van a kezemben a köpenyed sarka, amelyet én magam vágtam le. Bizony, akkor meg is gyilkolhattalak volna! Értsd meg hát, és ismerd el, hogy semmiféle gonoszságot, vagy árulást nem tervezek ellened! Semmit sem vétettem ellened, mégis az életemre törsz! 12 Ítéljen az Örökkévaló közted és közöttem, és ő büntessen meg azért, amit ellenem tettél, de én nem fogok kezet emelni rád! 13 Ahogy az ősi közmondás is mondja:
»Gonosz tettek a gonoszoktól származnak.«
Én azonban nem vagyok gonosz, és sohasem fogok kezet emelni rád. 14 Kit üldözöl hát valójában? Azért vonult ki seregével Izráel királya, hogy egy döglött kutyát kergessen? Vagy egy bolhát? 15 Legyen az Örökkévaló a bíránk! Ő ítéljen közöttünk, ő védelmezze ügyemet, és szabadítson meg engem a kezedből!”
16 Mikor Dávid befejezte, Saul fölkiáltott: „Valóban te vagy az, Dávid fiam?” Azután a király hangos sírásra fakadt. 17 Majd így válaszolt Dávidnak: „Bizony, te igazságosabb vagy nálam! Én rosszul bántam veled, te mégis jóval viszonoztad! 18 Ma igazán megmutattad, hogy mennyire jó vagy hozzám, hiszen engem az Örökkévaló kiszolgáltatott neked, mégsem gyilkoltál meg. 19 Ugyan ki hagyja futni az ellenségét, ha a kezébe kerül? Jutalmazzon meg téged az Örökkévaló, amiért most ilyen jó voltál hozzám! 20 Nézd, magam is jól tudom, hogy te leszel a király, és Izráel királysága a kezedben is marad. 21 Esküdj hát meg most az Örökkévalóra, hogy halálom után nem fogod kiirtani utódaimat, és nemzetségemből nem törlöd ki a nevemet!”
22 Dávid megesküdött erre Saulnak, aki ezután hazatért. Dávid és az emberei azonban visszatértek megerősített rejtekhelyükre.
1 Sámuel 24
Hungarian Károli
24 És Dávid elméne onnan, és Engedi erõsségei közt tartózkodék.
2 Lõn pedig, hogy a mikor visszatért Saul a Filiszteusok [üldözésébõl,] megizenték néki, mondván: Ímé Dávid az Engedi pusztájában van.
3 Maga mellé võn azért Saul az egész Izráel közül háromezer válogatott embert, és elment, hogy megkeresse Dávidot és az õ embereit a vadkecskék kõszikláin.
4 És eljutott a juhaklokhoz, a [melyek] az útfélen [vannak], hol egy barlang volt; és beméne Saul, hogy [ott] szükségét végezze; Dávid pedig és az õ emberei a barlang rejtekeiben valának.
5 Akkor mondák Dávidnak az õ emberei: Ímé ez az a nap, a melyrõl azt mondotta az Úr néked: Ímé kezedbe adom ellenségedet, hogy úgy cselekedjél vele, a mint néked tetszik. Felkele azért Dávid, és elmetszé orozva Saul ruhájának szárnyát.
6 Lõn pedig ezután, hogy megesett a Dávid szíve rajta, hogy elmetszé Saul ruhájának szárnyát;
7 És monda az õ embereinek: Oltalmazzon meg engem az Úr attól, hogy ily dolgot cselekedjem az én urammal, az Úrnak felkentjével, hogy kezemet felemeljem ellene, mert az Úrnak felkentje õ.
8 És megfeddé Dávid [kemény] szókkal embereit, és nem engedte meg nékik, hogy Saul ellen támadjanak. Mikor pedig Saul felkelt a barlangból, és elment az úton:
9 Dávid is felkelt ezután, és kiment a barlangból, és Saul után kiálta, mondván: Uram király! Mikor pedig Saul hátratekinte, Dávid arczczal a földre hajolt, és tisztességet tõn néki.
10 És monda Dávid Saulnak: Miért hallgatsz az olyan ember szavaira, a ki azt mondja: Ímé Dávid romlásodra tör?!
11 Ímé a mai napon látták a te szemeid, hogy az Úr téged kezembe adott ma a barlangban, és azt mondották, hogy öljelek meg téged, de én kedvezék néked, és azt mondám: Nem emelem fel kezemet az én uram ellen, mert az Úrnak felkentje õ.
12 Azért atyám! nézd, ugyan nézd felsõ ruhádnak szárnyát kezemben, mert mikor levágtam felsõ ruhádnak szárnyát, nem öltelek meg téged! Azért tudd meg és lássad, hogy nincsen az én kezemben hamisság és semmi gonoszság és nem vétkeztem ellened, de te mégis életem után leselkedel, hogy elveszessed azt.
13 Az Úr tegyen ítéletet közöttem és közötted, és álljon bosszút az Úr érettem rajtad, de az én kezem nem lesz ellened.
14 A mint a régi példabeszéd mondja: A gonoszoktól származik a gonoszság; de az én kezem nem lesz ellened.
15 Ki ellen jött ki Izráelnek királya? Kit kergetsz? Egy holt ebet, vagy egy bolhát?
16 Legyen azért az Úr ítélõbiró, és tegyen ítéletet közöttem és közötted, és lássa meg; õ forgassa az én ügyemet, és szabadítson meg engem kezedbõl.
17 És lõn, hogy a mikor elmondotta Dávid e szókat Saul elõtt, monda Saul: A te szavad-é ez, fiam, Dávid? És felkiálta Saul, és síra.
18 És monda Dávidnak: Te igazságosabb vagy én nálamnál, mert te jót cselekedtél velem, én pedig rosszal fizettem néked.
19 És te megmondottad nékem a mai napon, minémû jót cselekedtél velem, hogy az Úr kezedbe adott engem, és te még sem öltél meg engem.
20 Mert ha valaki megtalálja ellenségét, elbocsátja-é õt békében az úton? Annakokáért fizessen az Úr néked jóval azért, a mit velem ma cselekedtél.
21 Most pedig, mivel tudom, hogy te király leszesz, és Izráelnek királysága a te kezedben állandó lesz:
22 Esküdjél meg nékem most az Úrra, hogy én utánam nem fogod kiirtani maradékomat és nevemet nem fogod kitörölni atyám házából!
23 És Dávid megesküvék Saulnak. És Saul elméne haza, Dávid pedig és az õ emberei felmenének az õ erõsségökbe.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center