Add parallel Print Page Options

Dávid zsoltára, emlékeztetőül.[a]

38 Örökkévaló, kérlek,
    ne büntess meg haragodban,
    ne ostorozz meg felindulásodban!
Nyilaid megsebeztek,
    rám nehezedett hatalmas kezed.
Megvertél haragodban,
    egész testem sebekkel borítva,
    még csontjaim is összetörted!

Bűneim súlya lenyom, elsüllyedek,
    összecsaptak a hullámok fejem felett!
Ostoba vétkeim miatt
    sebek borítják el bőrömet,
    gennyesek és bűzösek.
A fájdalomtól görnyedten járok,
    hétrét hajolva, mint akit gyász súlya nyom.
Derekam égő fájdalommal kínoz,
    minden porcikám sajog.
Összetörtem és kimerültem,
    szívem fáj, és jajgatok.

Örökkévaló, minden kívánságom ismered,
    hallod minden sóhajtásomat!
10 Szívem hevesen dobog, erőm elhagyott,
    szemem fénye is odavan!
11 Betegségem miatt barátaim elhúzódnak,
    még rokonaim is elfordulnak tőlem!
12 Csapdát állítottak ellenségeim,
    hogy megöljenek,
rágalmakat terjesztenek rólam,
    hogy ártsanak nekem,
egész nap gonosz terveket szőnek ellenem.

13 De én meg sem hallom, mintha süket lennék,
    egy szót sem szólok, mint a némák.
14 Olyanná lettem, mint a süket,
    aki nem hallja, mit mondanak róla,
    mint a néma: nem vitatkozik, nem válaszol.
15 Te felelj meg nekik, Örökkévaló,
    mert benned bízom, Uram, Istenem!
16 Ne engedd, hogy ellenségeim gúnyoljanak,
    ne örüljenek, hogy elestem!
17 Hiszen már alig állok a lábamon,
    szüntelen gyötör a fájdalom!
18 Örökkévaló, bevallom neked bűneimet,
    bánkódom vétkeim miatt.
19 Milyen erősek ellenségeim!
    Egyre többen gyűlölnek engem!
20 Jóért rosszal fizetnek,
    rám támadnak, pedig csak jót akarok.

21 Ó, Örökkévaló, ne hagyj magamra,
    Istenem, ne légy távol tőlem!
22 Siess segítségemre, Örökkévaló,
    ments meg engem, Istenem!

Footnotes

  1. Zsoltárok 38:1 zsoltár emlékeztetőül Az ókori görög fordításban (LXX): „Szombat ünnepére”.